Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-22 / 181. szám

UJ KELET HÉTVÉGÉ 1994. október 22., szombat 7 A tizenöt hónapos szöszkét Lászlófi Violának hívják Ahároméves fiatalemberről csak annyit tudunk, hogy Dávidnak hívják A négyéves masnis „hölgyet” Ágoston Anitának hívják Egy kis kalaptörténet Mindenki által ismeretes, hogy a ka­lap rendeltetése szerint fejfedő. Védi a fejet esőtől, széltől, hidegtől egyaránt. Két fő típusát különböztetjük meg: van férfi és van női. A férfikalap, az előbb említett rendeltetésén kívül, a minden­kori társadalomban — mióta használa­tos — a mások iránti tiszteletteljes üd­vözlés, köszönés tárgyi tartozéka is. A női kalapnak ilyen szerepe nincs. A nő, mint sok mindenben kivételezett a fér­fival szemben, kalaplevevéssel senkinek sem köszön, vendéglőben, sőt még a templomban is fején tarthatja fövegét, a jelen lévők megsértése nélkül. De ha egy férfi kalapban ülne a templomi a padsorban, vagy kalappal a fején ballag­na a gyászmenetben a halottas kocsi után — mindenki megbotránkozna. Mindkét nem minden időkben viselt kalapja különböző formájú és anyagú. A női kalapra a továbbiakban szót sem érdemes vesztegetni. Szőr, toll, virág, madárfészek, gyümölcsöskosár és sok más dekoráció megtalálható rajta, egészen a bohócságig. Ellenben ennél jóval érdekesebb a férfikalap a maga egyszerűségével, olykor különös for­májával és alakjával, valamint több­irányú használatával. Ilyen például a cilinder. A cilinder a görög henger szóból eredő elnevezés. Más néven kürtő- vagy köcsögkalap. Henger alakú, fényes, bolyhos szövetből készült, magas tete­jű férfikalap. Használata a XIX. század elején széles körben elterjedt, ma már — egyes angol körök kivételével — csak ün­nepélyes alkalmakkor viselik. Az össze­lapítható, rugóra járó báli cilindert klakknak nevezik. A múlt századbeli báli eleganciához hozzátartozik a klakk-vise- let. A cilinder kultusza ma is Angliában a legnagyobb, de már távolról sem akkora, mint a múlt század elején volt. Egy akko­riban készült rajz tanúsága szerint a lab­damérkőzéseket is cilinderben játszották végig. Más képek pedig arról tanúskod­nak, hogy a vadászatoknál csak az urak nem viseltek cilindert, mert ilyen alkal­makkor az inasokra, kocsisokra s a sze­mélyzet egyéb tagjaira nézve volt kötelező a köcsögkalap viselete. Egyik királyunk a kalapjával együtt vonult be a magyar történelembe. Igaz, hogy ő nem cilindert, hanem a maga ko­rában szokványos férfikalapot viselte. Nevezetesen: II. József (Habsburg- dinasz­tia) magyar király (uralkodott 1780— 1790-ig) egykorú, gúnyos elnevezése: „kalapos király”. Az elnevezés abból eredt, hogy nem koronáztatta meg magát — nem volt koronás király, de mégis uralkodott. Minden kornak megvan a maga divat­ja, szokásai, hóbortjai és jelszavai. Le a köszönéssel, és békesség hagyassák a ka­lapnak! Ez a jelszó járta 1890 novemberében Brassóban, az akkor még Magyarország­hoz tartozó, szolid magaviseletű városban. ahol mozgalmat indítottak a kalape­melés ellen, olyanformán tervezve azutánra a kölcsönös üdvözlést, hogy az embertársak főhajtás vagy szalutálás mellett mondják el egymásnak a „Jó reggelt!, Jó napot!”-ot. Ez a reform visszhangra talált Buka­restben is. Az első, aki Brassóban a re­form hívének vallotta magát, Brenen- herg Ferenc polgármester volt. O kö­szönt a városban civil létére katonásan. A debreceni sajtó sietett ezt a refor­mot népszerűsíteni. A Debreceni Ellenőr 1890. novem­ber 24-i számában így vélekedett: „Az elnyűtt kalapok és meghűlt fejek érde­kében nem ártana ezt a szokást Debre- czenben is meghonosítani.” Ámde a debreceni férfiak konzervatí­vok voltak a kalaplevevéssel egy­bekötött köszönést illetően, s a szokás nem honosodott meg Debrecenben. A nőknek sem tetszett a kalaplevevés mellőzése, ezért ellenmozgalomba kezdtek. Meghonosították a „kendő­kalap” viseletét. A kendő-kalap készí­téséhez csak keskeny selyemszalagot vettek, melyet egy drótformára csavar­tak, megtűzdeltek, hogy az egész egy fejre csapott nyakkendőnek látszott, és kész volt a kendő-kalap. Hogy mi minden volt a reformok és a divat világában több mint száz évvel ezelőtt! Akárcsak ma... Varga Júlia A nőket jobban vonzza védekezés a szerzetesi élet a moly ellen Vatikáni szólásmondás szerint még a pápa sem tudja, hogy hány szerzetes- rendje van az egyháznak. Ez persze nem igaz, már csak azért sem, mert éppen most ülésezik Rómában az a püspöki szinódus, amely egyebek közt a szer­zetesrendek életével, helyzetével, a hiva­tás kérdéseivel foglalkozik. Az egy hó­napra tervezett zsinat egyik nagy témá­ja a szerzetesnők egyházon belüli helyé­nek meghatározása. A 244 tagú testület állásfoglalását vá­rakozás előzi meg. Zsinattörténeti szem­pontból nem elhanyagolható, hogy elő­ször bízott meg a szentatya apácát a kü­lönleges titkárhelyettes teendőinek ellá­tásával. Mint ahogy az idők változásá­nak jeleként értékelik, hogy a latin-ame­rikai szerzetesek testületi elnöke is hölgy, egy brazil apáca. A szinódus első előadójaként Basil Hume angol bíboros is a szerzetesek életét érintő változásokra hívta fel a figyelmet, külön is hangsú­lyozva, hogy „az apácák a jelenleginél nagyobb figyelmet érdemelnek”. Egy dokumentum szerint 5 egyházi személy közül 4 nő, fel kell tehát oldani azt az ellentmondást, amely az egyháznak a női méltóság védelmében tett nyilat­kozatai és a szerzetesnők megkülön­böztetésében folytatott gyakorlata között fennáll. Egyébiránt a legfrissebb adatok szerint 865 902 apáca és 144 770 férfi szerzetes él, végzi munkáját a különböző rendekben. Az elmúlt húsz év során Ázsia és Afrika kivételével folyamato­san csökkent a hivatástudat. Európában csak a lengyelek, Amerikában pedig a mexikóiak tesznek szerzetesi fogadal­mat növekvő számban. (MTI-Press) A molyok nem szeretik a műszála­kat, de annál szívesebben bújnak meg a természetes szállal kevert anyagok között. Ezért, ha a ruhákat hosszabb időre elrakjuk, gondoskodjunk a moly elleni védelemről. Csomagoljuk a ru­hákat légmentesen lezárható ládákba, dobozokba, vagy az akasztós ruhákat húzzuk be műanyag zsákokba. A pol­cos szekrényekbe, az egyes részek közé tegyünk molyirtót, melyet a háztartási boltokban szerezhetünk be. Szórófejes spray-t ne használjunk, mert ezek a kel­lemetlen szagokat árasztó vegyszerek megtámadhatják a prémeket, szőrmé­ket. Környezetünket is kímélő megol­dás, ha a ruhadarabok közé levendulát teszünk. A megszárított növényt kis gézzsákokba csomagolva akasszuk be a szekrénybe. Keverjünk össze 5 dkg gyűszűvirágot, fahéjat, feketeborsot és ibolyagyökeret. Ezeknek a poroknak a keveréke igen hatásos molyírtószer. Birka a legelőn Ehhez az aranyos kis játékhoz készíts elő gyurmát, ceruzát, villát, kést, doboz­fedelet, fokhagymanyomót vagy szűrőt és festéket. Először készítsd el a birkákat. A törzset vastag gyurmahengerből alakítha­tod ki. Négy kis golyóból formálj lábakat, és illeszd őket a törzsre. Vastag henger­ből alakíts fejet, és illeszd a törzsre. Két kisebb hengerből készítsd el a füleket. Egy rövid, vastag henger lehet a farok. Ceru­zával jelöld a szemeket és az orrlukakat. A villával húzz csíkokat a törzsre, hogy gyapjasnak látszék. A dobozfedélből lesz a legelő. A fedél alját fesd be zöldre. Szí­nes gyurmából formázz apró virágokat. Próbálj meg zöld gyurmát átnyomni a megnedvesített szűrőn a hüvelykujjaddal. Ezek a csomócskák lesznek a bokrok. Csak nagyon puha gyurmából sikerülhet. Ha a gyurma kemény, fokhagymanyomón nyomd át. Állítsd be a birkákat a legelőre. Ha fekvő állatokat is akarsz, akkor azok­nak ne készíts lábakat. Ha kedved tartja, kívülről is lefestheted a dobozt, esetleg raj­zolhatsz kerítést. Vége a nadrágháborúnak A világsajtó nem méltatta kellő fi­gyelemre, pedig az esemény történelmi: Kaliforniában, 144 év után véget ért a nadrágháború. A béke az SB 1288 számot viseli, a szóban forgó kormányzói rendelet mil­liókat szabadított fel, kimondva: „Senki sem tilthatja meg a kaliforniai nőknek, hogy a munkahelyen, az üzleti összejöve­teleken, a hivatalos intézményekben — közte a képviselőházban — nadrágot vi­seljenek!” Bár a törvény nem tette kötele­zővé a szoknyát, 1850, az állam megala­kulása óta mereven betartott szokás volt, hogy a nők csak „tisztességes hosszúságú” szoknyában, sötét harisnyában, közepes sarokmagasságú cipőben jelenhettek meg a munkahelyen. A nadrág viselése egyen­lő volt az elbocsátás kihívásával... S min­dez az USA-nak abban az államában, ahol öltözködési és életviteli módival számta­lanszor, gátlás nélkül meghökkentették a világot. Hollywoodról van szó, a film Mekkájáról, amely itt, ebben az államban hirdette ellentmondást nem tűrően a nők szabados életvitelét, beleértve az öltözkö­dést is. Mi több, a kaliforniai lányok, asz- szonyok azt is láthatták a tévében, a képes­magazinokban, hogy Jacky Kennedy, Nancy Reagan, sőt, Bush-mama a leg­fontosabb állami terepen, a Fehér Házban nadrágban pompázik. A nyugati parton azonban továbbra is illetlen ruhadarab ma­radt a pantalló. Mitől lágyult meg egy csa­pásra a kormányzó úr szíve? Attól, hogy a közelgő választáson a legerősebb ellen­fele, egy nő, már tudta, hogy a nadrágtila­lom megszüntetésével nyerni lehet. A mostani kormányzó tehát nem akar veszíteni. (MTI-Press) Hogyan fűszerezzük ételeinket? A fűszerek megízesítik a leveseket, húsokat, mártásokat, főzelékeket, és szebb külsőt kölcsönöznek az ételnek. Készíthetünk fűszeres páclevet is, mely nemcsak különleges ízt ad a húsnak, halnak, hanem meg is puhítja azt. Ha majoránnával, kakukkfűvel fűsze- . rezünk, akkor szinte teljesen elhagy­hatjuk a sót. Néhány fűszernövény he­lyettesíteni tudja a kedvezőtlen hatású fűszerkeverékeket. A bors helyett pél­dául, mivel ez sokak számára nehezen emészthető, használhatunk bazsaliko­mot, majoránnát, kakukkfüvet. A salá­ták ízesítéséhez igen alkalmas az édeskömény, vagy a borsmenta. Egy pohár vízben mindig tartsunk otthon friss fűszernövényeket, hogy szükség esetén kéznél legyenek az elengedhe­tetlen ízesítők. A salátákra például szórhatunk ehető virágokat is. Ilyen a sarkantyúka, a körömvirág, vagy a borágó virága. Jó ha tudjuk, hogy az egészségünkre oly ártalmas cukrot cit­romfűvel, vagy angyal gyökérrel is he­lyettesíthetjük a főzéskor, sütéskor. Említettük a pácolást. Most nézzük meg, mi kell egy gyenge páclé elké­szítéséhez, melyet halhoz és húsokhoz egyaránt használhatunk. Egy tálba te­gyünk bele egy vékonyan felszeletelt citromot, egy vékonyan felkarikázott sárgarépát, egy evőkanál ecetet, egy evőkanál olívaolajat, lszál kakukk­füvet, 2 babérlevelet, 3 szekfűszeget, egy csomó petrezselymet és 12 szem borsot megőrölve. Az összekevert pá­cot öntsük úgy a húsra, hogy azt telje­sen befedje. A levet időnként keverjük meg, a húst forgassuk át. Tartsuk hideg helyen. Télen a hús 5-6, nyáron legfel­jebb 1 -2 napig állhat a pácban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom