Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-19 / 178. szám
2 1994. október 19., szerda KULFOLD-BELFOLD UJ KELET Privatizáció és pótköltségvetés Több kérdést is feltettek a miniszterelnöknek az azonnali kérdések és válaszok órájában. Tímár György (FKgP), például a privatizációs visszaélések tárgyában azt kérdezte: mit tesz a kormány ezek visszaszorításáért és szankcionálásáért.. Horn Gyula nyomatékosan leszögezte: kizárólag olyan ügyben indítanak eljárást, amelyben száz százalékig bebizonyosodik a hűtlen kezelés. Az AV Rt.- nél történt személycserék kapcsán a kormányfő rámutatott: szakmai felelősség- revonásról volt szó, a vizsgálatok október 31-ig lezárulnak. Nagyon nehéz ezeket az ügyeket négy évre viszamenőleg kideríteni — mondta Hóm. A további kérdéseket és interpellációkat követő szünet után megkezdődött a szavazás a pótköltségvetésről. Békési László pénzügyminiszter összefoglalójában szólt arról, hogy az ellenzék szerint a kormány túl sötét képet fest a gazdaságról, s arról is, hogy sokan vitatták a pótköltségvetés szükségességét. A miniszter szerint azonban csak azzal lehet megakadályozni a deficit további emelkedését, ha a pénzeket átcsoportosítják, illetve az előirányzatokat módosítják. Csaknem 70 módosító indítványról dönt először a testület. Exportzsugorodás A Kopint-Datorg kutatóintézet szerint a belföldi felhasználás növekedését és a fizetési mérleg romlását nem a lakosság túlfogyasztása, hanem az export zsugorodása okozza 1994-ben. A legújabb konjuktúra-jelentésben azt állítják a kutatók, hogy a nemzeti össztermék 1995-ben az ez évi szinten marad, az infláció pedig 24-25 százalék körül lehet. Nem zárható ki az sem, hogy a GDP jövőre a megszorító intézkedések nyomán jelentősen csökken majd. A Kopint-Datorg úgy véli, hogy a fejlett ipari államokban 1995-ben a gazdasági összteljesítmény három százalékkal fog nőni. Koleraellenőrzés A magyar-román, illetve a magyar-ukrán határon megszigorítják az ellenőrzést, fokozottabban megkövetelik a higiéniai szabályok betartását a kolera terjedésének megakadályozására. Az érintett államok képviselői megállapodtak abban is, hogy elrendelik az átkelőhelyek rendszeres fertőtlenítését. A koleragyanús személyeket azonnal elkülönítik és kórházba szállítják. A nyíregyházi, a szatmárnémeti és az ungvári közegészségügyi intézmények vezetői „forró drótot” hoznak létre az azonnali intézkedések koordinálására. (Megjegyezzék, hogy értesüléseink szerint — ahogy azt az 1. oldalon megírtuk — Ukrajnában visszaszorulóban van a kolera.) Támadás egy ENSZ-konvoj ellen Az ENSZ egyik helyi parancsnoka a NATO-gépek bevetését kérte azután, hogy Gorazde közelében megtámadták a világszervezet egyik segélykonvoját, és megöltek egy sofőrt, egy másikat pedig megsebesítettek. Az ENSZ szarajevói parancsnokságán jelenleg tanulmányozzák a kérést. Az említett incidensben a konvojt kísérő brit harckocsik tüzet nyitottak a fegyveresekre, akik állítólag szerbek voltak. A népek közeledéséért Göncz Árpád szerint Magyarországnak és Romániának meg kell tanulnia, hogy a határok nem elválasztanak, hanem összekötnek. A köztársasági elnök azt is elmondta a román ortodox egyház pátriárkájának, hogy az egyházak sokat tehetnek a népek közeledéséért. Göncz arra kérte Teoctist, hogy küldjenek könyveket, szépirodalmat a magyarországi románok számára, és vállaljanak részt a hitélet, valamint az anyanyelvi képzés erősítésében. Göncz szerint a román kisebbség erősödése hozzájárul a magyar állam fejlődéséhez. Teoctist megígérte, hogy továbbra is segítik a magyarországi románokat. A vallon miniszterelnök Göncz Árpádnál A teljes jogú EU-tagságot kérelmező országokat tanácskozási joggal kellene felruházni az Európai Unió bizottságaiban. Ezt Göncz Árpád mondta, amikor fogadta Robert Collignont, a vallon régió miniszterelnökét. Az államfő hangsúlyozta: hazánk nem tartja megalapozottnak azokat az EU által emlegetett összegeket, amelyek a közép-európai régió csatlakoztatásának áraként állítólag terhelnék az integráció költségvetését. Robert Collignon úgy vélte, hogy ’97-ben megkezdődhetnek a tárgyalások a teljes jogú tagságról azokkal a közép-európai államokkal, amelyek gazdaságukat már gyökeresen átalakították. Bagdad tartozik Moszkvának Moszkva azért sürgeti az iraki olajeladási embargó feloldását, mert Bagdad hétmilliárd dollárral tartozik Oroszországnak, és ebben a helyzetben nem tud fizetni. Ezt az orosz külügyminiszter ismerte be a CNN hírtelevízió élő műsorában. Kozirjev hangsúlyozta: érzése szerint Moszkva és Washington céljai közösek, csak a megközelítés különböző. Az orosz diplomata azért látogatott az Egyesült Államokba, hogy tisztázza hazája Irakkal kapcsolatos politikáját. Kozirjev ugyanis az elmúlt héten a nagyhatalmi megállapodás ellenére mégis tárgyalásokba bocsátkozott az agresszióval fenyegető Husszeinnel. Kovács László Brüsszelben Megkezdte hivatalos brüsszeli tárgyalásait a magyar külügyminiszter. A Sir Leon Brittannel folytatott megbeszéléséről Kovács László elmondta, hogy azon vázolta a budapesti kormány integrációs politikáját. Az EK Bizottság kelet-európai kérdésekért felelős brit tagja egyetértett azzal, hogy az új tagok felvételét eltérő módon kell elbírálni, figyelembe véve a jelentkező ország felkészültségét. Kovács Lászlót, a tervek szerint fogadja Jacques Delors EK bizottsági elnök, Willy Claes, a NATO új főtitkára, Wim Van Eekelen, a Nyugat-európai Unió főtitkára és Klaus Hansch, az Európa Parlament elnöke is. USA-reaktor Dél-Koreának Az Egyesült Államok és Észak-Korea fél éven belül aláírja azt a szerződést, amelynek értelmében Phenjan 2003-ig két, dél-koreai gyártmányú, könnyűvizes atomreaktort kap. A genfi szakértői tárgyalásokon Észak-Korea vállalta, hogy leállítja kísérleti reaktorának fűtőelemcseréjét, két új reaktorának építési munkálatait. Harminc és száz között félúton Nyitott tárcák Csak nem a zsebesek fognak odabenn aratni? — gondolhatja a kedves olvasó a cím láttán. Aggodalomra semmi ok, a fogalom mást takar. Forró Evelyn kormányszóvivő szeptember ötödiké óta immár negyedszer hívta meg a különböző minisztériumok vezető tisztviselőit hétfő délutánra a Miniszterelnöki Hivatalba egy beszélgetésre a sajtó képviselőivel. A kéthetenkénti találkozókon más-más téma szerepel, s az elhangzottakat nagyon is komolyan kell venni. Négy hete épp itt vázolta az Energiahivatal elnöke, hogy számukra 70 százalékos energiaáremelés lenne kívánatos. A tárcák képviselői október 1-jétől 30 százalék körüli emelést javasoltak, melynek kompenzációját a pótköltségvetésből kellett volna kigazdálkodniuk. Az elnök kevesellte ezt, s néhány nap múlva a kormány vissza is vonta a javaslatot a három évig húzódó, háromlépcsős áremelésre. (Csak emlékeztetőül: a lépcsőfokok 30,70 és 100 százalékos emelést tartalmaztak volna.) Ehelyett jövő év elején lesz egyszeri áremelés, valahol a 30 és 100 százalék közötti félúton. Mennyi ez, ha nem az Energiahivatal által négy hete kért 70 százalék? Ezért kell ezeken a második hétfőkön mindig odafigyelni az elhangzottakra. Most a hajléktalanok helyzete volt a központi téma. Létszámuk országos szinten 20-25 ezer között mozog, melynek több mint fele Budapesten él. Őket 140 különböző intézményben tudják elhelyezni, persze nem mindegyiküket. Részükre 2000 állandó, s további 600 alkalmi szállás biztosított. A férőhelyek száma minimális, de a hajléktalanok zöme nem is akarja igénybe venni. Zömük ismerősöknél, barátoknál húzza meg magát. Az ország, a lakosság gazdasági helyzete olyan, hogy ezek az ismerősök sem tudják sokáig befogadni a hajléktalant. Akkor lesz gond, hs ez a létszám hirtelen kiáramlik az utcára. Nyáron még csak-csak ellesznek valahogy, de télen könnyen megfagyhatnak, életük veszélybe kerülhet. Az ilyen krízishelyzetre készül fel most a kormány a különböző tárcák bevonásával. Dr. Bíró Boldizsár, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy hármas feladat van a tárca előtt. Meg kell előzni, hogy bárki élete veszélybe kerüljön. Pénztartalékokat kell elkülöníteni olcsó valamint átmeneti jelleggel kialakítható szálláshelyekre. Fokozni kell a hajléktalanok egészségügyi ellátását. Jelenleg erre három háziorvosi rendelő van a fővárosban, s további kettőt kellene rendszeresíteni. Ezekben a rendelőkben a továbbiakban a legszükségesebb gyógyszerek is rendelkezésre állnak majd. Nagyon sok beteg ember van a hajléktalanok között. Egy részük szenvedélybeteg például alkoholista, de akadnak jócskán tbc-sek is. A hajléktalanokat ellátó háziorvosi rendelőknek a továbbiakban joguk lesz — az érintettek személyiségi jogainak legmesszebbmenő biztosításával — szakrendelőbe is utalni a rászorulót. Környezetükre is figyelemmel kell lenni, hisz a hajléktalanszállón senki sem akar tüdőbeteggel együtt lakni. A TB-vel folynak a tárgyalások, hogy az öt háziorvosi rendelőt a továbbiakban ők finanszírozzák. A harmadik tárcafeladat új intézmények létrehozása. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet több felajánlást is tett — például volt szovjet laktanyákat —, de ezek alkalmatlanok voltak. A MÁV, a fővárosi és a XI. kerületi önkormányzat is ajánlott fel ingatlanokat, amik viszont használhatók. Létrehoznak a krízishelyzet megoldására egy konzultatív tanácsot, mely olyankor rendszeresen összeül majd. Tagjai a népjóléti tárca mellett a fővárosi önkormányzat, a Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Menhely Alapítvány és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékese lesznek. Sirák József pénzügyminisztériumi főosztályvezető a program gazdasági finanszírozásáról beszélt. Eddig 3000 férőhelyre (78 ezer Ft/férőhely/év) 234 millió állt rendelkezésre. Az összeg nem személyre, hanem a férőhelyre szólt. Ezt szeretnék jövőre felemelni 3600 férőhelyre, s az egy férőhelyre adandó éves támogatást 95-100 ezer forintra. Ez 360 millió forint lesz. Az emelkedési terv nagyon látványos, az iskolák, óvodák részére nyújtandó támogatásokban jövőre nem lesz változás. Az emelt ösz- szegből nem a vaságyak számát kell szaporítani, hanem a színvonalat emelni. Az említett összeg az önkormányzati finanszírozású ingatlanokra vonatkozik. A NIM költségvetésében tervezik a nem önkormányzati, tehát karitatív tulajdonú ingatlanokat. Itt is emelkedik a keret, de ez nem lesz maximalizálva. Forró Evelyn elmondta, hogy Keleti György honvédelmi miniszter szívesen ad a hajléktalanszállók részére matracokat, ágyakat, üres laktanyát, gulyáságyút. Eddig még nem kérte tőle senki. Talán majd most... Dr. Szilágyi István, a Vöröskereszt főtitkára hiányolja azokat a bázisokat, melyekkel a két világháború között rendelkeztek, de az államosításkor elvették tőlük. A fejlett társadalmakban a civil szféra mindenütt kiveszi a részét a karitatív munkából. A férőhelyenkénti évi 78 ezer forint mellé a Magyar Vörös- kereszt további 1/3 részt tett. Győri Péter a fővárosi önkormányzat részéről elmondta, hogy a nappali melegedőket kell éjjeli menedékhellyé alakítani. Inkább vidéken van szükség új szálláshelyekre — ilyen lesz Szombathelyen, Zalaegerszegen, Esztergomban és Békésben —, hogy ne Budapest szívja fel a vidéki hajléktalanokat. Kellenek továbbá munkásszállók is (ahol a férőhelyek száma 40 ezerrel csökkent az utóbbi években), mert a hajéktalanok zöme becsületesen dolgozik. Szükségük lenne munka után a pihenésre. Zmeskall Elakadlak a médiatárgyalások Ma délelőtt az SZDSZ tárgyalóküldöttsége úgy állt fel a frakcióegyeztető tárgyalásról, hogy a médiatörvény ügyében holtpontra jutottak. Hiába mutatkoztak kompromisszumkésznek, az MSZP küldöttei ( Horn Gyula, Gál Zoltán és Szekeres Imre) nem tudtak (vagy nem akartak?) bizonyos kérdésekben állást foglalni. Jánosi György és Schiffer János (MSZP) nem volt jelen a tárgyaláson, illetve a politikai döntésre nem volt felhatalmazásuk. (Molnár Péternek sem), véleményük szerint szakértőnek kell előkészíteni, politikai testületnek jóváhagyni a terezetet. A TV 2 privatizációját az MSZP nem akarja (Horn többször is elmondta). Azt szeretnék, ha a kormány képviselője benne lenne abban a független tanácsban, mely a tévét, rádiót felügyeli. Az SZDSZ szerint ehhez nincs joga, s később se legyen a felügyelő testületben kormánytisztviselő. Az SZDSZ elnöke és médiaszakértője a nyilvánosság segítségét kéri a médiatörvény októberi beterjesztése és idei elfogadása tárgyában, s az alábbi nyilatkozatot juttatták el a sajtó képviselőihez. Az SZDSZ szerint elsősorban a közönség és a szakma érdekében még ebben az évben meg kell születnie a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvénynek. A választások előtt és a kormány megalakulását követően az MSZP még partnernek mutatkozott ehhez. A kormány első ülésén felhatalmazta Fodor Gábor és Vastagh Pál minisztereket, hogy új törvénytervezetet dolgoztassanak ki a Magyar Televízió és a Magyar Rádió függetlenségének biztosítására, és a magántelevíziók és magánrádiók működésének lehetővé tételére. Az új tervezet — többfordulós szakmai, politikai egyeztetés alapján, és az érintett minisztériumok észrevételeinek figyelem- bevételével — hetek óta készen van, és a kormány elé terjeszthető lenne. Az ezt megelőző utolsó hatpárti tárgyalásra viszont a mai napig nem kerülhetett sor, mert az MSZP az elmúlt hetekben nem tudott határozott álláspontot kialakítani a törvényjavaslat néhány nyitott kérdésében. Az SZDSZ a Koalíciós Egyeztető Tanács mai ülésén, mint az elmúlt hetekben többször is, minden vitatott kérdésben messzemenő kompromisszumos javaslatokat tett, amelyek nagymértékben figyelembe vették az MSZP több pontban legfeljebb bizonytalanul körvonalazódó elképzeléseit. Az MSZP azonban nem tudott állást foglalni saját álláspontja, ill. annak kompromisszumképessége tekintetében. Az MSZP szakértő politikusai által elfogadhatónak mondott kompromisz- szumos megoldások nem voltak elfogadhatóak az MSZP koalíciós tanácsának tagjai, a miniszterelnök, a házelnök és a frakcióvezető számára, vagy ha mégis, azt nem tudták kifejezésre juttatni. Az MSZP-s politikusok kétségbe vonták azt a korábbi, saját képviselőik által is elfogadott eljárási szabályozást, amely szerint a kormány, ill. a miniszterelnök nem rendelkezhet befolyással a Magyar Televízió és a Magyar Rádió vezetőinek kinevezésében, valamint leváltásában. Az MSZP kétségbe vonta a tervezet szerint létrehozandó, a frekvencia engedélyek pártatlan kiosztására hivatott Országos Rádió-Televízió Testület, a tárgyalások folyamán saját képviselői által is mindvégig elfogadott függetlenségét, és azzal a javaslattal állt elő, hogy a Testület minden ülésén vegyen részt a kormány képviselője. Az MSZP kifejezésre juttatta, hogy saját ígéreteivel is ellentétesen nem tartja ebben az évben megalkothatónak a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényt. Az évek óta fennálló alkotmányellenes helyzet továbbra is kiszolgáltatottá teheti a televíziónézőket és a rádióhallgatókat, a sokmilliárdos támogatásukkal fenntartott Magyar Televíziót és Magyar Rádiót ugyanis jelenleg sem védi semmilyen törvényes biztosíték a kormány vagy a kormánypártok befolyása ellen. A törvény hiányában az országos és a körzeti műsorsugárzásra alkalmas frekvenciák továbbra sem adhatóak használatba, ezért a televíziónézők és a rádióhallgatók továbbra sem választhatnak különböző magánrádiók és különösen nem magántelevíziók programjai közül. Az alkotmányellenes helyzet kiszolgáltatottá teszi a rádiós-televíziós szakmát is, amelynek a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban nem biztosít védelmet törvény a kormány és a kormánypártok befolyásával szemben, továbbá amelynek nincs lehetősége a sok éve tartó frekvenciamoratórium által néhány kivételtől eltekintve kizárt magánrádióknál és magán- televízóknál dolgozni. Az SZDSZ szeretné, ha a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény a közönség és a szakma érdekeinek előtérbe helyezésével még ebben az évben megszülethetne. Felszólítjuk az MSZP-t, hogy haladéktalanul tegye világossá álláspontját a kormány, ill. a miniszterelnök Magyar Televízióval, Magyar Rádióval és a tervezet szerint létrehozandó Országos Rádió-Televízió Testülettel kapcsolatos, korábban az MSZP által is elfogadott, feltétlenül szükséges önkorlátozása kérdésében, és tegye lehetővé, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat lehetőleg a kormány jogalkotási terve szerint, még októberben az Országgyűlés elé kerülhessen. Az SZDSZ kinyilvánítja, hogy minden kérdésben továbbra is a lehető legnagyobb kompromisszumkészséggel kíván tárgyalni. Pető Iván Molnár Péter SZDSZ SZDSZ Mint Pető Iván elmondta, ez nem jelenti a koalíció szakítópróbáját, és lépésükről még hétfőn délelőtt tájékoztatták koalíciós partnerüket. Zmeskall