Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-03 / 164. szám

Ui KELET HÉTVÉGÉ 1994. október 3., hétfő 7 Szárítsunk virágot! A virágüzletekben, a piacokon min- ' dig találhatunk száraz virágokat külön­böző színekben, formákban. A száraz virágok újra divatba jöttek. Szépen, ele- j gánsan díszítik a lakást. Nagyobb örömet okoz, ha a virágokat magunk szárítjuk és kötjük csokorba. ! Ehhez nem kell különösebb tudomány, csak néhány ügyes fogás. Legegysze- . rűbb azoknak, akik a később megszá- :»rítani kívánt virágokat, növényeket sa­vi ját kertjükben megtermelhetik. De sé- ‘ táink során erdőben, mezőn, patakpar- tpn is összegyűjthetjük a szükséges I virágokat. A szárítás során a virágok és növé­st nyék színe és formája megváltozik, és a növény új arculatot kap. Friss és izgató í színek helyett inkább nyugtató és visz- í- szafogott lesz a hatás. Ez adja a száraz Ú virág szépségét, állandó és dekoratív I szobadísszé varázsolva a növényeket. Az üzletekben kapható száraz virágok I sokszor a hatás kedvéért mesterségesen 1 színezettek. Magunk is átszínezhetjük a 1 szárítandó virágokat, különböző mód- I szerekkel: — a virágváza vizébe vegyi festéket ítészünk. (Kérjük ki a virágkereskedő ■ vagy a drogista tanácsát.) A még friss I virág felszívja a festéket a szárán keresz- I tül s a virágok mesterséges színt kap- I nak. Ennek a módszernek az az előnye, I hogy a növény szára zöld marad. — a másik lehetőség, hogy a friss ■ virágot festékoldatba mártjuk. Hátránya, ■ hogy gyakran a levelek és a növény ■ szárának egy része is elszíneződik. — vagy pedig egyszerűen színes fes- I téksprayvel beszórjuk a növényt. Ezt a I módszert csak a frissen megszárított nö­■ vényeknél alkalmazhatjuk. Előnye, I hogy célzottan egyes részeket is tudunk ■ színezni. A száraz virágcsokor hosszabb ideig iszép és színtartó marad, ha időnként I hajszárító segítségével leporoljuk és es- I ténként vízzel bepermetezzük. Hogyan szárítsuk a növényeket? Legegyszerűbb a levegőn való szárí- | tás. A csokorba kötött virágokat fejjel I lefelé felakasztjuk lehetőleg sötét, me­leg és szellős helyen. Például a padlá­son a nyitott ablak mellett. Ne akasszuk túl szorosan egymás mellé a csokrokat, hogy a levegő jól átjárhassa. A csokro­kat, ne szalaggal vagy zsinórral kössük össze, hanem gumiszalaggal. A száradás során a növények szára is vizet veszít, térfogata csökken. A rugalmas gumisza­lag ilyenkor követi a száradást. Sokszor a természetben is találunk ké­szen száraz növényeket, amikor is a nö­vény a sok napsütés hatására a szárán állva megszárad. Vízben való szárítás. Magas, henger formájú edénybe körülbelül tíz centi­méter magasan vizet öntünk. Ebbe állít­juk bele a friss virágot. A víz elpárol­gásával együtt lassú száradási folyamat kezdődik. Ezzel a módszerrel sikeresen száríthatunk hortenziát és kontyvirágfé- léket. Vízfelvevő porok segítségével is szá­ríthatunk növényeket. Például bóraxot vagy készen kapható szárítóporokat, de mosóport is használhatunk. Fémdoboz alját vastagon beszórjuk a szárítóporral és a rövidre vágott virágokat beleszúr­juk, majd a porral behintjük az egész növényt. Fontos, hogy a friss növényen ne legyen eső vagy harmatcsepp. A doboz tetejét lezárjuk és a növény nagy­ságának megfelelően 2-7 napig meleg és száraz helyen tartjuk. Ibolya, petúnia, tulipán, rózsa és leveles szobanövények szárítására ajánlott ez a módszer. A glicerinnel való szárításnál a nö­vény nemcsak száraz lesz, hanem sely­mes is marad. A szárak nem törnek olyan könnyen, ezáltal a növény köny- nyebben feldolgozható. A növény szárát körülbelül öt centiméter hosszan bevág­juk és 10-15 centiméter magasságig két rész víz és egy rész glicerinből készült folyadékkeverékbe állítjuk. Több napig állni hagyjuk. Puszpáng, bükkágak és tölgyfalevelek szárítására alkalmas módszer. Szép tartása lesz a száraz növénynek, ha felülről, a virágon keresztül, átszú­runk egy drótot és ezt a szár köré teker­jük. (MTI-Press) Íróasztal-szobor, vessző és nád Frankfurti újdonságok és régiségek A nagy frankfurti őszi árubemu­tatóval egy időben került sor a német iparművészek bemutatójára is, a frank­furti Iparművészeti Múzeumban. Ez a kiállítás is, mint bárhol a világon, azt a kérdést feszegeti, hogy mi az ipar­művészet: művészet-e vagy mesterség, használati- vagy dísztárgyak gyűjtő­fogalma-e. A sok különleges falikép (dísz) és étkészlet vagy üvegtál (használati tárgy) mellett feltűnt egy tárgy, amely frap­páns választ adott a kérdésre. H.E. Schickentanz egy grafitszürke elegáns szobrot állított ki, . amely néhány egy­szerű mozdulattal íróasztallá alakít­ható. A művész a vagy-vagy kérdésre i.í-sel válaszolt, egy­ben az irodaként használt kis lakások egyik jelentős gondját is megoldotta. A frankfurti őszi vásáron már nem használati vagy dísztárgyként szerepel­nek a dolgok, hanem áruként. Elké­pesztő bőségben és elképesztően vál­tozatos színvonalon. A karácsonyra szánt mütyürkék minden áhítattól mentes tömege mellett persze jelen vannak, kitapinthatóak a különféle lak- berendezési irányzatok is. Az egyik legfontosabb divatirányzat a lakberendezésben a fonott nád- és vesszőbútorok jelenléte. Ma már nem csupán a verandát lehet berendezni velük, komoly kárpitozott bútorok, ágyak, szekrények is készülnek ebből a látszólag törékeny anyagból. Igaz, a szekrény váza fából van, csupán ajtaja, fiókja fedett háncsszövettel, vagy egyéb szövött növényi anyaggal. Az egyre fej­lettebb kézművestechnikával készült ülő­bútorok legalább olyan stabilak, mintha fából vagy éppen műanyagból lennének. A fonott bútorok azonban szinte igénylik maguk körül a természetes anyagból ké­szült tárgyak jelenlétét, így azután sze­rencsésen éleszthető fel az a paraszti kul­túra, amelyet a műanyagok már elnyom­ni, kiszorítani igyekeztek. Igaz, ezeket a termékeket ma már illik „bio” jelzővel illetni, így például a rövid­szárú, ügyes műanyag mosogatókefék óriási választéka mellett ott sorakozik a hajdani kefekötők egész "kollekciója, új feldolgozásban, mint bio-termék. De a sok festett fából készült konyhai kiegészítő mellett megjelenik a színezetlen cserép, a durván szőtt vászon is. A szőnyegek között sok a vidám rongyszőnyeg. És hogy a régi hangulat még teljesebb legyen, megje­lentek a festett parasztbútorok is, hasznos és szép kiegészítőként, hatásosan „öregí­tett” kivitelben. A komód, a kredenc, a sarokbútor és a falitéka mellett néhány szép karosszék is helyet kapott. Színük matt: kék, zöld, barna, szürke, s an­nyira kopottak csak, hogy előhívják ott­honosság-érzésünket. A fém. a vas régóta szerepet kap a lakberendezésben. Mostani új szere­pében a fonott bú­torral párosulva modern és konst­ruktív berendezési módot hoz létre. Till Behrens bemutatott egy nagyon jól felé­pített fémbútor-kol­lekciót. A világítótestek­nek jelentős hely ju­tott a frankfurti vá­sáron. Nehéz megtalálni azonban a mostani berendezési mód­hoz illő „természe­tes” formát. Néhá- nyuknak mégis sikerült. A fehér, pad­lizsán alakú világítótest asztalra állít­va vagy felfüggesztve sajátosan hangu­latos. Az a halogén lámpatest pedig, amelyiknek búrája valódi kagyló, világítás nélkül is remek szobai kie­gészítő. Gerrit Rietveld 1918-ban készült konstruktív ülőbútora kék-piros lapok­kal határolt, kényelmes karosszék. Mintha az ő tiszteletére készült volna el egy kék, piros, sárga és fekete lapok­ból álló rendszer, amiből tetszés szerin­ti bútorokat, széket, íróasztalt, de akár szobrot is össze lehet rakni. Az elemeket forgalmazó cég neve: Joo. Jó! (MTI-Press) Visszatérünk a ruhához Nincs elegánsabb, nőiesebb viselet egy ringó-lengő szoknyás egybeszabott ruhá­nál. Tudják ezt a divatdiktátorok, és elő­szeretettel öltöztetik modelljeiket olyan ru­hákba, amelyeken még különleges hang­súlyt is adnak a szabásvonalaknak. A rag­ián szabású ujjaknak, az elől végigfutó szegőzéssel kiemelt hosszanti varrásnak, a derékvonalnak. Ismét eljött a kabátruhák divatja, idézve a hatvanas-hetvenes éveket. Ezek finom gyapjúszövetekből, buklékból, tweedek­ből, egyszínű vagy halszálkás kabátszö­vetekből készülnek. Széles vállal, bő uj­jakkal, amelyeket mandzsettapánt fog össze, derékban szűk, majd onnan jobban vagy kevésbé bővülő szoknyával. A ringó, hullámzó szoknyán jól érvényesül a ha­rangszerű bőség, miközben a kabátruhát csak a derékra elhelyezett két gomb fogja össze. így aztán lépésnél, viselés közben láttatni engedi a láb kecses formáját, vagy a kabátruha alatt rafináltan elrejtett csipke­alsót, a shortot, a miniszoknyát, a vastag­kötésű harisnyanadrágot, a pikáns haris­nyatartót, attól függően, ki mit akar meg­mutatni. Aki semmit sem, az össze is var­rathatja a ruha elejét. Könnyedebb szövetek, kasmírok, kevert szálak az alapanyagai az ugyancsak hul­lámzóan bőszoknyás délutáni ruháknak. Ezeket érettebb nőknek, fontos pozícióban lévő, megjelenésükre gondot fordító üzlet- asszonyoknak, menedzsereknek tervezték, az örökös kosztüm helyett, mellett. A rag­ián szabásvonalat és a nyakkivágást ék­szercsík szegőzi. Mellesleg ez az ékszer­csík is a mostani szezon találmánya. Arany-ezüst szegőszalagra gyöngyök, flit- terek, „drágakövek” vannak applikálva. A szalagok méterre kaphatók, és jól díszít- hetők velük a meglévő holmik is. (MTI-press) Édesszájúaknak: hólabda! Nyolc tojássárgáját 40 dg porcukorral és 8 kanál forró vízzel jól kikavarunk (a forró vizet a cukorra rakjuk!) Hozzáadunk 25 dg lisztet, egy sütőport, két kanál kakaót s végül a tojások kemény habját. Két tepsi­ben sütjük meg, nehogy vastagok legyenek. Melegen, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Krém: 3 dl tejet három kanál grízes liszt­tel sűrűre főzünk és kihűtjük. 15 dg vajat 12 dg porcukorral és egy csomag vanilin- cukorral jól kikeverünk. Adunk hozzá egy kis rumot. Két-két pogácsát összeragasz­tunk, kívülről is megkenjük és kókuszban megforgatjuk. GAZDIT Állatbarát Alapítvány, Sóstóhegy, Fekete-dűlő keresünk! Kettecskén, „öregecskén”. A tacskó keverék kölykök mindketten gazdira várn ak. Jelenleg a sóstóhegyi állatotthon kis lakói. Szépek, egészségesek, játékosak. Hű társ válhat belőlük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom