Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-15 / 175. szám

ÚJ KELET II HÉTVÉGE 1 n 1994. október 15.. szombat A lustaság Tojás és tejtermékek a főzésben Miközben egyre többen foglalkoznak izomzatúk kidolgozásával, erőnlétük javí­tásával, ugyancsak egyre többen hanyagol­ják el egyik legfontosabb szervüket: az agyukat. Egy német szakcikkben olvasható: „Az orvostudomány azt állítja, hogy az ember legfeljebb ötven százalékban képes kihasználni a fejében lévő képességeket. Ott is van tehát még mit megmozgatni, csak ép­pen az agyat ugyanúgy kellene edzeni, mint a testet.” Nem véletlen, hogy éppen a németországi betegbiztosító társaságok álltak az úgyneve­zett agytréning futamának élére. Mert nem­csak az igaz, hogy ép testben ép lélek, az is helytálló, hogy akinek a feje elfárad, az előbb-utóbb egészségével fizet a fejteljesít­mény csökkenéséért. A német Agytréning Társaság nevű szervezet ezért kidolgozott egy programot. Azt állítják: napi tízperces gyakorlással karban lehet tartani a szellemi tevékenységet, ami viszont a rehabilitációs klinikák tapasztalatai szerint is az általános Régi vasárnapi leves Hozzávalók: 80 dkg marhalábszár, egy csomó sárgarépa, 3-4 darab fehérrépa,egy zellergumó, 2-3 kelkáposztalevél, egy karalábé, egy nagy fej vöröshagyma, két gerezd fokhagyma, só szemesbors. A gombóchoz egy kiló krumpli, liszt, só. Paradicsommártás. Elkészítése: a levesnek valókat hideg vízben egyszerre feltesszük főni. Közben meghámozzuk a krumplit és lereszeljük. Annyi lisztet teszünk hozzá, hogy a nokedlinél sűrűbb legyen. Sózzuk, és nagyobb gombócokat formálunk belőle. A gombócokat bő sós vízben puhára főzzük, majd tálra szedjük és melegen tartjuk. A kész levest leszűrjük. A zöldséget külön tálon tálaljuk.A második fogás a főtt hús lehet a nyers krumpli gombócok­kal, meglocsolva paradicsomszósszal. és a foglalkoztatásbeli jó közérzet feltétele. Az úgynevezett rövid távú memória edzé­sére a szakemberek kiváló módszernek tart­ják például, ha az agyára adó ember meg­próbálja emlékezetébe idézni a világ fővá­rosait. Hasznosnak találják az ország-város-fo- lyó játékokat. Az agytréning nemcsak azt jelenti, hogy a lehető legtöbb információt kell belegyömöszölni a fejbe. Azt is be lehet gyakorolni, hogy miképp különböztethető meg a fontos a lényegtelentől. Ehhez azon­ban előbb rendbe kell hozni a már említett rövid távú memóriát. Az agy ugyanis a fon­tos információkat a mélyebb, a kevésbé fon­tos dolgokat a felszínesebb rétegekben tá­rolja. Az agytréning hívei a pszichés állapotot is lényegesnek mondják. A fejünkben ugyanis nem számítógép van, amely eltá­rolja mindazt, ami belekerül, és gombnyo­másra vissza is adja. Ehelyett az agy válo­gat. Az embernek jó információkat megőr­Krémben sült körte Hozzávalók: fél kg körte, liszt, tej, va­níliás cukor, három dkg margarin, három tojás. Készítése: a gyümölcsöt cukrozott víz­ben félpuhára főzzük, majd leszűrjük. Egy evőkanál lisztet simára keverünk egy deci tejjel, és állandóan keverve hozzáöntünk még egy deci forró tejet. Kevés vaníliás cukorral elkeverve feltesszük a tűzre, és besűrítjük. A tűzről levéve tegyünk hozzá három deka margarint, és kevergetés köz­ben három tojás sárgáját. Ha a krém kihűlt, öntsük tűzálló tálba, terítsük rá a főtt, kihűlt körtét. Két evőkanál porcukorral keverjük habbá a tojások fehérjét és halmozzuk a gyümölcsökre. Közepesen meleg sütőben ÍO percig sütjük. Tálaláskor nyers gyümölcsdarabokat szórunk a hab tetejére. butít zi, a kellemetlenektől igyekszik megszaba­dulni. Egyébként pedig, ha nem használják, rozsdásodik. A kórház például nemcsak gyógyít, ha­nem butít is. Végeztek egy kórházi kísérle­tet: kétszer is megállapították a páciensek intelligenciaszintjét, először a gyógyintézeti felvételük után, másodszor az elbocsátásuk előtt. Tizenkét nap kórházi kezelés után az IQ 11 ponttal is eshet - derült ki. Az ok: aki beteg, keveset mozog. Aki keveset mo­zog, annak renyhébb a keringése. Akinek renyhébb a keringése, annak az agya keve­sebb vérhez jut. Ehhez járul még ajellegze- tes kórház-hangulat, amely szintén nem kedvez a szellemi tevékenységnek. Akit te­hát balsorsa ispotályba szólít, jobb, ha ma­gával visz valamilyen agymozgatót, hogy elkerülje a szellemi leépülést. A kutatók emlékeztetnek arra is, hogy a környezet sem mindegy. Amerikában pél­dául kimutatták, ha csak azonos életkorú patkányokat zártak össze, az állatok agyá­nak tömege néhány hónap alatt mérhetően csökkent. Ha azonban a fiatalok és az idő­sebbek együtt éltek, az öregebbek agyi telje­sítménye is megmaradt. Ebből a már idé­zett szakcikk azt a megállapítást vonja le. ha ez érvényes az embereknél is, akkor még­iscsak igaza van annak, aki szerint az idő­sek otthona nem alkalmas az agytevékeny­ség felfrissítésére. (MTI-Press) A tojást, a tejet, a tejfölt mindig kevés­sel az étel elkészülése előtt adjuk hozzá. Vegyünk ki egy merítőkanálnyit az ételből egy tálba, és ezzel keverjük simára a tojást vagy tejterméket. így elkerülhetjük, hogy a tej vagy tojás összecsomósodjon. A to­jást a felhasználás előtt néhány órával ve­gyük ki a hűtőből, mert akkor a főzéskor nem pattan szét olyan könnyen a héja. Ha a tojást sós vízben főzzük keményre, és forrás után leöntjük hideg vízzel, könnyen meg tudjuk tisztítani. Hogy a tojás friss-e vagy sem, könyen megállapíthatjuk. Tegyünk egy tálba sós vizet. Ha a tojás lesüllyed akkor friss, ha azonban a víz tete­jén lebeg, akkor már állott. Lássuk, mi a helyzet a sajtfélékkel. A sajttal készült gyorsételeket azonnal fogyasszuk el, mert a sajt gyorsan megkeményedik és rágós lesz. A legtöbb kemény sajt sokáig eláll, és ha megszárad, könnyen reszelhető. S ha már itt tartunk, váltsunk egy pár szót az egyéb tejtermékekről is. Ha a tejszín­ből igazán kemény habot akarunk verni, a hideg tejszínbe csepegtessünk néhány csepp citromot. Aki azonban zsírszegé- nyebben akar étkezni, az tejszín helyett használjon joghurtot vagy krémsajtot. Mottó: A természet vegykonyhája évmilliók óta rendelkezésére áll az ál­latvilágnak, de az ember csak akkor vegye igénybe, ha jól ismeri a növény természetét. (Forrás: Magyar Gyógynövények, 1848.) Zöld patika A kakukkfű, lestyán majoránna, a pórsáfrány ételízesítő konyhanö­vények - de a gyógynövények sorá­ban is helyet követelnek. A kakukkfű alacsony növésű, kúszó cserje, apró levelekkel halványpiros, rózsaszínű Fűszernövények virágokkal Erős, jellegzetes illóolaja fer- tőtlenítőszei; féregűző. Használják köhö­gés, légzőszervi megbetegedés csillapí­tására, étvágyjavítónak. ízületi betegségek ellen ülőfürdőként alkalmazzák. A lestyán kertben termesztett, erőteljes növésű évelő, erős fűszeres illatú növény Gyógy­növényként gyűjtik levéléi zsengébb vé­konyabb ágail és ősszel vagy kora ta­vasszal a két-három éves növény vaskos gyökérzetét A lestyán hatóanyagai tea­ként epekőoldók, vizelethajtók és a levél­vagy gyökérdrogot légúti megbetegedé­seknél is használják A majoránnát tavaszi vetéssel bárki eredményesen termeszthe­ti fűszerként és gyógyászati célra egy­aránt Egy évben háromszor is vághat­juk virágos állapotban és árnyékos he­lyen szárítjuk meg A majoránnából ké­szült tea szélhajtó, étvágygerjesztő, kö­högéscsillapító és idegnyugtató. Régen nagy becsben tartották levesek színesí- tőjeként a sáfrányos szeklicét vagy pór­sáfrányt más néven - magja magas ola­jtartalma miatt - az olajozom Az egy­másfél méter magasra növő egyéves növény virágaiból kitépett aranysárga szirmai adják, például a húsleves szép sárga színét A virágokat hervadófélben gyűjtjük, amikor szép lángvörös színük van Természetes festőanyaga mellett főzetét köhögés ellen is használják Samu András EGY MIUDFURF ELSZÁUT b\UUKAU£LKÜLI VI5Z0UTAGSÄGAI Számla-dömping Az agyat is edzeni kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom