Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-12 / 172. szám
MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ÚJ KELET IliiI ■El 1994. október 12., szerda A külföldi tőkések nem bizalmatlanok Szövetkezelpolgármester feltörte a lepecsételt irodát Dögében áll a bál barátságin la nság A közelmúltban a mezőgazdasági szövetkezetekről jelent meg átfogó tájékoztatás lapunkban, ezúttal az ipari szövetkezetek megyei szövetségénél járt munkatársunk. Kérdéseire dr. Oláh János, a Megyei Iparszövetség ügyvezető igazgatója adott választ — Az ipari szövetkezetek hogyan élték meg az új szövetkezeti törvény által előírt kötelező érvényű változtatásokat? — Ha nagyon röviden akarom som- mázni véleményemet, akkor azt mondhatom, hogy az elmúlt négy évre a legnagyobb jóindulattal sem lehetne ráfogni, hogy az szövetkezetbarát lett volna Értem ez alatt a törvények módosítása, valamint a gazdaság egyéb szereplőinek magatartása miatti kedvezőtlen helyzetet Egy szövetkezet például nem kaphatott hitelt, amennyiben pedig vásárolni szándékozott, azt csak készpénzért tehette Ezt egyébként semmi sem indokolhatta hiszen a vagyonnevesítéssel létrejött új szövetkezetek már nem a korábbi formát jelentették. Ily módon jól prosperáló szövetkezetek is tönkrementek. A külföldi tőkéseket viszont kevésbé érdekelte az, hogy néhány szövetkezettel — főleg a ruha- és cipőipar területén dolgozókkal — kössenek megállapodást Az elmondottak ellenére azért szerencsésen túléltük ezt az időszakot Ezt két dolog tette lehetővé. Az egyik, hogy sajátosan érezni kellett azt a szövetkezeti miliőt, az együvé tartozás érzését amely e közösségekre korábban is oly jellemző volt Másrészt ez az időszak egybeesett a gazdálkodó egységek, az állami ipar tönkremenetelével, a V _______________________ tö meges munkanélküliség megjelenésével Mindez, éppen az utcára kerülés rémétől tartva, gondolkodásra késztette a tagság zömét, s túlnyomó részben együtt is tudta tartani — Hány új típusú szövetkezet jött létre, illetve vált egyéb gazdasági társulássá? — Kevés az átalakulás. A szövetkezetek több mint 75 százaléka ismételten ezt a formát választotta A többi kft vagy Rt lett Kétségtelen viszont hogy az átalakulás számtalan hátránynyal járt a folyamatos munkavégzés terén. A versenytárgyalásokon is hátránnyal indultak más társasági formákkal szemben, főleg az építő- és a vasipar szenvedte-szenvedi meg az egyenlőtlen tárgyalási esélyt Vágy: több szövetkezet az átalakulást követően a mai napig nem került bejegyzésre a cégbíróságnál Ezek a cégek nem pályázhatnak, nem lízingelhetnek emiatt a képtelenség miatt — Milyenek a jövedelmi viszonyok a szövetkezetekben? — Rendkívül differenciáltak. Ebből a szempontból meghatározó az, hogy milyen piacon, milyen technikával, technológiával vannak jelen, milyenek a fejlesztési lehetőségeik. A szövetkezetek többsége tisztességes megélhetést tud nyújtani tagjai számára, igaz, van ahol a létminimum alatt tudnak csak borítékolni Szinte kizárólag teljesítménybérben dolgoznak az emberek. —A szövetség hogyan tudja segíteni tagszervezeteit? — Elsősorban különböző pályáztatásokkal üzleti információkkal segítjük 57 tagszervezetünket (lefler) _________________________________/ Dö gén a helyi képviselő-testület felmentette tisztsége alól a település polgármesterét, Vincze Ferencet, kaptuk az információt. Fotóskollégámmal felkerekedtünk, hogy megismertessük a tényeket a közvéleménnyel. Útunk rögtön a „tűz helyszínére”, a dögéi polgármesteri hivatalba vezetett. Az épület, ahol a község lakóinak ügyes-bajos dolgait intézik, eléggé rogy- gyant állapotban van. A falait gerendákkal támasztották ki, s ez a lehangoló látvány meg az előzetes hírek azt sugallták nekünk, hogy az önkormányzat berkein belül sem lehet valami rózsás a helyzet. Szűcs Tibor jegyző fogadott bennünket, aki nem vette szívesen, ha fotóztuk. Ahogyan ő mondta: -— Köszönöm szépen nem kérem! Némi győzködés után végül is kötélnek állt. A polgármester felmentésének előzményeiről és okairól kérdeztük a jegyző urat. — Nézzék! Most már én is úgy érzem, hogy rajtam, a képviselő-testületen és a faluban élő valamennyi emberen már csak a nyilvánosság segíthet. Kapjon teret a (volt) polgármester előélete és az, ahogyan Dögét irányította. Megválasztása előtt háromszor volt gazdasági bűncselekményekért büntetve Vincze úr. Ezek között lopás, sikkasztás és okirathamisítás szerepelt. Polgármesterségének ideje alatt több kárt okozott a településnek, mint amennyi hasznot hozott. Nagyon sok pénzt a költségvetésből nem arra a célra fordított amire kellett volna. A közösség vagyonát nem egy esetben saját céljaira használta fel. A képviselő-testület először figyelmeztette őt, hogy ez így nem mehet tovább! Felszólítottuk, próbáljon változtatni elviselhetetlen magatartásán és jogszerűtlen cselekedetein. Tavasszal a rendőrségtől kaptunk egy írásos dokumentumot, melyben az állt, hogy Vincze Ferenc Dögé község polgár- mestere ellen gazdasági bűncselekmények, visszaélések elkövetésének alapos gyanúja miatt vizsgálat indul. Tulajdonképpen egy hosszú, az embereket kihasználó, lenéző és megkárosító folyamatnak vetettünk véget a polgármester felmentésével. Döntésünk meghozatalakor nagy súllyal esett latba az említett rendőrségi közlés. Vincze úr azon ban-nein vette tudomásul a testület határozatát, s még a nyomozó szervek által lezárt és hatóságilag lepecsételt hivatali szobájának ajtaját is feltörte. Minden bizonnyal azért, hogy onnan megpróbálja az általa elkövetett bűncselekmények bizonyítékaiként felhasználható okmányokat eltüntetni. Mivel a páncélszekrény le volt zárva, így ez a terve meghiúsult. Talán a fiókjából tudott olyan iratot magához venni, ami a vizsgálatok eredményességét befolyásolni tudja. Ezek után megpróbált engem önkényesen eltávolítani pozíciómból, mégpedig úgy, hogy egyik nap, amikor beléptem a munkaszobámba, más ült a székemben. A „kinevezett” jegyzőt a képviselő-testületi tagok győzték meg arról, hogy amit a polgár- mester és ő csinál, nem törvényes. A legszomorúbb számomra, hogy én 1975 óta dolgozom itt, de ez a négy esztendő volt a legsúlyosabb Dögén. Szűcs úr mondanivalója befejeztével átnyújtotta nekünk az Állami Számvevő- szék Önkormányzati és Testületi Ellenőrzési Igazgatóság Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltségének a Dögé községi önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének átfogó ellenőrzéséről szóló 1994. július 19-i keltezésű jegyzőkönyvének fénymásolt változatát. Ebből emeltünk ki néhány megdöbbentő vizsgálati eredményt: „Az 1992. évi bankszámla- kivonatok felülvizsgálata során az ellenőrzés 794 857 Ft értékű okmányhiányt állapított meg.” „Az 1992. év során a polgár- mesteri hivatal pénztárában 8 986 340 Ft értékű készpénz nem lett bevételezve, amelyekhez a bizonylatokat sem csatolták.” „Az 1992. évben a polgármester a bankszámláról és a pénztárból kiküldetési költség címén 19 25 260 Ft-ot vett fel. A testület részére ugyancsak 1992. január 1- jei hatállyal havi 13 000 Ft költségtérítést hagyott jóvá, amely a kiküldetés költségeit is tartalmazza. A polgármester 1992. október 30-án, mint 1992. évre járó költség- térítési összeget 10 hónapra 130 000 Ft-ot vett fel. Az ellenőrzés megállapítása szerint a polgármestert jogosan csak 80 747,40 Ft illette volna meg.” „Felelősség terheli Vincze Ferenc polgármestert a reprezentációs előirányzat jelentős túllépéséért, a nagy összegű fizetési előleg testületi döntés nélküli kifizetéséért, a fizetési előlegek visszafizetésében jelentkező hátralékért, a jogtalan kiküldetési költségtérítés felvételéért.” A jegyzőkönyv utal arra, hogy Szűcs Tibor jegyzőt is felelősség terheli a polgármester ténykedései megakadályozásának illetve a különböző kifizetések ellenőrzésének elmulasztásáért. Tóth Mihály Hagyományokat teremteni a főiskolán A hallgatók elnöke A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola szeptember 27-én tartotta az 1994/95-ös tanév első közgyűlését. Közel 250 hallgató jelent meg, hogy döntsenek az őket érintő kérdésekben. Az egyik legfontosabb napirendi pont a Hallgatói Önkormányzati Testület elnökének megválasztása volt, aki Gál László, harmadéves, tanító-hittanár szakos hallgató lett. — Örülsz a sikernek? — 1994 májusában a választmányi ülésen már megválasztottak elnöknek ideiglenesen amiatt, hogy nem volt határozat- képes a választmány. Ezért kellett most megerősíteni, illetve dönteni az elnök személyéről. Nagyon izgultam, hogy ismét megválasztanak-e. Féltem, hogy az elkezdett utat nem tudom végigjárni. A másik jelölt, Gincsai Zoltán, erős ellenfél volt, ő mától az alelnök. — Hány tagból áll a Hallgatói Önkormányzat? — Az elnökség héttagú, a választmány 29, a közgyűlés 120 főből áll. — Milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan? — Az oktatás terén legfontosabb lesz a hallgatói véleményezés. Ezt a munkát egy megfelelő bizottság fogja végezni. Minden hallgató évente legalább egyszer minden oktatóját véleményezni tudja egy zárt pszichológiai teszttel. A kérdések a tudományos munkán kívül minden területet felölelnek. Ezenkívül szeretnénk az iskolai újságot újjászervezni és beindítani. Ami a hallgatói pénzedet illeti, mindenről önállóan kívánunk dönteni. —Gondolom, sokakat érdekel a kultúra sorsa is... — A legközelebbi nagyszabású rendezvényünk a Gólyabál lesz november 12-én. Olyan programot igyekszünk összeállítani, amely minden igényt ki tud elégíteni. A főprogramban országos nevű együtteseket szeretnénk lehozni. Terveink között szerepel, hogy meghívjuk a tanárokat, sőt városunk polgármesterét is. De működtek nálunk állandó szórakozóhelyek, a Bolyai, a Herman, a Metro, ezeket kulturáltabb feltételekkel újra megnyitjuk. Jó lenne, ha egyre több táncház indulna, melyek vezetésére ezúton is várjuk a jelentkezőket. Soknak tűnik az elképzelés, de az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy nem elég aktívak a hallgatók. Ezért fontos, hogy minél nagyobb rétegeket tudjunk megmozgatni. Mindezzel egy olyan hagyományt szeretnénk elindítani, amelyet folytatnak majd a bennünket követők. Lévai Agnes-—A Mindennapi ügyeink A munkaviszony megszűnése Dr. Imre György ügyvéd Korábban már írtunk a munkaviszony létesítésének általános törvényi feltételeiről. Egyre gyakoribb azonban a munka- viszony megszüntetésének jogsértő volta, ezért érdemes megvizsgálni, hogyan történhet a munkavállaló érdeksérelme nélkül a munkaviszony megszűnése, megszüntetése. — Milyen esetekben szűnhet meg a munkaviszony? — A munkaviszony megszűnésének két nagy csoportját különböztethetjük meg. Az első csoportba azok az esetek tartoznak, amikor a munkaviszony valamely objektív körülmény bekövetkezte miatt: — a munkavállaló halálával, — a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, — a meghatározott idő lejártával szűnik meg. Ha a munkaviszony alanyai maguk idézik elő a megszűnést, akkor beszélünk a munkaviszony megszüntetéséről: — közös megegyezéssel, — rendes felmondással, — rendkívüli felmondással, - azonnali hatállyal próbaidő alatt. —Az első csoportba tartozó megszűnés, és a második csoportba tartozó közös megegyezés általában nem okoz jogi problémát, de mi az eljárás a többi esetben? — A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a felek kötelesek írásba foglalni, ettől nem térhetnek el. A leggyakoribb eset a rendes felmondással történő munkaviszony-megszüntetés. A munkáltató köteles a felmondását megindokolni és az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességével, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. — Vannak-e a rendes felmondásnak korlátái? — Ilyen eset például a betegség miatti keresőképtelenség, terhesség stb„ de ezek nem korlátozzák a rendkívüli felmondás alkalmazását. Különösen indokolt esethez köti a törvény a nyugdíjjogosultság előtt öt évvel álló dolgozó munkaviszonyának megszüntetését. Ugyancsak munkajogi védelem illeti meg a választott szakszervezeti tisztségviselők, és az üzemi tanács tagjait. — Milyen munkavégzéssel kapcsolatos jogok illetik meg rendes felmondás esetén a dolgozót? — A munkáltató a rendes felmondás esetén köteles a munkavállalót a felmondási idő egy része alatt a munkavégzés alól felmenteni, ez a felmondási idő fele, amire a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. A felmondási idő harminc napnál kevesebb nem lehet, és nem haladhatja meg az egy évet. A törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a dolgozót végkielégítés illeti meg. — Rendkívüli felmondás mikor alkalmazható? — Ha a munkavállaló rendkívüli okokat szolgáltatott a felmondáshoz. Azonban ezt a munkáltatónak bizonyítani kell, és a felmondás indokának valósnak kell lenni. —Az elmondottak minden munkavállalóra vonatkoznak? — Ezek csak a szűkített általános szabályok. Külön jogszabály eltérő rendelkezéseket tartalmaz a közalkalmazottak és a köztisztviselők esetében. — Ha a dolgozó sérelmesnek tartja munkaviszonya megszüntetését, mit tehet? — A területileg illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat a törvényes határidőn belül, de ennek külön törvényi szabályozása van, amit egy másik alkalommal ismertetek. Aradi Balogh Attila Szűcs Tibor jegyző: Ez nem inehet tovább!
