Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-11 / 171. szám
UJ KELET ■ RENDŐRSÉG 1994. október 11.. kedd 5 Dr. Pásztor Miklóssal beszélgettünk a nemrég született törvényről Új jogosítványokat kapott a rendőrség A rendszerváltáskor az új parlament egyik legfontosabb feladata volt a rendőrségi törvény létrehozása, mivel korábban ilyen nem volt. A pár napja életbe lépett törvényről dr. Pásztor Miklóssal, a megyei rendőr-főkapitányság főkapitányi hivatalvezetőjével beszélgettünk. — A törvény átrendezi az önkormányzatok és a rendőrség viszonyát is. Ez miben nyilvánul meg? — Korábban az volt a gyakorlat, hogy a pályázat útján történő kapitányi kinevezéseknél a település önkormányzatának egyetértési joga volt, ami magában foglalta a vétójogot is. Tehát meg lehetett akadályozni valakit abban, hogy kapitánnyá nevezzék ki. (A főkapitányok esetében a megyei önkormányzatoknak csak véleményezési joga volt.) Most a kapitányi kinevezéseket nem vétózhatják meg az önkormányzatok, mivel a törvény csak véleményezési jogról beszél. Ha az önkormányzatok többsége a jelölttel szemben foglal állást, nem támogatja egy kapitány kinevezését, akkor is kinevezheti — Kétségtelen, hogy növekedett a rendőrség önállósága, illetve bizonyos jogok gyakorlásában a korábbihoz viszonyítva tisztább kép alakult ki. A rendőrség legfelsőbb vezetése a személyi kérdésekben is nagyobb önállóságot kapott. Bővültek a rendőrség jogai, de ugyanakkor megvannak a törvényességi garanciák is. — A közbiztonság védelme érdekében szükség esetén a rendőrség mind a személyi szabadságot, mind a tulajdonjogot az eddigieknél jelentősebben korlátozhatja. Személybiztosítás címén például írásos utasítással a kezében egy rendőr bármikor bemehet egy lakásba... — Gyakorlatilag elképzelhető, hogy egy gyalogos rendőr egy súlyos bűncselekmény elkövetőjének elfogásához egy magánszemély gépkocsiját veszi igénybe. Ha az ügy súlyosságával ez arányban áll, akkor ezt erőszakkal is megteheti. Természetesen a rendőrség ezt követően az állampolgárnak okozott esetleges kárt megtéríti. Vagy a lakásba is behatolhatnak. Például a pápalátogatáskor is tapasztalhattak ilyet a lakók, ezt elfogadták, de az akkori jogszabály szerint nem lehetett legalizálni. Most erre is lehetőséget ad a törvény. — A rendőri intézkedésekről mit mond a törvény? — Egyértelműbb és világosabb lett, hogy mit tehet a rendőr, és milyen magatartást kell tanúsítania az állampolgárnak. Például az igazoltatásnál korábban sok súrlódás volt az egyén és a rendőr között, ha nem volt személyi igazolvány valakinél. Most a személyi igazolványon kívül más okmány is ela főkapitány. Csak ebben az esetben egy úgynevezett állásfoglalásban tájékoztatni kell az önkormányzatot a döntés szakmai indokairól. A főkapitányt ugyancsak véleményezni fogja a megyei önkormányzat, de az országos rendőrfőkapitány nevezi ki. —Ezek szerint a mostani kapitány ok, főkapitány ok meddig lehetnek a jelenlegi pozíciójukban? — Az ő mandátumuk 1996-ban lejárt volna, mert annak idején 5 évre pályázati rendszerben kapták a megbízásukat. Mivel azonban a rendőrségi törvény megszünteti a pályázati rendszert, ezért a mandátumuk átváltozott határozatlan idejűre. Az önkormányzatoknak nyilvánvalóan kell gyakorolniuk valamilyen kontrollt a rendőrség felett, ezért a főkapitány a megyei közgyűlésnek, illetve a kapitányok a települések önkormányzatainak évente kérésre beszámolnak. — A szervezeti átrendezés egyértelműen a központosítás irányába mutat. Ez a jogok kiterjesztésével jár? fogadható a személyi azonosság igazolására. Például útlevél, jogosítvány vagy egy rendőr által ismert személy is igazolhat egy harmadik embert. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy ha valaki megtagadja, vagy nem tudja magát igazolni, akkor elő lehet állítani, ujjlenyomatot vehetnek tőle, lefotózhatják, átvizsgálhatják a ruházatát vagy a járművét is. —Ha valakit valamilyen oknál fogva bevisznek a rendőrségre, meddig lehet benntartani? — Ezt a törvény előállításnak hívja, és legfeljebb 8 óra lehet, de ha annak a körülményei nem tisztázódtak ez idő alatt, amiért bevitték, még 4 órával meg lehet hosszabí- tani. Ezt követően vagy szabadon kell bocsátani vagy őrizetbe kell venni. Az előállítás egyébként attól számít, amikor a rendőr megkezdte vele szemben az intézkedést. A benttartózkodásról még igazolást is kap az „ügyfél”. — Még nem túl rég törölték el REF-et — most ez visszajön? — Ez egy demokratikus REF, azért nevezem demokratikusnak, mert a rendőrség hoz egy határozatot, amit a bíróság hagy jóvá és ez ellen az érintettnek fellebbezési joga van. Ezt a törvény bűnmegelőzési ellenőrzésnek hívja. Ez alá vonható az, aki szándékos bűncselekmény miatt legalább kétéves szabadságvesztést kapott, vagy mint visszaesőt ítélték el. Az ellenőrzés egy évig tarthat. — A fegyverhasználatot hogyan szabályozza a törvény? — A fegyverhasználat minősül a legsúlyosabb kényszerítő eszköznek. Amennyiben lehetősége van a rendőrnek, akkor a fokozatosság elvét betartva, enyhébb fokú nála lévő szolgálati igazolvány azonosítja. Ettől függetlenül már fordultak elő olyan esetek, amikor álrendőrök követtek el bűncselekményeket. — Egyre többet hallani arról, hogy magánnyomozó irodák nyílnak, pedig úgy kényszerítő eszközt kell alkalmaznia. Ilyen például a testi kényszer, gumibot, kutya bevetése is. De nyilván előfordul olyan eset, amikor elkerülhetetlen a fegyver használata. Ezeket a lehetőségeket a törvény tételesen foglalja össze. Többek között élet elleni támadást, vagy a terrorcselekményeket illetve a rendőr saját élete ellen induló támadást is háríthatja fegyverrel. — A titkos eszközök, információk használata mennyire szélesedett ki? — Lényeg, hogy a törvény különbséget tesz a bírói engedélyhez kötött és anélküli titkos információk használata között. Nem kell engedély az informátorok alkalmazásához, vagy például' a nyomozó eltitkolhatja rendőri mivoltát az információ gyűjtése céljából és ebből a megfontolásból fedővállalkozást is létrehozhat. Viszont bírói engedély kell - most ez is leegyszerűsödött, korábban az igazságügyi miniszter engedélyezte - a titkos kutatáshoz, lakáslehallgatáshoz, telefon lehallgatásához... Nyugati filmekben láthattuk, hogy a rendőrség kisebb szabálysértést, vagy bűncselekményt „elnézett” az illetőnek, ha nagyobb súlyú bűncselekménnyel kapcsolatosan a rendőrséget fontos információval látta el. Az új törvény szerint, ügyészi hozzájárulás mellett, ez most nálunk is lehetséges. A törvény felhatalmazza a rendőrséget arra, hogy bizonyos súlyos esetekben a nyomravezetőnek pénzjutalmat adjon, illetve az informátorokat fizesse, ennek jogossága és a kifizetése is szabályozott. — A polgárnak engedelmeskednie kell az intézkedő rendőrnek, de hogyan derül ki, hogy az igazoltató valóban rendőr? — A rendőrt az intézkedése során az egyenruhája és azonosító jelvénye, vagy a tudom, hogy legálisan még nem lehet ilyet működtetni, csak vagyonvédelmi céget, amihez a rendőrség hozzájárulása szükséges... — Október 1 -jéig Magyarországon törvényesen nem lehetett magánnyomozói tevékenységet folytatni. Ettől függetlenül az intézmény már néhány éve működik. A rendőrségi törvény egy szakasza most már lehetővé teszi, de hogy erre milyen konkrét szabályok fognak vonatkozni, azt egy közeljövőben kiadandó kormány- vagy belügyminisztériumi rendelet fogja megmondani. —A magyar rendőrség új jogosítványai mennyire felelnek meg a nyugat-európai normáknak? — Ez a rendőrségi törvény már az Európai Unió ajánlásának figyelembevételével készült. Európában vannak olyan országok, ahol ettől liberálisabb a törvény és vannak ahol szigorúbb. Megítélésem szerint Németországban a rendőrség intézkedési mozgástere a mienknél szélesebb. A másik véglet például Spanyolország, itt minden rendőri intézkedés ellen bírósághoz lehet fordulni. Magyarországon ez a törvény a rendőrséggel együtt beilleszkedik az elfogadott jogi normák közé. — A Rendőrtiszti Főiskola államtudományi tanszékének vezetője, Szikinger István azt jósolja, hogy az új jogszabály előbb vagy utóbb az Alkotmánybíróságon fog kikötni.... Önnek mi a véleménye erről? — Véleményem szerint a törvény nem fog odáig eljutni, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja, és kifogásolni valót találjon benne. Ugyanakkor-mint jogász mondom -az tagadhatatlan, hogy főleg a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezésekben a törvény nem minden esetben tesz maradéktalanul eleget az alkotmányos elvárásoknak. Fullajtár A ndrás Minden rendben, jó utat! Aradi Balogh Attila felvételei Több szem többet lát Nem túl hosszú a rakomány?
