Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-10 / 145. szám
UJ KELET 11 II MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ni n 1994. szeptember 10., szombat 3 Korhű ruhákat varrtak maguknak Bakaicsosok Brennberqbánytn A Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az MTV Művelődési Műsorok Stúdiója, a Magyar Rádió és a Széchenyi Kör pályázatot hirdetett azoknak, akik szeretnek játszani és közelebbről megismerkedni múltunkkal. Akciójuk célja a közös kulturális értékek megismertetésével illeszkedik az Európai Tanács és az UNESCO programjához. A „Teremtő fél évszázad, a magyar polgárosodás hőskora 1840-1890” című, a XIX. század második felének történelmét feldolgozó országos pályázaton a paszabi Bakacsosok Turista Egyesület általános iskolásai is részt vettek. Pályaművük — melyben a Lónyay-csatoma történetét dogozták fel — eredményesnek bizonyult. Teljesítményük elismeréseként csapatukat meghívták a Nemzeti Kaszinó elnevezésű, IV. Országos Múzeumi és Műemléki Szaktáborba. melyet a Sopron-Brennbergbá- nyai Ifjúsági Központban szerveztek augusztus elején. A pályázatról és a táborról Czomba Zoltán, a „bakancsosok” vezetője számolt be. — Az új művelődési mozgalom felkeltette érdeklődésünket, és szívesen vettühk részt ebben a történelmi játékban. A pályázati feltételek a következők voltak. Olyan 10-20 oldalas pályamunkákat kértek, amelyekben derítsük fel a helytörténet, lakóhelyünk történelmének jelzett szakaszát, tárjuk fel a jeles személyek munkásságának érdekes mozzanatait. Rendezzünk kiállítást, bemutatva gyűjtésünk tárgyi emlékeit: makettet, fényképeket, könyveket stb. E gyűjtemény fényképes leírása képezte a pályamű gerincét. A táborozás költséginek nagy részét a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület fedezte. A különbözetet, mintegy háromezer forintot a szülőknek kellett állni. A műsorok összeállításánál a szervezők arra törekedtek, hogy a program egyszerre legyen játék, szabadidőtöltés és műveltséggyarapítás, s nem utolsósorban esztétikai élvezet. A tanulók a XIX. század második felét idézték meg játékos rekonstrukcióban, taralmában és külsőségeiben egyaránt. Lehetőségük nyílt a gyerekeknek tehetségük kibontakoztatására oly módon, hogy játékos vetélkedőn versenghettek a különféle rangok és tisztségek elnyerésére. így volt, aki Deák Ferenc „bőrébe bújva” tetszelgett vagy Andrássy Gyula grófként, más éppen Hermán Ottó „személyében” jelent meg, nem egy közülük saját készítésű öltözékben, sőt szónoki képességüket is kipróbálhatták. A diákok megismerkedhettek a kor életmódjával, híres művészeivel, s azok alkotásaival. Ellátogattak gróf Széchenyi István nagycenki birtokára és a Sopron közelében lévő csodálatos erdőkbe. Tóth Mihály Újra csurran-cseppen alapon? Módosítási aggodalmak A héten kezdi tárgyalni a parlament az önkormányzati törvény módosítását. Ennek egyik szakasza a kórházak jogállását tervezi megváltoztatni. A parlament egészségügyi és szociális bizottságában nagyon élesen vetődött fel ez a vita, amivel kapcsolatban a jelenlévő tizenöt tag úgy foglalt egyöntetűen állást, hogy egy tárgyalásra alkalmas, de módosító indítványt kell előterjeszteni az általános vitára. A törvénymódosítással kapcsolatban az érintett megyei kórházvezetők kérésére dr. Bakai Zoltán, országgyűlési képviselő tartott tájékoztatót a megyei kórház egyik üléstermében. A jelenlévők részéről egyöntetűen az volt a vélemény, hogy ez a törvénymódosítás nem zár ki semmit, de sokkal nehezebbé teszi annak vállalását, hogy önkormányzati tulajdonban maradjanak továbbra is a városi kórházak. A lényeg ugyanis az, hogy a megyében a városi kórházak önkormányzati tulajdonba kerültek, most viszont a tervezett változtatás szerint ismét megyei önkormányzat irányítása alá kerülnek e fontos egészségügyi intézmények. Ezzel, hangoztatták az érintettek, a tulajdon- viszonyokban visszamegyünk a négy évvel ezelőtti állapothoz, ami a régi tanácsi rendszer működési mechanizmusát ismerve aggodalomra ad okot, mert nem látszanak a törvény garanciái arra, hogy a felesleges centralizáció gazdaságilag ellehetetleníti a most önállóságukkal fejlődésnek indult kistérségi kórházakat. Visszatérhet az az állapot, amikor a megyeszékhelytől távol eső városok egészségügyi intézményei csurran-cseppen alapon kaptak fejlesztési lehetőségeket. Az is erősen kifogásolható, hogy a törvény változtatás nélküli elfogadása esetén művileg kettéválasztja a kórházakban a fekvő beteg ellátását a járó beteg ellátástól, mert ez utóbbit önkormányzati hatáskörben hagyja. Az utóbbi négy évben kialakulóban volt egy egészséges, a betegek érdekét szolgáló versenyhelyzet, aminek egyik példája, hogy a megyében elsőként a fehérgyarmati kórház szerezte be a szükséges műszereket a laparoszkópiás epeműtéthez, a vásárosnaményi kórházban is beszerezhető a hallókészülék, de ha most ezeket megint központilag irányítják, akkor a betegek érdeke sérül. Az egész úgy lenne jó, ha készülne egy egységes egészségügyi koncepció, amely meghatározná minden kórháznak a helyét, de amíg ilyen nincs, addig marad a tervezett változtatás szülte bizonytalanság. Gyerektartást járadékból is letilthatnak Vállalkozó végrehajtók Szeptember elsejétől életbe lépett az új bírósági végrehajtási törvény. Az Igazságügyi Minisztérium véleménye szerint az új szabályok egyszerűsítik és gyorsítják majd az eljárást és megpróbálják meggátolni a követelések behajtásának kijátszását. Eredményesebbé kívánják tenni a végrehajtás alá vont ingó- és ingatlan vagyontárgyak lefoglalását és értékesítését. — Hogyan látják az új törvényt azok,akik ez alapján dolgoznak? — kérdeztem Demeter Miklósáét, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Végrehajtási Irodájának vezetőjét. — Noha a törvény e hó elsejétől életbe lépett és alkalmazzuk is, korai még tapasztalatokról beszélni. A végrehajtási utasítást még egyébként sem adták ki. így a gyakorlatban sok esetben még a régi szabályozókat kell alkalmaznunk. — Mikor kerül sor végrehajtásra? — Polgári perek során a bíróság által megítélt összeget hajtjuk be, ameny- nyiben azt az előírt határidőn belül nem fizetik ki. Bűnügyeknél a megítélt kártérítés meg nem fizetése esetén is a mi munkánk következik. Amennyiben valaki tartozik és nem fizet, peren kívül is lehet a követelést érvényesíteni. A végrehajtás első lépcsője a fizetésletiltás. Ez sajnos egyre kevésbé járható út, tekintettel a munkanélküliségre, bár a munkanélküli járadékból is lehet letiltani pl. a gyerektartást. — A fizetésletiltás hogyan változott meg? — Korábban a munkabért terhelő egyéb járulékok — adóelőleg, egészségbiztosítás, nyugdíjjárulék stb — levonása után a fennmaradó összeg 33, illetve 50 százaléka került levonásra. A törvény tekintettel van az alacsony jövedelműekre. A mindenkori minimálnyugdíj összege nem képezheti végrehajtás alapját. Ezzel az összeggel csökkenteni kell a fizetést, és csak a fennmaradó összeg képezheti a letiltás alapját. A százalékos arányok olyanok, mint korábban, A magasabb jövedelműek viszont rosszabbul járnak, rájuk más szabályok vonatkoznak. — Milyen főbb változások történtek az ingó- és ingatlanvégrehajtásban? — Korábban az ingóvégrehajtások során a becsérték harmadáig, most már negyedéig mehetünk le az értékesítés során. Ingatlannál az előző jogszabály alapján nem mehettünk a becsérték alá, most már a felével olcsóbban is adhatjuk. — Mennyivel lesz másabb a végrehajtók munkája, élete? — Önálló — vállalkozó— bírósági végrehajtók leszünk jövő év január elsejétől, de ettől függetlenül nem lesz szabad végrehajtó-választás. A megye, éppúgy mint most, fel lesz a munkatársaim között osztva. Nekünk kell majd az adónkat, a tb hozzájárulást, a nyugdíjjárulékot, a rezsiköltséget fizetni. Egy darabig a bíróság mostani épületében maradunk majd. A konkrétumokat a végrehajtási utasításból tudjuk meg. Más lesz a végrehajtás pénzügyi menete is. A végrehajtást kérőnek csekken be kell fizetnie a végrehajtási — ez sincs még meghatározva — költségeket. Addig nem is kezdünk dolgozni, míg ez meg nem történik. Az eljárás után pedig az adóst terheli minden költség. — Kiskapuk eddig is voltak... — Bizonyára ezek után is akadnak. KvZ Felépül a cigánytemplom Hodászon A közösség fontos Beszélgetés Gelsei Gábor parókussal. —Tisztelendő úr! Néhány hónapi ittléte alapján hogy érzi, milyen feladattal jár Hodászon lelkipásztornak lenni? — A közeli Nyírparasznyáról jöttem el 12 év után. Jól ismertem Hodászt a maga sajátosságaival. Pontosan tudtam, hogy mit kell vállalni annak, aki ide eljön. Keresztes Szilárd püspök úr felvetésére ezért mondtam tőlem szokatlan módon határozottan nemet. Úgy éreztem, hogy a feladat meghaladja képességeimet, idejönnöm kalandorság lenne. A püspök úr később feladatul szabta számomra Hodászt, ő látott bennem ambíciót. Tehát rámszakadt a tennivaló: a nagy létszámú görög katolikus cigányközösség és a templomépítés gondja. Tudtam azt, hogy elődeim hosszú időt szolgáltak itt. Megtanulták a cigány nyelvet és maradtak. — Milyen stádiumban van a templomépítés? — A cigánytemplom építése két évvel ezelőtt félbemaradt. Az idén húsvét óta folyamatosan építjük, ősszel szeretnénk felszentelni. A magyar templomot 1810-ben építették, sajnos amatőr módon, házilagos kivitelezéssel. Statikailag nem volt stabil, mostanra veszélyessé vált. le kellett bontani. A tél folyamán szeretném megterveztetni az új templomot. — Mennyire jellemző Magyarországon a cigányság körében a katolikus hit, a vallásgyakorlás és a templomépítés? — A hodászi cigányoknak a negyvenes évek óta van egy kis templomuk. Akkor Sólya Miklós tisztelendő úr fordult a cigányok felé. Ő formálta az itt élő oláh cigányokat görög katolikussá. Sikerült megismernie életüket, kúlturá- jukat, megtanulnia nyelvüket, és cigány nyelven bevezetni a görög katolikus liturgiát. A szomszédos Kántorjánosiban élő cigányközösség néhány éve vált katolikussá. E két példát kivéve nem ismerek hasonló esetet. Máriapócson a Szent Kereszt felmagasztalásának szeptember 18-i ünnepe egyben a cigányok búcsúja is. Erre nagy létszámban járnak el a cigányok, és ez lelki felüdülést jelent számukra. — A templom építéséhez milyen anyagi háttér áll rendelkezésre? — Papi munkám nagy részét tölti ki, hogy a templom építéséhez pénz után kilincseljek. Nagyobb tételt jelentenek a külföldről jövő támogatások. Pótolhatatlanok a magánszemélyek áldozatos forintjai. Az állami szféra területéről eddig csak a megyei közgyűlés elnökének a saját keretéből biztosított 200 ezer forintját említhetem, amit nagyra becsülök. Tavasz óta ígéri anyagi támogatását a helyi polgármesteri hivatal. Remélem, hogy hamarosan egy nagyobb összeggel beváltják ezt az ígéretüket. — A templom mellett jelentős alapterülettel közösségi ház épül. Mi lesz a funkciója? — A cigánytemplom építése előtt, annak helyén volt egy kicsi ház. Az minden nap tele volt cigányokkal, estére már be sem fértek. Azt tapasztaltam, hogy amíg a magyar falusi kultúrházak elvesztették funkciójukat, addig a cigányság körében óriási igény van az együttlétre. Én azt szeretném, hogy a hodászi cigányságnak legyen tanult népművelője, aki a soraikból jön. Aki ismeri a kúlturájukat, és foglalkozna velük a kicsinyektől az idős emberekig. Az épületben lesz szolgálati lakás, napköziotthon az idős emberek részére, könyvtár, videotéka, tanulószoba és egy nagyterem a találkozók, összejövetelek számára. Tehát azon dolgozunk, hogy legyen egy olyan közösségi házuk, amely a templom mellett a nyelvük és identitásuk megőrzésében óriási szerepet tölt be. A megépítéshez több külföldi pályázatunkra kaptunk ígéretet, de minden forint támogatásra szükségünk van. Szeretnénk Máriapócs mellett Hodászon egy cigány búcsújáróhelyet létrehozni, ahová messze földről is eljönnének az emberek. Úgy gondolom, hogy a cigány- kérdést nem lehet központilag megoldani. Azt csak itt, közöttük élve, átlátva életüket, sorsukat, lehet. Úgy, hogy a cigány ember ne érezze meg, hogy mekkora áldozatot hozott érte a másik ember. Úgy, hogy megmaradjon cigánynak, ismerje és megélje saját kultúráját, de illeszkedjen be a magyarság közösségébe. Ez óriási munka, sokat kell érte fáradozni, de ez a hivatásom. O)
