Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-09 / 144. szám

Nagy locsolás a Nagy nap a mai a város tűzoltói­nak életében. Na persze nem ők száztíz évesek, csak ennyi ideje működik Nyíregyházán a tűzol­tóság. Az épületből mindenki kivonul reggel kilenckor, s nagy csinnadrattával csalogatják a kíváncsiskodókat a Kossuth utcán a tér felé. A zenekart egyébként a bemutatandó kocsik követik, me­lyekbe be lehet kukkantani a Kos­suth téren. Tízkor kezdődik a látvány, hiszen néhány kocsi per­cenként hét-nyolcezer liter vizet fröcsköl majd ki egyfajta su­gárkompozíciót alkotva ezzel. Ha sikerül, akkor havazni is fog,legalábbis a parancsnok ezt ígérte. Nagy nehezen azt is eláru­Karneváli kavalkád relmesei a nemzetközi harcmű­vészeti gálában gyönyörködhet­nek majd. Szeptember 16-aés 18-a között a gyerekeknek szervez számí­tástechnikai kiállítást és vásárt a Kölyökvár. 16-án délután két órától a művészeteké lesz az Országzászló tér. Fellép többek között a Szabolcsi Koncert Fú­vószenekar, a majorettcsopórt, a Mesekert Bábszínház, a Vaj­dabokori Népzenei Együttes, a Dongó és a Hangár együttes, a Sepsirice, Margaréta és Nyírség Primavera tánccsoport. Az éjfélig tartó vigadozást az utcabál és a Polit együttes műsora zárja. A programok mindegyike ér­dekesnek ígérkezik, szinte válasz­tani sem lehet közülük. Ezért, aki teheti, látogassa végig a hely­színeket. Zenepavilon a Nyírfa téren V____________________________________________________________________________________________) Esztétikus környezetben, a Nyír­fa téren, az önkormányzat zenepa­vilon létesítését tervezi. Egy nyolcszög alaprajzú, zsin- delyes fedésű, barátságos épület adna otthont a zenére, kikap­csolódásra vágyóknak. A munkálatok mintegy három­millió forintba kerülnek, ezért több bank, kft. támogatja a pavilon megvalósítását. A létesítmény téliesíthető, ezért egész évben nyit­va állna az érdeklődők előtt. A ze­nepavilonhoz tartozó tér sza­badtéri koncertek megrendezésére is alkalmas, ahová mind hazai, mind külföldi előadókat szívesen várnának. Helyet adna képzőművészeti, festészeti kiállításoknak is, amely- lyel a város kultúráját is ékesíthet­nék. Az engedélyezési és a kiviteli terv is készen van, de az önkor­mányzat várja további támogatók segítségét, akik figyelmet szentel­nek a kultúrának. Bízunk benne, hogy jövő nyáron már nyitva állnak a kapuk a város­lakók előtt. Pénz és támogatók hiányában egyenlőre még csak pa­píron létezik a zenepavilon. Illusztrációnkat az épület ter­véből kölcsönöztük Már lassan egy hete, hogy a „Nyírségi Ősz” megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Volt már ásványbörze, labdarúgókupa és tanévnyitó bál, a rendezvényso­rozat „krémje” azonban még csak szombaton kerül terítékre. Délelőtt tíz órakor indul útjára a karneváli menet a Városi Mű­velődési Központ elől, majd vé­gighaladva a Vay Adám körúton és a Kossuth utcán érkezik meg a Városi Stadionba. Aki a színház központi jegyirodájában vagy a helyszínen megváltja a 100 illetve 50 forintos stadionbelépőt, része­se lehet az egész napos kaval- kádnak. A programban szerepel nép­táncgála, táncdalfesztivál, atléti­kai gála, városi parádé és tűzoltó­bemutató is. Az est fénypontját a tűzijáték jelenti majd, melyet a stadionbál követ. Rossz idő esetén valamennyi rendezvényt a Bujtosi Szabadidő Csarnokban bonyo­lítják le. Szeptember 10-én délután há­rom órakor nyílik meg a Városi Művelődési Központban a nemzet­közi kézművesfesztivál. Ezzel egyidőben a művelődési központ előtti téren két napon át reggel nyolctól este hét óráig képző- művészeti vásárt rendeznek. Másnap reggel nyolc órakor nyitják meg a Sóstói Múzeum­faluban a mezőgazdasági szak- kiállítást. Este hat órától a Bujtosi Csarnokban a küzdősportok sze­ta, hogy húsz-huszonöt méterről elfoglalják helyüket a vendégek a valami habot engednek az érdek- művelődési központ hangverseny­lődőkre. termében, ahol az emlékülésenDr. Hetilap a napilapban téren pi beszédet és az ígéretek szerint Dr. Felhermann Endre alpolgár­mester adja át azt az emlékzászlót, melyet a lángok elleni harccal ér­demeltek ki az oltók. Az ado­mányozók ezután ráköthetik sza­lagjukat a zászlóra. A díszparancs és az elismerések átadása után kezdődik a budapesti tűzoltó­zenekar koncertje, amit mindazok megtekinthetnek, akik csak be­férnek a művelődési központ hang­versenytermébe. Ha pedig valakinek nem sikerült részt vennie a szülinapon, akkor szombaton, a karneváli felvonulá­son is üdvözölheti az ünneplőket, illetve a kocsikat is megnézhetik a stadionban. Dallasi dokik Daliásból várunk vendégeket, ha nem is a népszerű vagy kiát­kozott sorozat sztárjait. Szeptem­ber 15-én valójában egy húsz­tagú egészségügyi küldöttség érkezik, köztük orvosok, pszi­chológusok és ápolónők. A Forthworthiek persze nem­csak Nyíregyházát szeretnék megismerni kétnapos vendé­geskedésük alatt, hanem elláto­gatnak a kislétai gyermekotthon­ba, a máriapócsi templomba és a mátészalkai kórházba is. Ná­lunk csak a Zay Anna Egész­ségügyi Szakközépiskolát és a Sóstói Múzeumfalut nézik meg. S hogy lesz-e nyoma a láto­gatásnak a sorozatban? Talán Jockey is beindít egy egész­ségügyi szempontból is fontos olajvállalkozást Nyíregyházán. Csak ki kell várni a sokezredik részt! „Nyíregyházi Közelkép” - a fent látható fejléccel ezentúl min­den pénteken jelentkezik az Új Kelet melléklete. Ebben a „napi­lapban megjelenő hetilapban” szeretnénk valóban közelképeket mutatni a 120 ezres nagyváros mindennapjaiból, az itt élők, dolgozók, a bejárók, az ide ké­szülődök vagy csak vágyakozók számára. Az a célunk, hogy kap­jon rendszeres tájékoztatást az Olvasó a város közéletéről ép­púgy, mint a a mindennapok nyűgeiről és örömeiről, mondhas­son véleményt a városlakó sőt a nem itt lakó is a lap hasábjain. A megye 580 ezer lakosából minden ötödik ember nyíregy­házi, s ha hozzávesszük a „nap­pali népességet”, tehát a másutt lakó, de itt dolgozó vagy tanuló, esetleg csak vásárolni ideutazó nagyszámú embersereget, akkor kiszámolhatjuk: másfél-két­százezer ember számára kínálha­tunk olvasnivalót. Azt természe­tesen tudjuk, hogy nem fogja mindenki kézbe venni lapunkat, de szeretnénk, ha minél többen megtennék ezt. Törekvésünk az: emberi han­gon szólni a városlakóhoz, az Olvasóhoz, megértőn és segítő szándékkal, nem vájkálni, de éles szikével metszeni ott, ahol kell, bemutatni a szépet is, a csúnyát is... Egy a lényeg: a városért írunk le minden sort. Legyenek partnereink ebben - írjanak, keressenek bennünket, osszák meg velünk gondjaikat, bosszúságaikat, örömeiket. Ad­janak tippeket, ötleteket ahhoz, hogy jobb legyen a Nyíregyházi Közelkép, s általa az Új Kelet, a megye napilapja is. Legyenek olvasóink. Tarnavölgyi György \ ____________________________________________!!!!!!_> Be szélgetés a főépítésszel Szebb városi szeretnék A közelmúltban a városban több olyan épület készült el, amely a város arculatát hosszú időre meghatározhatja. Ezek új-megújult tereket öveznek, melyek - a Nyírfa tér, az Egyház köz - külső megjelenésükben eszté­tikusak, s igazi városi, polgári élet terei lehetnek. Ilyenné válhat a város főtere is, ahol az újj áal akit ás i munkálatok első ütemét már befejezték. Az tény, hogy városunk a múlt század végén indult rohamos fejlődés­nek. Ekkortól a város központjában sok szép középület épült. A fejlődés tudomásom szerint mégis inkább szerves városnövekedés, mint egy el­határozott, szigorú terv szerinti építkezés, egészen a hatvanas évekig. — Ezt helyesbíteném. A város vezetőinek komoly terveik voltak. A századfordulón és a harmincas években ez alapján fejlődött Nyíregyháza, gazdagodott ma is értékes épületekkel. (Folytatás a III. oldalon) Hányon vagyunk??? Nap mint nap látjuk az utcán a tömegesen sétáló, autóval közlekedő emberára­datot. Talán némelyünkben fel is vetődik a gondolat, va­jon elférünk-e választott la­kóhelyünkön. Egyáltalán há­nyán élnek, dolgoznak, szü­letnek és halnak Nyíregy­házán. Ezeket a talán nem lényegtelen adatokat a Köz­ponti Statisztikai Hivatalban Papp Ferenctőt tudtuk meg. — Az 1994 január 1-jei ada­tok szerint 115 643 lakosa van Nyíregyházának. A nők ná­lunk is éppúgy, mint a világ bármely pontján, többen van­nak, mint a férfiak, 54 865 úri­ember 60 778 hölgy közül válogathat. Jó hír, hogy többen szü­letünk, mint ahányan megha­lunk! Míg az élveszületések szá­ma 1470, a halálozásoké csak 1263. Ha mindezek mellett a ván­dorlásokat is figyelembe vesszük — amely adatokkal nem kívánjuk untatni a ked­ves olvasót —, és összessé­gében nézzük: lakosságunk száma nem változik. Maradunk ahányan va­gyunk. arufeltt 18 -10' ■PtTm ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom