Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-08 / 143. szám
ÚJ KEUI ■■■H _________ ME GYÉNK ELETEBOL 1994. szeptember 8.. csütörtök 3 A keleti piac visszahóditása ___________Sí__________________________i I __________________________I—I----------I I— Az oroszok már szeretik a ketchupöt A magyar konzerviparról nem sok jót hallani. Ezzel szemben Nyíregyházán egészen másról: eredményekről és jó kilátásokról számolhatnak be. A keleti piacokkal történő kereskedelem jól működik — ám az oroszok is megnézik, hogy mit vásárolnak. Az EKO Kft. 1993 júliusában kezdte meg termelését Nyíregyházán, az 1964- ben létesített konzervgyár, a Nyírségi Konzervipari Vállalat, később részvény- társaság területén. A korábbi hitelezők, a Postabank és a Kereskedelmi Bank döntött úgy, hogy a hitelek fejében megvásárolják a Nyírség Rt. működőképes részét, a központi egységet és az egyik göngyölegtelepet. Az EKO (Első Kelet-magyarországi Élelmiszeripari és Eszközhasznosítási Kft.) rövid idő alatt is jelentős sikereket könyvelhetett el az orosz exportban, ezért Partizer László ügyvezető igazgatót a keleti piacok visszaszerzésének stratégiájáról kérdeztük. A Nyírségi Konzervipari Vállalat 1989-ben még 1,8 milliárd forint értékben szállított ebbe a régióba, ez azonban 1990-re 60-80 millió forintra csökkent. A szállításokra megszűntek az állami garanciák, így összességében nyilvánvalóvá vált: a korábban elvesztett piacokat, azon belül az orosz kapcsolatokat kellett visszaállítanunk. Az európai partnerek jelezték: ha pontosan szállítunk, akkor együttműködhetünk. Jelenleg minden korábbi konzervgyári szállító tartja a kapcsolatot az EKO-val. Ebben az évben valamennyi amerikai almasűrítményt vásárló partnerünk növelte a megrendelését. Idei forgalmunk várhatóan eléri a kétmilliárd forintot. Az első nyolc hónapi forgalmunk 1,5-1,6 milliárd forint, amelyből egymilliárd forint az orosz exportbevétel. Persze senki ne higgye azt, hogy ez egy könnyen gyúrható piac. Tény azonban, az orosz fogyasztói szokások kedvezően változtak. Ma már ketchupöt és csemegekukoricát is vásárolnak tőlünk, ezeket a termékeket korábban csak Nyugatra tudtuk értékesítem. Érdekes, hogy az oroszok például a termékeink megjelenését illetően is rendkívül igényesek lettek. Nagyobb bizo- dalmuk van az angol és német feliratú lecsós. borsós és lekváros konzervipari termékek, mint a cirillbetűsök iránt. — Ekkora piacot rövid idő alatt kiépíteni és megőrizni csak úgy lehet, ha mindenhol ott vannak az embereik... — Én Oroszországot Moszkvától Jekatyerinburgig több ízben végigjártam. Minden kiállításon ott vagyunk, és meg kell mondanom, nagy eredménnyel. Az, hogy keleti szállításaink nagyságrendje eléri a korábbi években csúcsként elkönyvelt szintet, annak köszönhető: nemcsak Moszkvával, hanem egész Oroszországgal, sőt Kazahsztánnal is próbálunk kereskedni. Moszkva ellátása egyes helyeken — az önálló fővárosi kereskedelemnek köszönhetően — már jobb, mint Budapesté. Mindent meg lehet kapni. Egy emberünk állandóan Oroszországot járja. Olyan volumenű az EKO Kft. piaca, hogy már gondolkozunk az oroszországi televíziós reklámozáson is. Olyan helyekre is szállítunk, ahol csupán az év két hónapjában lehet a folyókon átkelni. Például a kínai határ mellé, vagy a Magyarországtól hatezer kilométer távolságra lévő Kazahsztánba, ahol trópusi körülmények uralkodnak. Ha valaki ezt a piacot komolyan veszi, az megtalálja a számítását. —Minden magyar potenciális keleti exportőrnek a fizetés, az áru ellenértékéhez való hozzájutás a fő problémája. — Általában előre fizetnek amerikai, bécsi vagy svájci banki akkreditív nyitással. Megszokottá vált az azonnali fizetés is, de egyre többen inkább azt mondják: itt vannak a franciák és az osztrákok is, akik adnak nekünk harminc nap haladékot is. így, ha nem vállaljuk a kockázatot, sokszor más lép a helyünkbe. —A keleti piac említésekor mi, magyarok sokszor a legközelebb eső Ukrajnára gondolunk. Velük kapcsolatban mi a helyzet?-— Furcsa dolog. A szomszédságból az következne, hogy a legjobb volna velük kereskednünk. De sajnos nem lehet. A fizetőképes kereslet ott nem megfelelő, a helyi pénzt pedig dollárra váltani nagyon nehéz. így a vásárlások pénzügyi hátteréről még csak beszélni sem lehet. —Mennyiben lehetne sikeresen működtetni egy magyar—orosz, esetleg magyar- —ukrán vegyes vállalatot? — Az alapvető gond az, hogy odaát a nyersanyagellátás és a lapka (üvegtető) gyártása megoldatlan. A termelést csak úgy lehetne megindítani, ha mindent odaszállítanánk. De drágább lenne Ukrajnában gyártani a készterméket, mint itthon. A jelenlegi árak emelése pedig üzletileg végzetes lépés lenne, hiszen Oroszországban minden világcég, így például a Rauch, vagy az uborkáiról híres Kühne is ott van. — Úgy tudom, hogy magyar gyártók külföldről, oroszoktól és ukránoktól is vásárolnak konzervipari alapanyagot. Például paradicsomot, amelyből itthon ketchupöt csinálnak. Mintha ez is a vegyes vállalatok mellett szólna... — Mi is vásároltunk tavasszal a volt Szovjetunió területéről paradicsomot. Ha feldolgozóként jelezzük az illetékes minisztériumnak azt, hogy a belföldi piac ellátását nem tudjuk megoldani, akkor kapunk importengedélyt. Mivel rossz volt a termés, most engedélyt kaptak a feldolgozók az uborka és az őszibarack feldolgozására is. Ezek tehát termésfüggő dolgok, így rájuk üzleti téren alapozni nem lehet. — A tetrapack csomagolás nálunk és már tőlünk keletre is egyre inkább divat. Milyen a keleti kereslet iránta? — A paradicsom-ivólevek iránt nagy a keleti érdeklődés. A jövőben gyártott tetra- packos őszibarack- és almaivóleveket is el tudjuk majd adni. Nyugaton ez már nem divat, mert nem környezetbarát, lassan nálunk is lefutóban van. Ennek ellenére keleten szerintem még öt-tíz évig el lehet majd adni. Most tárgyalunk egy hatvanmillió forintos gépsor megvételéről, kisebb csomagolású tetrapack bébiételeket, -italokat szeretnénk gyártani. A jeges tea gyártására is át szeretnénk állni. Angliában láttam olyan gépsort, amelyik nappal üdítőt, éjjel tejet palackozott. Ha van egy olyan saját, vagy velünk partnerkapcsolatban álló gazdaságunk, amelynek megvan az állattenyésztő telepe, és a tejet megfelelően előkészített állapotban szállítani tudja, akkor mi is létesítünk tejgyárat. Végiggondoljuk, s ha döntünk, lehet, hogy decemberben már tejet is „gyárthatunk”. Varga Attila Hangszórós figyelmeztetés Több mint egyéves munka végére tettek pontot Záhonyban a polgári védelem szakemberei. Noha különösebb gond nem volt még az átrakókörzetben a veszélyes anyagok szállítása és átrakása során, az említett szervezet és a város vezetése mindent megtesz a város több mint ötezer lakója és a több ezer külföldi biztonsága érdekében. — Tavaly a rendőrség, a MÁV, a mentők, a tűzoltóság, a határőrség és a polgári védelem gyakorolta közös teendőit egy katasztrófahelyzetben — tudtuk meg Pokrovenszki András polgári védelmi századostól. Akkor minden családhoz eljuttattunk egy kis füzetet, amely magatartási szabályokat tartalmaz veszélyhelyzet esetére. A gyakorlat óta működik a polgármesteri hivatal mellett egy nagy teljesítményű — 1200 wattos — URH vezérlésű hangszóró, „hangágyú”. Négy új, korszerű szirénára cseréltük le a régieket, és három új hangszórót telepítettünk a város forgalmasabb helyeire, így a nemzetközi határátkelőhely és MÁV-laktanya közelébe is. Az ipari, technikai katasztrófák esetén kicsi a reagálás, cselekvési idő, de az új riasztórendszer segítségével rögtön tudjuk tájékoztatni a lakosságot — oroszul, ukránul a turistákat — a kialakult helyzetről, a magatartási szabályokról. Terveink között szerepel kézi rádiók beszerzése és szétosztása az érintett szervek között. A kétmillió forintos beruházás megalapozza az átrakókörzet többi településének is a riasztását. A rendszerbe ugyanis szeretnénk majd Győröcskét, Zsurkot és Tiszabezdédet is bevonni — fejezte be Pokrovenszki százados. Kovácsvölgyi Zoltán Kilépnek a Keletvíz Rt-ből Az első fecskék? A 153 település vízellátását biztosító Keletvíz Rt. két részvényese döntött ez idáig úgy, hogy nem lesz továbbra is tagja a részvénytársaságnak. — Miért? — Balkány már az év elején, az rt. megalakulása után néhány hónappal döntött — mondta Rau András, a település alpolgármestere. A község egyébként különleges helyzetben van, hiszen vízműrendszere közös a szomszédos Szakolyéval. Ok nem léptek be az rt-be. Ebben az évben építettünk két új törpevízművet, amit már be sem vittünk vagyonilag a részvénytársaságba. Gazdasági számításaink alapján kb. 20 százalékkal olcsóbban tudjuk adni a település fogyasztóinak a vizet, ha mi hozunk létre egy vízüzemi gazdasági szervezetet. A Keletvíz Rt-t a Cégbíróság nem jegyezte be, többek közt miattunk. írásban nyilatkoztunk ugyanis kilépési szándékunkról — a képviselő-testület jóváhagyása után —, és visszakértük a bevitt vagyonúnkat. Sajnos ezt ez ideig nem kaptuk vissza. Amennyiben nem tudunk megegyezni a cég vezetésével, jogi úton próbáljuk majd rendezni. — A gazdaságossági és lakossági szempontokat figyelembe véve az önkormányzat képviselő-testülete valószínűleg még ebben a hónapban a kilépés mellett fog dönteni — tájékoztatott Nagy József, Tiszalök alpolgármestere. A Keletvíz Rt- vel kötött szerződésnek van egy olyan kitétele, hogy az rt. az év végén, figyelembe véve az energiaárak emelését, visszamenőleg megemelheti a vízdíjat. Ezt valószínűleg nem a lakosságnak, hanem az önkormányzatnak kellene — ha sor kerülne rá — kifizetnie. A pénzügyi ellenőrző bizottságunk még jelenleg vizsgálja a gazdasági mutatókat. Az előzetes számítások alapján, ha mi (az önkormányzat) üzemeltetjük a vízmüvet, sem az idén, sem jövőre — figyelembe véve az esetleges energia-áremelkedéseket is — nem kényszerülnénk a jelenlegi, köbméterenként 52 forintos vízdíjat növelni. Számoltunk a felújítás, javítás költségeivel is. Olyan rezsiköltséggel tudnánk dolgozni, hogy az üzemeltetés mindenképpen kedvezőbb lenne a mostaninál. KvZ Minőségbiztosítás Az országban egyedülálló SGS- laboratóriumot csak Nyíregyházán lehet megtalálni, a Kótaji út 33 sz. alatt. Maga az SGS — Société Générále de Surveillance S.A. — több mint száz éves múltra visszatekintő, Svájcból származó, genfi székhelyű cég. A nagy múltú holdingnak ma 140 országban 1150 irodája és 291 laboratóriuma működik, mintegy 30 ezer alkalmazottal. Ezek az SGS- irodák ellenőrizni tudják a világ bármely pontjáról induló szállítmányokat, mert a minőséget nem elég csak utólag „beleellenőrizni” egy termékbe, hanem a minőséget a teljes technológiai rendszerrel és a minőségbiztosítás feltételeivel lehet csak tanúsítani. De más vizsgálatokat is végeznek: ilyen például a talajvizsgálat. Dr. Sasvári Gyula igazgatótól kérdeztük: — Van-e igény napjainkban a talajvizsgálatra? — Természetesen, főként a gyümölcstelepítőknél. Általában szakvéleményt is kémek, hogy milyen haszonnövények telepítése az előnyösebb számukra. — Mennyibe kerül most egy talajvizsgálat ebben az SGS- laboratóriumban? Dr. Vas Eulália: — Egy komplett talajvizsgálati elemzés 1300 forint plusz az ÁFA, de ennek részletezettségét az igénylő határozza meg. A talajvizsgálatról bővebb felvilágosítást helyben adunk. Nagy eseményre készülünk, amely szeptember 27-én lesz. Folyamatban van az MSZH (Magyar Szabványügyi Hivatal) szerinti akkreditálás. Ennek alapján fogják fölmérni a laboratórium műszereinek a minőségét, pontosságát és a laboránsok szakképzettségét. Gergely Csilla Kerekasztal mellett Kerekasztal beszélgetést szervez a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportjának munkabizottsága, valamint a megyei képviselőcsoport. Szó lesz a regionális fejlesztés, a különleges gazdasági övezetek létrehozásának lehetőségeiről, a Szocialista Párt hosszú távú gazdasági programjának kialakításáról. A cél, hogy két megye — Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg — gazdasági, területfejlesztési szakembereinek, megyei vállalatvezetőknek, vállalkozóknak és politikusoknak a bevonásával keressék a legjobb utat a fejlődés felé. A tanácskozás vendége Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a témavezetők pedig Dr. Drecin József UNI-ECO tudományos tanácsadó, Dr. Mandel Miklós egyetemi tanár, és Dr. Szombathelyi Ferenc UNI-ECO igazgató lesznek pénteken fél háromkor a MSZP iroda tanácstermében.
