Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-06 / 141. szám
■ 1994. szeptember 6., kedd ____________ A megyei közigazgatásról Hatékonyabban, olcsóbban gazdaságosabb, hatékonyabb köz- igazgatás alakul ki. Továbbá nemcsak a helyi, hanem a nagyobb térségeket érintő fejlesztések is megfelelő figyelmet kapnak, ez is mindenkit érintő érdek. De az is, hogy a módosítások következtében megjavul majd a megyei és a megyei jogú városok önkormányzata közötti együttműködés, amit előmozdít a javasolt egyeztető bizottságok megalakulása. Tehát visszautalva a kérdésére, a jól működő önkormányzat mindannyiónk érdeke, mert általuk gyorsabban intéződnek az ügyek és ami egyáltalán nem mellékes, olcsóbban is.- Ön az utóbbi időben olyan rendezvényeken vett részt, ahol a tervezetről esett szó. Mi a véleménye a helyi, a megyei önkormányzatok képviselőinek a tervezett módosításokról?- Azzal szinte minden tanácskozáson egyetértettek, hogy szükséges erősíteni az önkormányzatok helyzetét, benne a megyeiekét is. Amikor azonban olyan részkérdésekről volt szó például, mint a polgármesterek és az önkormányzat, vagy a polgármester és a jegyző, illetve a jegyző és a testület kapcsolata, akkor az érintettek más-más szempontból bírálták a tervezet említett pontjait. Akadtak olyan kritikusok is, akik azt kifogásolták, hogy kevés a módosításban szereplő változtatás. Utaltak arra, hogy az MSZP programja messzebb ment el. Ez igaz, ám a koalíciós megállapodásokban a mai elképzelések fogalmazódtak meg. Ezek azonban nem zárják ki, hogy várhatóan 1995 végéig átfogó és hosszú távra szóló önkormányzati törvénytervezetet tegyünk le a képviselők asztalára, miként azt tervezzük is. Ahhoz, hogy ezt kidolgozzuk, a mostani módosítások megvalósítása révén juthatunk el. De hogy ezek a módosítások még mivel egészülnek ki, az a most induló parlamenti viták végén derül majd ki. Biztos kezekben van már Aziz Cevlik négyéves kisfiú, akit a magyar hatóságok mentettek ki a Dunából szeptember első napjaiban. Anyjával és még 12 török állampolgárral együtt akart a Duna átúszásával Szlovákiába, majd Németországba eljutni. A víz erős sodrása a gyermek édesanyját elvitte. Három felnőtt és két gyermekről még nem tudnak. A szlovák embercsempészt elfogták (MTI telefotó: Matusz Károly) A kormány, az előzetes megállapodás alapján az önkormányzati törvény módosítására készül. A tervezetről eddig már a viták sora zajlott le, sok hasznos javalat, kiegészítés hangzott el. Különös figyelem kíséri a törvénytervezetben megfogalmazott, a megyei önkormányzatok tevékenységét érintő elképzeléseket. Dr. Lamperth Mónikát, az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjét, az Országgyűlés Önkormányzati bizottságának alelnökét kérdezzük a törvénytervezet módosításának céljáról, a megyei önkormányzatokat érintő változásokról. — A törvénytervezet nem egy új törvény megalkotását jelenti! De nem is a jelenlegi önkormányzati törvény átfogó módosítását, hanem csupán annak korrekcióját tartalmazza, ahogyan azt a kormányprogram is rögzítette. A célja pedig nem más, mint kiszűrni a működési zavarokat, amelyek az elmúlt négy év során mutatkoztak. Szükséges elérni, hogy a módosított törvény a megyei önkormányzatok feladatait világosan határozza meg: azon a szinten töltsék be közszolgálati funkcióikat, amelyek túlhaladják a helyi önkormányzatok működési területeit, s nagyobb térségeket érintenek. így világossá válik, hogy mi tartozik a helyi és mi a megyei önkormányzatra, természetesen a felelőséggel együtt. — Milyen előnye származik mindebből az állampolgárnak? — Kétségtelen, hogy ezek a módosítások nem öncélúak, hanem éppen az állampolgárok javát szolgálják, még ha közvetlenül talán csak azt érzékeli majd, hogy a helyi önkormányzatnál „olajo- zottabban” mennek a dolgok az eddigieknél, jobban tudnak foglalkozni a lakosság ügyeivel, kevesebb lesz az „üresjárat”. Amit esetleg kevésbé látnak az állampolgárok az, hogy a „profiltisztítás” nyomán ésszerűbb és főleg KULFOLD-BELFOLD in UJ KELET Sertéshús-behozatal Az alapanyaghiány indokolta a múlt hét végén nyilvánosságra hozott 4 ezer tonnányi sertéshús-keretet engedélyezését. Az intézkedés az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottság javaslatára a földművelésügyi miniszter egyetértésével történt. Ezt Mike Imre, a Húsipari Szövetség titkára mondta hétfőn az MTI érdeklődésére. A szakember kijelentette: a jelenlegi sertéshús-import csupán a feldolgozókapacitások egy részének lekötésére eleHunguard Float-üveg Kft, a világ egyik legnagyobb üveggyártó cég orosházi üzemében új 5000 négyzetméteres feldolgozó- és raktár- épületet adtak át rendeltetésének. Az Orosházi Üveggyárban naponta 500 tonna síküveget állítanak elő, aminek háromnegyedét exportálják (MTI-fotó: Fazekas László) Botrány Moszkvában Tovább dagad az orosz sajtóügyi bizottság szélsőségesen nacionalista elnökének botránya. Borisz Mironov leváltása kapcsán a független orosz tévétársaság, az NTV vasárnap késő este megszellőztette, hogy Mironov a Jelcin elnökhöz egykor közel álló sajtóügyi miniszter, Mihail Poltoranyin védence volt. Az NTV szerint a demokrata táborhoz tartozó Poltoranyin nézetei nem sokban különböznek Mironovétól. A tévé ennek alátámasztására Poltoranyin több antiszemita kijelentését szó szerint is idézte. A botrány kapcsán elhangzott az adásban egy idézet, amelyben Poltoranyin Jelcin egészségi állapotáról beszélt egy arab lapnak nyilatkozva. Poltoranyin szerint nem titok, hogy az orosz államfő néhány év óta az agyi erek akut gyulladásától szenved, és állandóan rossz közérzetre panaszkodik. A jordániai Al-Rai című lapban megjelent nyilatkozatot szó szerint idézte az NTV Itogi című műsora. Poltoranyin az interjúban úgy vélekedett, hogy évről évre súlyosbodik Jelcin betegsége, noha az elnök állapota nem reménytelen.- Bizonyos fokig tükröződik a betegség az államfő aktivitásán, Jelcin néptől való elszigeteltségét pedig az okozza, hogy az elnök környzete nem biztosít hiteles információt számára - idézte Poltora- nyint az NTV. A múlt hét végén az elnök menesztette a szélsőségesen nacionalista nézeteit nyíltan hangoztató, Poltoranyin által pártfogolt Borisz Mironovot, a sajtóügyi bizottság vezetőjét. A politikai magazinműsor szerint Mironov ügyében az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a tekintélyes Mosz- kovszkije Novosztyi című lap a múlt héten öles betűkkel szedve közölte: „Fasiszta van a Csemomirgyin-kormányban”. Ezt követően Jelcin egy napon belül menesztette a botrányos kijelentéseiről hírhedtté vált politikust. Az NTV szerint ez annak jele, hogy az orosz sajtó kezd a „negyedik hatalommá” válni, miután széles körben idézték a lapok a múlt héten Mironov botrányos kijelentését: „Ha az orosz nacionalizmus fasizmus, akkor én fasiszta vagyok”. A menesztett sajtóügyi vezető nézeteit az Itogi rokonította Poltoranyi- néval, aki korábban több nyilvános antiszemita kijelentésre ragadtatta magát, s aki a tévé szerint várhatóan szintén harcba száll Mironov megüresedett székéért. Moszkvai megfigyelők szerint a széles körben népszerű, korábban már többször is politikusok bukását előidéző NTV leleplezése után erre aligha lesz módja Poltora- nyinnak. gendő, és a hazai piacon mutatkozó sertéshúshiányt pótolja. A jelenlegi behozatal mintegy 1600 dolláros tonnánkénti áron történik, amely nem olcsóbb, mint a hazai vásárlás, jelenleg ugyanis már 140 forintot adnak az élősertés kilójáért a feldolgozóüzemek, sőt néhol még ezt az árat is meghaladják. A magyar tenyésztők érdekeit a behozatal nem sérti a Húsipari Szövetség titkára szerint. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben visszatükröződnek az elmúlt 6-7 év hibás döntései. Mike Imre úgy gondolja, hogy a termelők elégedettek lennének a 125-130 forintos kilogrammonkénti árral, ha ez folyamatosan biztosítható lenne számukra, tehát kiküszöbölhető lenne a szinte állandó nagy áringadozás. Jellemző például, hogy tavaly az élősertés kilójáért csak 60 forintot adtak. A nagymértékű kocaállománycsökkenést azonban a piaci egyensúly helyreállításához meg kell szüntetni, ezért a szakember szorgalmazza a kocasüldő kihelyezési akció megkezdését. Tollhegyen A BARTER Vajon hányszor hangzott el ez a bűvös szó az utóbbi időben? Pénz hiányában ugyanis megpróbálunk valami kézzelfoghatót felajánlani a külföldről behozott áruért. Úgy 4-5 évvel ezelőtt mindez sikerült is, és bizony nagyon sokan jó üzletet kötöttek. Más kérdés, hogy ez a jó mennyire volt valóban jó az államnak. Mert kiskapuk voltak és lesznek, akárcsak ügyes, találékony emberek. Mostanában azonban lehetőségeink egyre zsugorodnak. Ma már egyre gyakrabban lehet hallani: még barterben sem tudunk árut behozni, nincs mit cserébe felajánlani. De meditáljunk csak el egy kicsit ezeken a barterüzleteken. Ma már senki előtt sem titok, hogy nagyon sok esetben a behozott rágógumiért, édességért, üdítőért kiviteli tilalom alá eső terméket szállítunk külföldre. De mert törvényeinkben itt-ott még mindig rések vannak, az ügyeskedőknek végül is nem is kell nagyon nagy kockázatot vállalniuk... Az utóbbi pár évben volt szerencsém részt venni néhány üzleti találkozón, kiállításon, vegyes vállalat alakulásán. Mi több, a különböző okmányok elkészítéséből is kivettem részem, ezért van némi tapasztalatom e téren. Tanulságul leírok néhány példát. Kezdjük azzal, hogy az utóbbi időben Kárpátalján rendkívül megnőtt a vállalkozó szellemű emberek létszáma. Ez jó. Rossz viszont, hogy viselkedéskultúrájuk sok kívánnivalót hagy maga után. Az első találkozáson, amikor a felek, illetve partnerek tulajdonképpen megfogalmazzák az együttműködésre vonatkozó szándéknyilatkozatot, csak és kimondottan az együttműködés lehetőségeiről kellene beszélni. Méghozzá szigorúan. S mi történik a valóságban? A tárgyalások folyamán vállalkozóink x-szer teszik fel a kérdést: mikor lehet hozzátok utazni? Mármint Magyarországra. Tudtok-e hivatalos úton meghívót küldeni? Most éppen milyen árfekvésben lehet külföldi kocsit vásárolni Magyarországon? Az igazság kedvéért el kell mondanom azt is, hogy partnereink tisztában vannak mind helyzetünkkel, mind mentalitásunkkal és nem túlzás amikor azt állítom, hogy meg is értik viselkedésünket. Ám azok, akik csak kimondottan azért jönnek hozzánk, hogy beruházzanak Kárpátalján, értetlenül állnak a fent említett tények előtt: hogy kerül a csizma az asztalra? Ha valaki élelmiszert akar behozni, minek kell annak minden áron, négyszer-ötször ellátogatni a külföldi partnerhez, amikor mindez egy személyes megbeszélés, néhány telefonbeszélgetés és fax segítségével nyélbe üthető? Az egyik jó nevű magyarcég vezérigazgatója mesélte. Sikerült megegyezniük az egyik kárpátaljai céggel, mi több, ennek az üzletnek már kézzelfogható eredményei is vannak. Mindkét fél nagyon elégedett. A minap azonban a magyar cég vezetőjét felhívta az ukrajnai itteni partner, és egy fölöttébb furcsa ajánlattal állt elő: tekintettel arra, hogy ilyen jól mennek a dolgok, honoráriumként 4 tagú családjával szívesen eltöltene 2-3 hetet a Balatonnál... — Tudja, — mondta nekem a külföldi cég képviselője — azt még értem, hogy a Balatonnál szeretnének nyaralni. Ezen ne is múljon. Megszerzem számukra a beutalót valamelyik jobb üdülőbe. A baj csak ott van, hogy nem tudok mit kezdeni a „honoráriumként” megjegyzéssel. Én ugyanis sem magamnak, sem cégemnek nem engedhetem meg, hogy egy négytagú család 2-3 hetes üdülési költségeit vállaljuk... Ahhoz, hogy teljes legyen a kép, tartozom még egy példával. Az egyik élelmiszeripari üzemünk szintén kötött egy jó szerződést, méghozzá a szó szoros értelmében a huszonnegyedik órában, mert ha ez nem jön be, akkor lakatra csukhatták volna az üzemet. Tudta ezt a partner is, s talán ezzel magyarázható, hogy a hivatalos hercehurca, az okmányok aláírása után pardon nélkül bejelentette: szeretjük az itteni vodkát, házi kolbászt, sonkát. És ugyan tegyetek már be a csomagtartóba egy barkácsgépet és egy porszívót is. Honoráriumért. Ezt már én teszem hozzá, ismét csak tapasztalataimra hivatkozva. És bár úgy tartják, hogy Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, szeretném megjegyezni: ameddig az ilyen szempontok fogják a főszerepet játszani az üzleti-kereskedelmi kapcsolatokban, nagyon úgy néz ki, hogy számunkra többe fog kerülni a leves, mint a hús. Tóth Éva Kárpátalja