Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-06 / 141. szám

■ 1994. szeptember 6., kedd ____________ A megyei közigazgatásról Hatékonyabban, olcsóbban gazdaságosabb, hatékonyabb köz- igazgatás alakul ki. Továbbá nemcsak a helyi, hanem a nagyobb térségeket érintő fejlesztések is megfelelő figyel­met kapnak, ez is mindenkit érintő érdek. De az is, hogy a módosítások következtében megjavul majd a megyei és a megyei jogú városok önkormány­zata közötti együttműködés, amit elő­mozdít a javasolt egyeztető bizottságok megalakulása. Tehát visszautalva a kérdésére, a jól működő önkormányzat mindannyiónk érdeke, mert általuk gyorsabban intéződnek az ügyek és ami egyáltalán nem mellékes, olcsóbban is.- Ön az utóbbi időben olyan rendez­vényeken vett részt, ahol a tervezetről esett szó. Mi a véleménye a helyi, a me­gyei önkormányzatok képviselőinek a tervezett módosításokról?- Azzal szinte minden tanácskozáson egyetértettek, hogy szükséges erősíteni az önkormányzatok helyzetét, benne a megyeiekét is. Amikor azonban olyan részkérdésekről volt szó például, mint a polgármesterek és az önkormányzat, vagy a polgármester és a jegyző, illetve a jegyző és a testület kapcsolata, akkor az érintettek más-más szempontból bírálták a tervezet említett pontjait. Akadtak olyan kritikusok is, akik azt kifogásolták, hogy kevés a módosítás­ban szereplő változtatás. Utaltak arra, hogy az MSZP programja messzebb ment el. Ez igaz, ám a koalíciós megál­lapodásokban a mai elképzelések fogal­mazódtak meg. Ezek azonban nem zár­ják ki, hogy várhatóan 1995 végéig át­fogó és hosszú távra szóló önkormány­zati törvénytervezetet tegyünk le a képviselők asztalára, miként azt tervez­zük is. Ahhoz, hogy ezt kidolgozzuk, a mostani módosítások megvalósítása révén juthatunk el. De hogy ezek a módosítások még mivel egészülnek ki, az a most induló parlamenti viták végén derül majd ki. Biztos kezekben van már Aziz Cevlik négyéves kisfiú, akit a magyar hatóságok mentettek ki a Dunából szeptember első napjaiban. Anyjával és még 12 török állampolgárral együtt akart a Duna átúszásával Szlovákiába, majd Németországba eljutni. A víz erős sodrása a gyermek édesanyját elvitte. Három fel­nőtt és két gyermekről még nem tudnak. A szlovák ember­csempészt elfogták (MTI telefotó: Matusz Károly) A kormány, az előzetes megállapodás alapján az önkormányzati törvény mó­dosítására készül. A tervezetről eddig már a viták sora zajlott le, sok hasznos javalat, kiegészítés hangzott el. Különös figyelem kíséri a törvénytervezetben megfogalmazott, a megyei önkor­mányzatok tevékenységét érintő elkép­zeléseket. Dr. Lamperth Mónikát, az MSZP parlamenti frakciójának helyet­tes vezetőjét, az Országgyűlés Önkor­mányzati bizottságának alelnökét kér­dezzük a törvénytervezet módosítá­sának céljáról, a megyei önkormányza­tokat érintő változásokról. — A törvénytervezet nem egy új törvény megalkotását jelenti! De nem is a jelenlegi önkormányzati törvény átfogó módosítását, hanem csupán an­nak korrekcióját tartalmazza, ahogyan azt a kormányprogram is rögzítette. A célja pedig nem más, mint kiszűrni a működési zavarokat, amelyek az elmúlt négy év során mutatkoztak. Szükséges elérni, hogy a módosított törvény a me­gyei önkormányzatok feladatait vilá­gosan határozza meg: azon a szinten töltsék be közszolgálati funkcióikat, amelyek túlhaladják a helyi önkor­mányzatok működési területeit, s na­gyobb térségeket érintenek. így vilá­gossá válik, hogy mi tartozik a helyi és mi a megyei önkormányzatra, természe­tesen a felelőséggel együtt. — Milyen előnye származik mindeb­ből az állampolgárnak? — Kétségtelen, hogy ezek a módosítá­sok nem öncélúak, hanem éppen az ál­lampolgárok javát szolgálják, még ha közvetlenül talán csak azt érzékeli majd, hogy a helyi önkormányzatnál „olajo- zottabban” mennek a dolgok az ed­digieknél, jobban tudnak foglalkozni a lakosság ügyeivel, kevesebb lesz az „üresjárat”. Amit esetleg kevésbé lát­nak az állampolgárok az, hogy a „pro­filtisztítás” nyomán ésszerűbb és főleg KULFOLD-BELFOLD in UJ KELET Sertéshús-behozatal Az alapanyaghiány indokolta a múlt hét végén nyilvánosságra hozott 4 ezer ton­nányi sertéshús-keretet engedélyezését. Az intézkedés az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottság javaslatára a föld­művelésügyi miniszter egyetértésével történt. Ezt Mike Imre, a Húsipari Szövetség tit­kára mondta hétfőn az MTI érdeklődésére. A szakember kijelentette: a jelenlegi sertéshús-import csupán a feldolgozóka­pacitások egy részének lekötésére ele­Hunguard Float-üveg Kft, a világ egyik legnagyobb üveg­gyártó cég orosházi üze­mében új 5000 négyzetmé­teres feldolgozó- és raktár- épületet adtak át rendel­tetésének. Az Orosházi Üveg­gyárban naponta 500 tonna síküveget állítanak elő, ami­nek háromnegyedét exportál­ják (MTI-fotó: Fazekas László) Botrány Moszkvában Tovább dagad az orosz sajtóügyi bi­zottság szélsőségesen nacionalista elnökének botránya. Borisz Mironov leváltása kapcsán a független orosz tévétársaság, az NTV vasárnap késő este megszellőztette, hogy Mironov a Jelcin elnökhöz egykor közel álló sajtóügyi miniszter, Mihail Poltoranyin védence volt. Az NTV szerint a demokrata táborhoz tartozó Poltoranyin nézetei nem sokban különböznek Mironovétól. A tévé ennek alátámasztására Poltoranyin több anti­szemita kijelentését szó szerint is idézte. A botrány kapcsán elhangzott az adásban egy idézet, amelyben Poltoranyin Jelcin egészségi állapotáról beszélt egy arab lap­nak nyilatkozva. Poltoranyin szerint nem titok, hogy az orosz államfő néhány év óta az agyi erek akut gyulladásától szenved, és állandóan rossz közérzetre panaszkodik. A jordániai Al-Rai című lapban megjelent nyilatkozatot szó szerint idézte az NTV Itogi című műsora. Poltoranyin az inter­júban úgy vélekedett, hogy évről évre sú­lyosbodik Jelcin betegsége, noha az elnök állapota nem reménytelen.- Bizonyos fokig tükröződik a beteg­ség az államfő aktivitásán, Jelcin néptől való elszigeteltségét pedig az okozza, hogy az elnök környzete nem biztosít hite­les információt számára - idézte Poltora- nyint az NTV. A múlt hét végén az elnök menesztette a szélsőségesen nacionalista nézeteit nyíl­tan hangoztató, Poltoranyin által pártfogolt Borisz Mironovot, a sajtóügyi bizottság vezetőjét. A politikai magazinműsor sze­rint Mironov ügyében az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a tekintélyes Mosz- kovszkije Novosztyi című lap a múlt héten öles betűkkel szedve közölte: „Fasiszta van a Csemomirgyin-kormányban”. Ezt követően Jelcin egy napon belül menesz­tette a botrányos kijelentéseiről hírhedtté vált politikust. Az NTV szerint ez annak jele, hogy az orosz sajtó kezd a „negyedik hatalommá” válni, miután széles körben idézték a lapok a múlt héten Mironov botrányos kijelentését: „Ha az orosz na­cionalizmus fasizmus, akkor én fasiszta vagyok”. A menesztett sajtóügyi vezető nézeteit az Itogi rokonította Poltoranyi- néval, aki korábban több nyilvános anti­szemita kijelentésre ragadtatta magát, s aki a tévé szerint várhatóan szintén harcba száll Mironov megüresedett székéért. Moszkvai megfigyelők szerint a széles körben népszerű, korábban már többször is politikusok bukását előidéző NTV lelep­lezése után erre aligha lesz módja Poltora- nyinnak. gendő, és a hazai piacon mutatkozó sertés­húshiányt pótolja. A jelenlegi behozatal mintegy 1600 dolláros tonnánkénti áron történik, amely nem olcsóbb, mint a hazai vásárlás, jelenleg ugyanis már 140 forin­tot adnak az élősertés kilójáért a fel­dolgozóüzemek, sőt néhol még ezt az árat is meghaladják. A magyar tenyésztők érdekeit a behozatal nem sérti a Húsipari Szövetség titkára szerint. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben visszatükröződnek az elmúlt 6-7 év hibás döntései. Mike Imre úgy gondolja, hogy a termelők elégedettek lennének a 125-130 forintos kilogram­monkénti árral, ha ez folyamatosan biz­tosítható lenne számukra, tehát kikü­szöbölhető lenne a szinte állandó nagy áringadozás. Jellemző például, hogy ta­valy az élősertés kilójáért csak 60 forintot adtak. A nagymértékű kocaállomány­csökkenést azonban a piaci egyensúly helyreállításához meg kell szüntetni, ezért a szakember szorgalmazza a kocasüldő ki­helyezési akció megkezdését. Tollhegyen A BARTER Vajon hányszor hangzott el ez a bűvös szó az utóbbi időben? Pénz hiányában ugyanis megpróbálunk va­lami kézzelfoghatót felajánlani a külföldről behozott áruért. Úgy 4-5 évvel ezelőtt mindez sikerült is, és bi­zony nagyon sokan jó üzletet kötöttek. Más kérdés, hogy ez a jó mennyire volt valóban jó az államnak. Mert kiskapuk voltak és lesznek, akárcsak ügyes, találékony emberek. Mostanában azon­ban lehetőségeink egyre zsugorodnak. Ma már egyre gyakrabban lehet hal­lani: még barterben sem tudunk árut behozni, nincs mit cserébe felajánlani. De meditáljunk csak el egy kicsit ezeken a barterüzleteken. Ma már senki előtt sem titok, hogy nagyon sok eset­ben a behozott rágógumiért, édes­ségért, üdítőért kiviteli tilalom alá eső terméket szállítunk külföldre. De mert törvényeinkben itt-ott még mindig rések vannak, az ügyeskedőknek végül is nem is kell nagyon nagy kockázatot vállalniuk... Az utóbbi pár évben volt szerencsém részt venni néhány üzleti találkozón, kiállításon, vegyes vállalat alakulásán. Mi több, a különböző okmányok elkészítéséből is kivettem részem, ezért van némi tapasztalatom e téren. Tanul­ságul leírok néhány példát. Kezdjük azzal, hogy az utóbbi időben Kárpátalján rendkívül megnőtt a vállalkozó szellemű emberek létszá­ma. Ez jó. Rossz viszont, hogy visel­kedéskultúrájuk sok kívánnivalót hagy maga után. Az első találkozáson, amikor a felek, illetve partnerek tulajdonképpen meg­fogalmazzák az együttműködésre vonatkozó szándéknyilatkozatot, csak és kimondottan az együttműködés le­hetőségeiről kellene beszélni. Még­hozzá szigorúan. S mi történik a valóságban? A tárgyalások folyamán vállalkozóink x-szer teszik fel a kérdést: mikor lehet hozzátok utazni? Mármint Magyarországra. Tudtok-e hi­vatalos úton meghívót küldeni? Most éppen milyen árfekvésben lehet külföl­di kocsit vásárolni Magyarországon? Az igazság kedvéért el kell mondanom azt is, hogy partnereink tisztában van­nak mind helyzetünkkel, mind mentali­tásunkkal és nem túlzás amikor azt állí­tom, hogy meg is értik viselkedésün­ket. Ám azok, akik csak kimondottan azért jönnek hozzánk, hogy beruházza­nak Kárpátalján, értetlenül állnak a fent említett tények előtt: hogy kerül a csiz­ma az asztalra? Ha valaki élelmiszert akar behozni, minek kell annak minden áron, négyszer-ötször ellátogatni a külföldi partnerhez, amikor mindez egy személyes megbeszélés, néhány tele­fonbeszélgetés és fax segítségével nyélbe üthető? Az egyik jó nevű ma­gyarcég vezérigazgatója mesélte. Sike­rült megegyezniük az egyik kárpátaljai céggel, mi több, ennek az üzletnek már kézzelfogható eredményei is vannak. Mindkét fél nagyon elégedett. A minap azonban a magyar cég vezetőjét felhív­ta az ukrajnai itteni partner, és egy fölöt­tébb furcsa ajánlattal állt elő: tekintet­tel arra, hogy ilyen jól mennek a dolgok, honoráriumként 4 tagú családjával szíve­sen eltöltene 2-3 hetet a Balatonnál... — Tudja, — mondta nekem a külföldi cég képviselője — azt még értem, hogy a Balatonnál szeretnének nyaralni. Ezen ne is múljon. Megszerzem számukra a beutalót valamelyik jobb üdülőbe. A baj csak ott van, hogy nem tudok mit kezde­ni a „honoráriumként” megjegyzéssel. Én ugyanis sem magamnak, sem cégem­nek nem engedhetem meg, hogy egy négytagú család 2-3 hetes üdülési költségeit vállaljuk... Ahhoz, hogy teljes legyen a kép, tar­tozom még egy példával. Az egyik élelmiszeripari üzemünk szintén kötött egy jó szerződést, méghozzá a szó szo­ros értelmében a huszonnegyedik órában, mert ha ez nem jön be, akkor lakatra csukhatták volna az üzemet. Tudta ezt a partner is, s talán ezzel magyarázható, hogy a hivatalos herce­hurca, az okmányok aláírása után par­don nélkül bejelentette: szeretjük az it­teni vodkát, házi kolbászt, sonkát. És ugyan tegyetek már be a csomagtartó­ba egy barkácsgépet és egy porszívót is. Honoráriumért. Ezt már én teszem hozzá, ismét csak tapasztalataimra hi­vatkozva. És bár úgy tartják, hogy Krisztus ko­porsóját sem őrizték ingyen, szeretném megjegyezni: ameddig az ilyen szem­pontok fogják a főszerepet játszani az üzleti-kereskedelmi kapcsolatokban, nagyon úgy néz ki, hogy számunkra többe fog kerülni a leves, mint a hús. Tóth Éva Kárpátalja

Next

/
Oldalképek
Tartalom