Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-30 / 162. szám
UJ KELET __ i 1 ME GYÉNK ÉLETÉBŐL m 1994. szeptember 30., péntek 3 Iskola - felnőtteknek is Az új tanév talán a nyolcadikos tanulóknak a legnehezebb. Életük első komoly döntése előtt állnak: határozniuk kell a továbbtanulásról. Ma már egyre nehezebb, mert amíg néhány évvel ezelőtt négyes átlaggal gimnáziumba, szakközépiskolába gond nélkül be lehetett jutni, ez az eredmény ma egy „gyengébb” szakközépiskolai, vagy szakiskolai tanulmányok elkezdésére elég. De mi lesz azokkal, akik a közepesnél is gyengébben tanulnak, így jelentkezési lapjuk mindegyik megpályázott intézményből visszaérkezik? A tankötelezettség 16 éves korig tart. Nyíregyházán az Arany János utcában a volt MHSZ épületében működik a Dolgozók Általános Iskolája és a Speciális Szakiskola. Működéséről, terveikről Bessenyei József igazgatóval beszélgettem... —Hány éves a képzés iskolájukban? — Kétéves. Jelenleg 3 első és 4 második osztályunk van, átlagban 20 tanulóval. Csak Nyíregyházáról fogadunk el jelentkezést. — Melyik szakmát sajátíthatják el a tanulók? ■— ABC-áruházi eladó, vendéglátóipari szakmunkás-felszolgáló és textilvarró. Be akartuk indítani az egészség- ügyi osztályt, volt rá igény, azonban 16 éveseket nem alkalmaznak ezen a területen. — Hogyan oldják meg a gyakorlati oktatást? — A Deák Ferenc utcában működik az oktató kabinetünk, amely jól felszerelt, minden lehetőség adott az eredményes szakmai munkához. Felvételi vizsga egyébként nincs. Az első osztályt pályaorientációs időszakkal kezdik a tanulók. 72 órás elméleti és gyakorlati oktatáson próbáljuk kideríteni, melyik szakmát tanulja majd. Hetente 9 elméleti, 9 gyakorlati órájuk van. Ami nagyon fontos: végbizonyítványuk egyenértékű a nappali középfokú intézmények tanulóiéval. —Tudnak segíteni az elhelyezkedésben? — Jó kapcsolatunk van az intézményekkel. Tavaly több tanulónk kapott állást a sóstói anyáscsecsemő intézetben, a megyei kórházban, a Diruvállnál. A Diruvállnál volt tanulóink a legjobb szakmunkások közé tartoznak. — Mi lesz azokkal, akik különböző okok miatt otthagyják az iskolát? — Szerencsére ilyen esetünk kevés van, mert belátják: nyolcosztályos végzettséggel sehol nem tudnak elhelyezkedni. Aki egyszer kilépett, azzal nem tudjuk, mi történik, utána már nem tartják velünk a kapcsolatot. —Oktatnak-e olyan tárgyat, ami nem minősül szakmának, az önálló életkezdésre neveli a tanulókat? — Igen. A szakmatanulás a 2. évtől kezdődik. Gyermekápolás, házi betegápolás, háztartástan, szabás-varrás alapjai, ezeket tanulják először. Fontosnak tartjuk a gépírás elsajátítását, és a gyorsírási alapismeretek megtanulását. — Idegen nyelvet oktatnak? — Készítettünk felmérést, így az orosz nyelv oktatása érdeklődés hiányában nem indult be. A franciát, a németet és az angol szakmai nyelvet tanítjuk. Hozzánk tartozik a felnőttek általános iskolai képzése, bár ma már kevés az olyan felnőtt, aki tizenéves korában nem szerzi meg az alapműveltséget. Iskolánkba járnak az Erdélyből áttelepültek, olyanok, akik keveset beszélnek magyarul, írni, olvasni itt tanulnak meg. — A '96-ban életbe lépő új oktatási törvény mennyire érinti az Önök'iskoláját? — Á tízosztályos képzés bevezetésével sok minden megváltozik majd. Megszűnnek a szakmunkásképző intézetek, szakiskolák, nálunk a 7-8. osztály lesz az alapozó. — Mire elég az önkormányzattól kapott támogatás? — Az arra rászorulóknak tanszersegélyt tudunk adni. Padokra, asztalokra lenne szükség, mert eddig más iskoláktól kaptuk meg a kiselejtezetteket. Szakmai oktatáshoz szerencsére megvannak az eszközök, erre nem kell külön költeni. Nincs tornatermünk, így a heti két testnevelési órát nehezen oldjuk meg, a gyerekeknek nagy a mozgásigénye. Mindenesetre igyekszünk a költségvetést ebben a tanévben is úgy alakítani, hogy a legfontosabb dolgokra elég legyen. Hajdú Gabriella Tiszalököt kisorolták Bajban az ifjú város Tiszalök polgármestere, Király Sándor épp egy fontos hivatali utazásra készült, mikor néhány percet kértem szűkre szabott idejéből, hogy a város szociális helyzetéről faggathassam. Rosszabbkor nem is érkezhettem volna, mégis készségesen válaszolt kérdéseimre. — Elsőként talán a pár hete kiosztott élelmiszercsomagokról ejtsünk néhány szót. — Körülbelül 1400 csomagot osztottunk szét, darabonként ezerötszáz forint értékben. Volt benne cukor, liszt, vaj, néhány konzerv. Ezeket a csomagokat a nehéz körülmények között élő családok, személyek kapták a Népjóléti Minisztériumtól. — Karácsonyra terveznek valami hasonlót? — Nem szeretnék ígérni semmit, mert nagyon rossz helyzetben vagyunk. Nagy teher számunkra, hogy érthetetlen szempontok alapján kikerültünk a gazdaságilag és társadalmilag hátrányos helyzetű, államilag támogatott települések közül. Tiszalököt egyszerűen kisorolták. Félreértés ne essék, a probléma megyénkben még rajtunk kívül 90 települést érint! Talán túl jól gazdálkodtunk az elmúlt évben... Az emberek az önkormányzatot hibáztatják, pedig 1994-ben majdnem 14 millió forinttal kevesebb leosztást kaptunk az országos költségvetésből, mint 93-ban. így most városunkban nem volt lakáshozzájárulás. ami a fiatal házasok gondjait szaporította. A július 28-án összeült testület csak a tankönyvsegélyt és az étkezési hozzájárulást tudta megszavazni. A 252 milliós költségvetésünkből 60 millió a fejlesztésre ment el. A szállítókkal szembeni tartozások miatt nem biztos még az intézmények zavartalan élelmiszerellátása sem. — Várható valamilyen változás? — Szeretnénk benyújtani egy tervezetet, mellyel már néhány hónappal ezelőtt is próbálkoztunk, de akkor sajnos nem volt kedvező az elbírálás. Most ismét próbálkozunk, de amennyiben a Pénzügyminisztérium újra elutasít, tovább romlik a helyzetünk. Szabó László A gazdakörök helyzetéről és feladatairól, valamint az amerikai típusú szövetkezet-szervezés lehetőségéről tartottak konzultációt kedden Leveleken, a sajtó képviselőinek jelenlétében, ahol vendégként részt vett Mr. Elmer Knoepke, az Amerikai Nemzeti Farmerszövetség szeptember 14-e óta megyénkben tartózkodó szakértője. Mr. Knoepke szerint reális az esély arra, hogy Magyarországon létrejöjjenek az Amerikában jól működő szövetkezetekhez hasonló társulási formák. Az amerikai szövetkezetek nem termelőszövetkezetek, a földtulajdon nem kökell. Az amerikai szövetkezetek felépítését és működését már a középiskolától kezdve kötelező tananyagként oktatják. A szövetkezeteknek három alapvető típusa létezik; a beszerző, az értékesítő és a szolgáltató. Mr. Knoepke szerint azért érdemes szövetkezeteket alapítani, mert így más módon elérhetetlen szolgáltatásokat lehet nyújtani, jobb piaci árakat, magasabb színvonalat lehet biztosítani. Közvetlen előnye, hogy az év végi nyereséget visszaadják a tagoknak, közvetett előnye, hogy a tagok a számukra egyébként elérhetetlen piacokra is kijuttathatják termékeiket. Az nosiban folytatott munkájára. Az itt létrehozandó amerikai típusú szövetkezet még csak papíron létezik, de elkészült az üzleti terv és a megvalósíthatósági tanulmány. A szövetkezet három fő feladata lesz a gépi munkaszolgáltatás, az értékesítés és a gazdák ellátása vetőmaggal, növényvédő szerekkel. A gépek beszerzéséhez kedvező hiteleket lehetne kérni az államtól, úgy tűnik, ezt a kormány hajlandó is lenne biztosítani. A kántorjánosi szövetkezet megalapításhoz körülbelül 600 ezer forint induló tőkére lenne szükség. Az állami támogatással megvásárolandó gépek és növényzös. Tagságuk nyitott, bárki tagja lehet. Irányításuk demokratikus, minden tagnak egy szavazata van, tekintet nélkül arra, hogy mekkora földterülettel, gazdasági erővel rendelkezik. A tagok választják meg az igazgatótanácsot, akik vagy alkalmaznak egy igazgatási szakembert, vagy maguk közül választanak egy menedzsert. A megtermelt porfit mindig a tagokhoz kerül vissza, természetesen a forgalom arányában. Az alkalmazott eladási és fel- vásárlási árakat a piaci viszonyok határozzák meg. Az alapelvek között rögzítették például azt, hogy biztosítani kell a tagok folyamatos továbbképzését, és hogy a szövetkezetnek állandóan növekednie Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság és az akkoriban (a 30-as években) pusztító aszály tette szükségessé a szövetkezetek létrejöttét. Kezdetben kis egységek indultak, melyek folyamatosan növekedtek, és később néhány nagy regionális óriáskonszemné egyesültek. Ehhez azonban sok idő, pénz és kemény munka szükséges. Mr. Knoepke példával érzékeltette a szövetkezet hatékonyságát. Az a szövetkezet, melynek ő volt az elnöke, 2,2 milliárd forintnak megfelelő forgalmat bonyolított le, ebből a nyeresége 100 millió forintnak megfelelő dollár volt évente. Ezután Mr. Knoepke rátért a Kántorjávédő szerek költsége mintegy 4,6 millió forintra rúgna. A beindulást novemberre tervezik. Elmer Knoepke szerint már az első költségvetési évben jelentős haszonnal lehetne számolni. A vetőmagüzletből bruttó 926 ezer forint, az értékesítésből pedig bruttó 13 millió forint nyereség származna, de még legrosszabb esetben is ennek legalább a fele. A 13 millió forint értékesítési haszon a búza, a rozs, az alma, a meggy, a burgonya, a paradicsom és az uborka termeléséből származna. Az alapszabálytervezet elkészült. A megvalósítás a magyar gazdák összefogásán múlik. Vasas László Járőröztünk Hollandiában III. Rotterdam, a „szívtelen véres" Rotterdamról az iskolai földrajzkönyvből megtanult szöveg jutott eszembe, amikor a szakadó esőben a kikötővárosba indultunk, hogy tanulmányozzuk az ottani rendőrség és a vízirendészet munkáját. A világ egyik legnagyobb kikötője még az 1960-ban megnyitott 185 méter magas EUROMAST torony tetejéről is lenyűgöző látvány. Az óriás tengerjáró hajók innen picike maketté törpülnek. A torony Rotterdam jelképévé vált, de éppúgy jelképe lehetne a kitépett szívű óriás szobra is, amely a város központjában áll. A várost a II. világháború idején megerősítik. A városháza előtt, amely egyike a kevés régi épületnek, katonai parádé közepébe csöppentünk. A holland királynőhöz érkezett a szaúd-arábiai tönkrebombázták. A szobor valóban kifejező és megdöbbentő. A városnak nincs szíve és akik ezt tették, azoknak sem volt. A régi városmagból alig maradt meg valami. Az új épületek Amerikát idézik. A hatalmas felhőkarcolók között mintha New-Yorkban járnánk, s ezt még az amerikai mintára elnevezett városrészek és utcanevek is Középen Mártonná Tóth Katalin, aki a beszámoló szerzője, mellette pedig két magyar rendőr uralkodó és előtte egy rövid tisztelgő látogatást tett a városházán a polgármesternél. Nem mindennapi látványban volt részünk. Rendőri szemmel nézve lenyűgöző volt a szervezettség, az uralkodói konvoj rendőrmotorosok által történt felvezetése, s a forgalom pillanatok alatti visszaállítása. A hollandok türelmesek és udvariasak, a rendőreik is azok. Csak egy kicsivel terelgették a főbejárattól arrébb a bámészkodókat. A nézelődéssel alaposan elszaladt az idő. A kikötő leírhatatlanul óriási és forgalmas. Hallatlan mennyiségű áru ki- és berakodása történik meg óránként. Nem könnyű a rendőrség dolga a sokféle nációt képviselő tengerészekkel, akik szinte ellepik a várost, s közismerten nem a legszelídebb legények, Rotterdam és a kikötő egybeforrt és szétvá- laszthatatlan, az örök mozgás és változás városa. Hazafelé még egy „gyorsvizit” a kormány és a királynő városában, Hágában. Hága palotáival mindenkit megragadott. A Peace Palace békepalota olyan mint egy mesebeli kastély. Hága közelében a nyelvgyakorlatként is feldolgozható Scheveniwgen lenyűgöző, mint ahogyan a viharos Északi-tenger is felejthetetlen. Ennyi szépség után milyen lesz Amszterdam?
