Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-30 / 162. szám

VIZET CSAK FORRALVA Ezt javasolják az ungváriaknak a megyei Közegészségügyi Hivatal szakemberei, az orvosok . Mert — hívják fel a figyelmet — Kárpátal­ján ugyan nincs kolerajárvány, ám még a vezetékes ivóvíz is tartal­mazhat számos más kórokozót. A Krímben tömegesen, elszórtan már a Kárpátokon túli megyékben is és­zleltek kolerás megbetegedéseket. S ha a kolera a hágókon van, valószínűleg be is tör Kárpátaljára. Behozhatják ide azok a sokezrek, akik nap mint nap átutaznak a vidéken, s kiknek úticéljuk főként Szlovákia és Magyarország. Ide­kerülhet azzal a jelentős mennyi­ségű húskészíi ménnyel, melyet az alkalmi árusok a szomszédos vi­dékekről és Ukrajna belsejéből is hoznak, mivel itt drágábban ad­hatják el, s pénzükért dollárt vehet­nek. Ezeket az árukat senki nem el­lenőrzi, 10-20 órás vonatozás után azonnal a piacra viszik. Igazán nem nacionalizmus, de valami határ­féleség, legalább egy orvosi el­lenőrzőközpont valahol Verecke híres útjának kezdetén... az egy ki­csit megnyugtató lenne. Mert lehet, hogy még az oroszoknál is köny- nyebben vonulhat be a kolera... Összecsődí- tették a népet a szervezők, az­tán meg... Ezúttal a már hetek óta várva várt sörfesztivál megnyitójára vártak hiába az érdeklődök, ugyanis a két órára hirdetett megnyitó he­lyett a rendez­vény színhe­lyéül szolgáló építmény dél­után fél három­kor még csak a felvételen lát­ható állapotban várta az „igé­nyeseket” Az Orosz Konföderáció múzeumainak anyagából válogatott kiállítás nyílt teg­nap Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban. A kiállítást az „Őseink és rokonaink — a honfoglaló magyarság keleti gyökerei” címmel találják a láto­gatók. A Nyíregyházán ritkaságszámba menő gyűjteményt dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés aielnóke és Gleb Visinszkij, az Orosz Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg, de a több mint száz résztvevő között ott volt Ertd- reffy Ildikó alpolgármester és Módi László képviselő is A kormány úgy döntött, hogy az energiahordozók 1994. évi áreme­lését elhalasztja. A csütörtöki kor­mányszóvivői tájékoztatón elhang­zott az is, hogy a kabinet az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előter­jesztését átdolgozásra visszaadta a tárcának. (Részletek a 2. oldalon) Drágább a margarin A Gazdasági Versenyhivatal Ver­senytanácsa nem emelt kifogást az ellen, hogy az Unilever Kft. az előzetes bejelentés szerint átlag 4,7 százalékkal emelje margarintermékei termelői árát. Az Unilever döntése alapján átlag 2-3 forinttal emelkedik a cég margarinjainak ára. Egy év helyett 10 hónap A következő évre valószínűleg megteremthetők annak feltételei, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat egy évről 10 hónapra csökkenjen. Ezt Tóth András, a Honvédelmi Minisz­térium politikai államtitkára mondot­ta az Ifjú Szocialisták Mozgalom ál­tal szervezett „rendhagyó honvédelmi napon” megtartott vitaindítójában. Titkos nyomda Debrecenben Debrecen belvárosában megtalál­ták azt a házinyomdát, ahol a koráb­ban a városban nagy mennyiségben lefoglalt hamisított zárjegyeket ké­szítették. Két nyomdász már beisme­rő vallomást tett a rendőrségen. Az ügy előzménye, hogy a vám- és pénz­ügyőrség augusztus 31 -én egy Debre­cen melletti tanyán illegális palacko­zót talált. Az akció során lefoglaltak 2162 liter hamisított szeszesitalt, 9100 liter hamis ecetet és 5470 darab szintén hamis „adózott termék” fel­iratú zárjegyet. Halálos rendőr baleset Géppisztolyával halálosan meg­sebesítette rendőrkollégáját, B. L. rendőrzászlóst B. M. rendőrtörzszász­lós. Az ORFK sajtóosztályának tájékoztatása szerint szeptember 28- án 23.50 óra körül, a szolgálat befeje­zését követően, a fegyverek elhelye­zése során a szekszárdi rendőr- kapitányság bűnügyi osztályán történt a tragédia. A baleset körülményeit és okait a Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányság fegyelmi eljárás keretében vizsgálja. SZ ABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 162. szám Ára: 12,50 Ft 1994. szeptember 30., péntek Nem az energia­áremelésre ELSZIGETELŐDÖTT FELSŐ VEZETÉS Tegnap ismét ülésezett a Megyei Köz­gyűlés. Többek között szó volt a megye műemlékeinek helyzetéről és a megőr­zésük érdekében tett tevékenységről. A beadványból kiderült, hogy bár csök­kent a rossz, tönkrement épületek száma, az is megállapítható, hogy kevés a teljes értékű helyreállítás. Inkább részleges javí­tásokkal próbálták a műemlékek műszaki állapotát szinten tartani a tulajdonosok. Sajnos nőtt az életveszélyes és elhanyagolt műszaki állapotban lévő épületek száma. Ide sorolható többek között a komlódtót- falusi Becsky-kúria, a mátészalkai zsina­góga, a nyírbátori Báthory Múzeum és a tuzséri Lónyay-kastély. A helyi önkormányzatok helyett 1992- től az elsőfokú építésigazgatási feladatokat az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága végzi megyei kirendeltségei útján. Bár az anya­gi lehetőségek koordinálása az önkor­mányzatok és a hatóság között nem min­den esetben biztosított, mégis a közös, si­keres munka eredményeként számos kie­melt műemlék került teljes felújításra. A további feladatok megvalósításához a ter­vezők és a kivitelező szakemberek biztosí­tottak, csak a pénzügyi háttér bizonytalan. Az előzetes számítások alapján mintegy 320 millió forint kellene a 2010-ig előirányzott felújítások elvégzéséhez. A Jósa András Megyei Kórház nagyvo­nalú funkcionális átvilágításának össze­foglalójaként a közgyűléshez benyújtott beszámolóiból egyértelműen megállapít­ható, hogy az intézményben jól képzett szakmai gárda dolgozik magas diagnoszti­kai illetve gyógyászati színvonalon. Ugyanakkor a felső vezetés a környezettől és az intézményen belül teljesen elszige­telődött, az osztályok mérete az irányít­hatóság felső határán mozog, a járóbeteg­ellátásnak nincs „gazdája”, nincs okozati elven működő költséggazdálkodás, rész­ben kiöregedett a műszerpark és rendkívül gyenge a kommunikáció a szakmák kö­zött. Éppen azért a javasolt azonnali intéz­kedések között kiemelt helyen szerepel a már meglévő információs csatornák fel­élesztése, a kapcsolatépítés a terület há­ziorvosaival és a megye többi kórházával. S ami a legfontosabb, ki kell nevezni az új ápolási igazgatót. Ez még a közgyűlésen megtörtént, az egybegyűltek 1994. október 1 -jei hatállyal, határozatlan időre megsza­vazták Veres Tamásné kinevezését. Napirenden kívüli beadványként elfogad­ták a megye csatlakozását a magasvémyo- mású betegek gondozási programjához. Közgyűléssel egybekötött tudo­mányos ülést tart a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei testületé szeptember 30-tól október elsejéig. A megnyitó pénteken fél li­kőr, a megyeháza nagytermében lesz, ahol az új akadémiai törvényről és beve­zetéséről beszél Keviczky László aka­démikus, az MTA főtitkára. Délután plenáris üléssel folytatódik a rendez­vény. Mit tehetünk a megyéért? címmel kerekasztal-megbeszélésre várja ven­dégeit a tudományos ülés délután fél 5-től. A tanácskozáson szó lesz az ipar helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről, a foglalkoztatottság tényeiről, Nyírbátor vonzáskörzetének ipartelepítéséről, valamint arról, hogy a megyei ön- kormányzatnak milyen szerepe illetve lehetősége lehet a régió fejlesztésében? Szombaton délelőtt szekcióelőadások hangzanak el a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskolán, fél 12-kor pedig bárki bekapcsolódhat a nemzetközi (szlovák, ukrán, román és magyar) tájvédelmi körzet Felső Tisza-menti létrehozásának kérdéseiről szóló be­szélgetésbe. A NYÍRSÉGI ŐSZ UTÁN Szakmai értékelést kíván a városháza a Nyírségi Ősz szervezőitől. A szerdai megbeszélésen erről állapodtak meg Endrejfy Ildikó, Nyíregyháza alpolgármes­terének irodájában. A megbeszélés nem csupán az ez évi rendezvény, hanem az elmúlt négy év sorozatának értékelése volt. A megállapodás szerint miután a szervezők írásban elkészítették az elemzésüket, a közgyűlés azt értékelni fogja. GYÓGYSZER HELYETT EGÉSZSÉGES ÉLET Szolnok után Nyíregyházára érkezett az a kiállítás, amelynek keretében a me­gyében élő szakemberek, orvosok, gyógyszerészek és az érdeklődő lakos­ság is megismerkedhet azokkal a mód­szerekkel, amelyek az egészséges élet lehetőségét nyújtják. Közismert, hogy hazánkban a túlzott gyógyszerfogyasz­tással — az anyagi terhek mellett — szervezetünket is tönkretesszük. Ennek visszaszorítására a szakmai nap prog­ramja során a gyártók és a forgalmazók meg szeretnék ismertetni a nagyközön­séggel a fejlett országokban jól ismert és minden nap használt egészségel­lenőrző gyorsteszteket, és az erre a cél­ra kifejlesztett eszközöket. Bár itthon ezeket még nem nagyon ismerik, használatuk minden családban kívána­tos lenne. Sajnos, még nem mindenki hiszi el, hogy egészsége megőrzéséért maga teheti a legtöbbet. A kiállításon ép­pen ezért különböző, fittséget ellenőrző programokat is szerveznek. Aki szeret­ne saját magáról és edzettségéről minél többet megtudni, azt szeretettel várják pénteken és szombaton a művelődési központban. ÜLÉSEZETT A MEGYEI KÖZGYŰLÉS MII TEHETÜNK A MEGYÉÉRT?

Next

/
Oldalképek
Tartalom