Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-29 / 161. szám
6 1994. szeptember 29., csütörtök 1 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ii UJ KELET írja Jusztunen finn festőművész mutatja be alkotásait a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában nyílt tárlaton. Bozsó Katalin felvétele Akció és vígjáték Halott mozik, kommersz filmek Nem tudómé mások hogy vannak vele, de én azért szeretek — azaz csak szeretnék — moziba járni, hogy egy, a hétköznapokhoz képest szokatlan, furcsa, teljesen új „dimenzióba” lépjek át. Ehhez képest nagyon is eviláginak tűnő emberekkel vagyok kénytelen megosztani a mozi szépségét, akik mit sem éreznek a varázslatból. Az áhítatot minduntalan megtörik hangos zacskócsörgetéssel vagy idétlen vihorászással. S ezt én valahogy nem szeretem, ezért választom inkább szobám magányát, s nézem egyedül a kor vívmányán a slágerfilmeket. — Nem értek egyet ezzel a felfogással - kontráz Hamvas László, a Nyír-Cinema Kft ügyvezető igazgatója. - A mozi társas együttlétet jelent, melynek megvan a sajátos aromája, ami szorosan összefonódik a hangos tetszésnyilvánítással. Ezt a hangulatot a videó nem tudja visszaadni. — Valóban más hangulatok és érzések uralkodnak rajtam a moziban, de ezt köny- nyedén elfelejteti velem, ha hangosan a fiilembe csámcsognak, éppen ezért maradok a videónál. De azt hiszem, erről felesleges vitatkoznunk, mert ahány ember, annyiféleképpen gondolkozik a dologról. Beszélgessünk inkább a moziüzemről! — Egy éve alakult át ez a hajdan volt nagyvállalat. Annak idején, amikor idekerültem, még 750-en dolgoztak itt, és 220 mozit üzemeltettünk a megyében. Igaz, ezek működését jelentős mértékben az állami dotáció határozta meg. Pár éve azonban az állam beszüntette a támogatás e formáját, és a mozik üzemeltetését teljesen új alapokra kellett helyezni. Ez pedig a piacképesség lett. Ennek eredményeképpen rengeteg településen be kellett zárnunk. Ma mindössze 44 üzemünk működik a városokban és a nagyobb településeken. — Hogyan lett a Moziüzem Vállalatból Nyír-Cinema Kft.? — A megyei önkormányzat tulajdon- részével alakultunk át egyszemélyes társasággá. Nem sokáig volt ez így, hamarosan bővültünk, mígnem elértük a jelenlegi nyolcfős létszámot. A váltásból adódóan a feladatunk is jelentősen megváltozott, az önkormányzati tulajdonban lévő mozik műsor-, műszaki- és gazdasági menedzselését vállaltuk föl. A régi irányítóközpontból egy kiszolgáló, szolgáltatásokat nyújtó kft. lett. — Nem hiszem, hogy maradéktalanul elégedett lenne ezzel a szerepkörrel... — Valóban elégedetlen vagyok a helyzettel, de nem azért, amiért gondolja. A piaci tényezők miatt teljesen kiszorultak a filmértékek, és helyettük a kommersz, hollywoodi termékek lettek az állandóak, hiszen erre van fizetőképes kereslet. Valójában azonban úgy gondolom, hogy az az idő sem volt túl jó, amikor az állam agyondotálta a mozit, de ez a mostani még- annyira sem jó, mert így nagyon egyoldalúvá vált. Az európai és a hazai filmek teljesen kiszorultak. Ez a helyzet kevés szakmai örömöt és izzadságos, kemény munkát ad. — Azért valamennyire mégiscsak kárpótlást jelent Önnek a Montázs-Art mozi Nyíregyházán... — Tényleg enyhíti a szívfájdalmunkat, de hát ezért is hívtuk életre. Igyekszünk filmklubi szervezeteket „ráirányítani”, olyannyira, hogy a műsorokban teljes mértékben az ő akaratuk nyilvánul meg. — Mi a helyzet a kisebb településeken? — Szinte teljesen megszűnt a falvakban a mozi, nagyon kevés kivétel akad. És ez nemcsak az emberek érdektelenségéből adódik, hanem a helytelen üzemeltetésből is. A moziba járókkal szót kell érteni, nem szabad a véleményüket és kívánságaikat figyelmen kívül hagyni! —Lehetséges, hogy épp a kínálat miatt lanyhult az érdeklődés... — Elképzelhető. Az országban 8-9 forgalmazó cég van, akik megvásárolják a filmek vetítésének jogát. Havonta információs vetítést tartanak az üzemeltetőknek, ahol bemutatják az általuk vásárolt filmeket. Ezeken a vetítéseken dől el, hogy milyen filmeket hozunk haza. Itthon aztán megítéljük a forgalmazás esélyeit, és eldöntjük, hogy az egyes helyeken mennyi ideig vetítjük azokat. Ez a menedzselési munka egyik része, egyben rendkívül nagy gazdasági spekuláció. — Milyen filmekre vevők az emberek? — Az akciófilmek és a vígjátékok korszakát éljük. Itt a megyében nem lett igazán siker sem a horror, sem pedig a szexfilm, így hát ezeket nem is nagyon erőltetjük. Aki igazán kíváncsi rájuk, úgyis megnézi videofilmen. Un Mariann ismét művészkör „Oktatás, kultúra = európaiság" címmel hívta vasárnap esti randevúra a pezsgő szellemi életre vágyókat a Móricz Zsig- mond Színház. A 18 órától kezdődő műsort a Művészeti Szakközépiskola Vonós Kamarazenekara nyitotta meg Tóth Tamás trombitás közreműködésével. Az est díszvendége, Beke Kata a meghívott vendégekkel: Karosa Tiborné óvónővel .Harasz- tiné Sípos Judit pedagógussal, dr. Ma- dáchy Mária pszichológussal, Kiss Tibor nyelvtanárral, Pintér Miklóssal, a Zrínyi Ilona Gimnázium igazgatójával és az est házigazdájával, Verebes Ispánnal együtt az oktatás és az iskolai nevelés kérdéskörét boncolgatták. Abban mindnyájan egyetértettek, hogy a pedagógia művészet, tehát tehetség kell hozzá, ám ennek felmérése nem szerepel sem a felvételikben sem a pedagógusképzésben. Ha van orientáció a negyedikes gimnazisták körében - mondta Pintér Miklós gimnáziumigazgató - akkor az is ellenállásba ütközik. A gyermek akarata nem érvényesül, mert oda megy tovább tanulni, ahol a szülők szerint jövője van. A családi pályaképnek megfelelően a gyermek rá van állítva egy pálya- útra, még akkor is, ha nincs hozzá sem tehetsége, sem pedig kedve. A gyermekek a tanárképző főiskolákra szaktárgyakkal jelentkeznek, és csak az első tanításkor szembesülnek az emberi hiányosságokkal. Beke Kata minderről erősebben fogalmazott: „-Mivel a tehetség nem szempont a pedagógusképzésben, középszerű kislányok - olyanok, akik képesek arra, hogy 18 éves korukban is unalmasak legyenek- is elvégzik a főiskolát.” Az iskolák anyagi lehetősége témában kialakult eszmecserét, a felszereltséget nem tartván olyan fontosnak, mint a pedagógiai eszközképzést, azzal a mondattal zárta, hogy szerinte a legjobb audiovizuális eszköz a jó tanár.- A tankönyvekkel kapcsolatban még most is viták vannak - tudtuk meg, - sokszor a vita témája pedig majdnem az, hogy kiviláglik-e Lakitelek szelleme a tankönyvekből, vagy sem. Ez pedig több, mint intő jel, mert a szóképolvasással már sikerült korosztályokat analfabétává tenni. A beszélgetés szüneteiben bemutatkozott a Bessenyei Színkör, s az est iránt érdeklődők megismerkedhettek a Nyíri AFK Amatőr Film- és Videó Klub alkotásaival is. A színház előképzős hallgatói helyzetgyakorlatokat mutattak be. A művészkör új évadbeli első estjén sok színházi embert lehetett látni, ami híven bizonyítja azt, hogy a művészkör sosem volt agyrém, a várossal együtt gondolkodnak és lélegeznek a társulat tagjai is. V. A. Ünnepeli a PRO PATRIA A hét végén tartotta ötéves születésnapját a PRO PATRIA Gyermek és Ifjúsági Szövetség. Szombaton az ifiparkban gyűltek össze a szövetség tagjai és az érdeklődők. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár kitüntetést alapított, melyet elsőként Ungvár Judit, Nagy Zoltán. Rác: Rita és Juhász Ágnes kapott kiemelkedő hagyományőrző és felfedező munkájáért. Elénekelték a székely himnuszt, az ez időben a szövetséghez csatlakozó Erdély Felfedezői tiszteletére. Ez a születésnap sem múlhatott el torta és a hangulatos gyertyák nélkül. Zárásként a SLIP táncsportklub szórakoztatta műsorával a közönséget. HÉTVÉGI JÁTSZÓHÁZ GYERMEKMEGŐRZÉS Kedves Szülők! Szombatonként 7-12 óráig 1994 október l-tftl JÁTSZÓI 1ÁZAS GYERMEKMEGÖRZÉST tartunk. Szeretettel várjuk az óvodás és kisiskolás (l.oszt.) gyermekeket. Szolgáltatásunkat gyermekenként és alkalmanként 400 Ft-ért végezzük. A gyermekeknek tízórait biztosítunk Játszóházi terveink: agyagozás gyöngyfűzés varrás barkácsolás kirándulás Örömmel várunk minden jelentkezőt. Címünk: 24-es számú Napköziotthonos Óvoda Nyíregyháza, Étel-köz 13. Telefon: 341 -818
