Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-28 / 160. szám

10 1994. szeptember 28., szerda SPORT UJ KELET Kiss Gyula kormánykitüntetést kapott Kiss Gyula, a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei természetbarát szövetség elnöke a hét végén kormánykitüntetést kapott. A díjat Kuncze Gábor belügymi­niszter személyesen adta át Dobogókőn. — A kitüntetést személyre szólóan én kaptam ugyan, de azt gondolom, ez az el­ismerés nem csak nekem szól, hanem az egész megyei szövetségünknek, amely az idén ünnepelte fennállásának 70. év­fordulóját — állítja szerényen Kiss Gyu­la. — Igaz azonban, hogy ebből a 70 évből huszonöt éve én vagyok az elnök, így valamelyest hozzám is kapcsolódik. Negyedszázad alatt nagyon sok dolgot csináltunk az ország keleti részében, amire a központ nem tudott nem odafi­gyelni. Szeptember 25-én volt a Ter­mészetjárók Napja Dobogókőn. Itt volt a központi ünnepség, itt tüntették ki a legjobbakat közülünk. Talán nem sze­rénytelenség, ha elmondom, hogy kor­mánykitüntetést rajtam kívül még egy dunántúli sporttárs kapott. A nekünk áta­dott elismerésnek kisebb fokozatát töb­ben kapták, megyénkből Schaff Kálmán (Mátészalka, Baross L. Szakközépisko­la) és Haraszti Béla (Nyíregyháza, Kórház utcai általános iskola). —Jelenleg negyvenkétezer természet- járó van nyilvántartva. A túrázók, ter­mészetbarátok ennél valójában jóval többen vannak. Nagyon sok sikersport­águnk örülne, ha ilyen széles bázisa lenne, ennek ellenére a természetjárók mégsem kapnak annyi támogatást, mint amennyi a létszámuk után járna nekik. — Ebből a negyvenkétezerből három­ezren vagyuk leigazolva a megyénkben. Ez országos szinten a második legna­gyobb létszám. Ehhez képest a megye tá­mogatása 50 ezer forint. Ebből kellene él­nünk, dolgozni, nemzetközi Tisza-túrát szervezni. Indítani újra és újra a Móricz- és a Kölcsey-túrákat. Például az elmúlt hét­végén rendeztük meg a hagyományos nyílt barlangi napokat Aggtelken, ahol több, mint ötszázan voltak. Az elismerés és a munkánk nincs arányban. —Lesz ebben változás? Mikor fognak a természetjárók a létszámuknak megfelelő elismerést kapni? — Az új kormánykoalíció programjában szerepel, hogy 1995. január elsejétől visz­szaadják a természetjáróknak az ötven százalékos vasúti kedvezményt. Mi ko­molyan hisszük, hogy a kormány ennek az ígéretének eleget fog tenni. Szintén szerepel a programban, hogy a privati­zációból kiveszik a turistaházakat. így ezek nem kerülnek eladósorba, hanem a mozgalmat kell, hogy szolgálják továbbra is. Ha ez a két elképzelés megvalósul, az nagyon nagy segítség lenne számunkra, több pénzben — ismerve a realitásokat — nem reménykedhetünk. — Korábban a természetjárók bi­zonyos helyeken kaptak étkezési ked­vezményt is. Lesz-e ilyen a közeljövőben? — Központilag nem lehet meghatá­rozni, hogy a jobbára maszek vendéglők kedvezményt adjanak az étkezésnél. Egyelőre Magyarországon nincs ilyen lehetőség. Én sokféle változásban hiszek, de ebben nem. —Hét végén rendezi meg a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei természetjáró szövetség a 34. kelet-magyarországi tanácskozást, melyen a Dunától keletre lévő tíz szövetség képviselteti magát, plusz az országos szövetség teljes vezérkara. Melyek lesznek a legfon­tosabb témák? — Az 1994-es év zárása és a követ­kező év tervei. Nem titkolt szándékunk az is, hogy megbeszéljük az új kormány­nyal kialakítandó munkakapcsolatunkat. Tisztázni kell, hogy miben tudunk mi segíteni, és miben kérjük a segítségüket. Igaz, hogy szövetségünk alapszabálya szerint politikamentes szervezet vagyunk, de mivel ebben a légkörben kell élni, így nem tudunk átlépni ezen a problémán. Száraz Attila Kézilabda NB I Nem fehér zászlóval megyünk Érdekesen alakult a férfi kézilabda NB I sorsolása. Az első három forduló után há­rom csapat még veretlen, a Fotex, a Nyír­egyháza és a Nagykanizsa. A negyedik for­dulóban — mintha az eddig elért pontok alapján lenne a párosítás — két hatpontos csapat, Veszprém és Nyíregyháza találkozik egymással. Az tény, hogy legutóbb Szeged ellen sem volt valami könnyű dolga Jankó vicséknak. de ma este Veszprémben jócskán fel kell kötni azt a bizonyos fehérneműt, ha nem akarunk nagy zakóval hazajönni. A mai eredménytől függetlenül az NYKC eddig várakozáson felül szerepelt. A szakvezetők a négy mérkőzésből négy pont megszerzését tűzték ki célul. Ezt a harmadik fordulóban már túl is teljesítették, hiszen hat pontot gyűjtöttek. — Hogyan készült az NYKC a Fotex el­leni mérkőzésre? Hiszen Európa egyik leg­jobb klubjának az otthonában lépnek fel — kérdeztük Szőke István edzőt. — Az eddig megszerzett pontjaink bir­tokában nincs miért idegeskednünk. Nyu­godtan készültünk, és célunk, hogy a nagy­nevű ellenfelünk otthonában minél szoro­sabb eredményt érjünk el. Itt szó sincs ar­ról, hogy fehér zászlóval megyünk a meccsre. Azzal tisztában van mindenki, hogy az összecsapás esélyese a hazai gár­da. Nekünk ismét kínálkozik az alkalom, hogy továbbra is felmérjük az erőnket, mire vagyunk képesek. —Milyen taktikát dolgoztak ki ellenük? — Megpróbáljuk a veszprémiek ismert taktikáját, az indítást és lerohanást megfékez­ni, illetve megakadályozni Sótonyi és Éles távoli lövéseit. Támadásainkban mi is igyek­szünk alkalmazni a gyors kontrajátékot, il­letve fokozzuk a hatos fal elleni táma­dójátékunkat. Ebben ugyan voltak hibák a Szeged elleni mérkőzésen, de a héten ezeket igyekeztünk kijavítani, remélem sikerrel. — Várhatóan milyen összeállításban lépnek pályára? —Ezt a jelen pillanatban lehetetlen meg­mondani! Az utóbbi időben kitűnő teljesít­ményt nyújtó kapusunknak, Szabó Gabinak ugyanis kiújult régi sérülése, míg Tóvizi még a Szeged elleni hatalmas csatában ka­pott egyet az oldalára. Idegenlégiósaink kö­zül Uzerjovicsnak begyulladt a torka, Szer- gyuknak pedig otthon támadt halasztha­tatlan elintéznivalója. Még azt hozzá kell tennem, hogy egyes játékosokkal, akik egyébként kulcsembernek számítanak, nem voltam elégedett a legutóbbi mérkőzésen, így például Medvétől és Hellingertől is töb­bet várok ezen a mecssen, amire egyébként elég későn, vacsoraidőben, háromnegyed 7- kor kerül sor. Kovács Rita még gondolkodik Vél lal kői IÓ lesz az úszói )Ól 1? Kovács Rita, a római úszó-világbajnok- ságon ezüstérmet szerzett hosszútáv­úszónőnk, edzőjével, Vajda Tamással pénteken Zilahy Józsefhez, a megyei közgyűlés alelnökéhez volt hivatalos. Mint ismeretes, a megyei közgyűlés ekkor fe­jezte ki elismerését az alelnök úr tolmá­csolásában. A fogadás után beszélgettünk a sportolónővel és edzőjével. — Rita, folytatod vagy abbahagyod? — Egyelőre erről nem nyilatkozom. Nagyjából már tudom, hogy mit fogok csinálni, de még nem akarok róla beszélni. — Ha visszavonulsz, maradsz-e a me­dence mellett? — Nem valószínű, egyelőre nem sze­repel a terveim között az edzősködés. — A család és a közvetlen környezeted mire biztat? — Egyelőre semmire. Úgy veszem észre, hogy nem akarnak befolyásolni, rám bízzák a döntést. — Hogy érzed magad, a csúcson vagy, vagy tudnál-e esetleg a mostaninál jobb eredményt elérni? — Nem tudom. Fizikailag nagyon jó állapotban vagyok, valószínűleg még tud­nám fokozni a felkészülést. Elképzelhető, hogy előbbre tudnék lépni. — Mennyire fárasztott ki az esetleges­ség, az, hogy sok minden nem rajtad mú­lik, hanem a szponzorokon. — A pénzszerzés örökös gond, szinte soha ne tudunk úgy felkészülni, hogy min­den versenyre eljutottam volna. Rómába, a világbajnokságra is úgy mentünk ki, hogy edzőm, Vajda Tamás még indulás előtt is szponzorokhoz rohangált. — Ha abbahagyod az úszást, gondol­koztál már azon, hogy mihez kezdesz? Vállalkozó leszel? — Valószínű, de hogy mivel foglalko­zom majd, egyelőre nem tudom. —A mostani elismerések mennyire ad­nak lökést arra, hogy folytasd az úszást? — Nagyon jólesnek. Jó érzés, hogy a megye, a város, és a sportegyesület elis­meri az eredményeimet. Azt azonban min­den ünneprontás nélkül el kell mondanom, hogy amíg eljutottam a mostani szintre, kicsit jobban támogathattak volna. Vajda Tamás érdeklődve hallgatta tanítványa szavát. Kommentárt nem fűzött hozzá. Igaz, nem is nagyon volt miért. — Úgy néz ki, hogy a sors nem túl ke­gyes hozzád. Remek eredményeket érsz el versenyzőiddel, és most három éven belül már a második sztárversenyződ vonul visz- sza. Hogy éled meg ezt, mint magánem­ber? — A visszavonulások sohasem egyik napról a másikra jönnek. Ezeket én már jó előre megérzem, és van időm felkészül­ni. Nekem nemcsak a magasabb szinten visszavonuló sportolóim elvesztései okoz­nak gondot, fájdalmat. Ezekben a hely­zetekben az új tehetségek segítenek, az ő sikereik elfeledtetik a fájó pillanatokat. — Szabó Tünde sokak szerint jókor, a csúcson hagyta abba. Kovács Rita most szintén a csúcson van? — Rita még nincs a csúcson. Neki van még lehetősége az eddigieknél jobb ered­ményeket elérni. Tavaly szeptemberben megkeresett, hogy segítsek a római világ- bajnokságra felkészülni. Ha úgy tetszik, a mandátumom most lejárt. Nyilván le kell ülnünk, meg kell beszélni, hogy akar-e egyáltalán tovább edzeni, és ha akar, akkor ezután is én irányítsam-e a felkészülését. Döntésében nyilván szerepet játszik, hogy látja mennyit kell kilincselni, hogy eljus­son egy-egy versenyre. Például amikor Rómába utaztunk, még indulás előtt három szponzornál jártam, és úgy szedtem össze hetvenezer forintot az útra. Nagyon sok erőm megy el a pénzszerzésre, tárgyalá­sokra, szakmai munka helyett ilyesmire fecsérelem el az időmet. — Mennyi esély van arra, hogy Rita tovább folytassa az úszást.-— Ötven. Nem tudom... — Telik az idő, mikorra kell Ritának végleges választ adnia, hiszen lassan el kell kezdeni a felkészülést a jövő évi bécsi Európa-bajnokságra. — Októberben kell kezdenie az úszást. Gondolom két-három héten belül leülünk és megbeszéljük a döntést. Száraz Attila az élsport, hanem a diáksport Nemcsak Az élsportról nap mint nap olvashatunk az újságokban, egy-egy mérkőzést figyelem­mel kísérhetünk a televízióban, de mi a hely­zet a diáksporttal? Hiszen az eredményeken túl a fiatalok, a tanulók szélesebb körének bevonása rendkívül fontos. —Hogyan zajlik a diáksportélet megyénk­ben? —erre a választ Szoóh Bélától, a Me­gyei Diáksporttanács (MDST) elnökétől kevesen tudhatják jobban. Vele beszélgettem irodájában. — Megyénk egész diáksportéletét átfog­ja szervezetünk. Kevesen tudják, hogy 240 általános iskola és 40 középiskola a tagja. Évenként rendezünk közgyűlést, az idén ezt októberben tartjuk. Mindig az előző tanév munkáját értékeljük, most a ’93-94-es ered­ményekről, örömökről, gondokról lesz szó. A tizenegy tagú MDST munkáját egészíti ki és segíti a kilenc területi sportbizottság. Anyagi támogatónk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés és az OTSH megyei testnevelési és sporthivatala. Örvendetes, hogy a helyi önkor­mányzatok is mindinkább átérzik a diáksport fontosságát, és ezt anyagiakban is kifejezik. — Az élsport fénypontja a négyévenként megrendezésre kerülő olimpia. Mindenki erre készül, ez a nagy cél, lehetőség. A diáksport­ban van-e hasonló rendezvény? — Igen, a fiatalok megmérettetésére évente, a diákolimpián van lehetőség. Itt nemcsak a nemes versengésre, hanem az egyes sportágak népszerűsítésére is van mód. Nagy eredmény, hogy a hagyományos atlétika, kézi-, röp- és ko­sárlabda, foci, úszás, torna mellett egyre több helyet kap a triatlon, duatlon. Együttműködve a megyei és országos szakszövetségekkel, nem jelent gondot akár a súlyemelők, akár a tol- laslabdázók versengését lebonyolítani. — Melyek a legnépszerűbb sportágak, me­lyek vonzzák a diákokat? — A hagyományosak mellett egyre többen fordulnak a szabadidősportok felé. Ez nagy előrelépés, hiszen mind többen és többen fe­dezik fel: a mozgás az élet, túrázni, futni, úszni öröm. —Amikor beléptem az irodába, éppen egy telefonbeszélgetésnek lehettem fültanúja. Ebben a síelésről esett szó. Szeptembert írunk, nem korai még? —Nem, mivel már évek óta nagy sikere van sítáborainknak. Időben kell elkezdeni a szer­vezést. Magyarországon nemigen kedvezők a hóviszonyok, így a szlovákiai Domasa a is fontos „törzshelyünk”. Itt decembertől márciusig már nagyon sokan tanultak meg síelni. —És ha elolvad majd a hó, mit kínálnak a mozogni vágyóknak? — Tavasz végétől, nyár elejétől a Spori Sportalapítvány tokaji vízibázisán várjuk az érdeklődőket. Itt száz férőhelyes hajóparkunk ad lehetőséget arra, hogy akár több osztály egyszerre ismerhesse meg a Tisza, a Bodrog és a Zsaró vízi világát. —Közismert, hogy sokan a felnőttek közül sem tudnak úszni. Tudnak-e segíteni azoknak, akik szeretnének megtanulni? — Annak ellenére, hogy csak Nyíregyhá­za és Záhony rendelkezik fedett uszodával, egyre több iskola veszi igénybe az MDST által támogatott úszásoktatási programot. Wágner István

Next

/
Oldalképek
Tartalom