Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-28 / 160. szám

UJ KELET MAGAZIN 1994. szeptember 28., szerda 7 A hatéves huszárt Kis Tibornak hívják. Képét édesanyja küldte be nekünk Várjuk továbbra is fotóikat! Címünk: Nyíregyháza, Bercsényi u. 8. Válasszunk csillagot?! Csillagot nem, de gyermekeik nemét megválaszthatják azok a házaspárok Hongkongban, akiknek természetes úton nem lehet gyerekük. A hongkongi kormány kijelentette, a házaspároknak meg kell engedni, hogy eldöntsék jövendő gyermekük nemét, még akkor is, ha ez esetleg a népesség arányát megváltoztathatja. Az Eastern Express lap jelentése szerint az egyedülálló anyák részére a terhesség mesterséges megtermékenyí­téssel vagy lombikbébi módszerrel továbbra sem elfogadott, mint ahogy a hatóságok szigorúan ellenzik a gyerme­kek bérkihordását. A kormány egészségügyi minisztere elmondta: a nemek választása a gyakor­latban jól működik. A hatóság vagy diktatórikus módszerekkel fellép a jelen­ség ellen a társadalom kívánsága elle­nére, vagy megfelelően szabályozni kell az eljárást, hogy minden résztvevő fél érdekei képviselve legyenek. A kormányzat egy külön testületet fog létrehozni, melynek feladatai közé tarto­zik a mesterséges megtermékenyítést végző kórházak engedélyeinek kiadása, a végrehajtás ellenőrzése. A kormány nem kívánja propagálni a népszaporulat ilyen módszereit, de elismeri, hogy a lakosság mintegy 10 százalékának szüksége van erre. Mi nem mondjuk, hogy ez jó vagy rossz, de a jövőben szeretnénk mindenki részére biztonságot nyújtani. A nem férjezett hölgyekre vonatkozó megszorítást azzal védte meg a minisz­terasszony, hogy a családot apával és anyával képzelik el, és ezt a családesz­ményt kívánják elősegíteni. InfoNet Híres elegáns férfiak (I. rész) Az eleganciát, a külsőségekben is meg­nyilvánuló testi-lelki kiválóságot minden időben megbecsülték. Különösen megbe­csülték abban az időben, amikor már kü­lönböztetni tudtak divat és elegancia kö­zött. Igaz, hogy e kettő sokszor találkozik, de nem szükségszerűen. Még a szépség sem feltétlen kelléke az eleganciának. Mindenesetre felemelően hat egy szép ember látványa akár férfi, akár nő - ha divatosan öltözködik, elegánsan viselke­dik és tegyük hozzá: okosan cselekszik. Ezt az utóbbit nem szoktuk az elegancia kellékei közé sorolni, mindazonáltal kétségtelen, hogy amíg kizárólag külsősé­gekként tündökölnek a szépség és divat, addig az eleganciában már lelki momentu­mok is kifejezésre jutnak. Számos ideális testi szépségű atlétát felöltöztethetünk a legdivatosabban, nem biztos, hogy elegán­sak lesznek. Megjelenés, fellépés, visel­kedés, ezek azok a kellékek, amelyeket a eleganciával kapcsolatban leggyakrabban hangoztatjuk. Tisza István gróf például nem nagy súlyt helyezett a divatra, megje­lenése azonban a legnagyobb mértékig elegáns volt. Vele szemben gondos és választékos volt Apponyi Albert gróf. Ám, ha azt kérdezzük, szép ember volt-e Ap­ponyi Albert gróf, a görög szépségkáno­nok szerint nem fogjuk tudni első osztály­ba sorolni őt, pedig ettől függetlenül talán világszerte ő volt a legelegánsabbnak elis­mert magyar ember. Ezzé tették őt azok a szellemi tulajdonságok, amelyek az elegancia fogalmához hozzátartoznak. Az elegancia egyébként a szemlélő részéről: impresszió. Kedves, nyugodt impresszió, amelyet gyakran természetes­nek fogunk fel. Ez az oka, amiért nem min­den elegáns ember lesz híres. Rendszer­int még egyéb kedvező, vagy/e/íwtő körül­ményeknek kell hozzájárulni ahhoz, hogy valaki híres, vagy éppen világhíres legyen eleganciája révén. Az ókor leghíresebb elegánsa Alkibia- des volt. Ez a gyönyörű fiatalember, aki az ókori görögök hadi és politikai történe­tében óriási szerepet játszott, eleganciájá­hoz, szellemet, szépséget, gazdagságot és különcködést párosított. Talán ő a világtör­ténelem legtöbbet emlegetett elegánsa, amennyiben „valóságos Alkibiades”-nek mondjuk manapság is a szép és elegáns embert. Római hasonmása volt Petronius Arbi- ter, Néró császár hanyatló Rómájának egyik legtehetségesebb embere, akit maga a császár ruházott fel az arbiter eleganti- arum, az eleganciák nagymestere jelzővel. Petronius büszke is volt erre. Fényes tehet­ségét inkább az elegancia akkor divatos formáiban való tündöklésre használta fel, semmint - bár tehette volna - hasznos cé­lokra. Az akkori eleganciának szatirikus leírását maga hagyta hátra írásaiban. A divat természetesen befolyásolja az eleganciát, amely a középkorban más, talán tetszetősebb formát öltött. Maga a lovagkor, ha nem is használta ezt a szót, megtestesítője volt az eleganciának. A lo- vagias viselkedés tulajdonképpen elegáns viselkedést jelentett. Ott ahol például ma­gyar történelmünkben lovagias királyokról és előkelőkről olvasunk, tulajdonképpen az akkori igazi elegánsakról értesülünk. Ilyen volt például Szent László, akinek ele­gáns alakja messze kimagaslott seregéből. Szép, elegáns ember volt Nagy Lajos, talán nála is simulékonyabb eleganciájú Zsigmond király. Mátyás, különösen lóra ülve, tett elegáns benyomást. A reneszánsz felfogás egyébként alapo­san megváltoztatta az elegancia tanait. A változás előnyös volt: művészek csinálták. Egy Van Dyck ecsetje alatt elegáns­sá lesz minden ember. Az ő arcképei közül is kiválaszthatjuk a vezető elegánsakat, amilyen volt például/. Károly angol király. Varga Júlia Mennyire veszélyes egy kullancs? Ugyan már vége a nyári szezonnak, azért nem árt - a jövőre gondolva - szólni a nyár veszedelmes vendégeiről, a kullan­csokról. Mert milyen veszélyekkel is járhat a kullancs csípése? A válasz például lehet egyetlen szó: Lyme. A kullancsok az ízeltlábúak családjába tartozó, parányi vérszívók. Legalább 7 különböző fajtájuk ismeretes. Hátukon kemény pajzsot hordanak, testük lapos, könnyen megtapadnak a bőr felszínén, ahonnan később befúrják magukat a bőr alá. A kullancs erdei vadakon, főleg rág­csálókon és rovarokon élősködik, és ezek­ben az állatokban vírusfertőzést okozhat. A fertőzött vért magukba szívó élősködők csípésük közben beolthatják a vírusokat az emberbe is. A vírus nem csak a vérrel terjed. A fertőzött állat tejébe is átmegy, s így az ember a természeti gócban legelé­sző kecskék és juhok tejének nyers állapot­ban való fogyasztása újtán is fertőződhet. A kullancsok egyes fajtái bénulással járó megbetegedéseket okoznak. Ilyenkor a parazita megtapadását követő néhány napon belül rosszullét, hányás, majd a láb- izomzatról felfelé terjedő bénulás tünetei jelentkeznek. Ha eléri az agyat, akkor a légzőközpont megbénítása halálos kime­netelű lehet. A kullancs eltávolítására a tünetek gyorsan javulnak, újabban anti- toxikus savót ajánlanak kezelésére. Erdei munkások és a kirándulók számá­ra különösen veszélyes az agyhártyagyul­ladást okozó kullancsfajták csípése. Az általuk terjesztett kórokozók az emberi vérkeringésbe jutva megtámadják a mozgató idegpályákat, az agykéreg egyes régióit, elsősorban a nyaki gerincvelő motoros sejtjeit, és úgynevezett kullancs- enkefalitiszt okoznak. Ezek a veszélyes kullancstípusok első­sorban a volt Szovjetunió távol-keleti tajgás vidékein, Belorussziában honosak, de Közép-Európában, így többek közt Magyarországon is megtalálhatók. A kullancsok által terjesztett különböző betegségek közül külön figyelmet érdemel a Lyme-betegség, amit egy Ixodes dammi- ni nevű kullancs nyálában lévő, csavaros, pálcika alakú kórokozó - úgynevezett spirocheta - vált ki. A betegséget 1975- ben észlelték először a Connecticut állam­beli Lyme településen, innen az elnevezés. Azóta már másutt is megjelent, így Massa- chusetts, Maryland és Wisconsin álla­mokban, továbbá Kaliforniában és Ore­gonban. A nyári, kora őszi időszakban a leggyakoribb. Leginkább gyermekeken és fiatal felnőtteken észlelhető, akik erdős vidéken laknak. A spirocheta a kullancs nyálával, eset­leg ürülékével jut be az ember bőrébe, vérkeringésébe. A 3-32 napig tartó lappan- gási idő után a parányi élősdi a bőrben tovább vándorol, majd bejut a nyirokba, és megbetegíti a környező nyirokcso­mókat. A vérkeringéssel eljut a távoli szervekbe, ahol különböző betegségeket okoz. Néhány héttel, hónappal a fertőző kullancscsípés után hidegrázás, láz, nagyfokú fáradékonyság, nyaki merev­ségérzés, hát- és izomfájdalmak jelentkez­nek. A nyirokcsomók megduzzadnak, a lép gyakran megnagyobbodik. A betegek felénél általános ízületi gyulladás tünetei fejlődnek ki. A Lyme-betegséget okozó spirocheta - az esetek 15 százalékában - a központi idegrendszert is megtámadja, és agyhár­tyagyulladást, tudatzavart, valamint bénu- lásos tüneteket okoz. Ennek a különleges amerikai kullancstípusnak a csípése még a szívizomzatra is veszélyes lehet. A kullancsok ellen antitoxint tartalmazó védőoltással lehet védekezni. A Lyme- betegséget okozó spirocheták esetében a védőoltás sajnos nem kielégítő. Szükség van megelőző óvintézkedésekre. Kirándulók lehetőleg kerüljék a fer­tőzött erdőket, ne vetkőzzenek le napozni az erdei tisztásokon. Az antibiotikumok, mint például a Tetran, elpusztítják a spirochetákat. Fontos azonban, hogy a kullancsot időben eltávolítsuk a bőr felszínéről. Ha már befúrta magát a bőr alá, akkor szakellátás végett orvoshoz kell fordulni. InfoNet Nyári utazások a konyhában Ausztria Bizonyára jó néhányan vagyunk, akik az oly közeli Bécsbe sem jutottunk még el. Ha elővesszük „konyha­térképünket”, hát persze, hogy nyugati szomszédunkról az egyébként kedvelt, de néha már megunt bécsi szelet jut eszünkbe. Pedig mi minden mást rejte­get az osztrák konyha, amiről fogalmunk is alig-alig van! Egyik kédvenc ételem például a rókagomba bécsi módra, ami kitűnő egytálétel, télen-nyáron. A leg­jobb, ha kicsi és fiatal gombát veszünk, akkor csupán száruk végét kell levágni, a kalapjukat elég megmosni. A nagyobb daraboknál a gombafejet felaprítjuk. Hozzávalók négy személy részére: fél kiló rókagomba, 2 kis fej vöröshagyma, 3-4 kanál kefir, egy csapott evőkanál liszt, egy gerezd fokhagyma, egy evőkanálnyi vágott petrezselyemzöld, 5 dkg vaj vagy margarin, só, bors, fél teáskanál kömény­mag, egy fél citrom leve, egy pohár hús­leves (lehet leveskockából is). Az olvasztott vajban kicsit megpirítjuk a kockára vágott hagymát, rászórjuk a (lehetőleg őrölt) köményt, a csipetnyi őrölt borsot és az apróra vágott petrezselyem­zöldet. Amikor a hagyma aranyszínűvé válik, hozzáadjuk az apró vagy apróra vágott rókagombát, és azt kis lángon körülbelül 25 percig pároljuk, amíg saját levét el nem főtte. Ezután megszórjuk a liszttel, felengedjük a húslevessel, majd ha a gombán az így keletkezett szósz besűrűsödött, lehúzzuk a tűzről. Hozzá­adjuk a kefirt, sózzuk, végül citromlével ízesítjük. Tálalhatjuk krumplipürével is, de mindenképpen adjunk mellé fejessa­látát vagy paradicsomsalátát. Könnyű, nem a megszokott gombaízű, pikáns étel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom