Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-24 / 157. szám

MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ÚJ KELET H ff I ■ ' ' 1994. szeptember 24.. szombat Feje tetejére állt az egész világ! (Fotó: Harascsák A.) Káposzta- és zöldség­bemutató Ajakon Káposztatermesztési és zöldségfajta-bemutatót szervezett a NUNHEMS ZADEN holland vetőmagcég a nyírségi és szabolcsi káposztatermelők részére Ajakon a Rákó­czi u. 82. szám alatt, Rozinka Illés termelőnél az elmúlt héten. Mint a holland vetőmagcég képviselői elmondták, a NUNHEMS ZADEN cég Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében eddig uborka,- ipari paradicsom- és sárgarépafajtáiról volt ismert. A holland cég zöld­ségvetőmag- forgalmazását tekintve világviszonylatban a 3-4. helyen áll, hírnevét első­sorban kiváló nemesítésű és kiemelkedően jó minőségű vetőmagjainak köszönheti, melyeket már a világ 125 országában termelnek. Magyarországon a cég csak 6 éve van jelen termékeivel, de ez idő alatt híresek lettek uborka-, dinnye-, sárgarépa-, retek-, saláta- és paradicsomfajtái. Fejeskáposzta és karfiol nemesítésével csak néhány éve foglalkoznak, de a nemesítésben rövidnek számító idő alatt is a magyar termelők számára értékes fajtákat hoztak létre. Káposzta- és karfiolfajtáikat kizárólag kontinentális, a magyarországihoz hasonló klíma alatt nemesítik, ezért jobban tűrik a szárazságot, rosz- szabb vízellátás mellett is jól termelhetők. Hagsúlyozták fajtáik kiváló fuzárium-el- lenálló, betegségtűrő képességét. Szó esett a káposzta fontos rovarkártételéről, a tripszről, amely szívogatásával károsítja a káposztafejeket. Rozinka Illés termelő beszámolt a cég fajtáival szerzett tapasztalatairól. Kertjében a hagyományos „Galaxi” fajta mellett a „Nun 0426”-os fajtát termelte. Tapasztalata sze­rint az új fajta gyors fejlődésű, ültetéstől számítva 90-100 napra szedhető, kőkemény fejű, 2,5-3,5 kg-os fejméretű, a száraz időjárást jól viseli, öntözetlen körülmények között is biztonságosan termett. A holland cég bemutatta egyéb fajtáit is. A körzet termelői számára érdekes lehet a „Nun 423”-as káposztafajta-jelölt is, melyet elsősorban friss piaci értékesítésre ajánlanak, s szintén fuzárium-ellenálló. A termékbemutatón ismer­tették új, kiváló ellenállóképességű, nagyfejű karfiolfajtájukat is. Ismételten felhívták a figyelmet a megyében nagy sikerrel szereplő „Profi" uborkafajtára, mert megítélésük szerint jelenleg ez a fajta jó technológiával a világ legbőtermőbb fajtája. Pénzes László Rendőrök Ősszel, szüret környékén általában megsűrűsödnek a rendőrség közúti el­lenőrzései. Nem árt tudni — egyébként sem —, milyen jogai vannak az iga­zoltató rendőrnek, és milyen köteles­ségeink vannak nekünk, az autók veze­tőinek. — A jogi szabályozók alapján min­den rendőrnek — függetlenül, hogy egyenruhás-e vagy sem —, kötelessége a bűnesetek megakadályozása és fel­derítése, valamint a közlekedés rend­jének a védelme a becsületes állam­polgárok érdekében — tudtuk meg Tol­nai József alezredestől, a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Rendőrfőkapi­tányság közlekedési osztályának veze­tőjétől. A közlekedésrendészetnek az a feladata, hogy ellenőrizze a KRESZ sz­abályainak betartását, segítse a közle­kedést. indokolt esetekben pedig bün­tessen. — Milyen jogai vannak az ellen­őrzések során a rendőrnek? — A rendőrök jogait — és a sofőrök kötelességeit — szabályzatokban rög­zítették. A köz-és közlekedés rendjének megsértése vagy annak veszélyeztetése esetén a rend őre jogusolt és köteletes is szolgálatilag fellépni. A rendőr kar­jelzéssel állítja le — ha kocsival járőrö- zik, akkor is — az autót. Köszönnie kell. és tájékoztatni a sofőrt, hogy miért in­tézkedik. Ha csak annyit mond, hogy „közúti ellenőrzés”, az autók vezetőinek — ahogy tanulták — át kell adniuk az előírt okmányokat — jogosítvány, for­galmi engedély, kötelező biztosítást iga­zoló okmány, zöld kártya —, valamint meg kell mutatni az előírt felszerelé­seket, tartalék eszközöket. A rendőr kérheti a személyi igazolvány(oka)t is. — Ki kell-e szállnunk a kocsiból? — Ha a rendőr kéri, igen. Lehet, hogy nemrég a közelben valamilyen bűn- cselekmény történt, de más szabály- sértés vagy bűnügy felderítése miatt a csomagtartót is átvizsgálhatja a rend­őrség. Altatában a sofőrt kérik meg, hogy mutassa meg, mit tartalmaz a cso­magtartó, de az is érthető, ha rendőrök a veszélyes bűnözőt nem hagyják koto­rászni a csomagtartóban. Természetes, hogy a rendőr a kocsiban ülő többi utast is igazoltathatja. Az intézkedés menetét a helyzet és a rendőr határozza meg. —Milyen következményei vannak, ha megtagadjuk a rendőr kérését? — A rendőr előállíthatja vagy felje­lentheti a sofőrt az igazoltatás megta­gadása miatt. A kocsik ajtajait nem cél­szerű a rendőrök elől bezárni, mert ők az ablakokat feltörve, vagy más esz­közökkel, de elvégzik az előírt intéz­kedést. Amennyiben a sofőrnél az it­taság gyanúja áll fenn — vagy maga a sofőr ismeri el, hogy szeszes italt ivott —, előállítják, ha kell, kényszerrel is, vérvételre. — Lehet-e ilyenkor ügyvédet kérni? — Lehet, de ez nem hátráltathatja az intézkedést. A rendőr kérhet ismételten vérvételt. Az intézkedő rendőr a hely­színen elveszi — erről átvételi elis­mervényt ad — a jogosítványt, amennyi­ben a jármű vezetője elismerte, hogy ivott, vagy az orvos a fizikai vizsgálat során it­tasnak találja. Az orvoshoz természetesen a gépkocsit hátrahagyva viszik a vezetőt, aki kiveheti járművéből az értékesebb tár­gyakat, vagy arra jogosult személlyel el­vitettetheti a kocsit. Az új redőrségi tör­vény életbelépése után a kocsi kulcsait is elveheti a rendőr. — Korábban olyan híreket lehetett hal­lani, hogy az orvosok megtagadhatják a vérvételt. — Ezt tisztáztuk az orvosokkal, veszik a vért, és még díjazást is kapnak érte. — Mikor veszik még el a helyszínen a jogosítványt? — Ha az egészségügyi érvényessége több mint három hónapja lejárt, vagy ha érvénytelenítették. Ha a sofőr a baleset után a helyszínről segítségnyújtás nélkül távozik, vagy valaki halálos balesetet, il­letve tömegszerencsétlenséget okoz. Be­vonásra kerül egyből a jogsi akkor is, ha a vezető nyilatkozott, hogy szeszes italt fo­gyasztott, vagy e tényt tagadta, de az or­vos alkoholos befolyásoltságot állapít meg. Elveszi a rendőr abban az esetben is a jogosítványt, ha az hamisnak tűnik, vagy visszaélést fedezett fel. Ezekben az esetekben megkezdődnek a sofőrök ellen az eljárások, amikor már lehet — nem kötelező — ügyvédi segítséget kérni. — Kisebb szabálytalanság esetén ho­gyan büntetnek a rendőrök? — Mérlegelvén a helyzetet, kollégáim figyelmeztetnek, vagy helyszíni bírságot — 100-tól 2000 Ft-ig — szabnak ki. Ezt helyben készpénzben kell kiegyenlíte­ni, de indokolt esetben a rendőr csekket is adhat, amelyen az összeget be lehet fizetni. Erről a rendőrség nem vezet nyil­vántartást. Amennyiben a sofőr nem is­meri el hibáját, a rendőr feljelentést tesz ellene. Jó még tudni, kisebb koccaná­soknál — ami egyébként rendőri intéz­kedést nem igényel —, ha valamelyik fél rendőrt hív, a másiknak kötelessége az intézkedést megvárni. Kovácsvölgyi Zoltán Ölt a baktérium A győri Petz Aladár Megyei Kórház újszülött intenzív osztályáról rossz hírek érkeztek az utóbbi hetekben. Egy Pan- toea Agglomerans nevű bélbaktérium hat koraszülöttnél és egy normális súlyú újszülöttnél súlyos fertőzést okozott. Négy koraszülött a fertőzés következ­tében életét vesztette. Mennyire egyedi ez az eset? Mennyire gyakoriak az ilyen és hasonló fertőzések a koraszülött-és újszülöttosztályokon? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló tragédiák? Az Atlantic Sajtószolgálat munkatársának kérdéseire dr. Petrás Győző kandidátus, a Johan Béla Országos Köz­egészségügyi Intézet főorvosa válaszolt. — Azért, hogy mindenki számára ért­hető legyen, hogy egy újszülött, illetve koraszülött miért van fokozott módon ki­téve a fertőzésveszélynek, azt kell meg­értenünk, hogy már a szülés — mint élet­tani folyamat — alatt, a szülőcsatomán áthaladó magzat bőrére, orrába, garatjá­ba, nyálkahártyáira az anya bélcsatomá- jában élő baktériumok kerülnek. Az érett, egészséges újszülött bőre elég el­lenálló e baktériumtömeg visszatartásá­ra. Továbbá az újszülöttet még a ter­hesség utolsó szakaszában a méhlepé­nyen keresztül átjutott anyai ellenanyagok is védik, amelyek éppen az anyában lévő baktériumok ellen hatásosak. Mivel ezek az ellenanyagok a terhesség utolsó sza­kaszában kerülnek át az anya véréből a magzatba, érthető, hogy a koraszülöttek védettsége a fertőzéssel szemben alacso­nyabb szintű. Összegezve tehát: a ko­raszülöttben lévő kevés ellenanyag, vala­mint a szervezet első védelmi vonalának, a bőrnek és a nyálkahártyáknak éretlen­sége, fokozott átjárhatósága miatt a bak­tériumok könnyen bejuthatnak a szer­vezetbe. Ebből következik, hogy a kora­szülöttosztályokon sokkal nagyobb — 25, akár 30 százalék — a fertőzési arány, mint az egészséges újszülött osztályokon. Ez világjelenség. Súlyosabb a probléma, ha a baktérium nem az anyáról kerül át az újszülöttbe, hanem az idegen kórokozó az ápolószemélyzettől, illetve másik kora­szülöttől származik. Ugyanis az idegen baktérium ellen nem védenek az anyától kapott ellenanyagok. — Van-e lehetőség a megelőzésre? — Nem lehet megakadályozni, hogy az anya baktériumai megtelepedjenek az újszülött, illetve koraszülött bőrén, de a környezetében jelen lévő idegen kóroko­zók megtelepedését igen. A megelőzésben igen fontos szerepe van az alapvető higiénés rendszabályok betartásának (fer­tőtlenítő kézmosás, steril gumikesztyű használata, fertőtlenített fürdőkádban für­detés, orr-szájmaszk használata, stb.) Saj­nos azt kell mondanunk, hogy magyar- országi viszonylatban a kórházi körülmé­nyek nem mindig optimálisak (építészeti viszonyok, gazdasági ellátottság, a meg­felelő minőségű és mennyiségű ápolási eszközök hiánya, az ellátó személyzet létszáma, stb.) A koraszülött osztályokon szórványosan előforduló fertőzési arányok tehát függenek a helyi körülményektől. Ha a helyi feltételek rosszabbak, akkor az arány magasabb. — Mikor beszélünk járvány kialaku­lásáról? — Járvány akkor indul el, amikor egy koraszülöttben lévő baktérium átkerül egy másikba, majd egy harmadikba... és így tovább. így jön létre egy járványláncolat. Minél szegényesebbek a higiéniai viszo­nyok, annál könnyebben alakul ki ez a fo­lyamat. A sajtóban nagy nyilvánosságot kapott kecskeméti eset (ahol egy másik, ugyancsak bélbaktérium, a Klebsiella Pneumoniae okozta a ferőzéseket), illetve a győri járvány közös vonása éppen ezen a téren mutatkozott meg. így például az egyik, teljes beteglétszámmal üzemelő koraszülött intenzív osztályon 6-9 inkubá­torra 8 tapasztalt, hozzáértő nővér volt 3 műszakban beosztva. Mindkét helyen át­meneti ellátási nehézségek adódtak az ápolási-gondozási eszközök utánpótlásá­ban (például egy nem megfelelő méretű szonda használata a légutak megtisztítása­kor nyálkahártya sérülést okozhat). Kézfertőtlenítésre az egyik osztályon hypót használtak, ami nem megfelelő erre a célra és így tovább... Mindez azt jelenti, hogy a két koraszülött intenzív osztályon nem voltak optimálisak a gazdasági és egyéb feltételek. Az elmúlt 15 év alatt, mióta az OKI Kórházi-Járványügyi Osz­tálya működik, minden évben — máshol az országban — volt egy-két ilyen járvány, amelyekben halálesetek is előfordultak... — A nem mindenkor kielégítő gaz­dasági és személyi feltéleken kívül történt-e mulasztás a gyógykezelésben? — Mint gyerekgyógyász, a fertőző betegségek és a járványtan szakorvosa, nyugodtam állíthatom, hogy nem. A magyar orvosok szakképzettsége meg­felel a nemzetközi színvonalnak. —Mégis mit tehetünk, hogy a jövőben hasonló esetek ne forduljanak elő? — A koraszülöttség már önmagában is veszélyállapot. Magyarországon a koraszülöttek aránya európai viszony­latban az egyik legmagasabb, ezért első­rendű feladat volna a koraszülöttségi arányt csökkenteni. Ez azonban társa­dalmi probléma. A háttérben itt is a tár­sadalmi viszonyok, az életmód, a nem kedvező szociális körülmények állnak. Külföldön léteznek olyan— sajnos igen költséges — felügyeleti rendszerek, amelyekben az ápoltakban és környe­zetükben előforduló baktériumok jelen­létét és fajtáit bakteriológiai tenyésztés­sel folyamatosan figyelemmel kísérik. Ilyen módon remélhető, hogy korábban sikerül a veszélyes kórokozó baktéri­umok jelenlétét észrevenni. Szabó Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom