Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-22 / 155. szám
UJ KELET ZÁHONY 1994. szeptember 22., csütörtök 5 | UJ KELET ZÁHONYBAN Harmincezerért és ötmillióért Faházból autócentrum Ez már színvonal — gondoltuk, amikor a kollégákkal meglátogattuk a 4-es út mentén lévő Csősz-Autócentrum Opel Márkakereskedést. Van itt minden az autószalontól kezdve az alkatrészkereskedésig, de még a biztosítást is meg lehet kötni — tudtuk meg Csősz Ferenc cégvezető-tulajdonostól. — Hogyan indult el az a vállalkozás? — A tulajdonostársammal, László testvéremmel felismertük, hogy a gépjármű üzemeltetés és karbantartás területén van mit keresni. Először, a mostani épületkomplexum helyén, egy autóalszerelésére is. Ezenkívül Kisvárdán és Mándokon alkatrészüzleteink vannak. Használt kocsikat továbbra is értékesítünk, itt a legkedveltebbek a keleti autók, de ezek közül is a Ladák. Szolgáltatásaink közé tartozik a gépkocsi- és utánfutókölcsönzés, valamint a biztosítás kötés is. Az ügyfél, ha megveszi a kocsit, míg megiszik egy kávét, megkötjük a biztosítást. — Ilyen sokrétű munkához létszám is kell... —Az AFI és a munkaügyi központ által kiírt munkahelyteremtő pályázaton mi katrész-kereskedést indítottunk be egy faházban. Keleti autóalkatrészek eladását bővítettük keleti márkájú használt kocsik forgalmazásával, főleg, amikor a határok megnyíltak és nagyobb lett a jövés-menés. — Most mi az, amivel foglalkoznak? — A keleti-nyugati kocsikhoz alkatrészkereskedés, Opel gépkocsik forgalmazása, javítása, garanciában is, futómű és természetesen minden más javítási munkák. Viszont a nagy átmenő forgalom miatt nem lehet annyira az Opelra tipizálni, ezért fel vagyunk készülve mindenfajta autó is részt vettünk, és az itt kapott pénzt a beruházásnál is igénybe vettük, így jelenleg 22 főt foglalkoztatunk. — Milyen összegért vásároltak már önöknél gépkocsit? — Ez nagyon változó, vittek már el autót 5 millió forintért, de gazdára talált itt kocsi 30 ezer forintért is. Most az Opel megy jobban, nemcsak nálunk, hanem az egész országban. Hozzánk is jönnek vásárlók Nyíregyházáról és más megyékből is. Egyébként a vásárlást kedvező hitelekkel is segítjük.-fullajtárÉvente 6 millió személy lépi ót a határt! Profi határőrök A záhonyi határátkelőhely elválaszthatatlan a várostól, a megyétől és talán az országtól is. —Hogyan élnek az ott szolgálatot teljesítők? — Az itt dolgozó majd száztíz határőr 60-70 százaléka több mint ötven kilométeres körzetből jár be dolgozni, a többiek pedig Záhony egyszerű polgáraiként élik mindennapjaikat — mondta Ma gyár Zoltán százados, a Határforgalmi Kirendeltség parancsnokhelyettese. — A polgármesteri hivatallal korrekt a viszonyunk, az itt élő határőrök ügyesbajos dolgaiban segítenek, ugyanúgy, mint Záhony többi lakosának. Szoros munkakapcsolatban állunk a hivatallal, mivel számukra is gondot jelentenek a 4. számú főútvonal határra vezető szakaszán kialakuló kilométeres kocsisorok. A várakozók ugyanis sok esetben akadályozzák a Záhonyba, illetve a Záhonyból kimenő forgalmat. Sokszor próbáltunk már e gondra megoldást találni. Dolgunk rengeteg van. hiszen évente hatmillió személy ellenőrzését, átléptetését végezzük el. Az új idegenrendészeti törvény külön feladatokat ró ránk, ezért a határőrök munkáját előadók és természetesen számítógépek is segítik. így meggyorsul az eljárások menete. Túltartóz- kodás miatt már több mint kétszáz alkalommal kellett külföldieket kiutasítanunk. —Fegyver,- lőszer,- kábítószeifogások? — Itt ilyesmi még nem történt, bár állományunk felkészült az ilyen jellegű feladatok ellátására. Nemrégiben elfogtunk azonban egy az Interpol által körözött román állampolgárt, aki belépésre jelentkezett. — Ki tudják szűrni a maffiózókat? — Senkire sincsen ráírva, hogy a maffia tagja, azonban a profi határőreinknek fel kell ismerniük a nem becsületes szándékkal a határra érkezőket. Kiszűrésük csak törvényes eszközökkel lehetséges. —Közúton és vasúton rengeteg veszélyes anyagot szállítanak. Ha valamilyen katasztrófa lenne, a lakosság egy részének Kárpátaljára kellene menekülnie. Segítenének ilyen esetben a határőrök? — Katasztrófahelyzetekre terveket dolgozott ki a város vezetése és a polgári védelem. Nyírbátori elöljárónkkal egyeztetnénk és biztos, hogy a vámosokkal közösen gyorsítanánk az átléptetést. Ezen nem múlhat emberek élete. — Mire tenne szükségük, hogy munkájuk gyorsabb legyen, de ez ne menjen a biztonság rovására? — Egy számítógépes adatbázis és egy kiépített hálózati rendszer segítségével gyorsabban és könnyebben ki tudnánk szűrni azokat, akik nem kívánatosak az ország számára. Jó lenne még, ha a szolgálatot ellátó határőrök egymással és az ügyeletessel kézi rádió adó-vevőkkel tudnák tartani a kapcsolatot. Pláne jövőre, hogy bővül, nagyobb lesz az átkelőhely. Sok gyaloglástól kímélnénk meg ezúton a kollégáimat. — Van érdekes sztori? — Nálunk sok érdekes dolog történik. Volt egy meghökkentő eset. Egy lopott gépkocsit fogtak el határőreink. A tulajdonosnak, aki hozzánk utazott, hogy járművét átvegye, első kérdése az volt: megvan-e a negyvenezer forintot érő teniszütője. A majd 20 millió forintos BMW- jére meg nem volt CASCO- biztosítása. KvZ Napi húszezer tonna áru Mivel a záhonyi átrakó tevékenysége szorosan kötődik az országban történő vasúti fuvarozáshoz, az Államvasutak felső vezetése úgy döntött, hogy vállalkozási tevékenységként üzemelteti. így alakult meg tavaly áprilisban a MÁV Rt. szerves részeként működő Átrakási és Raktározási Igazgatóság, amely jelen pillanatban 1570 embernek ad munkát. — Bár az igazgatóság neve sok mindent elárul, mégis néhány szóban elmondaná, hogy melyek az önök legfontosabb feladatai? — kértük Balázs Tibor igazgatót. — Elsődleges tevékenységünk a kelet felől érkező, Magyarországról nyugatra irányuló áruforgalomnak — a normál és széles nyomtáv különbségéből adódó — a széles kocsikból európai szabványú vagonokba történő átrakása. Az áru kezelési jellegétől függően a behúzható, ömlesztett, fedett termékek rakodása Eper- jeske körébe tartozik. A kisgépekkel mozdítható áruféleségek, továbbá a könnyűolajok és szénhidrátok átfejtése Záhonyban, a nehézolajoké pedig Komoróban történik. Az utóbbi időben áruszállítás abban az esetben is történik, mikor arra pont még nincs is szüksége a felhasználónak. így igazgatóságunknak ezek tárolására is fel kellett készülnie, és egyben ez a második fő ellátási körünk. Ezért 12 ezer zárt, 10 ezer fedett és 80 ezer négyzetméter nyitott tárolóterületünk van. Ennek jelentős része le van kötve. — Vannak-e speciális sajátosságaik? — Az igazgatóság profitorientált. Ennek megfelelően meghatározott éves tervünk jelentős árbevételt tűzött ki. Mindez széleskörű, többirányú szolgáltatást feltételez. Vállalkozó jelleggel működünk, s célunk elérése érdekében rendkívül fontos a kapacitásaink lehetőleg teljes kihasználása, s igyekszünk a piacon minél szélesebb körben megjelenni. Elsősorban az áruszállítás és az ehhez tartozó kiegészítő szolgáltatások körét céloztuk meg. Vállaltuk a nálunk tárolt áruknak a telephelyre történő szállítását, s ez természetesen a gépkocsis szállítást is magában foglalja. Erre nagy igény van, s ennek megfelelően partneri körünk elég szélesnek mondható. — Mennyi áru halad át a pályán? — Naponta átlagosan 20-22 ezer tonnát mozgatunk. Ennek legnagyobb részét az átrakás adja, ennél kisebb mennyiségű a tárolt áruk felrakása, s ebben a súlyban benne vannak azoknak a környező üzemeknek a termékei is, akik a Vasúttal dolgoztatnak. Mindez a tavalyi évben öt és fél-hatmillió tonnát jelentett. A jelenlegi adatok tudatában úgy gondolom, ez a mennyiség az idén is hasonlóan alakul. Tóth Katalin Kijevtől Budapestig érne a sor! Ha mindenkit vizsgálnánk Záhonyban járván a vámhivatalt sem hagytam ki. A folyosón egymás he- gyén-hátán autóalkatrészek, gépek, műszerek. A raktár dugig vodkával, cigarettával. — Harmincötféle cigarettát számoltunk össze a napokban a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka kérésére — mondta Czapp István százados, a záhonyi vámhivatal parancsnoka. Ennél még több is szokott a raktárban lenni. Az év első nyolc hónapjában majd ezer alkalommal — jegyzőkönyvezve — foglaltunk le árut hetvenhét és fél millió forintnyi értékben. Cigarettából hatvanezer karton került ideiglenesen a raktárainkba. Csaknem százötven ügyet adtunk át a bíróságnak. — Mi a sorsa a lefoglalt áruknak? — Értékesítjük azokat. A jövedéki törvény alá eső termékeket — cigaretta, égetett szeszes italok — eddig megsemmisítettük. Ez azonban drága mulatság, egy köbméter cigi „likvidálási” költségve 40-50 ezer forint. Most kezdődnek próbálkozások, hogy a lefoglalt, majd elkobzott árukat külföldön értékesítik. Lehet, hogy oda szállítják majd' ahonnan az országba került. Mindenesetre, nehogy „elkallódjon” az országban, vámosok kísérik a határig. —Nyíregyházán—is—a KGST piacon rengeteg vodkát, bagót lehet kapni. Önök minden kocsit tüzetesen átvizsgálnak? — Először is: a külföldiek legálisan is hozhatnak be — meghatározott mennyiségben — alkohol- és dohányárut. Ha a kollégáim minden egyes kocsit tüzetesen megvizsgálnának, Kijevtől Budapestig érne a kocsisor. Általában tudjuk, kit kell alaposabban megnéznünk. — Mi nehezíti munkájukat? — A határokon működő vámhivatalok számítógépeit össze kellene kötni. így megakadályozható lenne, hogy egy-egy kamion — amelyik átutazik az országon — áruja itt találjon gazdát. Egy nagy és jól működő számítógépes hálózat ezt meg tudná akadályozni. Nagy gondunk az is, hogy már két éve nem kaptunk fizetésemelést. A tizenkét órás éjszakai szolgálatért bruttó 75 (!) forintot kapnak kollégáim. Egy kezdő tiszthelyettes nettó 13 ezer forintot visz haza. Ennyi pénzért nem mindig olyan munkatársakat kapunk, amilyeneket szeretnénk. A vámjogszabályokat állandóan módosítják. Nem biztos, hogy kollégáim ezek tanulmányozására fordítják szabadidejüket. Inkább más munkát is végeznek, aminek az a következménye, hogy nem a legpihentebben kezdik a munkát. — Ennek a korrupció lehet az eredménye? — Nálunk évek óta nem volt bizonyított megvesztegetés, ami persze nem jelent semmit, hiszen ezt a két „üzletfél” nem veri nagydobra. Megvesztegetési kísérletről tájékoztattak már a kollégák. Kérdéses, hogy meddig tudnak a vámosok ilyen alacsony fizetések mellett ellenállni a kísértésnek. Arról nem is beszélve, hogy noha még atrocitás nem történt, naponta kapják munkatársaim a burkolt fenyegetéseket: „Tudom ám hol laktok, ismerem a feleséged, tudom hol dolgozik.” —Igen változatos az önök munkája. Mire emlékszik, így vagy úgy, vissza? — Talán az olvasóknak szokatlan, de itt majd mindennapos, hogy hazafelé menet egy-egy ukrán busz utasai hárommillió forintnak megfelelő valutát váltottak be legálisan és a kapott forintot elvásárolták. Az így vett árukat természetesen kivihették az országból. Egyszer a jeges rémület fogott el. Egy ukrán rendszámú Volgából innen-on- nan több, mint kettőszáz liter benzin került elő műanyag flakonokban. A fele a motortérben volt elrejtve. KvZ. Itt több a lopás mint Kínában Kedvesség és türelem A kereskedelem egyik érdekes színfoltja Záhonyban a Kínai Áruház, ami a város szívében található. Az áruházvezetőnek, Feng Zhenek az Új Kelet nyolc kérdést tett fel.-—Miért pont Záhonyban nyitottak áruházát? — Elsősorban az ukrán határ miatt, mivel az ukrán vásárlókra számítunk, itt nem kell vámot fizetnünk. — Milyenek az eddigi tapasztalatok?-— Egyelőre több magyar vásárló van mint ukrán. Olcsó áruink miatt a szegényebb emberek is betérnek üzletünkbe. — Van-e különbség a kínai és magyar piac között? — A kínai emberek kevesebb ruhát vesznek és ritkábban. Ezért itt jobban megy az üzlet. Itt viszont több a lopás mint Kínában! — Mit lehet önöknél vásárolni? — Szinte minden ruházati tennék megtalálható, zokniktól a melegítőig, pizsamáktól a gyerekruházati termékekig, játékok, ágyneműk és téli ruházatok is, például kabát, dzseki... — Nyereséges az üzlet? — Még nem vagyunk teljesen megelégedve, de reméljük, hamarosan ismertebbek leszünk. — Hány embert foglalkoztatnak? — Hárman vagyunk kínaiak, egyben tulajdonosok is, és rajtunk kívül három magyar dolgozónk van. — Önök szerint mi a siker titka? — Olcsó, jó minőségű áru, kedvesség és türelem a vásárlókhoz. — Hogy érzik magukat az országunkban? — Köszönjük, jól. Kedvesek az emberek, sok a vásárló, és szeretünk itt lenni.
