Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-22 / 155. szám
BELFÖLD-KÜLFÖLD 1994. szeptember 22., csütörtök ÚJ KELET Horn Gyula mentelmi joga Az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottsága szerdán zárt ülés keretében szótöbbséggel úgy döntött, hogy nem javasolja az Országgyűlésnek Horn Gyula mentelmi jogának felfüggesztését. A miniszterelnököt Mónus Áron, az Összesküvők: a nietzschei birodalom című könyv szerzője jelentette fel a hódmezővásárhelyi bíróságon. A magánindítvány szerint Horn az egész magyarságot állította be bűnösnek azzal, hogy egy nyílt levélben bocsánatot kért a második világháborúban elpusztított zsidók miatt. Az ügy parlamenti bizottsági megtárgyalására a hódmezővásárhelyi bíróság megkeresése alapján került sor. Minderről Géczi Józsefi MSZP), a mentelmi testület elnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Horn Gyula mentelmi jogának felfüggesztéséről minden valószínűség szerint a Parlament jövő keddi plenáris ülésén születik végleges döntés. Fegyvermegsemmisítés Tüzérségi eszközök megsemmisítését ellenőrizte szerdán Tápiószecsőn egy holland vezetésű, belga, német és norvég tisztekből álló csoport az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésnek megfelelően. Magyarországnak 1995. november 17-ig kell 840-re csökkentenie tüzérségi eszközeinek számát. A mennyiségi korlátokon belül a minőségi fejlesztésre ugyanakkor a szerződés lehetőséget biztosít. Az elkövetkező egy hónapban 42 darab M-120 típusú aknavetőt semmisítenek meg Tápiószecsőn. Magyar-szlovák védelmi tárgyalás Várhatóan a jövő év elején írják alá a magyar-szlovák légügyi egyezményt, amely többek között a véletlen légtérsértések rugalmas kezelését segíti elő. Egyebek közt erről volt szó Tóth András honvédelmi politikai államtitkár és Andrej Sahol altábornagy, szlovák védelmi államtitkár tárgyalásán szerdán a Honvédelmi Minisztériumban. MSZP-BIT együttműködés Az országgyűlési választásokon sikeresnek bizonyult együttműködést az önkormányzati választásokon is folytami kívánja a Magyar Szocialista Párt és a Baloldali Ifjúsági Társulás. Az erről szóló megállapodást szerdán írta alá a két szervedet. Csintáían Sándor (MSZP) — utalva arra, hogy hetek óta tartanak a jelöltállítások — kifejezté reményét, hogy az önkormányzati választásokon is sikerül olyan fiatal politikusnemzedéket bejuttatniuk a helyi téstületekbe, mint áhogy ézt elérték a parlamentben. Az MSZP önkormányzati választásokért felelős vezetője szerint a megállapodás eredményeként olyan fiatalok is önkormányzati- képviselő-jelöltek lehetnek, akik pártjelöltként nem jöhettek volna szóba. Nemzeti emigrációs vezetők A kanadai Niagara Fallsban rendezték meg a „Magyar Nemzeti Emigrációs Vezetők” harmadik kerekasztal-értekezletét. A rendezvényen részt vevők a szervezők közlése szerint kétszáz amerikai, kanadai és európai csoportot képviseltek. A találkozóról kiadott zárónyilatkozat szerint „továbbra is szükség van a nyugati régióban élő magyarság kapcsolatainak szorosabbra fűzésére és intézményeik megerősítésére”. — A magyar nemzeti emigráció kész az összes, nemzeti célokért küzdő intézménnyel és egyénnel együttműködni a magyarság érdekében, a nemzeti célok elérésére — hangoztatta egyebek között a nyilatkozat, amelyet kedden juttattak el az MTI washingtoni irodájához. A résztvevők kérték a magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket a „magyar nemzet vészes csökkenésének a megállítására”. Nicu perel Nicu Ceausescu, az 1989 decemberében kivégzett diktátor fia, akit az 1989 decemberi véres szebeni események fő felelősének tartanak sokan — első titkár volt a városban —, feljelentett egy szenátort, mert az azt állította, hogy a májzsugort, amelynek címén szabadon engedték, hamis diagnózis alapján mondták ki. A román sajtó szerint a nagybeteget sokan látták, és láthatólag jó egészségnek örvendett. Törtek zúztak az Új Demokratánál Milliós kár Milliós kárt okozott az Új Demokrata című lapnak három, valószínűleg felbérelt, 20 év körüli férfi, akik szerda délután bementek a szerkesztőségbe, majd szó nélkül tömi zúzni kezdtek — közölte az MTI-vel Bencsik András főszerkesztő. Mint elmondta: a támadók többek között egy számítógépet, egy lézeres másolót és egy szekrényt törtek össze, majd elmenekültek az irodából. Az eset mindössze néhány másodperc alatt játszódott le. A közelmúltban alapított hetilap főszerkesztője szerint egyértelmű a politikai szándék, mivel nem tartoznak senkinek, így üzleti vita szóba sem jöhet. Vélekedését az is alátámasztja, hogy a választási kampány óta rendszeresen kap fenyegetéseket. Ugyanígy zaklatják azt a vállalkozót, aki hirdetésekkel és irodája rendelkezésre bocsátásával támogatja az Új Demokratát — tette hozzá. A szerkesztőség a „látogatók” távozása után azonnal értesítette a rendőrséget. * * * Bencze József alezredes, V. kerületi rendőrkapitány az MTI érdeklődésére elmondta: a nyomozás jelenlegi szakaszában nincs még olyan konkrétum, amelyből az elkövetők személyére, vagy a garázdaság okára lehetne következtetni. Egyelőre az sem világos,.hogy a tettesek az Új Demokrata szerkesztősége, vagy az iroda tulajdonosa, az Inka Kft. ellen cselekedtek-e. A tanúvallomások alapján a rendőrség megkezdte a nyomozást ismeretlen tettesek ellen. A gazdaság a 70-es évek szintjén áll Békési a pótköltségvetésről — Csökkentem a kart, fékezni a romlást és javítani a kibontakozás jövő évi induló feltételeit — ebben foglalta össze Békési László pénzügyminiszter a pótköltségvetési törvényjavaslat lényegét miniszteri expozéjában. A fizetési mér- . lég tavaly Közép-Kelet-Európában is példátlan, 3,5 milliárd dolláros hiánnyal zárult, és idén az első hét hónapban is elérte a 2,3 milliárd dollárt, miközben a működőtőke-beáramlás is visszaesett, mindössze 600 millió dollár volt ebben az időszakban. Az ország nettó adósságállománya 1990 és 1992 között 3 milliárd dollárral csökkent, viszont az elmúlt 18 hónapban 5 milliárd dollárral emelkedett. Az idén megindult gazdasági növekedést a külső eladósodás és az államháztartási hiány emelkedése finanszírozza, s ez utóbbit nem fedezik a lakossági megtakarítások, ami a külső eladósodás további emelkedéséhez vezet. Ezzel egyidőben a gazdaság a 70-es évek közepének jövedelemtermelési szintjén áll, s a versenyképessége sem javult az elmúlt években. 1994 első nyolc hónapjában pozitív elemek is jelentkeztek a gazdaságban, mint például az export 12- 13 százalékos növekedése, ami azonban még mindig elmarad az import 14-15 százalékos emelkedésétől. így hónapról hónapra tovább nő a deficit. Egy ilyen alapokra helyezett növekedés, beavatkozás nélkül, már 1995-ben megoldhatatlan finanszírozási feladat elé állítaná az országot. A pénzügyminiszter szerint az állam- háztartás bevételi oldala összeomlott, a mély recesszió, az állami vállalatok privatizációja, a bankok terheinek növekedése rendre mérsékelte a bevételeket, miközben a feketegazdaság egyre nagyobb térnyerése tavaly 35-40 milliárd forinttal csökkentette az államháztartás bevételeit és növelte a lakosság vásárlóerejét. Ehhez járult hozzá az a gazdaságilag irracionális lépés, amely a társadalombiztosítási járulékok adómentessé tételével növelte a nettó reálkereseteket. A lakosság fogyasztásának volumene az elmúlt négy évben 10 százalékkal csökkent, miközben a GDP 20 százalékkal esett vissza. Ezt az arányeltolódást növelte az előző kormányzat közalkalmazotti béremelése, az szja-kötelezettségek csökkentése, és fokozta a vállalkozási béremeléseknek az Érdekegyeztető Tanácsban rögzített megállapodásokat mesz- sze meghaladó mértéke is. A pótköltségvetés nélkül az államháztartás hiánya 80-90 milliárd (a központi költségvetésé 50-60 milliárd, a társadalombiztosítási alapoké 20-30 milliárd) forinttal haladná meg a tervezettet, s ez gyorsítaná az inflációt, növelné a külső eladósodást. Miközben nem kerülhető el a pótköltségvetés benyújtása, az csak a hiány csökkentésére és a gazdasági folyamatok szerény mértékű korrigálására alkalmas. A stabilizáció és a tartós növekedés feltételének megteremtése az 1995-ös költségvetés feladata lesz. A pótköltségvetés 50 milliárd forinttal javítja a központi költségvetés egyensúlyát, amiből 43,5 milliárd forint kiadáscsökkentés és 5,5 milliárd bevételnövelés. Két adónem változik: a fogyasztási adók átlagosan 15 százalékkal emelkednek (kizárólag a jövedéki cikkek tekintetében), az áfa 10 százalékos alsó kulcsának 12 százalékosra emelését pedig az ÉT-vel való megegyezés alapján január elsejétől léptetik életbe. A javaslat alapján nullára csökken a forint- és devizabevételekből származó kamatjövedelem forrásadója és megszűnik az állampapírok vásárlásához biztosított befektetési kedvezmény, amely 1995-ben 20 milliárd forinttal is csökkentené az adóbevételeket. Az illetékfizetési kötelezettséget a javaslat a vagyonszerzési illeték esetében a szerzés idejéhez és nem az elhúzódó földhivatali bejegyzéshez kívánja kötni. A kiadások területén az intézményeknél 15 milliárd forintos csökkentést javasol a kormány, s ennek többségét a különböző célfeladatokra rendelkezésre álló összegekből kell megtakarítani. Az elkülönített állami pénzalapok 1994. évi előirányzatait 16,4 milliárd forinttal kívánják csökkenteni, és érinti az intézkedési csomag a központi beruházásokat is. Ugyanakkor az egyensúlyjavító-csomag keretei között 12 milliárd forinttal emelkedik az agrár- támogatások mértéke. A pótköltségvetési törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást kér az Országgyűléstől átcso- portosítási jogkörének bővítésére is. Az expálemondás előkészítése Kormányülés-előzetes A kormány csütörtöki ülésén — második olvasatban — foglalkozik és várhatóan döntést hoz az expó lemondásáról szóló törvényjavaslatról, amelyet számokkal alátámasztva néhány nap múlva benyújt a parlamentnek. A Kormányszóvivői Irodán szerdán az MTI érdeklődésére elmondták, hogy az expó elhagyásával 45 milliárd forint költségvetési kiadás takarítható meg, mégpedig úgy, hogy közben megvalósulnak a korábban tervezett infrastrukturális beruházások. A Világkiállítási Programiroda Iliescu A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által felvetett problémák a romániai magyar lakosságnak a román államhoz fűződő viszonyára vonatkoznak, és ezért nem képezhetik a román-magyar alapszerződés tárgyát — jelentette ki a bukaresti rádió szerdai híradása szerint Ion Iliescu román államfő abban az interjúban, amelyet a külföldi rádiók román nyelvű adásainak szerkesztői számára rendezett, kedden kezdődött értekezleten a magyar rádió román szerkesztősége egyik munkatársának adott. A bukaresti rádió által többször is idézett állásfoglalás szerint az alapszerződésbe csak néhány, az általános európai követelményeknek megfelelő elv szerepelhet általában az állampolgári és a kisebbségi jogokat illetően. Ez, mondotta Iliescu, teljes mértékben lehetséges, viszont az állam belső szervezetét illető kérdések mindig az illető állam hatáskörébe tartoznak, senki sem kényszeríthet rá valamilyen modellt. Iliescu elnök példaként kifejtette, hogy — tudomása szerint — Magyarországon nincs oktatás a kisebbségek nyelvén, az ottani románok nem részesülnek román nyelvű oktatásban, ez azonban nem jelenaz expó teljes költségét 93,7 milliárd forintban állapította meg, míg a kormány megítélése szerint a kiadások ennél mintegy 30 milliárd forinttal többet tesznek ki. A költségek tervezésénél ugyanis a programiroda nem vett figyelembe több tényezőt, így például a várható áfa-igénylések összegét. A testület foglalkozik a honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésével is. Az 1996-ban esedékes évforduló központi ünnepségei várhatóan 2,85 milliárd forintba kerülnek. Az ülésen — az ipari ti azt, hogy Románia rákényszerítheti a magyar államra, hogy az átvegye a romániai gyakorlatot, ahol a kisebbségek anyanyelvű oktatási hálózattal rendelkeznek. Iliescu az európai integrációra vonatkozó kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy egyetért John Major brit miniszterelnökkel, aki szerint egy egyesült Európa ugyanakkor a nemzetek Európája is lesz, amelyben minden nemzet megőrzi sajátosságait — idézte a román rádió Iliescut. Egy másik kérdésre válaszolva a román elnök kijelentette, nem hallotta Pascu államtitkárnak a hadseregnek az etnikai konfliktusokat illető esetleges szerepéről elhangzott pénteki okfejtését, de nem hiszi, hogy olyasmit mondott volna, mint amit neki tulajdonítottak (hogy ti. a hadsereg titkos terveket dolgozott volna ki ilyen esetekben való közbelépésre, amit a minisztérium sajtóközleményben cáfolt is). Az Evenimentul Zilei szerdai száma közli a nemzetvédelmi minisztériumnak e témával kapcsolatos újabb közleményét, amelyben arra hívja fel a figyelmet, amit Pascu szóbanforgó beszédében más helyen fejtett ki, hogy ti. a román és a maés kereskedelmi miniszter előterjesztésében — szó lesz a 130, expóval kapcsolatos pályázati rendezvényről is. A kormány jóváhagyja a 8 százalékos nyugdíjemelés januárig visszamenőleges kifizetéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelynek költségkihatása 21,2 milliárd forint. Egyelőre még nem ismert, hogy az összegből mekkora rész terheli a központi költségvetést, illetve a tb-alapokat. Döntés várható a magyar-ukrán kis- határmenti forgalom megkönnyítéséről szóló megállapodás jóváhagyásáról is. gyár hadsereg közötti kapcsolatok jelentősen javultak a magyarországi választások óta, mivel a magyar védelmi minisztériumba visszatértek a korábban onnan eltávozott vezetők. Románia és Magyar- ország között a két hadsereg szintjén a legjobbak a kapcsolatok, mert a katonák tudják, hogy mindig ők azok, akik megfizetik a rossz politikai döntések árát — idézte Mircea Pascut a szerdai közlemény. Szabadonbocsátás A Rompres hírügynökség a román börtönigazgatóság felhatalmazott forrásaira hivatkozva jelentette, hogy kedden szabadon bocsátották az utolsó két volt kommunista vezetőt azok közül, akiket az 1989 decemberi fordulat után bebörtönöztek. Ion Dinca volt miniszterelnökhelyettes és az RKP KB politikai végrehajtóbizottságának volt tagja 15, Fazekas Lajos, volt miniszterelnök-helyettes és az RKP KB politikai végrehajtó bizottságának volt póttagja 14 évi börtön- büntetését töltötte a zsilavai börtönben. Általános elvek szerepelhetnek kapcsolatainkról
