Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-02 / 138. szám
Olykor-olykor, ha nagyon magam vagyok, eltöprengek a/ élet dolgain (MTI-fotó) Egy mozgássérült bravúrja Besztercebányán a Szlovák Nemzeti Felkelés 50. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek, melyre a szlovák köztársasági elnök Göncz Árpádot is meghívta. Képünkön az ünnepségen részt vevő izraeli veteránok láthatók Le a teknősevéssel! Indonézia mindent megtesz annak érdekében, hogy lebeszélje az üdülőhelyként ismert Bali-sziget lakóit a kihalófélben lévő zöld teknős evéséről. •— Korlátozni kellene az emberi fogyasztás céljára leölhető teknősbékák számát — mondja az indonéz környezetvédelmi miniszter. Bagus Oka, Bali-sziget kormányzója az 1080-as évek végén évi 5000-ben maximálta a fogyasztás céljából vadászható teknősbékák számát. Ennek ellenére évente húszezer zöld teknőst pusztítanak el a húsáért és tojásaiért — vélekednek a környezetvédők. Vannak olyan teknősök, amelyeknek páncéljuk miatt kell elpusztulniuk, ezt ugyanis szuvenírként árulják a turistáknak. — Nem könnyű lebeszélni az embereket a teknősbékaevésről, mert ez is a helyi kultúra része. Sok kétéltűt például a sziget hagyományos hindu fesztiváljaira ölnek le — mondja a környezetvédelmi miniszter. Külföldi környezetvédők szerint az utóbbi években teljesen eltűntek a zöld teknősök az indonéz partokról. Ugyancsak megcsappant a fókára hasonlító, Eszak- Ausztrália és Afrika keleti partjainál honos dugongok (tengeri tehenek) száma is. Pontosan nem tudni, hány zöld teknős és dugong.él a trópusi szigetvilágban, számuk azonban vészesen fogy, elsősorban a helyi törvények be nem tartása miatt. Indonézia 1979-ben csatlakozott a veszélyeztetett fajok kereskedelmét tiltó nemzetközi konvencióhoz — emlékeztet a Reuter. Csonkítás Az ókori törvénykezés szigorával csapott le az iraki igazságszolgáltatás két tolvajra Amint azt a kormányzó Baath párt lapja, az asz-Szaura jelentettei a két férfi jobb kezét levágták és homlokukra bélyegül megkülönböztető jelet tetováltak. Egyikük autót lopott, másikuk pedig egy gyárból hozott el valamit A növekvő bűnözés elleni harcban a kormányzó forradalmi parancsnokság tanácsa májusban döntött a szigorú iszlám törvénykezés bevezetéséről Egyúttal felszólították a kórházakat hogy megfelelő technikai felszereléssel készüljenek fel az amputálásokra és a tetoválásokra. Arról egyelőre nincs hivatalos kimutatás, hány bűnöző vesztette el karját a törvénykezés bevezetése óta Egy kanadai fiatalember, akinek térdtől lefelé mindkét lába hiányzik, átúszta a rendkívül veszélyesnek tartott Messinai-szorost Szicília és az olasz szárazföld között. Hétfőn és kedden oda-vissza tette meg az utat — 90 kilométert úszott nem egészen 24 óra alatt. Szerencsésen partot érve, a 21 éves Carlos Costa azon nyomban lefeküdt aludni. „Kimerültem, de nagyon boldog vagyok, mert láttam, hogy a parton tízezrek kísérték figyelemmel úszásomat. Ez minden bizonnyal ráébreszti az embereket a mozgássérültek problémáira” — nyilatkozta Costa az ANSA olasz hírügynökségnek. A csatomaátúszás első fele probléma- mentesen zajlott le, de visszafelé órákon át nem jutott előtte a viharos tengerben és végül is az őt kísérő halászok tanácsára óriási kerülő utat volt kénytelen megtenni, hogy csendesebb vizeken folytathassa útját Szicília felé. A Messinai-szorostól különben ma is rettegnek a hajósok, s az a hír járja, hogy nem egy hajót elnyelt már ott az örvény. Carlos Costa úgy született, hogy térdtől lefelé egyik lábán sem képződött csont. Műlábakon azonban minden probléma nélkül tud járni és csak ritkán ül tolókocsiba. Jelenleg Torontóban a Humber College-ban tanul közgazdaságot. Szülei szicíliai származásúak, s ez késztette őt arra, hogy a Messinai- szoros átúszásával próbálkozzé A rosszultápláltság okai Az utóbbi öt évben gyökeresen megváltozott a rosszultápláltsággal kapcsolatos szemlélet. Az új elgondolások reményt nyújtanak arra, hogy ez a probléma rövidebb idő alatt leküzdhető, mint korábban gondolták — írja az UNICEF The Progress of Nations című kiadványában a szervezet egyik szakértője. Hosszú évekig az a nézet érvényesült, hogy a rossz táplálkozás okai csak a fokozatos gazdasági fejlődés nyomán szüntethetők meg, addig semmi mást nem lehet tenni, mint élelmezési programokkal kezelni a legsúlyosabb szimptómákat. Mindkét feltevés tévesnek bizonyult. Ma már az új szemléletnek köszönhetően valamennyi fejlődő ország megszüntetheti a rosszultápláltság okait ebben az évtizedben, és olyan költséggel, amely nem sokkal több a jelenleginél. Nem kell 20, 30 vagy 50 évig várni arra, hogy a gazdasági növekedés nyomán' az élelmezés kielégítő szintre emelkedjék. Több olyan országban és térségben csökkentették a rosszultápláltságot, ahol az egy főre jutó jövedelem változatlanul nagyon alacsony. Az utóbbi években Tanzánia és Zimbabwe példája mutatja, hogy ez lehetséges. Ami még fontosabb: elég részletes ismeretek állnak rendelkezésre arról, hogyan érhető el áttörés. Elemezték az utóbbi időben elért sikereket — például a tanzániai Iringa tartományban és Tamil Nadu indiai allamban szerzett tapasztalatokat —, és széles körű egyetértés alakult ki a „sikertényezők” kérdésében. Mindenekelőtt a probléma valós természetével kell tisztába jönniük a kormányoknak, minisztériumoknak, egészségügyi szolgálatoknak és a közvéleménynek, és fel kell adni azt az elképzelést, hogy a táplálás egyszerűen csak élelmiszer kérdése. Az éhínségtől és más rendkívüli helyzetektől eltekintve egy gyermek általában nem azért lesz rosszul táplált, mert otthon nincs mit enni. Egy kisgyermek élelmiszerszükséglete annyira csekély, hogy fel- növekedéséhez a rendelkezésre álló élelmiszereknek nagyon kis hányada is ele gendő. Két tényező veszélyezteti a gyermekek normális növekedését. Az első a betegség, amely károsan befolyásolja az egészséges táplálkozást, csökkenti az étvágyat és a szervezet képességét arra, hogy felszívja a táplálékot; elégeti a kalóriát; lecsapolja a tápanyagokat a hányással és a hasmenéssel. A világ szegény országaiban a betegség gyakorisága az egyedüli legfőbb oka a gyermekek rosszultápláltságának. A második legfontosabb tényező a gyermek- gondozás általános minősége, és különösen a gyermekek táplálásával kapcsolatos szokások. Ha nem tudják, hogy a szoptatás sokkal többet ér. mint a tápszerek; hogy a család szokásos ételeit egy kis olajjal vagy zsírral kell gazdagítani; hogy a gyermeknek gyakran kell ennie egy keveset, és hogy betegség idején és közvetlenül utána különösen jól kell táplálni a gyermeket, akkor nagyon valószínű, hogy rosszul táplált lesz, még ha otthon van is elegendő élelmiszer. A rosszultápláltság megszüntetése mindezek fényében három alapvető tényezőtől függ: a megfelelő tápláléktól, a betegség megelőzésétől, valamint a kisgyermekek szakszerű gondozásától és táplálásától. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a szülők és a közösségek tudják megvalósítani a rosszultápláltság megszüntetését célzó stratégiát, amelyhez hozzátartoznak a jobb táplálkozási szokások, valamint a betegség megelőzése és megfelelő kezelése. A szülőket és a közösségeket tevékeny résztvevőknek kell tekinteni a rosz- szultapláltság leküzdéséhez szükséges széles körű akció! sorában, nem pedig passzív segélyezetteKnek. Mindebből az is következik, hogy a kormányoknak a rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a legszegényebb területekre kell irányítaniuk, a térségen belül pedig a legszegényebb embereket kell megsegíteniük, és olyan stratégiákra összpontosítaniuk, amelyekhez az élelmiszerek juttatásán kívül hozzátartozik az egészségvédelem és a gyermekgondozási módszerek javítása is. Az utóbbi időben végzett kutatások eredményeként kiderült az is, hogy milyen összefüggés van a rosszultápláltság és a gyermekhalandóság között, tizenhárom millió öt éven aluli gyermek hal meg évente a világon, ezek 55 százaléka rosszul táplált, és csak kevéssé vagy mérsékelten rosszul táplált annak a 7 millió gyermeknek a 80 százaléka, akik táplálkozással összefüggő okok miatt halnak meg. Kölcsönös az összefüggés a táplálkozási és a 2000. évig megvalósítandó egyéb célok között: a rosszultápláltság legyőzésével gyorsabban érhetők el a gyermekek egészségének a javításával és a gyermekhalandóság csökkentésével kapcsolatos célok, és ha a védőoltással való ellátás, a víztisztítás és az alapszintű oktatás területén haladás történik, akkor gyorsabban fog csökkenni a gyermekek rosszultápláltsága. (MTI—Panoráma) A legfiatalabb hegymászó A tizennégy esztendős Mark Pfetzer lelkesen edz, hogy világrekordot dönthessen és ő legyen a Mount Everestet meghódító legfiatabb hegymászó. Eddig több mint 370-en jutottak fel a Himalája 8853 méteres csúcsára, 109-en azonban életüket vesztették, mielőtt elérték volna'céljukat. Edmuncl Hillary — aki 1953-ban elsőként vetette meg a lábát a Föld legmagasabb pontján — úgy véli, hogy a fiú jobban tenné, ha otthon maradna. Kenneth és Christine Pfetzer azonban támogatják fiuk elképzelését. — Úgy érzem, nem várhatom el a fiamtól, hogy későbbre halassza terve megvalósítását. Lehet, hogy akkor megfosztanám őt attól a lehetőségtől, hogy ő legyen a legfiatalabb hegymászó, aki feljutott a Mount Everestre — mondta Mark édesanyja. — Közismert tény, hogy a fiatalokat jobban megviseli a magas hegyi klíma — mondta Glenn Poriak, az amerikai alpinista klub volt elnöke, aki 41 éves korában mászta meg a Cso- molungmát. Mark, aki 11 éves korában lett fekete öves karatéban, 1992-ben kezdett érdeklődni a hegymászás iránt, miután részt vett egy sziklamászó táborban. A fiú tavaly már 5000-5500 méteres magasságokat hódított Nepálban. Idén nyáron pedig feljutott a perui 6771 méter magas Mount Huascaranra. Távolabbi tervei között szerepel az alaszkai Mount McKinley megmászása, illetve az Antarktisz átszelése. Addig azonban valóra kell váltania mostani álmát. Mark úgy véli, hogy jövő tavasszal éri el a csúcsot. Ekkor 15 éves lesz, két évvel fiatalabb, mint az a francia fiú, aki 1990-ben állította fel a világrekordot Everest-mászásban. Az expedíció várhatóan 40 ezer dollárba kerül majd. Az összeget a szülők szponzorok segítségével próbálják előteremteni — írta az AP. hhhhmhhkhbhrhhhhhhmhhhhhh 1994. szeptember 2„ péntek UJ KELET MAGAZIN