Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-20 / 153. szám
ÚJ KELET 1994. szeptember 20., kedd Olyan magányos vagyok. Hát ez már mindig így lesz? Sohasem jön már egy szerető gazdi, hogy elvigyen innen a menhelvről? Elmondom a címem, hátha megtetszettem neked. Sóstóhegyen, az Aranykalász sorból nyíló Fekete-dűlőn lakom Látod milyen jól áll nekem ez a kis csűri? A 8 hónapos kicsi tündért Csizmánk Emesének hívják. Továbbra is várjuk az apróságok képeit szerkesztőségünkbe. Címünk: Nyíregyháza, Bercsényi u. 8. Kenyérrel él az ember ••t Tudósok egy csoportja szerint az ember már bizonyos magvakat hét-tízezer évvel ezelőtt összetört, s próbálkozott ehetővé tenni. Egyes kutatások szerint a régi Egyiptomban közel harmincfajta kenyeret, lepényt vagy süteményt sütöttek. Az élesztőt az i.e. 11. század közepétől ismerték, de csak ritkán használták. A forró égöv alatt termelt gabonát továbbra is a hagyományos módon dolgozták fel, és sütöttek belőle kovásztalan kenyeret. Az így készült kenyér azonban száraz és kemény volt, de a mainál tartósabb. A görögök a kenyeret tányérként használták, majd az étkezés vége felé, befejezésként — megették. A rómaiak élesztős tésztából készítették, és finom ennivalónak számított. A készítéséhez értő rabszolga is igen drága volt. Értékesebb volt. mint egy gladiátor. Budaházi István Naponta többször A szexuális érintkezés gyakorisága izraeli szakértők szerint növelheti a spermiumok számát. A terméketlenségtől szenvedő, ám apai örömökre vágyó férfiaknak ezért azt tanácsolják, hogy legalább naponta egyszer, de akár többször is engedjenek a csábításnak. A tel-avivi egyetem szülészeti és nőgyógyászati osztályának orvosai kijelentették: a legtöbb terméketlen férfi kétféleképpen érheti el a megtermékenyítéshez szükséges spermaszámot: vagy több egymást követő ejakulációval, vagy mindennap egyszeri, a női peteérés napján pedig akár kétszeri szexuális érintkezéssel — írja a Reuter. Egy kis kockás, ami ráadásul kiskoc- kás, igen jól kombinálható. Ha feketefehérek a kockák, egyaránt lehet sportos és elegáns összeállítás alapja is. Minden attól függ, hogy mivel párosítjuk. Ha maradunk a két alapszínnél, a fehérnél és a feketénél, biztosított a választékos megjelenés. A gond legfeljebb, hogy mennyi legyen az öltözékünkben kockás. Elég esetleg egy kis kabát, egy blézer, vagy válasszuk kockásból a szoknyát, nadrágot is? Nos, kockásból is megárt a sok. Mostanában azt javasolják a divat- tervezők, hogy a kockást variáljuk egyszínűvel: az alapszínnel vagy annak valamelyik árnyalatával. A piros-sötétkék kockást, mondjuk, rózsaszínnel, naranccsal, ibolyakékkel. A fekete-fehéret klasszikus szürkével, bézzsel, ekrüvel, krétafehérrel. Oly módon, hogy a kockás kabátkához, nadrághoz egyszínű pulóvert, mellényt, felső vagy alsó részt passzítunk. Aki ódzkodik a kockás kabáttól, szoknyától, bekockázhatja a blúzát, pulóverét házilag is. Miután amúgy is felettébb divatos a patchwork, a textilkockákból összeállított öltözék, ezt a technikát felhasználhatjuk bármelyik megunt, felújításra szoruló holmink divatossá tételéhez. Az is elég, ha a mellrészre kerül néhány színes foltkocka. Jó módszer ez a kinőtt, szűk darab megmentésére is, ha új, kockás elejét, fél elejét, szabunk, varrunk hozzá. Divatos foltot kaphat a gyerekruha, a kislány kabát, a pantalló. És lehet foltkockás sálat, kalapot vagy táskát is készíteni ugyancsak házilag. De térjünk vissza az eredeti kockás textilekhez. Ezen az őszön, télen a kisméretű minták dominálnak, a tűkockások, a pepiták, az esz- terházykockásak, a tyúklábmintásak, a sakktáblakockásak és a shottisok. A fekete-fehérek és a színesek. Leginkább a barnák sárgával, homokszínnel, ekrüvel, bézzsel. (MTI-Press) ■■■■■■■■■■■■■aBaHHaaMaaaaaHaaai GAZDIT Állatbarát Alapítvány, Sóstóhegy, Fekete-dűlő késsünk! Altató nélkül Sokan szenvednek álmatlanságban, küszködnek alvászavarokkal. Leggyakrabban az ötvenöt év felettiek panaszkodnak erre, és gyakran előfordul, hogy reggel úgy ébrednek fel, mintha kerékbe törték volna őket, rosszkedvűek, és napközben is csak nagy erőfeszítéssel tudják ellátni a munkájukat. Először is meg kell állapítani, hogy az álmatlanság oka vajon valamilyen betegség-e? Például fertőzés, májzsugorodás, pajzsmirigytúltengés, szívgyengeség vagy emésztési zavarok. Ha semmilyen szervi elváltozás nincs, amely az álmatlanságot okozhatná, gyakran előfordul, hogy altatókkal igyekeznek leküzdeni a panaszt. Senki ne szedjen azonban hosszabb időn keresztül altatót, mert már kis mennyiségben való szedés esetén is fennáll a rászokás veszélye. Ezenkívül, ha valaki három-hat hétig rendszeresen altatót szed, szervezete megszokja azt, és már csak nagyobb mennyiséggel éri el a kívánt hatást. Továbbá az altató szedése megakadályozza az álmodást. Tudományos kutatások bebizonyították, hogy aki nem álmodik rendszeresen, idegbeteg lesz. Az orvosok ezért — elsősorban idős embereknek — a következőket ajánlják: — Ne hagyja rendszertelenül eltelni a napokat. Minden nap ugyanabban az időben keljen fel, és ugyanabban az időben feküdjön le. — Ne olvasson vagy tévézzen késő éjszakáig, mert az összezavarja az alvásritmusát. — Ne hagyja, hogy a nap unalomban. semmittevésben teljen el. Minden napra tervezzen be valamit, ha nyugdíjas is, legyen minden napra valamilyen feladata. — Délután csak rövid szundikálást engedjen meg magának. — Töltsön elegendő időt a szabad levegőn. Lefekvés előtt tegyen egy hosszú sétát. — Délután ne igyon teát, kávét és alkoholt sem. — Két órával a lefekvés előtt vacsorázzon, és ne fogyasszon túl zsíros és nehezen emészthető ételeket. De éhesen sem szabad lefeküdni. Ezért ha korán vacsorázik, lefekvés előtt fogyasszon el egy könnyű imbiszt. — A hálószoba legyen a lakás legnyugodtabb, legcsendesebb helyisége: A helyeséjszakai szobahőmérséklet: 15-20 fok. — A hálószobában ne tévézzen, ne írjon levelet, ne barkácsoljon. A hálószoba lehetőleg csak az alvás helye legyen. — A citromfűből és a valeriánafűből készült tea jó, természetes altató. Egy-egy kávéskanálnyit tegyünk egy csészébe, és öntsük le forrásban lévő vízzel. Rövid ideig hagyjuk állni, majd szűrjük le, és lefekvés előtt fogyasszuk el. — Vegyen lefekvés előtt emelkedő hőmérsékletű lábfürdőt. A víz hőmérsékletét emelje fokozatosan 36 fokról 42 fokra. — Ha valamilyen probléma gyötri, és azért nem tud elaludni, ne maradjon fekve és gyötrődve az ágyban, hanem keljen fel, írja le a problémákat, ez megnyugtat, utána biztosan el tud majd aludni. (MTI-Press) keblek — „Áfa csupán addig él, amíg a kérge, az ember pedig addig, amíg él benne a szeméremérzet.” Ha az elmúlt nyárra gondolunk, olykor úgy tűnik, nyugodtan elfelejthetjük ezt a régi arab közmondást, nem gondolja? — Elfeledhetjük — kezdte beszélgetésünket dr. Jakabos Sándor József — ez ugyanis a középkor viselkedési szokásaira utal. Márpedig minden kornak megvoltak a maga szabályai a ruházat, a beszéd, a gesztusok és számos szokás vonatkozásában. Ezek be nem tartása bűn volt, de mindenképpen szégyenérzetet keltett. Vagyis azt az érzést, hogy a szóban forgó személy alábbvaló másoknál, hogy kedvezőtlen véleményt alkotnak róla. Ebből máris kitűnik, hogy nem lehettek örökérvényű normák, tehát a mai felfogásunk is változik. És erről bárki meggyőződhet, hiszen a szemérmesség-szégyentelenség téma úgy jellemezhető, hogy egyaránt támadják és védelmezik, keresztes háború folyik ellene és mellette. Attól függ, hogy melyik táborból szemléljük a dolgokat. S ugyebár az is közismert, hogy igen sokan nosztalgiával emlegetik a régi szép időket. — Végül is, kinek van igaza? — Nehéz, talán nem is lehet egyértelműen dönteni. Mondok két példát. Általános tapasztalat, hogy még ma is fe- szélyezettnek érzi magát a legtöbb nő, ha az orvos előtt le kell vetkőznie. Ezzel szemben a strandokon már befogadták a „felülsemmit”, a fedetlen női kebel nem zavarja a viselőjét, a többiek meg igyekeznek hozzászokni. —De hát Ön is említette, hogy él még a nosztalgia a többség által elfogadott, de már kikezdett öltözködési, vagy ha úgy tetszik, vetkőzési szokás iránt. — Azt gondolom, hogy a szemérmes, avagy szemérmetlen viselkedés pontos megítélése a leglátványosabb példája lehet a közös egyet nem értésnek. Tény, hogy a társadalomban erős liberalizálódás játszódott le, számos tabu dőlt meg, de pontosan senki sem tudná megmondani, hogy hol is tartunk. — Arra gondol, hogy hol tartunk mi magyarok, vagy a nagyobb, európai közösség? — Csak a szűkebb körre gondolhatok, hiszen például Európa északi és déli része között is óriási az eltérés. A finnekről és a svédekről köztudott, hogy meztelenül szaunáznak, együtt a vendégeikkel. Ugyanakkor Szicíliában néhány évvel ezelőtt egy bíró megbüntetett egy dán turistalányt, mert forrónadrágban járt-kelt a műemlékek között. Ott természetesnek veszik a meztelenséget, itt a legszívesebben Michelangelo Dávidjára is nadrágot adnának. —Az Ön példájánál maradva, a Dávid- szobornak szánt fürdőnadrág végül is egyfajta divatfelfogást képvisel. Az egyiket már elfogadták, a másikat még botránykőnek tekintik. Hol van tehát a sokat emlegetett közszemérem? — Azt hiszem, nem lehet pontosan meghatározni, de azt is tudjuk, hogy a nevelés terén kell keresni. Arról van szó, amire otthon, az iskolában, a különféle közösségekben tanítottak bennünket. Tehát olyan viselkedésforma, amely ma is változik. Szoktuk mondani, hogy ízlésről nem lehet vitatkozni. A közszeméremről lehet, noha ez is ugyanúgy a társadalom lenyomata, mint az ízlés. Az egyén valakitől eltanulhatja, lehet, hogy ebben éppen a divat segíti. Más kérdés, hogy manapság már többnyire szexuális vonatkozásban szokták említeni a vitatkozók, noha tudjuk, hogy a fogalomkör bővebb: „szemérmetlenül hazudik”, „szemérmetlenül lop”. Ezt is lehet mondani jellemzésként. Inkább azonban az intimitással kapcsolatos magatartásra vonatkoztatjuk. — És ott is elsősorban a nők magatartására. Miért? — Mert a nő — elsősorban Közép-Eu- rópára gondolok — végső sorban a testét szerzi vissza. Arra törekszik, hogy ezt minél kisebb szégyenérzettel, tehát fokozatosan tegye. Ne felejtsük el, hogy két nemzedék ment el azóta, hogy a nők még bokáig eltakarva jelentek meg a strandon. —Hogyan határozná meg egész röviden a szemérmességet? — A szemérmesség a szerelem egyik fegyvere. De a leghatékonyabbak közül. — Aki tehát túl sokat mutat magából, az lefegyverzi önmagát? — Ezt nem mondanám. Ám az biztos, hogy aki leveszi a felső részt nyilvános helyen, az többnyire nincs tisztában vele, hogy a teljes látvány kevésbé hatásos, mint ami csak sejtet. — Mit ért Ón azon, hogy a szemérmesség a szerelem egyik leghatékonyabb fegyvere? — Azt például, hogy a kevésbé szép nőknek is lehetőséget ad arra, hogy palástolják tökéletlenségüket, a szebbeknek, hogy kiemeljék erényeiket. — Végül is, mit tanácsolna? — Az a véleményem, hogy a függönyt nem szabad azonnal felhúzni. A színházi példánál maradva: a közönség mindig szívesen él a boldog várakozás tudatában. Persze, az is kínos, ha a függönykezelő elkésik... — Miért? — Mert a néző hazamegy, vagy átmegy egy másik színházba. És ugya, akkor aztán lőttek a sikerélménynek a legjobb primadonna esetében is... (MTI-Press)
