Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-17 / 151. szám
UJ KELET 1 II MEGYÉNK ÉLETÉBŐL || ■I Tfljp . " - ' ' ........................ ■ Ml IVIUVI 1 Llm LLL 1 LUvL IMI 1994. szeptember 17., szombat 3 Gondok és örömök Aranyosapátiban — A Tisza partján fekvő Aranyosapáti 2100 lakójának harminc százaléka hátrányos helyzetű cigány — kezdi Pálfi András polgármester. — Ennek ellenére komolyabb bűncselekmények nincsenek a községben. A közbiztonság is elfogadható. Bolti és mezőgazdasági lopások fordulnak elsősorban elő. A munkanélküliség természetesen községünket is sújtja. Gyakorlatilag az önkormányzat intézményeiben és egy gombatermesztő cégnél lehet állást találni. Száztíz a regisztrált — valóságban ez többi!) — állástalan, de a számuk tovább fog nőni. Majd tízmillió forintot fizetünk ki nekik támogatás címén, igaz a felét az államtól visszakapjuk. — És a mezőgazdaság? — Na igen, ez még sok embernek ad valamilyen szintű megélhetést. Az ő segítésükre működik nálunk közmunkások közreműködésével kedvezményes mezőgazdasági szolgáltatás. A Szociális és Népjóléti Minisztériumnál elfogadták pályázatunkat, így féláron jutottunk hozzá traktorhoz, vetőgéphez és a földműveléshez szükséges egyéb eszközökhöz. Két közmunkásunk — bérük hetven százalékát a munkaügyi központ fedezi — olcsóbban tudja a rászorulóknak a földjét megművelni. Sajnos szerződésük lejár, így ez a szolgáltatás is drágább lesz. —Azt beszélik, hogy alkotóház is működik a faluban. — Egy magyar származású szlovákiai képzőművész, Tiszai Nagy Menyhért hozta létre három éve. O szervezi, koordinálja a művészek munkáját. Havonta többször is eljön hozzánk. Kezdetben csak ukrajnai, szlovák és erdélyi magyarok dolgoztak itt, ez évben már hazánk festői is alkotnak nálunk. A művészek ingyen kapják a helyet és — most már — az étkezést is, cserébe egy-egy alkotásukat a községnek ajándékozzák. Az ő műveik díszítik az iskolát, a polgár- mesteri hivatal irodáit, a házasságkötőtermet. Az utóbbit most alakítottuk ki egy szolgálati lakásból. Az alkotók kis tárlata bemutatkozott már Vásáros- naményban, Miskolcon és Csengerben is. ' — Úgy tudom, üdülőközpontot terveznek a Tisza-parton. — A tervek még csak most készülnek. Ehhez még ki kell építeni a közműveket, az infrastruktúrát. Nem akarunk nagy zsúfoltságot, mint a Tisza egyes helyein, hanem egy csendes üdülőkörzetet. Kettőszáz körüli telket fogunk kiparcellázni, amelyek 150 négyszögölnél nem lesznek kisebbek. A költségeink — úgy számoltuk — 20 millió forint körüliek. Ennek a fele a földeladásból visszajön. A többi pénzre a területfejlesztési, és az idegenforgalmi alaphoz nyújtunk be pályázatot. KvZ Általános iskolát avattak ebben az esztendőben Súlyos pénzhiánnyal küzd a Területfejlesztési Alap (Folytatás az 1. oldalról) A kormány megszavazott a Területfejlesztési Alapnak csaknem tizennyolcmillió forintot. Ezt követően a megye fejlesztésére 7 milliárd 191 millió forintot ítéltek meg, ami 40,3 százalékos központi támogatást jelent. Ebből a pénzből mindössze 6 milliárd 415 millió forintot kaptunk meg, és fordítottuk a beruházásokra, melyek közül a legnagyobb volumenűek a munkahelyteremtésre fordított 4 milliárd, az úthálózat fejlesztésére kiutalt 1,3 milliárd az ivóvíz-, szennyvíz- és belvízhálózat korszerűsítésére és fejlesztésére csaknem 1 milliárd 860 millió forintot költöttünk, 400 millió forintért építettünk újabb távbeszélő-állomásokat, s az országban egyedülállóan négy és fél mil- liárdot fordítottunk a gázhálózat kialakítására. — A beruházások 1993 elején fokozatosan visszaestek, mert a Területfejlesztési Alap pénzügyi gondokkal küszködött. Az év végén azonban újabb 3,2 milliárd forintos támogatást ígért a kormány az infrastruktúra fejlesztésére. Ebből mind ez ideig csak egymilliárd forintot kaptunk meg, pedig a hiányzó összeg nagyon kellene ahhoz, hogy végérvényesen befejezzük a gázhálózat kiépítését, értem ez alatt Záhony, Rozsály és Kölese térségét, valamint az eddig kimaradt szórványtelepüléseket. így 1995 végére a megye 228 településén lenne gáz. — További támogatásokat kaptunk munkahelyek teremtésére. Az első ütemben 250 milliós beruházási költségekre 61 millió forint állami támogatást adtak, melynek köszönhetően 241 munkanélkülinek tudnánk foglalkoztatást biztosítani. A második ütemben 551 millió forint előirányzatra 164 millió forint területfejlesztési alap párosult volna. A harmadik ütemben a tárcaközi bizottság 21 millió forintra irányzott elő, végezetül a negyedik ütemben az ÁFI 115 milliós támogatását ítélték meg. Ez utóbbi 302 munkanélkülit juttatna munkahelyhez. Augusztustól kezdődően azonban a bevételek kiesése miatt fizetési gondokkal küszködünk. Az OTP hitelezésének köszönhetően tudtunk csak fizetni. Az OTP továbbra is hajlandó kezes támogatás ellenében megfinanszírozni a kifizetéseket. Ennek ellenére, vagy éppen ezért levelet írtunk a miniszterhez, mert a második ütemben megítélt, de még ki nem fizetett támogatás hiányában néhány helyen lassították, más helyeken pedig le is állították a gázhálózati munkálatokat. Pedig sok településen az emberek eladták a kályhákat, vagy amivel eddig fűtöttek, sőt, tüzelőanyagot sem szereztek be, pedig rohamosan közeledik a hideg. .A levélben utaltunk és hivatkoztunk arra a törvényszabályzatra, mely kijelenti, ha a Területfejlesztési Alap átmeneti pénzhiánnyal küszködik, akkor a forráshiányt a költségvetésnek fel kell tölteni. A levélre nagyon hamar megkaptuk a választ és a szóbeli ígéretet. Olyan ígéretet kaptunk, hogy a mai napon államtitkári megállapodás születik az átmeneti likviditási probléma megoldására. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: a gond átmeneti, de rendkívül súlyos. ‘ Un Mariann Sok helyen dübörögtek a gépek Kevés a halár a megyében A pecás magánya... és felháborodás, amit a tisztességes, sportszerű horgászok körében okoznak. Ez a magatartás nem méltó a horgászat szelleméhez, ezért akit a halőrök tetten érnek, az biztos, hogy megkapja a büntetését. Ha egyesületi tag vétkezett, akkor eltiltjuk a horgászattól, ha magánszemély garázdálkodott a vízen, akkor az önkormányzatnál kezdeményezünk szabálysértési eljárást. — Van-e megyei rekordlista? — Megyei nyilvántartás nincs, de horgászaink megta. lálhatóak az országos ranglistán. Közel négy éven keresztül tartotta első helyét Iván Sándor Leveleken fogott 19 kiló 60 dekás csukája, ez a rekord nemrégen dőlt meg, egy húsz kiló fölötti ragadozóval. A pontylistán második helyen a vajai Szentesi István áll 25 kiló 30 dekás tükrösével. Amúrban tizedikek v agy unk A ndrási Ti- hor élő-Szamosból partra vonszolt 22 és fél kilós növényevőjével. A megye legnagyobb kecsegéjét Nagy Miklós fogta a Tiszából, a hal jó három kilós volt. A szat- márcsekei Juhász Gyula két rekordot is tart. Övé a legnagyobb máma, elképesztő: 8 kiló 10 deka, a menyhala se kutya: 2 kiló 73 deka. Megyénknek nincs szégyenkeznivalója! Vasas László Az aszály ugyanúgy veszélyezteti a folyók, tavak mindennapi életét, mint a mezőgazdaságot és az erdészetet. A horgász gyakran azon kapja magát, hogy az egyik reggelre eltűnik kedvenc tavacskája, helyén csak egy fekete sártenger marad. — A MOHOSZ Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei elnökségének— 1993 decemberi adat szerint— 48 egyesület a tagja, 10 797 fővel. Az egyesületek és a megyei szövetség közel 100 hektáros vízterületet kezel — mondta Virág Imre, a MOHOSZ megyei elnöke. — Az aszály miatt idén nyáron sajnos több horgászvizünk kiszáradt. Ilyenek a Nagy-vadas, a tisza- dadai Szűcs-Tisza, a nagyecsedi Legelőér, a dombrádi holtág és a rohodi tározó. Ezenkívül több horgászvíz szintje any- nyira leapadt, hogy szinte lehetetlenné vált a horgászat és az utántelepítés. Jó példa erre a vajai víztározó. Ahol nem volt kritikus a vízcsökkenés, oda több mint 150 mázsa háromnyaras, horogérett pontyot telepítünk. Halpusztulás szerencsére „csak” Leveleken fordult elő, a melegre legérzékenyebb süllők jó része elhullott. Most, hogy esett egy kis eső, és valamelyes lehűlés tapasztalható, úgy néz ki, rosszabbra már nem fordul a helyzet. — Van-e elegendő halőr a vizek mellett? — A szövetség közvetlenül 300 hektáros vízterületet kezel, ezen összesen hat hivatásos halőr ügyel a rendre, természetesen a horgászvízzel rendelkező egyesületek saját — általában társadalmi munkás— halőröket alkalmaznak. Kritikus a helyzet a fehérgyarmati Rákóczi HTSZ- nél, a Tiszán Tiszabecstől Záhonyig, a Túron és mellékágain, a Szamoson, a Krasznán és a hozzájuk tartozó holtágakon. Ezeken a helyeken évek óta nem járt halőr. Bízunk benne, hogy a helyzet 1995- től javulni fog, mert előreláthatólag a fent említett vizek tulajdonosa megváltozik. — Köztudott, hogy —főleg íváskor — beindul a gereblyézés, az orvhorgászat. Mérhető-e az a kár, amit ezzel okoznak? — Nem tudjuk megmondani, hogy mekkora kárt okoznak, mindenképpen az erkölcsi kár a legnagyobb, az a bosszúság ÖKO-plakát 1994. szeptember 19—24. között plakátkiállítást láthatnak az érdeklődők a Bessenyei György Tanárképző Főiskola kerengőjében. A szervező — a főiskolai Zöld Kör — szándéka szerint a környezet- és természetvédelem fontosságát bemutató plakátok sokban segíthetnek a fiatalok és a felnőttek szemléletformálásában. A kiállítás ideje alatt tartja a Zöld Kör őszi közgyűlését is, amelyen a tagok és az érdeklődők áttekintik a megalakulás óta végzett munkát, illetve megismerkedhetnek a jövőre vonatkozó tervekkel. A nyilvános közgyűlés szeptember 21-én (szerdán) 17 órakor kezdődik a főiskola 6-os számú körelőadójában. A természet kihasználásának egyik példája. Vajon a magányos fa képes lesz-e legyőzni az emberi nemtörődömség eme termékét? Mint ahogy az elmúlt napokban olvashatták, ezzel a címmel sorozatot indítottunk. Szakértőink várják az olvasói leveleket, melyre a lap hasábjain pontosan, a konkrét témához kapcsolódva válaszolnak. Címünk: Új Kelet, Bercsényi u. 8. Kérjük írják a borítékra: „Mindennapi ügyeink”. .
