Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-15 / 149. szám

1994. szeptember 15., csütörtök i MAGAZIN ■ | i 1 Ui KELET Egy ruandai asszony próbál segíteni beteg férjének, úton a mugungai me­nekülttábor gyógyszertára felé. Becslések szerint egymillió ruandai menekült van Kelet-Zaire-ban, főleg Goma és Bukanu városok környéki táborokban, északon és délen a Kivu-tó partjain Kolozsvári ásatások Idézés RMDSZ-vezeKknek A Die Presse interjúja Békési Lúszlóval Emelni kell az adókat Egymillió dolláros rablás Ismeretlen tolvajok egymillió dollárnak megfelelő összeget raboltak el hétfőn egy orosz bank páncélautójából Jekatyerin- burgban —jelentette az ITAR-TASZSZ. A rendőrség már csak az üres autót talál­ta meg az események lezajlása után. Az autó zárva volt, ám vezetőfülkéjében egy kést, egy töltényhüvelyt és vémyomokat találtak. A hatóság feltételezi, hogy a rablók és a három fegyveres őr között lövöldözés tört ki. Azt egyelőre nem tudni, mi lehet az őrökkel. Azt azonban ugyancsak fel­tételezik, hogy a rablást olyan személyek követték el, akik jól tudták, mit találnak az Urál menti újjáépítési és Fejlesztési Bank páncélkocsijában. Új fegyver a kalózok ellen Ez év szeptember 15-étől a hazai gyártású CD-k is — a kalózok elleni harcban új fegyvert jelentő — úgyne­vezett SÍD kóddal ellátva készülnek — tájékoztatta a VTCD Videoton Kom­paktlemezgyártó Kft. az MTI-t. A nemzetközi egyezményekkel összhangban a hazai törvények is kötelező érvénnyel írják elő, hogy a hanglemezeken a gyártó és a kiadó megjelölését „jól láthatóan és eltávo­líthatatlan” módon kell feltüntetni, ám ezt mind a gyártók, mind 'a kiadók gyakran és tudatosan elhagyják. A zenekiadók londoni székhelyű nemzetközi szövetsége, az IFPI és a Philips cég — egyeztetve a CD-gyár- tókkal — kidolgozta egy sokszorosító azonosító kód, a SÍD alkalmazásának gyakorlati feltételeit. Ezeket a hamisít­hatatlan kódokat az IFPI osztja szét a feltételeket vállaló CD-gyártók között. A kóddal regisztrálhatóvá válik a gyártó, amelynek CD-lemezei így nem­zetközileg is azonosíthatók. A kód a korong közepétől számított 15—18 milliméteres sávban szabad szemmel is könnyen leolvasható. A Videoton csat­lakozása az IFPI által ajánlott SÍD kód­hoz azt jelenti, hogy a minőség mellett a megbízhatóságot is garantálja. (MTI) Szerdára beidézték a kolozsvári bíró­ságra Molnos Lajost, a megyei RMDSZ- szervezet elnökét és Szász Alpári, a sz­ervezet egy másik vezetőjét, míg Herédi Gusztáv, a városi tanács tagja szeptember 30-ra kapott hasonló citálást. A felrótt vétség, amellyel kapcsolatban a bírósági tárgyalásra sor kerül, a Gheo- rghe Funar polgármester által támogatott főtéri ásatások ellen irányuló július 7-i polgári engedetlenségi megmozdulás szer­vezése. Az ezzel kapcsolatban a rendőrség által kirótt, fejenként 50 ezer lej (mintegy 3000 forint) összegű bírság kifizetését az érintettek megtagadták, mert úgy értéke­lik, hogy csak állampolgári jogaikkal él­tek. Mint ismeretes, a polgármester és az egységpárti megyei alprefektus az ásatá­sok céljaként korábban — nyíltan vagy utalásokkal — azt jelölte meg, hogy ró­mai fórumot bemutató szabadtéri múzeu­mot alakítsanak ki, amelyben a város mag­yar múltjára is emlékeztető Mátyás- szobornak nem lenne helye. Az RMDSZ és néhány román ellenzéki csoport július 7-én a város lakosságát mozgósította az értékelése szerint önhatalmúlag megindí­tott munkálatok megakadályozására. A feszült konfliktus nyomán több szinten is garanciákat adtak arra a múzeumi és kul­turális illetékesek és a megyei prefektus, hogy a Mátyás-szoboregyüttest nem éri bántódás. így kezdődhetett meg a tény­leges ásatás, amely ellen az RMDSZ ugy­an folytatja jogi küzdelmét, de polgári tiltakozási akciót nem szervez. Noha az események menete igazolta a július 7-i akció megalapozottságát, a fele­lősségre vonás az idézések tanúsága sze­rint folytatódik. Ami az ásatásokat illeti, a román lapok szerint két oszlopfőt és egy hatméteres falat találtak a mélyben, ami egyes feltevések szerint esetleg az ókori város fórumát jelezheti. Magyarországnak emelnie kell az adó­kat címmel közölt interjút Békési László pénzügyminiszterrel szerdai számában a Die Presse. Az osztrák napilap beve­zetőjében úgy mutatja be a pénzügymi­nisztert, mint aki fogyasztási adókkal és az energiaárak emelésével akarja meg­fékezni honfitársai fogyasztásra fordított kiadásait. Békési László—Fényi Tibor tudósító kérdésére válaszolva — elmondta: „Az ipar, a mezőgazdaság és az építésügy többéves visszaesése után az idén növekedés állt be. Az export, a beruházá­sok és a fogyasztás is növekvőben van. A bérek azonban valamelyest erőtel­jesebben növekedtek, mint a teljesít­mény, ezáltal romlott az egyensúly. A költségvetési hiány ebben az évben eléri a bruttó hazai termék kilenc százalékát, csaknem egy- milliárd dollárnyi összeget nemzetközi hitelekből kell fedeznünk. A fizetési mérleg hiánya egy-másfél mil­liárd dollárral haladja meg a bevonható tőkét. Felgyorsuló eladósodási spirál fenyegeti az országot. Ezt a folyamatot meg kell állítani.” Terveiről a pénzügyminiszter úgy nyi­latkozott, hogy rövid távon korlátozni kell a fogyasztást a beruházások érde­kében. Emelni fogjuk a fogyasztási adókat és az energiaárakat, továbbá csökkenteni fogjuk az állam szerepét. Az a probléma ugyanis, hogy az államház­tartás túl sokat költ.” Békési szerint két lehetőség közt le­het választani: vagy „felgyorsítjuk a ki­bontakozás kezdetén tartó növekedést, és kockáztatjuk, hogy egyensúlyi zavarok lépnek fel. Vagy pedig először stabi­lizációs intézkedéseket hozunk, hogy egészséges szerkezetű gazdaságban in­dulhasson meg tartós növekedés. Ne­künk Magyarországon nincs lehető­ségünk kísérletezni, éppen ezért a beru­házásokat. részesedéseket és meg­takarításokat helyezzük gazdaságpoli­tikánk középpontjába. Támogatjuk a pi­aci nyitást, vissza akarjuk nyerni a kele­ti piacok egy részét, és hadat üzenünk a feketegazdaságnak.” A Die Presse érdeklődésére, hogy mi­lyen változásokat fognak érezni a külföl­di beruházók, a miniszter három dolgot nevezett meg: „Egyrészt kiszámítható feltételek között ruházhatnak be. Janu­ártól felhagyunk a beruházási támogatá­sok egyedi megítélés alapján történő nyújtásával, és igen előnyös általános támogatásokat biztosítunk. Minden érde­kelt pontosan fogja tudni, mire számít­son, anélkül, hogy ki lenne téve a kor­mányhivatalnokok kénye-kedvének. Másodszor: meg lehet bízni majd ab­ban, hogy nem történik változás a valutaárfolyam-politikában, ami az ex­portálóknak helyzeti előnyt biztosít. Ha valaki devizát hoz az országba, akkor an­nak értéke folyamatosan nőni fog. A leg­utóbbi árfolyam-módosítás után nem lesznek ugrásszerű változások, csupán kiegyensúlyozott módosítások. Vége­zetül. harmadikként, a beruházó az ed­diginél nagyobb belső piac- és vám­védelmet vehet igénybe, ha tevé­kenysége része a korszerűsítési program­nak.” A Magyarországon eddig beruházott több mint hétmilliárd dollárnyi tőkének az elkövetkező négy évben várható nö­vekedéséről szólva Békési László el­mondta: „A korszerűsítési program meg­valósításához ebben az időben tízmilliárd dollárnyi friss tőkére lenne szüksége a kormánynak. Ez évi 2,5 milliárdot jelent, amelyből 2-2 milliárdnak már látni a fe­dezetét...” Pénzszerzési forrásként nevezte meg a miniszter a privatizációt, koncessziók nyújtását és a nemzetközi hitelakciókat. Végül azt tudakolta a Die Presse mun­katársa, milyen segítséget vár a magyar pénzügyminiszter nemzetközi szerve­zetekről. „Az 1995-re vonatkozó és a három­éves együttműködésről szóló tárgyalá­sok megkezdődtek a Nemzetközi Va­lutaalappal, és október közepén foly­tatódnak. Bizonyos vagyok benne, hogy az év végéig teljesíteni tudjuk az ezzel kapcsolatos feltételeket. Ez az alap, a többi erre épül. Egyébiránt igen sokat várunk Vranitz­ky kancellárnak az infrastrukturális prog­ramok finanszírozásával kapcsolatos kezdeményezésétől. Itt nem feltétlenül osztrák tőkére gondolunk, elsősorban ab­ban bízunk, hogy Ausztria menedzselé­si feladatokat vállal magára” — vála­szolta Békési László. Mit tennék a (saladért, ha miniszter lennék? Mit tennék a családért, ha miniszter lennék? címmel hirdetett pályázatot középiskolás tanulók részére a Nemzetközi Családév Titkársága. A pályázók a családok helyzetének jobbítását szolgáló javaslataikat 60 gépelt, illetve 120 kézzel írott sorban, két példányban a Népjóléti Minisztérium Nemzet­közi Családév Titkárságának, 1051 Budapest, Arany János utca 6—8. küldhetik el október 31-ig. Telefon: 131- 95-64. A pályázatokat tartalmi és stiláris szempontok alapján öttagú zsűri bírálja el. Ered­ményhirdetés a Nemzetközi Családév magyarországi zárórendezvényének keretében, 1994. december közepén lesz. Az első díj 30 ezer, a második 25 ezer, a harmadik 20 ezer, a negyedik és az ötödik díj 10-10 ezer forint értékű ajándék. Az első helyezett a Magyar Televízió Három Kívánság című műsorában is ismerteti javaslatait. Túszul ejtett tehenek Ruandai menekültek kedden elraboltak 50 zaire-i tehenet, és túszként tartják azokat fogva—közölte a Reuterrel Kris Janowski ENSZ-szóvivő. A marharablók—legyőzött hutu katonák — váltságdíj fejében azt követelik, hogy a zaire-i hatóságok adják vissza autóbuszaikat, amelyeket elkoboztak tőlük, amikor átmenekültek a ruandai—zaire-i határon. A különös akció erőszakos cselekmények sorát indította el Zaire-ban. A feldühödött marhatulajdonosok bűnözőket béreltek fel, és blokádot emeltek a Mugunga táborba vezető utakon. Emellett elraboltak két ruandai autót és egy ruandai rendszámot viselő ENSZ-járművet. A szóvivő szavaiból kiderül, hogy a marha az ötvenes évek végén sajátos „mértékegység” is volt, a gyarmatosító belgák ez alapján sorolták be a ruandai lakosságot. Akinek 10-nél kevesebb tehene volt, azt hutuként jegyezték, akinek 10-nél több, az számukra tutszi volt. A budapesti Pizza Hűt étteremben Piros Ildikó és Huszti Péter színművész házaspár örökítette meg kéznyomatát és aláírását az utókor számára a csilllagok falán a (MTI-fotó: Földi Imre) Soros FOTEX A korábbi Soros-ügy (a Kanadában élő, magyar származású Soros György OTP-privatizációban való részvéte­lének kérdése), valamint a most gyűrűző FOTEX-botrány szálai messzebbre vezetnek. Egy hosszú és fárasztó országgyűlé­si kampány után vagyunk, s bizonyos mértékig hozzá kell szoknunk, hogy egy kormányváltás személyi változásokkal jár. A kérdés az, hogy ez a bizonyos mérték pontosan mit is jelent. Ha a mi­niszterek és a politikai államtitkárok cseréje megtörténik, az teljesen ter­mészetes. Abban sincs semmi kivetni­való, hogy bizalmi posztokon (szemé­lyi titkár, sajtófőnök) további cserék történnek. Ám a jelenlegi kormányváltásnál néhány eseménynek lehetnek félrehallá- sai, tisztázatlanságai. Soros Györgynek rögtön a választásokat követő bejelent­kezése az OTP tőkeemeléses privatizá­ciójába az egyik ilyen lépés. Mind­annyian tudjuk, hogy egy választási ka­mpány nem olcsó mulatság, s ugyan­akkor azt is kimutatták, hogy az SZD­SZ kampánya volt a legdrágább a par­lamenti pártok közül. Nos, mivel az SZDSZ nem adta el a székházát, így továbbra is homály fedi, hogy vajon miből finanszírozták valójában a ka­mpányukat. Nem tartom kizártnak, hogy a Sorossal korábban is szoros kapcsolatban lévő szabaddemokraták anyagi támogatást kaptak volna a kan­adai üzletembertől. Márpedig az élet nem csupa jótékonykodás, így nem minden alap nélküli az a gyanú, hogy bizonyos támogatásoknak az adakozók megkérik az árát. Nem kizárt tehát ez a forgatókönyv sem, s jó lenne ezért, ha ezt a gyanút az SZDSZ egyértelműen eloszlatná. Némileg hasonlatos a helyzet a FO- TEX-üggyel. Hazánk egyik legnagyobb magánvállalkozása számos MSZP-s és néhány SZDSZ-es vezető politikussal és szakértővel szoros kapcsolatban állt. Ehhez kapcsolódott az a fejlemény, hogy Békési László megüresedett FO- TEX-es igazgatótanácsi pozíciójába (miközben az MSZP harcosan kiállt az előző ciklusban az országgyűlési képviselők felügyelőbizottsági és igaz­gatótanácsi helyek betöltésének el­lenében) újabb MSZP-s embert delegál­janak. Itt is óhatatlanul felmerül az a gyanú, hogy nincs-e valamilyen össze­fonódás a magáncég és a kormány- koalíció pártjai között. Azt gondolom, hogy nem csak az MSZP és az SZDSZ, hanem az egész politikai szféra érdeke az, hogy ezen homályos pontok tisztázódjanak. Hogy a politikusokra még a gyanú árnyéka se vetődhessen. —opponens— Az önkormányzati lapok sorsa A MUOSZ választmánya szerdafülésén állást foglalt az önkormányzati lapok sorsával, az önkormányzatok által, a település költségvetéséből fenntartott lapok és műsorkészítő stúdiókkal kapcso­latos gondokról. A választmány leszögezte: szük­ségesnek tartja az önkormányzati törvény módosítását, kiegészítését azzal, hogy a képviselőtestület hatáskörébe tartozzék az önkormányzati alapítású, tulajdonú újság, rádiós és televíziós műsorkészítő stúdió felelős (fő)szerkesztőjének kinevezése, felmentése, felette a fegyelmi jogkör gya­korlása. A választmány szorgalmazza a minősített többséget igénylő döntések körének kibővítését a főszerkesztővel kap­csolatos munkáltatói jogkörrel, hogy valóban a megválasztott képviselők több­sége gyakorolhassa a tulajdonosi jogokat. A választmány tájékoztatót hallgatott meg a MUOSZ hó végi tisztújító köz­gyűlésének előkészületeiről. Horn Gyula kormártyfő már jelezte, hogy eleget tesz a meghívásnak. A balatonszéplakí köz­gyűlésre várják még Göncz Árpád köztár­sasági elnököt, és a parlamenti pártok képviselőit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom