Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-15 / 123. szám
ÚJ KELET 1994. augusztus 15., hétfő Délutáni szieszta Tiszai tájkép Barátságos arcot kértél? A kis szöszke Dankó Jácint 2 éves Várjuk továbbra is képeiket. Címünk: Nyíregyháza, Bercsényi u. 8. » A fehérnemű mini kínzóeszköz A századforduló hölgye, aki hűsége sen követte a divat parancsát, a szó szoros értelmében nehéz helyzetben volt. Csaknem öt kilogramm ruházatot kellett viselnie, ebből 2,5 kiló volt a fehérnemű. Az ezzel kapcsolatos kínzásokat, deformációkat és a felszabadítás! kísérleteket mutatja be egy kiállítás a német- országi lever város kastélymúzeumában. Az, hogy ez a nehezen elviselhető fehérneműdivat éppen a prűd XIX század végén virágzott, illett a nőknek a kor által előírt szerepéhez-. Bepréselve a halcsontfűzőbe, magasra emelt mellekkel és páncélozott hassal, ehhez egy tóműinek nevezett lószőr párnával, amely a hátsó idomokat emelte ki. a hölgyek a feleség státusszimbólumának funkciójára ítéltettek. Senki sem hallgatta meg azokat a figyelmeztetéseket, amelyek a fűzőnek az izomzatra. csontozatra és a belső szervekre gyakorolt kedvezőtlen hatásáról szóltak. Hiába ajánlották a milói Vénusz alakját mintának. A társaságbeli hölgyek továbbra is befűzették magukat, került légyen az ájulásba vagy a mozdulatlansághoz közeli állapotba. A darázsderék volt az ideál. A huszas évek meghozták a felszabadulást. az ötvenes években azonban egyfajta „restauráció’’ ment végbe - írja a kiállítással kapcsolatban a DPA nemet hírügynökség. Különösen a tűzhelyhez vrsszakényszerített háziasszonyok olvasták a női magazinokban, hogy ruházatukhoz hozzátartozik a fűző. Lányaik pedig, a „lófark-tizenévesek” felöltötték az új krinolint, amelyet most alsószoknyának hívnak. Derekukat széles gumiövvel szorítják össze, és fémalkatrészekkel megerősített melltartót hordanak, hogy ebben a tekintetben hasonlítsanak Gina Lollahrigidához, vagy Marilyn Monroe-hoz. Humánus halál a kengurukra Ausztráliában annyira elszaporodtak a kenguruk, hogy az ember számára kellemetlenné váltak. Az ugráló emlősök tönkretették a veteményt, lelegelték a szójababültetvényeket, összetörték a házak kerítéseit és elállták az országutakat. Az állatvédők háborogtak ugyan, de nem volt más választás: irtó hadjáratot kellett indítani, hogy megcsappanjon a kenguruállomány. Sokan ráadásul már csak azért is tiltakoztak. mert a kenguru Ausztrália nemzeti szimbóluma. A kenguruk kilövésének pártfogói viszont azzal érvelnek, hogy ez nemcsak a környezetvédelem és a termőföldek megóvása szempontjából előnyös, de az élelmiszeripar is hasznot húzhat belőle: a kenguruhús ugyanis nagyon finom. Az állat bőrét pedig fel lehet dolgozni táskának, cipőnek, bőröndnek. A kenguruk eddig bizonyos védelmet élveztek, szigorúan • korlátozták vadászatukat, s életük megkönnyítése érdekében több mesterséges oázist építettek fel az ausztráliai sivatagokban. A kenguruk elszaporodása a szakemberek szerint részben ezeknek az oázisoknak köszönhető, s egyesek úgy vélik, hogy néhány itató bezárásával el lehet érni a kenguruk számának — amely most 31 millióra rúg — csökkenését. A kérdés csak az, hogy vajon mi a humánusabb: ha hagyják szomjan halni az állatokat, vagy ha egy jól célzott lövéssel leterítik őket. Peter Rice, aki másodállásban profi kenguruvadász, úgy véli. hogy az állatok kilövése humánusabb és hatékonyabb módszer: a lényeg, hogy az agyat találják el. AZ AJAKRUZS Kezdetben vala a céklalé, majd a női ivarú pajzstetvekből kotyvasztott kenőcs, majd a henna, a kisázsiai cserje leveléből készült festék, az 1883. évi amszterdami világkiállítás óta pedig a hölgyek legkívánatosabb kozmetikuma, az ajakrúzs. Már a sumérok is használtak 3500 éve ajakpirosító kenőcsöt, s a Krisztus előtti XIV. században élt Nofretete egyiptomi királynénak, IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraó feleségének bódító sminkje is fennmaradt az utókorra világhírű mellszobra révén. A középkor asszonyai hennával színezték az érzékiség és szépség szimbólumát, és szenvedtek érte a nyálkahártyát bántó hatása miatt. Alii évvel ezelőtt rendezett világ- kiállításon állt elő egy párizsi illatszerész a mai ajakrúzshoz hasonló, selyempapírba göngyölt piros zsírrudacskával: „Erosz varázsszerével”. A száj érzéki szépségének kihangsúlyozására alkalmazott módszerek sokat változtak az idők folyamán. Nagyanyáink anno még ajkukat harapdálták titokban, hogy a csábító piros színt előcsalogassák, mivel a hőn áhított rúzst még csak kevesek engedhették meg maguknak. Nofretete, „kozmetikusok” egész csapatát foglalkoztatta arcának ápolására. A görögöknél viszont a piros ajak a férfiak és a kéjnők körében volt elterjedt. Érosz varázsszerének feltalálásával a sminkelés fáradságos művelete könnyebb lett. de szinte elérhetetlenül drága is egyben. Németországban 100 évvel ezelőtt 100 márkába került a zömök színező ceruzácska, s csak századunk 20-as éveiben vált megfizethető közszükségleti cikké. Sarah Bemard, a világhírű tragika pirosította először nyilvánosan ajkait vele, s ezzel a rúzst elindította diadalútjára. Marlene Dietrich és Greta Garbo a 30-as években a többi között érzéki, keskeny, ledér ajkukkal hódítottak. Szinte hihetetlen: az ajakrúzs csak 1950- ben nyerte el mai külsejét - a tokot, amelyből a rúzs csavarással bújik elő, Amerikában találták fel. Bármit is változott a forma, az összetevők azonban szinte ugyanazok maradtak: méhviasz, olajok, színezőanyagok és - új vívmányként - ajaknedvesítő szubsztanciák. Az antik bronzkocsi Megnyílik a római elnöki palota Róma egyik legizgalmasabb, a nagy- közönség elől mindeddig rejtve maradt kincse nemsokára megnyílik a látogatók előtt. Október 2-től kezdődően vasárnaponként látogatható lesz a Palazzo 8 Quirinale, a köztársasági elnök székhelye, volt királyi palota, a pápák hajdani rezidenciája. » Az olaszoktól már megszokott módon a palotát sajnos csak a délelőtti ! órákban nyitják meg az érdeklődők előtt, 9 és 13 óra között. Belépődíjat ellenben nem szednek, s a várhatóan nagy érdeklődés ellenére előjegyzés sem szükséges. A palotát már tavaly rés- nyire nyitották, amikor június 2-án, a nemzeti ünnepen néhány órára lehetővé tették a bejutást a palota számos értékes szökőkutat és más műalkotást rejtő kertjébe. A „látnivalók” között szerepek az épület lakója, Oscar Luigi Scal- faro köztársasági elnök is, aki rövid időre elvegyült a vendégek között. A hatalmas érdeklődést jelzi, hogy a rendkívüli nyitvatartás néhány órája alatt 13 ezren keresték fel a palotát, amelyet idén ugyanezen a napon szintén megnyitottak a kíváncsiak előtt. Korábban csak diplomaták, a politikai és üzleti élet vezető személyiségei, a sajtó képviselői fordulhattak meg az elnöki palota kertjében, amikor az államfő meghívta őket a június 2-ai nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadásra. A Quirinale az antik Róma 7 domb- ;. ja közül a legmagasabbra épült, majdnem 100 méteres magasságban fekszik. A pápák a XVI. században választották nyári rezidenciájuknak a szellősebb helyen emelkedő épületet, amely addig Ippolito d'Este ferrarai bíboros római rezidenciájául szolgált. A Quirinale palotát három évszázadon át, 1587-től 1870-ig használták a pápák, majd királyi székhely lett belőle. 1946 óta a köztársasági elnök rezidenciája és hivatala helyezkedik el benne. V. Sixtus pápa volt az, aki úgy döntött, hogy a terjeszkedő Róma középpontjából, a város legmagasabb pontjáról hirdeti az egyház hatalmát. Nagyszabású munkálatokba fogtak, bővítették az épületet, megszépítették a kertet, szökőkutakat emeltek. A régi palotát olyan híres építőmesterek nagyobbították meg, mint Domenico Fontana, Carlo Maderno és Gianlorenzo Bernini. Az épületegyüttes egésze csak a XVIII. századra készült el. A pápák azt akarták, hogy a Quirinale a Vatikánhoz hasonlítson, de a palota az ellenreformáció szigorúbb stílusában készült el. Kertje hasonlít a Vatikánéhoz, kápolnája ugyanolyan méretű, mint a Sixtusi, de sokkal szegényebb annál, hiszen hiányoznak Michelangelo nagystílű freskói. A látogatók időrendi sorrendben tekinthetik meg a palota pompás termeit, kezdve az V. Borghese Pál számára a XVII. század legelején gazdagon kifestett szobától a VII. Sándor idején feldíszített galérián át a Sa- voyai-királyok által a századforduló táján fényűző neorokokó stílusban kialakíttatott szalonokig. A Quirinale számos remekművet rejt magában óráktól, nemes anyagokból készült használati és dísztárgyaktól, gobelineken át freskókig és szobrokig. A pápák korából maradtak fenn a Car- rara-fivérek festményei az Özönvízteremben, Pietro da Cortona, a nagy barokk festő képei a Balkon-teremben, és a Keresztelő Szent Jánost ábrázoló festmény a róla elnevezett teremben, mely Giulio Romano, Raffaello egyik tanítványának alkotása. Más termekben ' Botticelli, Lorenese, Lorenzo Lotto fest- ? ményeit láthatják az érdeklődők. A királyok korából kiemelkedik a Tükör-szalon és a trónterem. A kert díszei közé tartozik a zenei hatásokat adó Orgona-szökőkút, amelyet Vili. Kelemen pápa emeltetett a | XVI. század végén egy pogány ninfeum t helyén, továbbá a Ferdinando Fuga ál- ,t tál XIV. Benedek pápa számára épített, ' pompás kilátást nyújtó kávéház, mely- I nek félemeletén Giovan Paolo Pannini | XVIII. századi, szép római tájképei láthatók. A palota díszudvarának fő lát- r nivalója a XVI. század végi Mascheri- no-ház. szögletes harangtomyával. A díszlépcső legismertebb remekműve Melozzo da Forlí XV. században készült. Krisztust glóriával a mennyországban ábrázoló freskója, amelyet egy í pápa hozatott át a XVIII. században a lebontott Szent Apostolok-székesegy- í. ház apszisából. Sanssouci ünnepelt Georg Friedrich Händel Tűzijáték-szvitjével és színpompás tűzijátékkal ért véget szerdán este á Sanssouci-kastély fennállásának 250-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat Potsdamban. A meleg nyári este min1,egy ötezer ember lepte el a kastély parkját, s a magával hozott piknikkosarakból jóízűen falatozva hallgatta az Odera-Frankfurti Szimfonikus Zenekar barokk hangveresenyét. A nap folyamán meghívott vendégek - főleg a jelentősebb európai múzeumok és kastélyok igazgatói - előadásokat hallgattak meg a Sanssouci-kastély európai jelentőségéről, és sor került a kastély és a park - amelyek az NDK idejében népi tulajdonban voltak - visszaadására Brandenburg tartománynak. A jubileumi rendezvények keretében megnyílt a kastélyban a Sanssouciból Európába - Nagy Frigyes ajándékai európai udvaroknak című kiállítás. Az itt látható gazdag anyag legremekebbike az a pompás asztali készlet, amelyet a porosz király Nagy Katalin orosz cárnőnek ajándékozott, s amely kétszáz év elteltével került vissza Potsdamba. Értékes ajándékot hozott Versailles igazgatója, Jean-Pierre Ba- belon is - Voltaire egy levelét, amelyet a nagy francia filozófus Potsdamban írt. A Sanssouci-kastély, az „öreg Fritz” nyári rezidenciája Potsdam legnagyobb turisztikai atrakciója. Tavaly például 1.6 millió látogatója volt csak a parknak, s magát a kastélyt naponta átlag 1600 érdeklődő kereste fel. A Sanssouci-kastélyt az UNESCO a világ kiemelkedő kultúrális emlékei közé sorolta. A Krisztus utáni II. századból való bronzkocsira bukkantak bolgár régészek az ország északkeleti részében. Bolgár lapjelentések szerint a szekér közelében három ló csontvázát is megtalálták. Az ásatásokat végző régészek egyikének szavai szerint a gazdagon díszített bronzkocsit teljesen restaurálni lehet. A lelet jó állapotát a régészek azzal magyarázzák, hogy nem tiszta nemesfémről, hanem bronzról van szó. A „Kireka” néven ismert ásatási helyen, ahol a bronzkocsi előkerült a föld mélyéről, egy II. században élt trák nemest temettek el. A térségben ez már a második eset. hogy antik kocsit ástak ki a régészek. Fél évszázaddal ezelőtt már a felszínre hoztak egy hasonló kocsit Balcsik^áros közelében.
