Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-10 / 119. szám
7 A kánikulát csak így, két keréken lehet kibírni. A száguldást a családból leginkább Dz.simbi kutya élvezi FEJCSERE Egyre feljebb szöknek a cipőárak. A minőségi sportcipők egy része már meghaladta azt a bizonyos 10000 forintos határt. És nem is tart olyan sokáig! Könnyen kiszakad az orra, leválik a talpa. Ezek a kisebb gondok, melyek aránylag jól orvosolhatók. Van viszont egy nagyon fájdalmas pontjuk: a cipő feje. A gyöngyvászon pontosan egy nappal később szakad el, mint ameddig a garancia tart. Murphy! Ezek a cipők már sajnos eldobhatok. Vagy mégsem??? Sokáig kell járni utána, talán egy újabb cipő is szétszakad, de van lehetőség! A városban egy helyen, a Jósában meggyógyítják ezeket a lábbeliket is! A gyöngyvásznat egy újra cserélik, s így a cipőnk kétszer olyan hosszú életű lesz! Ma már mindennek megtalálják az ellenszerét. Talán egyszer az AIDS-nek is. Farkas Zsuzsa A XVII. Motoros Műrepülő Világbajnokság első számát Bessenyei Péter nyerte meg Debrecenben Csábító gyümölcsök Nem a kőszerszámok hordozása, vagy a nagy távolságok megtétele késztette a homo sapiens őseit a két lábon való járásra, hanem az érett gyümölcsök csábító látványa — fejtette ki véleményét Kevin Hunt, az Indiana Egyetem kutatója. Állítását a tanzániai őserdőben megfigyelt csimpánzok viselkedésére alapozza. Ezek, a csontozatukban az Australopithecus afarensis korai hominidához hasonló állatok csaknem mindig azért emelkednek két lábra, hogy gyümölcsöt vagy leveleket tépjenek az ágakról, vagy hogy egyik fától a másikig cammogjanak. Más alkamakkor, például amikor óvatosságból körül akarnak nézni, csak a legritkább esetben emelkednek két lábra. Hunt szerint a korai hominidák hasonló testi felépítése hasonló viselkedést eredményezhetett. Az álnevek írója Harminchét könyvet írt, hat-hétszázezer eladott példányt mondhat a magáénak. Egy debreceni író-műfordító, a magyar sci-fi és fantasy mozgalom kiemelkedő alakja, akit a sajátos piaci törvények álnév mögé kényszerítettek. Valódi nevén - Nemes István - kevesen ismerik. Legismertebb művészneveit - John Caldwell ill. Jeffrey Stone - márkaként jegyzik a könyvpiacon.- Amióta megtanultam olvasni, azóta próbálkozom történetek írásával is. Kezdetben ez nagyon gyermeteg szinten ment. Később Rejtőt próbáltam utánozni, majd elérkezett a nagy regénytervek ideje. Ezek az írások öt-hat oldal után abba is maradtak. ’79-ben indult Debrecenben egy sci- fi klub, ahol felolvasásokat tartottunk. A többieknek tetszettek az írásaim, ez ösztönzőleg hatott. Aztán felvételiztem az Alföld Stúdióba, ez a megye irodalmárait fogta össze. Ennek befejezése után az újságírást is kipróbáltam. ’90-től keményen dolgoztam azon, hogy főállású íróvá válhassak.- írói álnevei is ekkor tűnnek fel először a piacon.- Már az első könyvemet, A Káosz Szavát is álnéven jelentettem meg. Ha a borítón a saját nevem szerepelt volna, úgy alig hatodannyi példányt vettek volna át a terjesztők. A hasamra ütöttem és kitaláltam egy nevet: John Caldwell. Ez 1990- ben történt, még ugyanebben az évben „megszületett” Jeffrey Stone is.- A dolog innen történelem. Ha jól tudom, ma már saját kiadót is vezet...- Ez egy igen kicsi kiadó. Nem is próbálok kiugrani és nagy kiadóvá válni. Látom, hogy a nagyok hogyan küszködnek és mennek csődbe. A könyvszakma elfogadott. Nagyon vigyázok a szerzői jogok tiszteletben tartására. A kiadó egyébként a legkorszerűbb technikával dolgozik, minden előkészítő munkát mi csinálunk; a nyomdában ténylegesen csak a nyomtatás történik.- Mint író milyen módszerekkel dolgozik?- Én is zenét hallgatok munka közben, általában valami pergő dallamot, mint a techno. Erre könnyebb a billentyűket püfölni. Ha romantikus-szerelmes művet írok, akkor ehhez illeszkedően latin-amerikai zenét választok.- Milyen gyorsan ír?- Egyszer egy könyvet négy nap alatt készítettem el. Általában gyorsan írok - ez az eset azért kivétel volt. Igyekszem minél gyorsabban dolgozni, így írás közben jobban átérzem azt, amit az olvasó olvasás közben él át.- Vannak kedvenc írói?- Jack Vance, Robert Silverberg, Philip Jósé Farmer.- Összehasonlításképpen: mi megy jobban a hazai piacon, egy Vance- vagy egy Caldwell-kötet?- Furcsa, de egy Caldwell-történetből 1000-2000 példánnyal több kel el.- Mi a véleménye az írói álnevekről?- Amikor még nem volt nyílt titok, hogy ki áll a Caldwell név mögött, mint kiadó kaptam egy levelet. Az írója valósággal istenítette John Caldwellt. Amikor megtudta, hogy Caldwell valójában én vagyok, ismét tollat ragadott. Újra elolvasta műveimet és így már sokkal kevésbé tetszettek neki.- Mit olvashatunk Öntől legközelebb?- Augusztus végén jelenik meg a Kard és Boszorkányság című novellaválogatás folytatása. A kötetben szerepel két írásom, egy Caldwell- és egy Stone-történet. N.Z. i Most már holtbiztos, hogy Naprendszerünkön kívül is vannak m olyan égitestek, amelyek körül bolygók keringenek — állítják a ■ Science hasábjain a pennsylvaniai H egyetem csillagászai. Már jó ideje se szeri, se száma azoknak a közvéleményeknek, amelyek ezt a várva várt bejelentést hírül adták, hiszen ez nemcsak a csillagászok számára lenne fontos, hanem annak valószínűségét is növelné, hogy a mindenség távo- B : labbi tájain is létezhetnek életet hordozó bolygók. Ezek az állítások azonban mindezideig — enyhén szólva — kétségesnek bizonyultak, lg A pennsylvaniaiak most cáfolhatatlan bizonyítékokat találtak arra, hogy tőlünk 1500 fényévnyire a Szűz csillagkép egyik égitestje körül legalább három bolygónak vagy egy nagyobb bolygórendszernek kell keringenie. Megfigyeléseiket a Puerto Ricó-i, 305 méteres óriásteleszkóppal végezték. A most felfedezett bolygók központi égitestje egy egymilliárd évvel ezelőtt összeomlott hatalmas csillag fantasztikusan gyors pörgést végző maradványa, tehát egy úgynevezett pulzár. E furcsa égitestek rendívül sűrűn, de szigorúan pontos időközönként rádióhullám-impulzusokat bocsátanak ki, s az ebben időnként tapasztalható rendkívül kis eltérésekből vonták le a csillagászok következtetéseiket. A pulzár tömege Napunkénak 1,4-szerese, de anyaga olyan sűrű, hogy átmérője mindössze körülbelül húsz kilométer. A legkisebb bolygójának tömege körülbelül a Holdunkéval egyenlő. A két nagyobbá pedig Földünkének háromszorosa. Valószínűnek tartják, hogy még sok pulzár körül keringenek bolygók, de a NASA kutatói mégsem ezeken keresik az esetleges távoli civilizációkat. A pulzárok környezetében ugyanis olyan erős surgárzások zúdulnak a térbe, hogy ez lehetetlenné teszi bolygóin az élet létezését. Ehelyett inkább a közelebbi „gyanús” csillagokat vizsgálják. Erre nemrég két speciális teleszkópból és egy műholdból álló új megfigyelőrendszert terveztek. A sok száz millió dolláros terv finanszírozását azonban — mint a napilapok is hírül adták — a kongresszus takarékossági okokból leállította. (MTI-Press) A pörgő törpe planétái A Szűz bolygói 1 A finomabb faiatok a vízben hantúroznak Siófoki keringő a nyárban (1.) A Balaton azért még mindig nagyon jó móka. És a miénk, magyaroké. Nem kell idegen nyelvekkel bajlódnunk, némettudásunk csökevényességével is csak akkor szembesülünk, ha merész pillantásokat vetünk az éttermek vendégváró tacepaóira. A lét- és kommunikációs tudatunk biztonságában érezzük magunkat. Velünk lehetnek megszokott újságjaink, ízeink. A csapolt sör ugyanolyan vizes, a röccs pedig ugyanolyan meleg tud lenni, mint odahaza. A minőség továbbra sem ismerős számunkra: vagy megfizethetetlen, vagy egyszerűen csak nem létezik. A kérdés persze nem hordoz magában annyi filozófiai tartalmat, hogy föltegyük magunkban: mit jelent magyarnak lenni a Balatonon? Ugyanis a válaszok egyszerűek. Egy kis szabadság, egy kis kikapcsolódás, egy kis fűn* egy kis happy. A szerencsésebbeknek még szerelem is akad. A kisebbek hajókáz- hatnak, a városban tülkölő minivonatra szállhatnak. A nagyobbak barnára nyúzhatják bőrüket a napon, az éjszakában lazulhatnak. Akik mégsem tehetik meg, hogy a Balaton fővárosában töltsék a nyáridőt, kalandozzanak most velünk ott, az Új Kelet oldalait tartva kezükben. Akárhogy is panaszkodnak az idegenforgalom hazai illetékesei, látványosan pezseg az élet a Balatonon. (Lehetnének többen is?) Siófokon egészen biztosan. Jóllehet a déli órákban alig néhány autót látni az utcákon, estére megduzzad a kikötő környéke. De most még napozóidő van. A nagy- és a kisstrand is tömve, a szabadstrand fotoszintézisre áhítozókkal teli. Öreg és fiatal testek, izompéldányok, bágyadt pocakok, élénk popók. A platánfák árnyékában németek hűsölnek. A Balaton elsősorban a családosok üdülőhelye. Itt, a déli parton még nem mélyül úgy a víz. El lehet hozni a gyerekeket, a nagymamát nagy szalmakalapjában — este csirkegulyást készít neki a topless magyar menye, nem csoda ha kíváncsi, még nem evett ilyet —, akinek már kétszer is el kell mondani a dolgokat (jól tudjuk, az embernek két gyermekkor adódik életében). A nagypapa a fotózásról oktatja az ifjú férjet — a napernyő rejtekében kellemes igazán az élet. Gyereksírás hallatszik. Homokban túró kis kezek, com- bocskák dolgoznak, úszógumik, felfújható csónakok száradnak. Nyugtató jégkrémek áhítata csurog a lurkó szájáról. Megereszkedett férfiak Kaisert melengetve sétálnak, asszonyok húsos bájaikat, fellazult melleiket barnítják. A finomabb falatok feszes pillantásokon át hancúroznak a vízben — belőlük van kevesebb —, másokkal. Mi, magyarok nem vetjük meg a déli szendvicseket, az izzadt szalámiszeletek és felvágottak élvét a zsömle szájában. Sőt, szieszta idején behúzódhatunk a vállalati üdülő teraszára, házikonyhánk finomságaival jól lakatva magunkat olcsón — a siófoki piac és a mozgó dinnyeárusok kínálatából. Egy kis lecsó, vagy egy köny- nyű bableves milyen jól esik! Többtagú család részére ugyanis ezresekbe kerülhet a főétkezés. Különösen egy kellemes vacsora hiányát érzi meg az átlagpolgár, a mólónál, de hangulatos privátéttermekben is csupán ábránd marad. Marhapörkölt 460, halászlé 400, rántott sajt 350, brassói 180, nagyfröccs 170, csapolt sör 200 forintért. A kispénzűek jobban teszik, ha a városközponton kívül eső kifőzdéket láhalászlé már 150 forintért kapható, és egy Ászokot is ihat rá az ember 60 forintért. A helyismeret tehát mindenképpen ajántogatják, ahol ugyan felszolgálás nincs, de latos.
