Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-08 / 117. szám
FALUGAZDÁSZOK PEDIG KELLENEK A helyi önkormányzatok igen kedvezően ítélik meg a falugazdászok eddigi munkáját. A polgármesteri hivatalok szerint a szervezet tevékenységére a továbbiakban is szükség van. Ez tűnik ki azokból a véleményekből, amelyeket a megyei földművelésügyi hivatalok juttattak el a szaktárcához. A nemrégiben közzétett összegzés szerint a falugazdászoknak jelentős szerepük van abban, hogy a nyári mezőgazdasági kampánymunkák zökkenőmentesen zajlanak. A támogatások odaítélésénél és ellenőrzésénél a falugazdászok a gondok jelentős részét levették a termelők válláról, ami növelte tekintélyüket. Emellett nagy szerepük van a konkrét információszerzésben is: az így megszerzett adatokat a megyei földművelésügyi hivatalokhoz továbbítják, amelyek összegzik azokat. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 117. szám Ára: 12,50 Ft 1994. augusztus 8., hétfő BEZÁRJÁK A VAJAI KONZERVÜZEMEKET? MUNKA VESZÉLYBEN Vizsgálatot végzett a vajai feldolgozó üzemekben a Felső-Tisza- vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 1994. július 25-én. A tényfeltárás alapján készült megállapítások szerint az utóbbi két évben fokozódott a község Rohodi úton lévő öt feldolgozójának környezetszennyezése, ami bezárásukhoz vezethet. A FETI-KVF szakmai állásfoglalása a helyi önkormányzat kezébe adta a döntést, ami kedvezőtlen esetben több száz munkás elbocsátásával járhat. A részletekről Paragh Dénes igazgatóhelyettes és Végvári György ügyintéző tájékoztatott. — A vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy a fokozódó kömyezetszeny- nyezésre ráirányítsa a figyelmet. A szennyvízszikkasztó tó nyomásterhelése és szennyezőanyag- terhelése az utóbbi két évben ugrásszerűen megnőtt, ami mélyebben lévőjvóvízkész- leteket is veszélyeztet, ezért a szeny- nyezéskibocsátás azonnali csökkentése szükséges. Mindezek alapján az előírásoknak megfelelő szennyvízelhelyezés felé nem lépő üzemek esetében a környezetvédelmi felügyelőség az üzemi működés felfüggesztését kezdeményezi az illetékes önkormányzatoknál. A vajai iparterületen öt élelmiszer ipari üzem kapott helyet, amelyek lényeges szerepet töltenek be a térség mezőgazdasági termékeinek felvásárlásában, feldolgozásában. Az üzemek szennyvízelhelyezése azonban a mai környezetvédelmi szempontoknak nem felel meg, mert a használt vizek tározó tóba kerülnek, ahol a terület homokos talaján elszivárognak. A szennyvíztározó kiviteli tervdokumentációit még 1980-ban az AGRO- BER készítette. Az üzemvíz végleges elhelyezését gyepöntözéses mezőgazdasági hasznosítással tervezték megoldani, de ez jelenleg nem így működik. A tározó tó terhelésében jelentős növekedés következett be 1991 novembere és 1994 májusa között, és így alakult ki a mostani ötüzemes terhelés. A felhasznált vizek jelentős része technológiai szennyvíz, a kommunális hányad kevés. A megépítés óta eltelt időszakban a tározóból kiöntözés nem történt, a szennyvíz a kéthektáros tározó területén koncentráltan elszikkad. A benne lévő szerves anyag így szeny- nyezi a tározó alatti talajt. A szikkasztó tófúrással és minta- vételezéssel történt állapotfeltárás bebizonyította, hogy a betonitos szigetelőréteg tönkrement, csak nyomokban található meg, ráadásul a tó medre jó vízvezető képességű talajon fekszik, ami ebben az esetben káros, mert köny- nyíti a szerves anyagok réteg alá jutását. Az üzemek már fizettek bírságokat, de ez a megoldás nem szünteti meg a problémát, ezért határidőt kaptak a környezetvédelmi feladatok ellátására, a szennyvíztárolás, -hasznosítás megoldására. A vizsgálatok eredményeit a felügyelőség a helyszínen ismertette, és ennek írásos anyagát az érintett üzemeknek, a vízügyi igazgatóságnak és a polgármesteri hivatalnak átadta. Mindemellett azonban a probléma közös megoldását javasolja, mert közeledik az almaszezon, valamint a munkahelyek megóvása is érdek. Rendőrök és munkásőrök őrzik azt a partszakaszt Havannában, ahol augusztus ötödikén hatalmas tömegtüntetés zajlott le. Erről a partszakaszról indultak azok a hajók, amelyeket az utóbbi napokban az Egyesült Államokba térítettek el. A tüntetésen összecsaptak a rendőrök és a tüntetők. Lövöldöztek, és sebesültek is vannak (Részletek a 2. oldalon) (CIPŐ)TALPON MARADNI ÁLDOZATOK ÁRÁN MINDENKI JÓL JÁR Az 1990 vagy a '91-es évek számtalanvállalat, üzem, szövetkezet életében hoz-’ tak komoly változásokat. Volt, akit felszámoltak, csődbejutott, megszűnt, vagy éppen átalakult, és áldozatok árán is, de talpon maradt. Ez utóbbiak közé tartozik a Cipőipari Szövetkezet is. A bajok itt is '91-ben kezdődtek, a külső piaci nehézségek és a belső vezetői válság miatt az elmúlt évben csődöt jelentett a szövetkezet. Az adósságállomány elérte a 75 millió forintot, ami főleg az APEH, Bank felé való tartozásból, és az indokolatlan mennyiségű alapanyag megrendelésből halmozódott fel.- Végül is hogyan lábalt ki a szövetkezet a kátyúból? - kérdeztük Kozma István ügyvezető igazgatót, aki a csőd közepén vette át az irányítást. — Első lépésként sikerült elérni, hogy ne legyen felszámolás, megegyeztünk a hitelezőkkel, hogy részletekben törlesztjük az adósságainkat. Elég nagy volt a szövetkezet, a korábbi háromszáz fős létszám helyett ma 140 dolgozónk van. A kisvár- dai üzemrészünket leszereltük és a berendezést eladtuk, illetve a nyíregyházi központi üzemünk területén is adtunk el épületrészeket, feleslegessé vált berendezéseket, gépeket. Szándékunkban áll eladni az újfehértói üzemet is. Ezek eredményeként jelenleg ott tartunk, hogy 40 millió forintot már visszafizettünk. Aztán úgy döntöttünk, hogy szétválasztjuk a termelést, ezért ! 993-ban létrehoztuk a Nyírmokaszin Kft-t. Ez egyszemélyes kft., a szövetkezet a tulajdonos, a termelés a kft-ben folyik, a szövetkezet csak a vagyonkezeléssel foglalkozik. A további tartozásainkat megállapodás szerint ütemezve törlesztjük, amit igyekszünk tartani.-Jelenleg milyen termékeket készítenek, és milyen megrendelésre?- A korábbi hagyományos termékeink megmaradtak, így elsősorban férfi mokaszinokat, csizmát és bakancsot gyártunk. Amit elsősorban belföldön értékesítünk, illetve az ukrán, orosz piacra is viszünk. Termelésünk körülbelül 20 százaléka bérmunka, Németországba női mokaszinokat szállítunk. Egyébként termékeinket most már bárki, egyéni és közületek is megvásárolhatják az üzemünk területén, termelői áron, állandó jelleggel. Stabilizálódik a termelési ütemünk is, naponta 500 pár cipő kerül le készen a szalagról.- A jövőt illetően milyen terveik vannak?- A jövő évtől mindenképpen beindítjuk a kisméretű fiú és női mokaszinok gyártását, teimészetesen a jelenlegi típusok mellett. A mokaszin termékeinket, a sok hamisítás és másolás miatt NYIMO védjeggyel látjuk el. A megmaradt dolgozóink jó képzettségű szakemberek, és nagyon fontos, hogy egyet akarunk: minél több és jó minőségű terméket előállítani, és akkor mindenki jól jár... KÖLCSEY-SZOBOR SZŐDEMETEREN Felavatták szombaton Kölcsey Ferenc szobrát szülőfalujában, a Szatmár megyei Sződemeteren. A helyi református templom kertjében felállított szobor Kő Pál budapesti szobrász alkotása, amelyet a Magyar írószövetség ajándékozott a Szatmárnémeti Kölcsey Körnek. A szoboravató ünnepségre meghívták a magyar és román társadalmi, politikai és egyházi élet számos ismert személyiségét. A himnusz költőjének szoboravatásán ünnepi beszédet mondott többek között a helyi polgármester és a megye prefektusa mellett Tornai József, a Magyar írószövetség elnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Bálint-Pata- ki Jószef, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, loan Chis, a Szatmár megyei Tanács elnöke, Tőkés László és Tempfli József nagyváradi, valamint Kocsis Elemér debreceni püspökök, Cornelia Bállá műfordító, az EMKE részéről pedig Kötő József irodalomtörténész, az EMKE főjegyzője. Kölcsey Ferenc műveibőlMelegh Vilmos nagyváradi és Mirea Marid szatmári színművész szavalt, a Nagykárolyi Római Katolikus Parókia kórusa Visnay Csaba vezényletével pedig kórusműveket adott elő. HATALMAS TÜNTETÉS A KUBAI FŐVÁROSBAN
