Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-30 / 136. szám
Boncasztalok a törvény szolgálatában Orvosszakértőnek lenni nem irigyelt mesterség. A bűnügyi filmeknek sem ők a főszereplői, pedig a halottakat vizsgálva sokszor az élők sorsáról döntenek. Az Atlantic sajtószolgálat munkatársa dr. Buris Lászlónál, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvosszakértői Intézet igazgatójánál járt, és afelől érdeklődött, vajon hogyan segíti munkájuk a nyomozást és milyen új módszereket használnak a vizsgálatok során? Ahol ők dolgoznak, csönd és hűvösség van. A márványasztalokon az élet' nevében faggatják a halált. Ehhez a hivatáshoz nem elég a tudományos megszállottság, ide gyomor kell. Ráadásul itt nincs paraszolvencia. (A többnapos munkáért járó szakértői díj ma egy kőműves három órányi bére.) Az igazságügyi orvosszakértők egy- egy haláleset kapcsán fontos szerepet kapnak. A tényeket feltárva ők mondják ki, hogy mi a halál oka, az körülbelül mikor és milyen körülmények között következett be. Felelős véleményt nyilvánítanak arról, hogy mi történt: baleset, gyilkosság vagy ön- gyilkosság? A nagy kérdés az: meg lehet-e szólaltatni a halottat, és ha igen, hihető is, amit mond? Ezekre a kérdésekre Dr. Buris Lászlótól, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvosszakértői Intézetének igazgatójától, a nemzetközi hírnevű professzortól kértünk választ. A szakértő szerint a halottat — képletesen, persze — meg lehet szólaltatni, csak tudni kell kérdezni tőle. A boncolóorvos jó tíz év gyakorlattal válhat olyan igazságügyi szakértővé, aki jó lelkiismerettel foghat munkához. Tizenöt év múltán már azt is elmondhatja magáról, hogy keveset téved. A professzor saját tapasztalatai alapján szenvedélyes híve annak, hogy az orvosszakértő a munkát a rendőrökkel együtt, már a helyszínen kezdje meg. A boncolás a nyomozás szerves része. Ha attól elkülönítik, könnyen zsákutcába lehet tévedni. Jó pár éve egy meglehetősen vizes, zsombékos területen véres női holttestet találtak. A mellen számos szúrás volt. Emberölés gyanújával a férjet már őrizetbe is vette a rendőrség, amikor a professzor is a helyszínre ért. A halottat megvizsgálva az a gyanú erősödött meg benne, hogy nem gyilkosság, hanem öngyilkosság történt. Feltevését a boncolás igazolta: a szív felett számos apró, kismélységű szúrás volt. A késsel elkövetett öngyilkosságok jellegzetessége ugyanis az a néhány kísérleti szúrás, amelyet a szakértő szem legkésőbb a boncasztalon felismer. A rendőrség vizsgálata az orvosszakértői véleményt rövidesen más adatokkal is megerősítette: a nő valóban önkezével vetett véget életének. Az ártatlan férj egy hosszú és megalázó procedúrától menekült meg. Időnként előfordul az is, hogy az orvosszakértő nem ér rá, s helyette kihívják a körzeti orvost. így fordulhatott elő az az eset, hogy a felületes halottszemlén természetes halálokot jelöltek meg. A hozzátartozók a ravatalozási előkészületek során viszont észrevették: véres a halott inge. Ők szóltak a rendőrségnek is. Ha szakértő van a helyszínen, ilyesmi aligha fordul elő. Az emberölések elszaporodása új feladatok elé állítja a tapasztalt szakértőket is. Több az olyan gyilkosság, amelynek tettese ismeretlen. A boncolási jegyzőkönyv tehát még nagyobb jelentőségre tesz szert a nyomozók munkájában, de a bíróság előtt is. Több a lőtt seb mostanában, több a darabolás is. A lőtt sebeknél a be- és kimeneti nyílás, a lőcsatoma vizsgálata, annak a távolságnak a becslése, amennyiről a lövést leadhatták, sok tapasztalt orvosszakértőtől is új ismereteket követel meg. „A lőtt sebek vizsgálata minden esetben csapatmunkában történik” — mondja dr. Buris László. Be kell vonni a fegyverszakértőt, a nyomszakértőt is. Nemrégiben például egy rendőrre támadó bűnöző karateütést „alkalmazott”, a „közeg” egy pillanatra elvesztette az eszméletét, aztán megrázta magát és tüzelt. Közvetlenül az esemény után a katonai ügyésznek úgy vallott, hogy ő még állt, amikor elsütötte a pisztolyt. A lőcsatoma vizsgálata viszont egyértelműen kimutatta, ő már a földön feküdt, mikor a lövedék a támadóba hatolt. Tehát jogos volt a fegyverhasználat. Hajdú-Bihar megyében, Tégláson, 1992. szeptember 11 -én délelőtt egy elhagyott temetőben női holttest darabjait találták meg, fej és az alkarok nélkül. A koponyája két hónap múlva került elő, az út menti árokból. A tettes máig is ismeretlen. Az orvosszakértő azonban megállapította a korábban megtalált hullarészek egybetartozását. Visszaigazolva a rendőrség feltételezését, bizonyította, hogy az áldozat N. I. téglási lakos. Megállapította, hogy a darabolást az egészségügyben járatos, anatómiai ismeretekkel rendelkező személy hajtotta végre, vagy olyan ember, aki állatvágásban gyakorlott. A professzor az esetről szólva azt is hozzátette: még a gyakorlott boncolóorvosok között is ritka, aki így ki tudja — mint orvosi nyelven mondják — ízesíteni a csípőizületet, térdizüle- tet. A halott személyazonosságának bizonyításához a professzor új módszert dolgozott ki. Régóta ismert eljárás, hogy az ismeretlen halott koponyáját olyan szögben fotózzák le, amilyen szögben arról a személyről, akivel azonosnak hiszik, korábban fénykép készült. A két negatív egybevetése igen fáradságos munkát igényel. Nos, Buris professzor Európában elsőként mindezt egy videokamera, egy monitor és egy számítógépes program segítségével gyorsan elvégzi. Lélegzetelállító, ahogy egy megölt szabolcsi lány koponyájára a monitoron felépül az arc, s megjelenik a lány még életben készült fényképe. A professzor szerint a magyar igazságügyi orvosszakértőknek jó a nemzetközi híre. Öt év múlva azonban a mai legjobbak kiöregednek, utánpótlás pedig alig van. A holnap szakértőit elriasztja az anyagi elismerés hiánya. Pedig a halott áldozatok hiteles vallomása révén hamarabb, kevesebb és olcsóbb nyomozással lehet megfogni a tettest. Némethy Gyula Domingo lemondta hangversenyeit Édesanyjának súlyos megbetegedése miatt szeptember végéig lemondta valamennyi hangversenyét Placido Domingo, a világhírű tenorista. A mannheimi koncertügynökség érről szóló közleménye szerint a tervezett hangversenykörút - Gelsenkirchen, Lisszabon, Jeruzsálem és Párizs - minden fellépése elmarad. Később érkezett a hír, hogy Domingo édesanyja, Pepita Embil Domingo 76 éves korában vasárnap Mexikóban elhunyt. (MTI-Press) Nem félek a zuhanytól, sőt, ebben a nagy melegben kifejezetten jólesik a hűsítő. Hogy akkor miért ilyen ijedt az arcom? Hát mert a boxerkölykök mind így néznek ki Az Alpok kincse Víztiszta hegyikristályok, sárga cit- rinek. lila ametisztek, meg drágakövek, mint az akvamarin, a smaragd, a topáz, közönséges ásványok pompás kifejlődésben: epidot, scheelit, rutil, gránát, diopszid és különlegességnek termésarany kristályok. És akkor még meg sem közelítettük a Magas Tauern kétszáz ásványának, érceinek felsorolását. A Magas Tauem (Hohe Tauem) a Keleti-Alpok középső részének hegycsoportjait foglalja magába, köztük a Gross- glocknert, Ausztria legmagasabb hegységét. Több százmillió év telt el azóta, hogy az egykori óceán helyén bonyolult földtani folyamatok során magas- hegység képződött, kőzetek, ásványok, drágakövek, ércek sokaságával. Hogy minderről némi fogalmat kapjunk, nem kell a helyszínre utaznunk. Elég, ha az érdeklődő felkeresi a Magyar Természettudományi Múzeum új kiállítását (a Magyar Nemzeti Múzeum épületében), s megnézi az osztrák testvérintézmény, a bécsi Természet- tudományi Múzeum vendégtárlatát. Az Alpok kincse — Ásványok és ércek a Magas Tauemből című összeállítást. A kiállítás Drezdából érkezett a magyar fővárosba, és október 9-ig vendégeskedik nálunk, innen Salzburgba viszik tovább. A kiállítás tárgyai számos intézmény és magánszemély tulajdonát is tartalmazzák. S az egyik kiemelkedően szép ásványlelet, a Knappenwandról származó epidot kristálycsoport éppen a Magyar Természettudományi Múzeum birtokában van. Természetesen ez a pompás lelet is szereplője az itteni kiállításnak. Három szövetségi állam, Tirol, Salzburg és Karinthia osztozik a Hohe Tauern nemzeti parkján, Ausztria reprezentatív és legnagyobb — 1786 négyzetkilométeres — védett természeti területén, ahol 29 települést és nyolcvanezer lakost számlálnak. A hegycsoport földtani kialakulásától kezdve a jelen vegetációig sok mindenre kitér a kiállítás. Makett mutatja be a Tauern-ablak felépítésében résztvevő földtani egységeket. Az Alpok tektonikai felépítésének jellegzetességei ugyanis a földkéreg olyan szeletei, amelyek takaróként, mechanikai úton, a földrészek vándorlása során tolódtak egymásra. A magasabb egységek alól kibukkanó elemek ablakként nyújtanak bepillantást a mélyebb rétegekbe. Tíz földrajzi egységben foglalják össze a rendezők az Alpok jellegzetességeit, a híres ásványlelőhelyeket, ércelőfordulásokat, természeti látványosságokat, régészeti lelőhelyeket egymás mellé sorjázva. Tematikailag a geológiától a kőzet- és ércelőfordulás, az ásványtan, a történelem előtti korok örökségei, a bányászat és kultúra, a természetvédelem, a növény- és állatvilág címszavak fedik a látványt. Az ám, a látvány. Merthogy ez a tudományos és tanulságos kiállítás felettébb szemet-szívet gyönyörködtető. Pazar csillogású ásványok, drága- és féldrágakövek, meg a belőlük formázott ékszerek (történelem előtti időkből valók és maiak) szikráznak, ragyognak a vitrinekben. Az egyik formájával, fantasztikus kristályszerkezetével, a másik mély tüzű színeivel kápráztat el. A harmadikat kicsinysége, a negyediket óriási mérete miatt csodáljuk meg. Még mikroszkóp alatt is megvizsgálhatunk harminckilencféle ásványt. És az is kiderül, hogy négyezer évvel ezelőtt találtak először tauemaranyat. Krisztus születése előtt 130-ban pedig igazi aranyláz tört ki e helyen. Ám még most is rejt aranyat a hegy, s erre a patakokban, folyókban ma is rábukkanhatunk. (MTI—Press)
