Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-01 / 111. szám
4 1994. augusztus L, hétfő ÚJ KELE Hóhérhiány A szaporodó bűnesetek mellett a moldovai igazságszolgáltatás gondjait tetézi, hogy a parlament a múlt héten, az alkotmánymódosítások során visszaállította a halálbüntetést, Moldovában viszont nincs képzett hóhér. A Szovjetunió idejében a moldovai halálraítélteket Ukrajnában, Oroszországban vagy valamelyik másik tagköztársaságban végezték ki. A szovjet birodalom széthullása után már sehol sem vállalják át a moldovai halálos ítéletek végrehajtását. Romániáról nem is beszélve, hiszen ott a nemzetközi egyezményekhez csatlakozva betiltották a halál- büntetést. A moldovai börtönökben mintegy tíz halálraítéltet tartanak fogva, akik mindaddig ott is maradnak, amíg nem találnak képzett hóhért, és nem teremtik meg a szükséges feltételeket a büntetés végrehajtására. A szerbek titakoznak M. Szigorított szankció Genfben szombaton a nemzetközi összekötő csoport külügyminiszterei a boszniai béketerv elfogadtatását kikényszerítő intézkedésekről döntöttek. Az öt ország - Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország - külügyminiszterei az Egyesült Államok genfi ENSZ-képviseletének székházában tartott ülésükön megállapodtak abban, hogy megszigorítják a Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró állam- szövetsége) ellen már korábban bevezetett szankciókat. A döntésre annak nyomán került sor, hogy a boszniai szerbek elutasították a csoport béketervét. A külügyminiszterek abban is megállapodtak, hogy erélyesen fellépnek a büntetőintézkedések érvényesítéséért, a szankciók megsértése ellen a térségben. A nagyhatalmak képviselői ugyanakkor nem határoztak arról, hogy a szerbek ellen bármilyen, azonnali katonai akciót hajtsanak végre. Figyelmeztették azonban őket, hogy ha továbbra is akadályozzák a béketervet, akkor elkerülhetetlenné válik a muzulmánokat sújtó fegyverembargó feloldása. A nyilatkozat egyben felszólítja a szerbeket, hogy sürgősen vizsgálják felül a béketervvel kapcsolatos álláspontjukat. A csoport tagjai óva intették a boszniai szerbeket attól is, hogy bármilyen kísérletet tegyenek Szarajevó körülzárására. A nagyhatalmak egyben elkötelezték magukat, hogy megerősítik a boszniai biztonsági és tilalmi övezeteket. A boszniai szerbek szombaton közölték: komolyan fontolgatják, hogy megszakítsák a kapcsolatot a nemzetközi összekötő csoporttal, miután a csoport a szankciók szigorítása mellett döntött az általa kidolgozott béketerv elutasítása miatt. Ezt Jovan Zametica, Radovan Karadzic boszniai szerb vezető szóvivője közölte Palában. - Míg az összekötő csoport genfi közleményének részletes szövegére várunk, komolyan fontolóra vesszük, hogy a „Boszniai Szerb Köztársaság,, együttműködjön-e a jövőben is az összekötő csoporttal; főleg azokkal az országokkal, amelyek a Ipghangosabban kardoskodtak a büntetőintézkedések mellett - közölte a Reuter szerint a szóvivő. Zoran Lilie, a Szerbiából és Mon- tegróból álló Jugoszlávia elnöke szombaton - még a genfi döntés nyilvánosságra hozatala előtt -kijelentette: „eljött az idő, hogy megvédjük a hazát”. Lilie a belgrádi katonai főiskola tisztavató ünnepségén felszólalva követelte, hogy a nemzetközi közösség ismerje el az egész szerb nép nemzeti és állami érdekeit. Lilie hangsúlyozta: a boszniai szer- bek nem akarnak háborút. Békét akarnak. Semmi mást nem kémek, csak azt, amit a többiek már megkaptak: garanciákat. Lilie rámutatott, hogy a Szerbek továbbra is tartják magukat ehhez, még ha drágán fognak is fizetni jogaikért - jelentette az AFP. A koalíciós megállapodás és a kormányprogram önkormányzatokkal kapcsolatos részeiről rendezett konzultációt a polgármesterek számára Budapesten a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabad- egyetem Alapítvány. A fórumot Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nyitotta meg, Baja Ferenc a koalíció önkormányzatokra vonatkozó kormányzati összefüggéseiről adott áttekintést. Kitért arra, hogy sürgősen meg kellett határozni a tervezett változások irányát ahhoz, hogy időben, alkotmányos rendben kitűzhetők, s megtarthatók legyenek az önkormányzati választások. A koalíciós partnerek egyetértettek abban, hogy ősszel legyenek a választások, bár néhányan kételkedtek abban, hogy a két párt képes lesz-e egyáltalán megállapodásra jutni az alapkérdésekben. - Azóta tisztázódott, hogy ebből a szempontból nincs akadálya a helyi önkormányzati választások őszi megtartásának - mutatott rá a miniszter. A miniszter a továbbiakban nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az Országgyűlés feloldotta a polgármesteri és képviselői összeférhetetlenséget. Kijelentette: a polgármesterek jelenléte a parlamentben is lehetővé teszi a helyi érdekek közvetlen reprezentálását a törvényhozásban. Az ebből adódó gyakorlati és erkölcsi kifogásokat pedig véleménye szerint politikai önmérséklettel és bölcsességgel fel lehet oldani. Erre egyébként a miniszter szerint az önkormányzati választások során a mostaninál nagyobb lehetőség nyílik majd. A helyi önkormányzati képviselőtestületi tagok és a polgármesterek közvetlen választásával ugyanis a jelölteknek és a választóknak egyaránt módjuk lesz arra, hogy mérlegeljék, indokoltnak tartják-e a polgár- mesteri és az országgyűlési képviselői tisztség egyidejű fenntartását. Az önkormányzati törvény tervezete tartalmazza, hogy a polgármester is megállapíthat önkormányzati feladatot és hatáskört. Ugyancsak lényeges, hogy az eddigi áldatlan vitáknak elejét véve a háromezer lélekszám alatti települések esetében a választók, illetve a polgármester döntése esetén társadalmi munkában is ellátható a polgármesteri tisztség. A törvénytervezetek mindemellett meghatározzák a polgármesterek jogi felelősségének szabályait is. A koalíciós pártok között, mint a miniszter elmondta, abban is egyetértés van, hogy a helyi önkormányzati választásokat érvényességi korlát nélkül és egy fordulóban tartsák meg. A korábbi évek tapasztalatai szerint ugyanis a második forduló érdemben nem befolyásolja az elsőben kialakultjeredményeket. Az Országgyűlés új házszabálya Egyelőre nem érkezett képviselői módosító indítvány az Országgyűlés új házszabálytervezetéhez, amelyet a közelmúltban postáztak a nyári szabadságukat töltő honatyáknak. A Parlament tisztikara azt szeretné, ha a képviselők augusztus 22-ig eljuttatnák a házszabállyal kapcsolatos észrevételeiket, módosító javaslataikat az alkotmányügyi bizottsághoz, így a tervek szerint a jövő hónap végén összeülő törvényhozás az elsők között határozhatna a Ház működését szabályozó jogszabálycsomagról, és szeptembertől már alkalmazhatnák is az új házszabályt. Bár a honatyáknak csaknem egy hónap áll még rendelkezésükre módosító indítványaik megfogalmazására, várhatóan kevés ilyen jellegű javaslat érkezik majd, miután a házszabály-csomag tervezetének ügyében - csaknem négyéves előkészítő munka gyümölcseként - hatpárti konszenzus alakult ki. Az új házszabály-tervezet legfontosabb céljának kormánypárti és ellenzéki politikai erők egyaránt azt tartják, hogy segítségéve] gyorsabbá, hatékonyabbá válik a törvénykezés. A jogszabály-csomag emellett fontos garanciákat is tartalmaz a Parlament demokratikus működésének szavatolására. A tervezet mindenekelőtt rögzíti a képviselők működésének szabadságát, amikor kimondja: a képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, és ebbéli működésükben nem utasít- hatóak. Ugyanakkor a szervezett, hatékony működés érdekében a tervezet komoly biztosítékokat tartalmaz a frakciók „körülbástyázására”. így például megemeli a frakcióalapítás limitjét. Míg jelenleg legalább 10 képviselő alakíthat állandó képviselő- csoportot, addig az új szabályozás szerint 15, ugyanazon párthoz tartozó honatya állhat össze frakcióvá. Mivel a Parlament előző ciklusában számos probléma adódott a felbomló, újonnan alakuló frakciók miatt, a tervezet most szabályozza a képviselőcsoportból kiváló honatyák lehetőségeit. A javasolt rendelkezések nem érintik a frakciót elhagyó képviselő mandátumát; tehát nem veszi figyelembe azokat a felvetéseket, amelyek különösen a listán megválasztott képviselőktől megkövetelték volna, hogy mondjanak le mandátumukról, ha távoznak a frakcióból. Ugyanakkor a tervezett rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a „pályaelhagyó” honatya azonnal valamelyik más frakcióhoz csatlakozhasson. Erre csak a kilépést, vagy kizárást követő hat hónap elteltével nyílik lehetősége. A hatékonyság és a demokratizmus érvényesítésének kettőssége jellemzi a tárgyalási rendre vonatkozó szabályokat is. így például a munka gördülékeny- ségét segíti a képviselői indítványok szűrése, a módosító indítványok körének szűkítése, a formai követelmények szigorítása. Új rendelkezésként a tervezet bevezeti például, hogy a központi költségvetést érintő módosító indítványokban meg kell jelölni az egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is. A hatékony működést segíti a bizottságokban az úgynevezett helyettes tag intézményének bevezetése. Eszerint a bizottsági tag távolléte esetén a testület valamely másik tagjának eseti képviseleti megbízást adhat. A helyettes a határozathozatalkor kétszer szavazhat. Az új házszabály némi szankcióval próbálja majd jelenlétre ösztökélni a honatyákat a plenáris ülések alkalmával. így az a képviselő, aki az adott hónapban a szavazásoknak több mint harmadáról igazolatlanul hiányzik, kénytelen lesz elbúcsúzni alapdíjának egy részétől. Hogy pontosan mekkora hányadtól, azt majd a Házbizottság határozza meg. A parlamenti munka demokratizmusát olyan intézmények hivatottak szavatolni, mint például az ülések nyilvánossága. Zárt ülést csak az államtitok, a szolgálati titok, illetőleg a személyes adatok védelme érdekében lehet elrendelni. Fontos garanciális elem, hogy a bizottsági vitában kisebbségben maradt álláspontot ismertethetik a Parlament plenáris tanácskozásán. Az új házszabály rendelkezik arról is, hogy a képviselők legalább egyötödének javaslatára vizsgálóbizottságot kell létrehozni. Amennyiben a testület a kormány vagy bármely kormányzati szerv, illetve minisztérium tevékenységét vizsgálja, akkor a bizottság elnökévé mindig ellenzéki képviselőt kell választani. Hasonlóképpen a honatyák egyötödének írásbeli indítványára a Parlament a javaslatban megjelölt politikai kérdéskörben vitát tart. A politikai vitát az indítvány benyújtásától számított 14 napon túl, de 28 napon belül meg kell tartani. A szabályozás újdonsága, hogy a napirenden nem szereplő - ám a képviselő által fontosnak tartott - ügyben a napirend tárgyalása után szót kaphat bármely honatya. Napirend előtt azonban csak a frakcióvezetők szólalhatnak fel a képviselőcsoport nevében. Népművészeti nyári egyetem Az idén először valamennyi határainkon túli magyar tájegység közössége képviselteti magát a vasárnap kezdődött hagyományos népművészeti nyári egyetemen, Zalaegerszegen. A TIT Ismeret- terjesztő Társulatának Zala megyei szervezete tizennyolcadik alkalommal invitálta a rendezvényre a magyar népművészet iránt érdeklődőket. Vasárnaptól egy héten át félszáz magyar, bolgár, finn, német, osztrák, és svéd vendég ismerkedik a magyar közösségi és családi ünnepekkel, valamint az ezekhez kapcsolódó népszokásokkal. A hallgatók nemcsak elméletben, hanem zalai népművészek segítségével műhelyfoglalkozásokon keresztül is betekintenek az ünnepek előkészületeibe, szokásaiba. A szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, horvátországi, vajdasági és szlovéniai magyarok a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a városi, valamint a megyei önkormányzat által alapított ösztöndíjjal vesznek részt a nyári egyetemen. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter a budavári Hercegprímási Palotában személyesen adta át Pas- kai László bíboros prímásnak Esztergom-Budapest érsekének azt az ötmillió forintot, amelyet a tárca a robbantás következtében megsérült Mátyás-templom helyreállítási munkálataira ajánlott. Képünkön: F ábián János kanonok megmutat ja a sérült feszületet Fodor Gábornak és Paskai Lászlónak (MTI-F'otó: Götze Krisztina) Gorbacsov visszaperli szülőházál Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió el: és egyetlen elnöke nemcsak beteg éde anyjáért, de a család szülőháza miatt komolyan aggódik. 1991 nyarán, amikor Gorbacsovot kommunisták puccsal próbált! hatalmából eltávolítani, édesany életében is nagy változások történtek. Szovjetunió felbomlásával az állam m nem gondoskodott olyan nagylelkűen asszonyról, mint korábban. A támasz nélkül maradt Mari Pantyelejevna, kisebbik fia közr működésével eladta gyermekei prive nojei szülőházát Andrej Razinnak, orosz popcsillagnak, aki cserébe l zonyos életjáradékot fizet az as szonynak. Gorbacsovot az esemény teljes' váratlanul érte, már megakadályoz Sem tudta. Most azonban, hogy an) Moszkvába költözött, az ex-elnök p< indított a családi tulajdon vissz szerzéséért. Razin azonban eddig rr háromszor nem jelent meg az ingatla nal foglalkozó per tárgyalásán - den ki a dpa tudósításából.
