Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-24 / 131. szám
UJ KELET MAGAZIN 1994. augusztus 25., csütörtök 7 Egyetértésben — Sipos Dávid, 4,5 éves és hugicá.ja, Réka, 2 éves. Továbbra is várjuk képeiket. Címünk: 4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 8. Prostituált gyermekek Ázsiában Számos ázsiai és latin-amerikai országban a gyermekek szexuális kizsákmányolása hozzátartozik a gazdasági élethez. Nyolc ázsiai országban legkevesebb egymillióra tehető az ilyen gyermekek száma. Országonként változó a gyermek- prostitúció mibenlétének a megítélése. Brazíliában például félmillióra becsülik a prostituált gyermekek számát, és közéjük sorolják azokat az utcagyerekeket is, akik esetenként eladják magukat, ha ajánlatot kapnak. Az egymillióra becsült ázsiai prostituált viszont zömében nyilvános- házakban vagy masszázsszalonokban „dolgozik”, általában olyan körülmények között, amelyek a rabszolgatartáshoz hasonlítanak. Számos tényező befolyásolja ennek az üzletnek a virágzását, köztük a reménytelen anyagi helyzet, de legfőképpen az, hogy a viszonylag olcsó légiközlekedés korszakában a prostituált gyermekek nyomában egyre több „turista” és üzletember indul útnak az ipari országokból és más fejlődő országokból. Sokan azért, mert ily módon kevésbé fenyegeti őket a leleplezés és a börtön, vagy pedig azt hiszik, hogy gyermekektől nem kapnak AIDS-fertőzést. Szakszerű statisztikát nem vezetnek a prostituált gyermekekről, de egy thaiföldi székhelyű szervezet — az ECPAT —, amely elnevezésében is feltüntette a kitűzött célt: vessünk véget a gyermek- prostitúciónak az ázsiai idegenforgalomban, az alábbi adatokat hozta nyilvánosságra. A prostituált gyermekek száma Indiában 300 000, Thaiföldön 100 000, T aj va- non 100 000, a Fülöp-szigeteken 100 000, Vietnamban 40 000, Sri Lankán 30 000, Kínában pedig sok ezer. Indiai bordélyházakban, becslések szerint, 150 ezer 16 éven aluli nepáli kislány és Pakisztánban 40 ezer bengáli prostituált gyermek él. Németországban, Norvégiában és Svédországban új törvényeket hoztak, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermekekkel visszaélő „szex-turisták” ellen saját hazájukban bírósági eljárást indíthassanak. Ausztrália, Franciaország és Uj-Zéland hasonló törvény bevezetésére készül. A gyermekek jogairól szóló konvenció 34. cikkelye kimondja, hogy az okmányt ratifikáló országoknak véget kell vetniük a gyermekek prostitúció útján történő kizsákmányolásának vagy más, törvénybe ütköző szexuális felhasználásuknak. Egyetlen kormány sem ösztönzi a „szex-turizmust”, és néhány kormány sokat tesz annak érdekében, hogy megóvja tőle a gyermekeket. | Embert, állatot védeni kelII ^ KÖTELEZŐ-E A TÜDŐSZŰRÉS? A tüdőgyógyász szakembereket élénken foglalkoztatja a tébécés megbetegedések megelőzésének és hatékony terápiájának kérdése. Olyannyira, hogy olykor sarkítva is fölteszik a kérdést: vajon a prevenció vagy a gyógyítás érdemel-e elsőbbséget a járványügyi szempontból ismét gondot okozó kór visszafordításában. Különösen élesen vetődött föl ez a Mos- dósi Tüdő- és Szívkórházban legutóbb megtartott tudományos eszmecserén, ahol hazánk 250 tüdőgyógyász szakorvosa, mellkassebésze, gondozóvezetője, tiszti- és háziorvosa vitatta meg a problémát. Nem kis meglepetést keltett továbbá — és ugyancsak megosztotta a szakemberek véleményét —, hogy fölröppent a hír: hazánkban már nem kötelező a tüdőszűrővizsgálat. Dr. Pataki Géza, az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettese nem erősítette meg, de nem is cáfolta ezt. — A WHO hivatalos állásfoglalása szerint a tébécé elleni küzdelem döntő momentuma a fertőző beteg meggyógyítása — mondta. — Mivel az egész világon csak Magyarországon honos az intézményes lakosságszűrés (más országokban ugyanis már csak a veszélyeztetett csoportokra terjed ez ki), fölmerül a kérdés: fönn kell-e, fönn lehet-e tartani továbbra is ezt a rendszert. A szakmai kollégium 1972- ben kiadott állásfoglalását az országos tiszti főorvos az „Egészségesebb Nemzetért” programba is átvette. Ennek alapján úgy foglaltunk állást, hogy 40 év fölött — ami Magyarországon a halálozási viszonyok tekintetében határpont—kötelező a szűrő- vizsgálat. De 40 év alatt is el lehet végezni akkor, ha az adott területen ez járvány- tani okokból indokolt. — Végül is kiknek kötelező a szűrés? — A szűrésekről szóló törvény, jogszabály most van születőben. Az egyéb fertőző betegségekre vonatkozóan is készül egy, s talán a második félévben napvilágot lát. Addig a már említett, egészségügyről szóló, 1972-es törvény van érvényben. Ha valakit az intézményhálózat behív, annak kötelező elmennie. Azt a népességcsoportot szűrjük, ahol a betegség előfordulásának valószínűsége magas. Köztudott ugyanis, hogy a gyermek- és felnőttkorban végzett ernyőképes szűrés nem igazán ajánlatos, s a programban az is szerepel, hogy a népesség sugárterhelését csökkenteni kell. De van egy, a BCG-oltást megelőző tuberkulinszűrés, amit 10-12 éves korban végzünk. Ennek az a jelentősége, hogy ha valaki tuberkulin pozitív, akkor azt nem kell újra oltani. Ilyenkor emeljük ki azokat, akiknél még kifejlett betegséget nem látunk, de a tuberkulinpróba hiper- aktivitást mutat. Őket ugyanis megelőző kemoterápiás kezelésben kell részesíteni. — Úgy hírlik, hogy ezt a kezelést másokra is kiterjesztik. — A nemzeti program előírja, hogy mindazoknál alkalmazni kell a megelőző kemoterápiás kezelést, akik tartósan együtt vannak — akár munkahelyen is — azzal a beteggel, aki egy ideig fel nem ismert esetként élt a: adott közösségben. A jelenlegi gyakorlat szerint a családon belüli vagy közvetlen baráti körben, 30 éves korig adjuk megelőző kezelésként az Izoni- cidet. — Valamikor a fertőző tüdőbetegeket hermetikusan elkülönítették. Ma egyfajta liberalizmus tapasztalható e tekintetben. Ón szerint mi a helyes gyakorlat? — Ez a kérdés a szakemberek körében is gyakran fölmerül, mert ma már a kezelésbe vett gümőkóros betegek néhány nap alatt, de legkésőbb két héten belül elvesztik a fertőzőképességüket. Én az országos tiszti főorvossal egyetértek abban, hogy a masszívan fertőző és az előírásokat megszegő embereknek ki kellene jelölni az országban egy-két olyan intézményt, ahol koncentráltan kezelhetnénk őket. — A fokozott migráció is siettetheti a járvány terjedését. A bevándorlókat alávetik-e kötelező szűrésnek? — A hivatalosan érkezőknél és a menekülttáborok lakóinál nagyon szigorúak az egészségügyi előírások, ezekkel nincs is gond. Problémát csak az illegálisan beérkezők jelentenek, mert róluk semmilyen adattal nem rendelkezünk. —A rendőrség nem segíthet a felkutatásukban? A rosszabb szociális helyzetük miatt ugyanis éppen ők a veszélyeztetettebbek. — A rendőrség is csak bejelentés alapján szerezhet róluk tudomást. De abban a pillanatban, amikor felfedik magukat és munkavállalási engedélyt kapnak, elvileg el kell, hogy jussanak a szűrővizsgálatokra. — Elterjedt a hír: a tébécés fertőzések miatt az utóbbi időben egy nagyobb szarvasmarha-állományt kellett kiirtani. — Sajnos, ez igaz, ugyanis többszáz szarvasmarhát tartalmazó állomány mutatott pozitív eredményt a tuberkulinpróbát követően. Közülük azonban csak három olyan szarvasmarhát találtak, amelyiknél ki lehetett mutatni a kórokozót. Az is érdekes, hogy az úgynevezett Bovin-típusú humán megbetegedéssel gyakorlatilag nem — esetleg évente eggyel-kettővel — találkoztunk, pedig a szarvasmarha ezzel a kórokozóval fertőz. Ez arra int, hogy fordított a veszély: az ember fertőzi az állatot, pontosabban, elég csupán a humán típusú kórokozó jelenléte ahhoz, hogy a tehén akkor is tuberkulin pozitív eredményt mutasson, ha nem beteg. Az állategészségügyi előírások nagyon szigorúak, és emellett a szakemberek most elrendelték a szarvasmarhatelepeken dolgozók részére a félévenkénti, kötelező tüdőszűrést is. (MTI-Press, Várnai Agnes) Minibolygó közelít a Földhöz A Nap családja a kilenc ismert bolygón és több mini hatvan holdon kívül számos kisebb égitestet is mondhat magáénak. Közülük az egyik amelynek neve Geographos. augusztus 25-én 3,9 millió kilométeres távolságban keresztezi a Föld pályáját. Ez a legkisebb távolság. amelyre ez a hatalmas szikladarab 1951 -ben történt felfedezése óta megközelíti a Földet, amelyet természetesen semmiféle veszély nem fenyegeti. Ma már több mint ötezer ilyen „kisbolygót” ismernek a csillagászok, és minden évben még néhány tucatot fedeznek fel. De nem mindegyik mozog abban az övezetben, amely 330-5CX) millió kilométerre van a Naptól. A Geographos átmérője 2.2 kilométer. Ha egy ilyen tömegű szikla a Földnek ütközik — ami a csillagászok számítása szerint egymillió év alatt néhányszor előfordul —, hatalmas kráter keletkezik. A Stuttgart melletti Nördlinger Ries és .a kanadai Clearwater Lakes ilyen becsapódás következtében keletkezett. A kis ú'rtestek keletkezését annak tulajdonítják a tudósok, hogy a Jupiter és a Mars között egy nagyobb bolygó megsemmisült. Más kutatók azt gondolják, hogy a kis bolygók egy Földhöz hasonló égitest késői sorsának tanúi. Elfogadsz egy kis tízórait? 4H: FEJ, KEZEK, SZÍV ÉS EGÉSZSÉG Együtt a Tóth Amanda Nyírbátorban a Báthory Gimnázium második osztályos tanulója, az idén Finnországban töltött két hetet. — Édesanyám a 4. számú iskolában tanít—mondta Amanda. Oda érkezett a 4H-szervezet pályázati felhívása, amely alapján két hetet Finnországban tölthettem. Feltétel volt a német vagy angol nyelvtudás, egy 4H-szervezet létrehozása. Az ország kilencvenhét pályázójából tizenheten jutottunk el Skandináviába, hárman megyénkből. — Mi az a 4H? — Az USA-ból indult el a mozgalom, több, mint száz éve.Kezdetben a fiatalok a mezőgazdaság problémáit, eredményeit beszélték meg, földművelő, termesztési versenyeket rendeztek. Négy angol szó, a fej (head), a szív (heart), a kezek (hands) és az egészség (health) kezdőbetűiből alakult ki a név. A mozgalom célja, hogy a fiatalok ne csellengjenek, hanem a munka, a különböző programok révén kialakuljon a vállalkozói készség, az öntevékenység, a gyakorlatiasság és a felelősség érzése. Mindez teljesen önkéntes alapon. A Vörös- kereszt mellett ez az egyetlen szervezet, amely nem csak át-, de túl is élt két világháborút. Magyarországon még három éve sincs, hogy elindult a mozgalom. — Te milyen 4H szervezetbe léptél be? —Nyírbátorban, egykori általános iskolámban, a 4-es számúban — ez a megyében az első ilyen szervezet — a Takácsné Erdélyi Katalin kezdeményezésére megalakult klub tagja vagyok. A gyerekek és a tanárok rendes, a szülők pedig pártoló tagok lehetnek. Egyébként bárki jöhet hozzánk. Kaptunk egy földdarabot, ősztől már ott dolgozunk. A megiskola termelt zöldséget pedig eladjuk. A bevétel egy részét átadjuk a központnak. Ebből szerveznek országos táborokat. Ami nálunk marad, abból a mi közösségünk megy túrázni, táborozni, hiszen az is fontos, hogy ezek anyagi alapjait mi teremtettük meg. A munkában nem elsősorban a jövedelmezőség a meghatározó, hanem a közösség, a „csinálva tanulás”. Nincsenek merev szabályozók, mi döntjük el, hogy mit csinálunk a pénzzel. A szabályzatunkat is mi készítjük el, és az éves munkáról beszámolunk — majd — az országos vezetőségnek. A központ is csak a főbb irányelveket adja meg, vagy segít, ha kérjük. Most alakul ki az országos tanácsadói hálózat. Pályázatokkal pénzhez is juthatunk náluk. — Mi történt veled Finnországban? — Két napot a fővárosban, Helsinkiben töltöttünk; A város és az ottani 4H munkájával ismerkedtünk. Náluk nagy| múltra tekint vissza a szervezet. Helsinkiben például a 4H-soknak saját piacuk van. Finnországban már főállású j tanácsadói gárda alakult ki a 4H-s szer- ] vezetek segítésére. Pakave város melletti farmra egy családhoz — természetesen tagjai a 4H-nak — utaztam. Egy | majdnem kilencven hektáros erdőn, és g negyven hektáros szántón gazdálkodnak. A házaspár három lánya is bekap-1 csolódik a munkába, ők a 120 birkát! gondozzák, etetik hajnalban és este. Ott | nem szégyellik a fiatalok az ilyen munkát, sokan dolgoznak így. Igyekeztem jj én is bekapcsolódni a család munkájú-« ba, és sok mindent megtanulni. Jövőre | ők jönnek hozzánk, Nyírbátorba? tapasztalatcserére. Szeretnénk majd mi; is újdonságokat mutatni a finn fiatalok-1 nak. KvZ’í
