Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-24 / 131. szám
FEHÉRGYARMAT UJ KELET 1994. augusztus 25., csütörtök 5 UJ KELET FEHÉRGYARMATON Fejlődött a város Piac, sétálóutca, kórház, repülőtér — A képviselő-testület a kezdettől azon az állásponton volt, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a fejlődés érdekében — tájékoztatott a város elmúlt négy évéről Balogh Zsigmond, a település alpolgármestere, a ruházati áruház igazgatója. — Ennek eredményeként gázvezetéket, szennyvízelvezetést, telefont, utakat építettünk. Kialakítottunk egy kispiacot, a hajléktalanoknak éjszakai szállást. A város belsejében sétálóutcát építettünk üzletsorral. Hátra van még a kórház rekonstrukciója, a repülőtér hasznosítása. Természetesen mindezek a lakosság hozzájárulása nélkül nem valósultak volna meg, ezért az itt élőket dicséret illeti! Aradi Balogh Attila Szolgáltatás oÍ€SÓbban Leül és megvárja A KGST-piac melletti üzletsorban új szolgáltatás vehető igénybe. A tűzfalra most festik a cég nevét: Fókusz Optika Galsai és Fia BT. Az üzletben egy készséges fiatalember tájékoztatott, aki tulajdonképpen a cég nevében a Fia. — Amikor leérettségiztem Mátészalkán, nem tudtam elhelyezkedni, ezért elvégeztem a látszerész iskolát Budapesten. A katonaság után ezzel a végzettséggel találtam munkát szülővárosomban. Már ekkor gondolkodott azon édesapám, hogy egy kisebb városban üzletet nyit nekem, ha lesz megfelelő helyiség. Erre most adódott alkalom Fehérgyarmaton. — Az a szó, hogy optika, egészen más árut feltételez, mint amit látok. — Ne tévessze meg, hogy fotócikkeket, számológépeket lát itt, mert a fő profilunk a szemüvegek készítése, forgalmazása, az egyéb tevékenység, mint a színes és fekete-fehér filmek előhívása csak „ráadás”. — Mennyi pluszt jelent ez a város szolgáltatásában? — A lényeg az, hogy azonos minőségben, de lényegesen olcsóbban forgalmazunk, mint hasonló társaink. Ami ennél is fontosabb az az, hogy a vidékről beutazó néni leül, és megvárhatja amíg a szemüvege elkészül, és a következő busszal már azzal mehet haza. ABA Család, politika és Mindenki lisztelelese Kevés olyan népszerű ember van Fehérgyarmaton, mint Szalai László református lelkész. Mérken született, földművescsalád gyermekeként. A debreceni Református Gimnázium és Teológiai Akadémia elvégzése után szüleitől és két fiútestvérétől a kérsemjéni gyülekezethez szólította a szolgálat húsz évvel ezelőtt. — Ez a Szamos menti kis település örömmel fogadott engem akkor, 1973- ban, azért is vagyok azóta is a lelkipásztora. Abban az időben nehéz volt a falusi pap élete, mert a hitbéli ügyek mellett a mindennapi kenyérről is kellett gondoskodnia. Ezért gazdálkodásba kezdtem. Szerencsére a szülői háznál sokféle mezőgazdasági tevékenységet megismertem, nem jelentett tehát gondot, hogy almafát telepítsek a semjéni kertembe. Hogy fedezzem a cseperedő fák művelési költségét, a sorok között káposztát és karfiolt termeltem. Az elmúlt két évtized alatt a facsemeték megnőttek, ma már szép gyümölcsös kert hajladozik a semjéni parókia kertjében. — Olyan ember hírében áll, akit egyszer egyházi ruhában, másszor munkásöltözetben és sokszor nyakkendősen, gyűlések szónokaként lehet látni. — Az előző kettőre részben a hivatásom, részben az imént említett kertészkedésem a magyarázat. Az utóbbi megjelenésemre a politikai tevékenységemmel tudok választ adni. Ezen a környéken a rendszerváltás összekapcsolódik a nevemmel. Már a romániai Szalai László református lelkész forradalom másnapján szimpátiagyűlést szerveztem Gyarmaton, és gyűjtést rendeztem a Vöröskereszt segítségével. Az összegyűlt adományokat több személy- gépkocsival ki is vittük. Még ugyanebben az évben kezdtük szervezni az MDF-et, amelynek azóta is tagja vagyok. Bíztam abban, hogy az emberek felismerik a rendszerváltás fontosságát, ezért elindultam a fehérgyarmati önkormányzati választásokon a polgármesteri cím elnyeréséért. és kevés szavazattal lemaradva második lettem. Nemcsak ezen a megmérettetésen, hanem a most lezajlott ország- gyűlési képviselőválasztáson is csak az MSZP jelöltje előzött meg. Gondolom, ezt nem kell kommentálni. — Csalódottságot érzek a hangjában. — Valóban fáj, hogy nem tudok egy hullámhosszon lenni azokkal, akikért mindazt tettem, amit rendszerváltásnak neveznek. De a közéleti elkötelezettségről sem egyházi, sem világi szinten ezután sem mondok le. — Ez a lelkészi tevékenység előtérbe helyezését jelenti? — Család, hivatás, politika között az én esetemben nehéz sorrendet meghatározni. Hat éve hetvenegy gyülekezet egyházmegyei lelkésze vagyok, ami azt jelenti, hogy én végzem az adminisztrációjukat. Azonkívül nincs olyan település, ahol helyettesítőként ne szolgáltam volna az egykori fehérgyarmati járás területén. Miután Gyarmatra nősültem, itt építettünk lakást, és jelenleg legfontosabb feladatomnak tartom, hogy hetedik osztályos fiamat igaz magyar embernek, jó sportolónak felneveljem. A.B.A. Adom-veszem bútorok Valaha volt Fehérgyarmatnak egy híres gyára, a METRIPOND. Ma már csak a nosztalgiázó munkások emlékében él az üzem, mert a telep szerelőcsarnokaiban, épületeiben vállalkozók kezdték meg tevékenységüket Az egykori darabolóüzem négyszáz négyzetméteres területén szobabútorok, konyhabútorok, szekrénysorok, kárpitozott heverők sorakoznak esztétikus rendbea Körösi János vállalkozó megelégedetten újságolta, hogy családi vállalkozásban működteti ezt az üzletet Annak külön örül, hogy fiatal házasok előtt népszerű az üzletük, mert itt lényegesen olcsóbban vásárolhatnak, és a közös életük kezdetén lévők esetében ez nem mindegy Megfelelő minőség esetén vesznek is használt bútort amelyet kijavítás után értékesítenek. Aradi Megélni belőle, az a művészet! Régi mesterségek nyomában Kés, villa, Ezüstgyűrűs autószerelő kanéi Meg Ml 31 Már csak az idősek emlékeznek rá, hogy volt egy Tüzép a vasútállomás mellett Tavasztól őszig oda és vissza csizmaszárig érő tócsákban járkáltak a vásárlók. Több évvel ezelőtt az építőanyag-kereskedés más telepre költözött Az árválkodó terület egy idő után gazdára lelt földjét feltöltötték. korszerű műhelycsarnokot építettek, és a régi laposban ma egy jól menő gyár működik. — Az országban egyedül itt gyártanak evő- és tálalóeszközöket. A budapesti gyár egykori egységében döntő tulajdoni hányadot szerzett a finn vállalkozó, Hacmann úr. Ezzel a házassággal jól fizető piacot hozott az északi „rokorif A nyolcvan főt foglalkoztató gyár vezetője. Virág Ferenc saját gyűjtésű „házimúzeumot" rendezett be irodája egyik szekrénysarkábaa Itt megtalálható néhány ezüstkészlet a trianoni országcsonkítás után csehszlovák területhez csatolt kiegyezés kori Szandrik Evőeszközgyár termékei közül is. —aba— 25 éves kiváló munka eredményeként kapta meg Varga Károly autószerelő, üzemmérnök az Ipartestület magas kitüntetését, az Ezüstgyűrűt. Az elismeréshez vezető út történetét ő mesélte el: — Hosszú és mozgalmas pálya áll mögöttem. Én még ahhoz a korosztályhoz tartozom, akik elsőként végezték el a nyolcosztályos általános iskolát. A nagyapám kívánsága volt. hogy tanuljak tovább. Én nem autószerelő dinasztiából származom. Ezt a szakmát Nyíregyházán a szakmunkásképzőben ismertem és szerettem meg. Később elvégeztem levelezőn a műszaki főiskolát, üzemmérnöki diplomát szereztem. Ezután tíz évig különböző helyeken dolgoztam üzemvezetőként. Közben felmerült az igény, hogy autójavítással foglalkozzam, mivel ebben a térségben (Mátészalka, Csenger, Vásárosnamény körzetében) nem volt ilyen kolléga.Immár 1969 óta dolgozom az iparban. Tagja, majd vezetőségi tagja lettem az Ipartestületnek. Műhelyemben folyamatosan foglalkoztatok tanulókat. Az alkalmazottamat is mindig a saját nevelésemből tartottam meg. Máig több mint 100 szakembert adtam a szakmának. Volt olyan év, amikor tizenhármán is tanulták nálam a Fehérgyarmat utcáin sétálva felfedeztem egy nagy múltra visszatekintő, de napjainkban egyre inkább feledésbe merülő mesterség cégtábláját, a bádogos cégért. A szakma szépségeiről és nehézségeiről beszélgettem a cégér tulajdonosával, Simon Sándor bádogosmesterrel: — Hogyan kezdte a szakmát? — Édesapám volt a tanítómesterem, csakúgy, mint a bátyámnak. Nem volt könnyű a tanulás. Édesapám sokkal többet követelt a gyerekeitől, mint más tanítványától. Télen például nekünk kellett befűteni a műhelyt, aztán munka után ki is kellett takarítani. — Milyen szolgáltatásokat nyújt a bádogos? — Mindent, ami a lakossági szolgáltatásba tartozik. Régebben a főprofilt az épületbádogos-munkák jelentették, de mivel leálltak az építkezések, ez a tevékenység megszűnt. Jelenleg ereszcsatorna-gyártással foglalkozunk, s amíg tart a gázprogram, a gázkémények gyártása is jól jövedelmez. — Foglalkoztat alkalmazottakat? — Ma már nem. Nincs akkora forgalom, hogy egy alkalmazottat is elbírjon a vállalkozás. Főleg a fiam dolgozik, én már fizikai munkát nem végzek. — Milyen szerszámokkal dolgoznak? Lehet ezt a tevékenységet modernizálni? — Természetesen lehet. Régen kézi szerszámokkal dolgoztunk. Ezelőtt tizenöt évvel a kisiparos nem tudott magának komoly gépeket vásárolni. Ma már csatornagyártó gépekkel dolgozunk. Amit lehetett, korszerűsítettünk. — Mennyiben érintette önöket a forint- leértékelés? — Újabb nehézséget okozott. Már hetekkel a leértékelés előtt leállították az anyagszállítást, s utána mindent 8 százalékkal drágábban kaptunk meg. Ennek ellenére megpróbálunk talpon maradni. — A bádogosság művészet? — Megélni belőle, az a művészet! />. K. Útban van a benzinkút mesterséget. Ezért magas kitüntetést is kaptam, „Aranykoszorús mester” vagyok. — Munkája legszebb elismeréseként pedig nemrégiben az Ezüstgyűrűt. Elégedett? —Igen. Úgy érzem, már mindent megkaptam az élettől, amit egy ember elérhet. Már csak egy vágyam van, hogy jelenleg három éves kisfiam is kitanulja ezt a szakmát, és ott folytassa majd, ahol én abbahagyom. —bk— A városközpontból kiköltözik a MOL-töltó'állomás Fehérgyarmaton. A részletekről Szabó István jegyzőt kérdeztem: — Tudomásom szerint a benzinkút évtizedek óta a városközpontban áll. Kik és miért döntöttek a költözés mellett? — A városközpontban nem szerencsés a benzinkút. Egyrészt a forgalom miatt, hiszen az autósok nem tudnak leállni, másrészt pedig az idegenforgalom miatt. A MÓL Rt. jelezte igényét a penyigei keverőtelep megvásárlására (7000 négyzetméter), egy MÓL 2000 töltőállomás létesítése céljából. A megállapodást aláírtuk, már foly nak az előkészületek, jelenleg a talajmunkálatokat végzik. — Mennyiben lesz más, modernebb az épülő benzinkút? — Teljesen modern, minden igényt kielégítő, kereskedelmi tevékenységet is ellátó töltőállomás létrehozása a cél. — Van erre igény? Hiszen a tunyo- gi úton már üzemel egy meglehetősen modern kút. — Természetesen lesz rá igény. A penyigei út forgalma igen élénk, s persze a növekvő turizmusra is gondolnunk kell. Az építkezést 1995 tavaszán kezdik el, várhatóan jövő év végén kerül átadásra az új töltőállomás. „ ,, . . Bahnt Krisztina
