Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-17 / 125. szám

UJ KELET MFfiYFNK FI FTFRŐI ■ 1 IVIL.VJ I LlllV LLL 1 LDUL l /V 1994. augusztus 17., szerda 5 Vonallal- Nagyon jó! Rengeteget segít, meg­könnyíti a munkánkat! - lelkesedik az Ofotért Proficolor nyíregyházi üzletének főnöknpje.- Tavaly, a karácsonyi csúcsidőszak­ban próbáltuk ki először ezt a rendszert, s akkor olyan jó tapasztalataink voltak, hogy januártól „hivatalosan” is használ­juk. Nagyon sok előnye van, hiszen nem kell áraznunk, és a számítógép a va­lóságnak megfelelően írja be az ára­kódolva kát.Kifejezetten meggyorsította a mun­kánkat, ami a vevő szerint sem utolsó szempont. Pillanatok alatt letudja a vásárlást, nem kell sokat várnia a pénz­tárnál. További előnye még, hogy automa­tikusan változtatja az árakat a gép. Egyetlen dolog van, ami negatívumnak mondható, hogy nagyon drága, viszont ez is megtérül.-DV­Trükkök a túlélésre Az energiaárak manapság olyanok, mint az a bizonyos fa a mesében: az égig érnek. Ám nemcsak az árak, az emberek alkal­mazkodó képessége is határtalan (még egy darabig). Élünk és TÚLélünk. Mi erre a recept? Lássunk néhány példát az ötletek­ből kifogyhatatlan magyar állampolgár tarsolyából. Ma már nem teljesen állja meg helyét az az állítás, miszerint szegény ember víz­zel főz. Az igazi megoldás az lenne, ha vizet tudnánk fakasztani a sziklából (per­sze csak titokban, nehogy ezt is megadóz­tassák) — no de erre nem képes a magyar állampolgár (sem). Más ötlettel viszont rendelkezik. Ha például csendes, csilla­gos éjszakán közkutakkal felszerelt uta­kon zöld kígyókat látnánk kúszni a fűben, ne gyanakodjunk állatinvázióra, s még- csak arra sem, hogy a szemünk káprázik. Mindössze élelmes állampolgárok — hon­fitársaik költségeire — vizet tulajdoní­tanak el slagjaik segítségével. Ha meleg vízre lenne szükségük, akkor főhet a fejük, no persze még.jobb, ha a vizük fő a gázon. Ha gáz sincs, akkor gáz van. De így nyár tájékán szerencsére ez sem jelent gondot, a tűző napsugár a főzés egyik időigényesebb változatát jelenti (Fi­gyelem! Birkatürelműek előnyben!). Télen az igazi gondot a fűtés jelenti. No de nem ám a többszintes, központifűtéses, radiátorral felszerelt lakóházakban. Ott ugyanis kikapcsolódni nem lehet. Ener­giaáraktól roskadásig megterhelt átlagem­berünk így morfondírozik: Ha kikapcsolni nem lehet, s úgyis csak egyfajta energia­szolgáltatás megfizetésére van pénzem, akkor inkább fizetem a villanyt. Viszont ha már van villanyunk, nem árt egy-két alapszabályt az eszünkbe vésni: 1. A villanyt csak a legszükségesebb esetben használjuk. Fürdőszobában sem­mi esetre sem, ott fényforrásnak megteszi az elemlámpa, vagy ha van, a gázbojler. Olvasáshoz mindig a legkisebb vilá­gítást részesítsd előnyben! Mint például gyertya. Finnyáskodásra semmi ok, hiszen maga a nagy Bach is így csinálta, — vagy egy pár, normálméretű szentjánosbogár is megteszi. 2. Ha tévézel, ne égjen a villany, ha ég a villany, ne nézd a tv-t. Ha nem tudsz a kettő között dönteni, válaszd a megnyug­tató s jóval kevesebb energiát igénylő al­vást. Biztosíthatok mindenkit, akinek kioltha- tatlan a fantáziája a takarékossággal kap­csolatban, hogy álmai sem lesznek kevés­bé izgalmasak, s vetekszenek majd a leg- eseménydúsabb kalandfilmekkel is. így tulajdonképpen a tévénézés számukra csak felesleges időpocsékolás. Kivéve persze az újabb energia-áremeléssel kapcsolatos híreket... J. G. Ami Mátészalkán még álom, az Jármiban már valóság. A községben két he­lyen szereltek fel közlekedési jelzőlámpát fotó: Pénzes László A PRIMOM és az Európai Közösség Vállalkozni érdemes Gyakori tévhit, miszerint csak nagy­ban érdemes vállalkozni, vagy sehogy. Megyénkben sok olyan kis- és kö­zépvállalkozó van, akik kedvező hitele­ket vehettek fel, folyamatos, ingyenes szakmai tanácsban részesülnek, - s ez talán még fontosabb is mint az anyagi támogatás. (Hiszen jobb ha az embert megtanítják halászni, s nem csak egy árva halat kap.) E vállalkozók körében ismerősen cseng a PRIMOM Vállal­kozásélénkítő Alapítvány neve, hiszen ők azok, akik a fentebb említett le­hetőségeket biztosítják. A PRIMOM volt országosan is az elsők között a non-profit nem állami szervezetek közül, amelyet Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye vállalkozásélénkítésére hoz­tak létre. „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztése elsősorban vállalko­zásélénkítő eszközrendszer kialakítása és működtetése, valamint hazai és külföldi források lehetőség szerinti maximális bevonása és koordinált fel- használása révén.” (Részlet az alapító okiratból.) Először csak hazai források álltak rendelkezésre, de a külföldi segít­ségre sem kellett egy évnél többet várni, hiszen a Primom a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány (MVA) pályázatát elnyerte, és 1991-től az Európai Közösség PHARE programja is támogatja. Mivel megyénkben az első hat között volt vállalkozásélénkítő alapítvány, a PRI­MOM - az ellenőrzéstől eltekintve - az MVA-tól független szervezetként működ­het. A PRIMOM nyíregyházi központtal tevékenykedik, elsőként az országban vállalkozói inkubátorházuk is van, ahol a vállalkozó (akinek vállalkozása nem régebbi 2-3 évnél) olcsón bérelhet iroda- helyiséget és hozzá való berendezést. Je­lenleg 25 cég tevékenykedik az inkubá­torházban. A vállalkozásokhoz nemcsak termekre, de pénzre, tőkére is szükség van. A vállalkozói központ ebben is segít, ugyanis mikrohitel-programjuk is létezik. A EK által erre szánt összeg ebben az év­ben indulásként 10 millió forint volt, A hi­tel előnye, hogy nem kell rá fedezet, sze­rencsére ezzel kapcsolatban nem történt még semmilyen probléma. „Halászni tu­dásra” is megtanítják az embereket, a me­gyében 15 irodával működő ingyenes tanácsadói szolgálatot hoztak létre. Az itt dolgozó emberek bérét az önkor­mányzat finanszírozza, mivel az EK ért­hető módon nem ad pénzt bérekre és bérleti díjakra. Az iroda működésének költségeit a PRIMOM állja. Az évek során egyre inkább specializálódott a vállalkozói központ tevékenységi köre, így - az országban szintén elsőként - önálló önelszámolási egységekké szer­veződtek. A PRIMOM sikerére utal, hogy első 3 éve során 350 milliót hozott a kony­hára (jobban mondva a megyébe). A központ alapítói vagyona a kezdeti 11 millió forintról 23 millióra növekedett. Róka László marketing igazgató szerint az inkubátorházban még senki nem ment csődbe, s az a két-három év, amit egy-egy vállalkozó itt tölthet, csak jót tesz a vállalkozásnak. Létrehozták a megye első tanácsadói vegyesvállalatát is, egy angol világcég­gel - ez a PRIMOM Lancashire Tanács­adó Kft. Juhász Gabriella Történt egyszer, hogy a Bergenhun- gári Birodalom császára magához hívat­ta legkedvesebb besúgóját, Spic Lee-t és mondá: — Édes fiam! Te tudod a legjobban, hogy mennyire szem előtt tartom szere­tett népem sorsát, boldogulását, ké­nyelmét. Nem kivételezek. — Tudom, nagyuram — válaszolt az ifjú, ám már fényes karriert befutott Lee. — Tehát nem kivéte­lezek. Szem előtt tartom azoknak az egyszerű munkásoknak a kényel­mét, akik az apró falvak­ból járnak nap mint nap országunk nagyvárosai­ba dolgozni. A nemrégi Birodalmi Gyűlésen szó­ba került egyik ilyen je­lentősebb városunk: Nyí- ráza. Az a hír járja, hogy a birodalmi közlekedés legkihasználtabb egy­sége, a a Minden Állam­polgárok Vonatoztatója egy rendkívül kényelmetlen, elhanyagolt állapotú szállítmányozási eszközt üzemeltet, melyet a nap mint nap utazók — ahogy ők mondják: ingázók — nem igazán szeretnek. A te feladatod az, hogy próbáld ki ezt a szállítóeszközt és tarts közvéleménykutatást: szeretik-e ezt a járművet a rajta utazók? — Miről fogom felismerni ezt a ... a ... vonatot? — Fel fogod ismerni, ugyanis jelen­téseink szerint a színe piros. Az akció fedőneve: Piroska. Őrizd meg az inkog- nitódat! — Ahogy kívánja, nagyuram. Két nap múlva a császár asztalán volt a jelentés a köznép által Piroskának nevezett vonatról. Ez állt benne: A Piroska becenevű vonat északi szomszé­dunk, a baráti Csevákianehéziparának terméke. Igazai neve: Bzmot, kezelői gyakran „Bézé”-nek hívják. Jellemzői: szokatlanul csinos, figyelemre méltó ka­ros-széria, hivalkodó piros szín. Korszerű, gazdaságos, hathengeres dízelmotor, 70 kilométer/óra megengedett legnagyobb sebesség. Ámikor az utasokat a vonat előnyeiről kérdeztem, akkor zavarodottan törték a fejüket, de nem tudtak megem­líteni egyetlen előnyös tulajdonságot sem. A hátrányai az utasok elmondása szerint a következők: Télen hideg, nyáron meleg. Optimális hőmérséklet elméletileg csak optimális külső hőmérséklet esetén keletkezik a vo­nat utasterében. Erősen tűző nap és magas páratartalom esetén az utasokon az idült hőguta jelei mutatkoznak, és ez ellen se­hogy sem tudnak védekezni, ugyanis a vonatban nincsenek függönyök és az abla­kok csak egy kicsiny része nyitható. Kel­lemes széljárást nem lehet kialakítani, csak mindent elsöprő huzatot, nyomasztó, fülledt levegőt. Az ülőalkalmatosságokat csak egy kiránduló fakir dicsérte, az úgy­nevezett ingázók a „kemény” és a „ké­nyelmetlen” jelzővel illették. Az ajtók köz­ponti működtetésűek, menet közben ki­nyitni, bezárni, illetve bármilyen módon erőhatást rájuk kifejteni tilos. Az ingázók elbeszélései alapján gyakran beragadnak. nyithatatlanná válnak. Az is előfordul, hogy az ajtónyitásra figyelmeztető csen­gő egyszerűen úgy marad, és egész úton ki vannak téve a rázkódás és a zajárta­lom veszélyeinek. A külsőre szép vo­natot észrevételeim szerint a Minden Állampolgárok Vonatoztatója mostoha- gyermekének tekinti, ugyanis sínkeresz­teződéseknél, váltóknál a Piroskának kötelessége előnyben részesíteni még a tehervonatot is, nagy időkiesést okozva ezzel az utasoknak, akik néha emiatt kény­telenek elhagyni munkahelyüket. Egészében véve mégis azt lehet mondani, hogy a Bzmot egy karak­teres egyéniségű szállítóeszköz. Semmihez sem hasonlítható, és» ezt az utasok is érzik. A saját bőrükön. Néhány nap múlva a császár ismét magához kérette Spic Lee-t. — Édes fiam! Meg vagyok elégedve a munkáddal és kötelességemnek érzem, hogy tájékoztassalak a tanulmá­nyodat követő tanácskozás kimenete­léről. Amit te leírtál, az mind igaz, nem is kételkedtünk hűségedben. Kutatásod alapján a közvélemény szeretne egy gyorsabb, kényelmesebb vonatot. Azonban a Minden Állampolgárok Vo­natoztatója nehéz anyagi helyzetben van, és nem tudja belátható időn belül lecserélni a Piroska becenevű jármű­vet. Addig is be kell beszélni az uta­soknak, hogy egy korszerű és minden kényelemmel felszerelt gyorsvonaton ülnek. A rábeszélés a te feladatod lesz, hiszen te már ismered őket. — Mit vétettem, nagy uram! Az em­berek nem hülyék! —sLá— Mese Piroskáról és a MÁV-ról

Next

/
Oldalképek
Tartalom