Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-15 / 123. szám

1994.1augusztus 15., hétfő SPORT UJ KELET Schumacher leiskolázta a Forma-l-es mezőnyt Schumacher előzni készül Bergert A verseny kezdetére, délután 2 órára mintegy százezren gyűltek össze a mogyo­ródi pályát övező lelátókon és a környező domboldalakon. Nagyon sokan érkeztek Ausztriából, Németországból és Olasz­országból, hogy szurkoljanak kedven­ceiknek. A korábbi napok kánikulai me­lege ugyan már a múlté volt, de a hőmérsékletre továbbra sem lehetett pa­nasz, s szerencsére attól sem kellett tar­tani, hogy a világbajnoki futam alatt elered az eső. A rajt jól sikerült, ám az első kör­ben már hárman is a verseny feladására kényszerültek. A korai búcsú a brit Eddie Irvine-t, a brazil Rubens Barrichellót és a japán Ukyo Katayamát érintette. Az első négy kilométer - a ring hossza 3968 méter - megtétele után a vb-pont- verseny éllovasa, a német Michael Schu­macher érkezett vissza elsőként, őt két brit, Damon Hill és David Coulthard követte. A negyedik helyen az osztrák Gerhard Bergér, az ötödiken a brit Martin Brund- le, a hatodikon pedig a francia Olivier Panis autózott. Az élmezőnyben sokáig nem történt változás, aztán a 13. körben a francia Jean Alesi feljött a 6. helyre, eggyel hátrébb szorította Panist. Négy körrel később Schumacher - aki a hivata­los edzéseken a legjobb eredményt érte el, így őt illette meg az első rajtkocka - a kerékcsere mellett döntött, a vezető pozíciót Hill vette át. O kilenc körön keresztül haladt az élen, de amikor hasonló okok miatt kiállt a boxutcába, vissza kel­lett adnia az első helyet a német pilótának, akire az év folyamán még kétfutamos eltiltás vár, mert a Brit Nagydíjon súlyo­san megsértette a szabályokat. (Akkor ugyan a második helyen érkezett célba, de később diszkvalifikálták, eredményét megsemmisítették.) A 26. körtől a 25 esz­tendős Schumacher vezette a mezőnyt, s első helyétől akkor sem kellett megválnia, amikor még kétszer kiállt kerékcserére. A német versenyző, aki 48. Grand Prix-fu- tamán indult, kilencedik F-l-es diadalát aratta, egyszer 1992-ben, egyszer 1993- ban, hétszer pedig az idén győzött. Sikere egyben azt is jelenti, hogy utolérte a je­lenlegi „társulat” legeredményesebb tagját, Bergert, aki szintén kilenc fu­tamelsőséget számlál. A második helyet biztosan szerezte meg a tavalyi magyar futam nyertese Hill, míg a harmadik he­lyért Coulthard, Berger, Alesi és Brundle csatázott, de végül egyikőjük sem tudta teljesíteni az előírt 77 kört, a kiválásuk után a holland Jós Verstappen ölébe hul­lott a dobogó harmadik fokával járó négy pont. A Benetton-Ford 22 éves németalföldi pilótája, aki a legutóbbi futamon egy kisebb tűzeset szenvedő részese volt, először iratkozott fel a pontszerzők közé, így számára bizonyára örökre emlékezetes marad a Hungaroring A kevés izgalmat hozó száguldás után egy végtelenül bold­og német pilóta, Michael Schumacher állhatott fel a dobogó legmagasabb foká­ra. A győztesnek járó trófeát Pál László ipari és kereskedelmi miniszter adta át, a második Damon Hillnek és a harmadik Jós Verstappennek Neményi Béla, a Magyar Autó- és Motorsport Szövetség elnöke nyújtotta át a serleget. A díjátadók között volt a tenisz világából jól ismert üzletem­ber, az egykori sokszoros román váloga­tott lan Tiriac is - a hírek szerint közeli barátja az F-l-es világbajnoki sorozat telj­hatalmú főnökének, a Nemzetközi Auto­mobil Szövetség alelnökének, a brit Bernie Ecclestone-nak -, az ő feladata a győztes csapat, a Benetton köszöntése volt. A 9. Magyar Nagydíjért kiírt Forma- l-es autós gyorsasági világbajnoki fu­tam végeredménye 72 kör alapján: 1. Michael Schumacher (német, Benet­ton-Ford) 1:48:00.185 ó -169.737 km/ó át­lagsebesség 2. Damon Hill (brit, Williams- Renault) 1:48:21.012 3. Jos Verstappen (holland. Benetton-Ford) 1:49:10.514 4. Martin Brundle (brit, McLaren-Peugeot) 1 kör hátrány 5. Mark Blundell (brit, Tyr­rell-Y amaha) 1 kör h 6. Olivier Panis (fran­cia, Ligier-Renault) 1 kör h 7. Michele Alboreto (olasz, Minardi-Ford) 2 kör h 8. Eric Comas (francia, Larrousse-Ford) 2 kör h 9. Olivier Beretta (francia, Larrous­se-Ford) 2 kör h 10. Eric Bemard (fran­cia, Ligier-Renault) 2 kör h A világbajnoki pontverseny állása a 10. futam után, pilóták: 1. Michael Schumacher 76 pont 2. Da­mon Hill 45 3. Gerhard Berger 27 4. Jean Alesi (francia, Ferrari) 19 5. Rubens Bar­richello (brazil, Jordan-Hart) 10 6. Martin Brundle 9 7. Mika Häkkinen (finn, McLaren-Peugeot) 8 8. Olivier Panis 7 9. Nicola Larini (olasz, Ferrari) Mark Blun­dell Christian Fittipaldi 6-6 Konstruktőrök: 1. Benetton 81 pont 2. Ferrari 52 3. Williams 49 4. McLaren 17 5, Jordan 14 6. Tyrrell Ligier 11-11 8. Sauber 10 9. Footwork 8 10. Minardi 5 11. Larrousse 2 Előkészületi mérkőzésen Nyíregyházi FC — Kazincbarcika 2-0 (1-0) Nyíregyháza 400 néző V: Toma- sovszky NYFC: Kormos (Feke) — Szatke (Barna), Drobni, Kiss, Kovács (Tanka), Gubányi (Hudák), Lelt (Thuróczi), Bagoly, Bessenyei (Búzás), Papp, Ka- pusztyin (Szkunc). Edző: Buús György K. harcika: Nagy-Szentidai, Sztahon, Hamóczi (Takács), Pribék, Molnár, Lukács (Gödör), Smolnickij, Hanyecz, Balogh, Kiser. Edző: Lipcsei Imre Szombat délelőtt — egy héttel a má­sodosztályú bajnokság rajtja előtt - tar­totta főpróbáját az NYFC együttese. A hazaiak kispadján helyet foglalt Sztercc is, akinek szerződésére pénteken került pecsét. A másik oldalon Lipcsei Imre arról panaszkodott, hogy Csipke utazás közben rosszul lett, míg Pacaj, az egykori nyíregyházi labdarúgó esküvője miatt maradt távol. Érdeklődésemre el­mondta továbbá, fia Lipcsei Péter nagyszerű formában kezdte az idényt, kifogástalan erőállapotban van. Fran­ciaországból komoly szerződési ajánla­tot kapott, de az üzlet kútba esett. Péter így idén is a Ferencvárost erősíti, s tel­jesítményével akarja felhívni magára a külföldi kérők figyelmét. Jól indult a mérkőzés! Az első húsz percben az agilis Kapusztyin, valamint Bagoly előtt adódtak ígéretes lehe­tőségek, majd Lelt tüzelt fölé tizennégy méterről. A vegyészek távolról pró­bálkoztak, de Kormos mindannyiszor résen volt. Negyvennégy percet kellett várni az első gólra. Egy rosszul elvég­zett szabadrúgás-kombinációt követően Kovács kilépett a védők közül, s átadását Kapusztyin a hálóba lőtte. (1-0). A má­sodik félidőben is Drobniék játszottak mezőfölényben, a lankadó borsodiak keveset muattak valós tudásukból. Egy óra elteltével Kovács baloldali beadását Bagoly felhőfejessel juttatta a vendég kapuba. (2-0) Az utolsó percekre is ma­radt némi izgalom! A csereként beállt Búzás rövid időn belül két ajtó-ablak helyzetben hibázott, így az eredmény már nem változott. Buús György:—Elégedett vagyok a fiúk hozzáállásával, s a játék is meg­felelt. Persze láttam a hibákat is, ezeket a hátralévő időszakban igyekszünk kor­rigálni. Kilencven százalékban összeállt a bajnoki nyitányon pályára lépő gárda, bár még apró változások történhetnek. Most senkit sem akarok kiemelni, min­denki igyekezett a lehető legjobbat nyújtani. Lipcsei Imre:—Ez bizony kevés lesz a bajnokságban! Nem tudom mi volt ma a csapattal, ennél lényegesebben többre vagyunk képesek. Ezután került sor a golopi labdarúgók vendégjátékára, ellenfelük a nyíregyházi öregfiúkból verbuválódott társaság volt. Mint Konrád József polgármester el­mondta, a szerencsi városkörzeti bajnok­ságban szereplő, és ott a harmadik zárt kiscsapat, Pilcsukék májusi látogatását viszonozták, egybekötve a golopi gaz­dasági és kulturális napok eseményei­vel. A hétszázhatvan lakost számláló település jó kapcsolatokat épített ki a megyeszékhellyel, remélik nem most találkoztak utoljára. NYFC Öregfiúk-Golop 5-3 (3-0) A pályán bemutatott látványos meg­oldások után gyakran csattant fel a nézők tapsa. A vendégek fiatal együttese a régi nagy nevek láttán elfogódottan kezdett, így két nagyszerű támadás végén majd Czeczelihatalmas balfelső sarkos bom­bája révén tetemes előnnyel térhettek pihenőre az öregfiúk. Szünet után magukhoz tértek a golopi legények, két formás támadás végén szépítettek. Levegőben lógott az egyenlítés is, ám a hajrában ismét döntött a tudás, és maga­biztos hazai győzelem született. A szurkolók jól szórakoztak, gyakran idéz­ték az egykori futballsikereket — különösen Czeczeli Karcsi gólja láttán. A hazai gólokat Papp 2, Czeczeli, Far­kas B., Bácskái szerezték. Koncz-Kulimár Gondolatok a verseny után Lezajlott hát az idei Forma-1 világ­bajnoki futam a Hungaroringen. A csa­patok csomagolnak, indulnak a jövő héten kezdődő belgiumi versenyre. Nem tudni még, hogy jövőre is lesz-e nálunk autóverseny, vagy ez volt az utolsó. Igaz, mi már többször megkongattuk felette a vészharangot. Legutóbb 1991-ben volt bizonytalan a verseny megrendezése. Akkor vette át hasznosításra a pályát Ecclestone úr. A ,.mérges francia" igazi üzletember. Ráérzett már az elején, hogy az eladott jegyek, meg a benti nézők száma sehogy sincs arányban. Rögvest légi felvétele­ket készített a nézőtérről, s ő tudja csak milyen módszerekkel, de megszámolta a képen a nézőket. A szám tényleg nem stimmelt. Azt már mégsem mondhatta, hogy a jegyszedők saját zsebre, jegy nélkül engedték be az ismerősöket és is­meretleneket, ezért inkább biztonsági okokra hivatkozva vezette be a változást 1992-ben. Lényege, hogy mindenkinek nyakba akasztandó jegye van, amit az osztrák biztonsági emberek folyamatosan ellenőriznek az edzések és a verseny alatt. Minden területen más-más színű jeggyel lehet tartózkodni, így mesziről ki lehet szúrni az illetéktelent. Mivel az őrök ma­gyarul nem tudnak, vagy nem akarnak érteni, vitatkozni velük teljesen értel­metlen. A nézőkön kívül a közreműködők is különböző színű megkülönböztető jelzéseket—például mellényt — kapnak. Ennek elvesztésekor könnyen a kerítésen kivid találja magát az ember. Említettem a szombati lapszámban a versenybírák és a biztonságiak csatáját. Az ellentét 1992- ben alakult ki közöttük. Akkor a sógorok felmentek a kapuban a bírókat szállító buszra, s akin nem volt mellény, le akarták szállítani. Akkor a hazai túlerő győzött, s a biztonságiak lettek lependerítve. Ezért vágnak vissza azóta rendszeresen, s a box- utcában dirrekt vadásznak a technikai mentőkre és gyalogos tűzoltókra. Nekik ugyanis csak a pálya szélére terjed ki a jogosítványuk. Azt, hogy az osztrák bizton­ságiak pikkelnek ránk, még elviseljük va­lahogy. Nagyobb baj az, hogy a For­ma—1 magyar sajtófőnökétől sem kap­tunk semmilyen támogatást. 160-an igé­nyeltünk akkreditálást a versenyre, s csak a szerencsés 130 kolléga — fotós és újságíró—kapott belépőt. Az elutasí­tottak egytől egyig magyarok voltak. A sajtófőnököt nem érdekelte, hogy itt is emberek élnek a megyékben is vannak autóversenyt szerető emberek. E sorok írója sportbírói tapasztalatát isme­retségét és munkáját használta fel arra, hogy tájékoztassa az olvasót. Na­pilapunk nem volt megfelelő saj­tóorgánum Petán Péter úrnak. A ver­senyzőkkel készített interjúk ezért is niaradtak el, s volt több az információ. Reméljük, hogy előbb-utóbb mi vidéki újságírók is teljes jogú polgárok teszünk saját hazánkban! Elvégre az ország la­kosságának nyolcvan százaléka vidéken él! Ne legyenek egyesek az egyenlőek között az egyenlőbbek! Zéta

Next

/
Oldalképek
Tartalom