Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-09 / 92. szám
UJ KELET H HÉTVÉGE in 1994. július 9., szombat Disneyland Moszkvában? Orosz építészek elkészítették a leendő moszkvai Disneyland makettjét. A „csodapark” elnevezésű szórakoztatási centrumot a Moszkva folyó partján építik meg. Hogy a hangulatát fokozzák, még a folyót is el kívánják terelni, egy 11 kilométer hosszúságú mellékággal körülkerítik, és így a moszkvaiak egy szigeten múlathatják üres óráikat. Amatőr tévéadás Ä férfiakat kinevetik? Nyíregyházán 1957-ben — Kérem szépen, ide be kell jelentkezni! — mondja a lányka az ajtóban, s látszik, hogy nem érti, hogy létezhetnek ilyen érteden emberek, akik azt hiszik, hogy egy szoláriumba csak úgy oda lehet szállingózni. Hogy a jövőben nehogy hasonló dologra vetemedjem, legutóbb jó előre rákérdeztem a posta épületében lévő gyorsnapozóban. — Valóban tumultus van, bár az előző időszakhoz képest már kevesebben járnak, mint a rossz időben — hallom Zsólyomi Krisztinától, a tulajtól. — így, a fő turnusokat kivéve, azért be lehet ugrani pár percre. —Annak idején azt hittem, hogy ide csak olyanok járnak majd, akiknek szükségük van arra, hogy a testük, úgymond, kívánatos legyen akár télen is... — A reklám hatására és a napozás veszélyei miatt nagyon sokan járnak ide, a megtakarított időről nem is beszélve. Már több férfi vendégünk is van, s a legidősebb partnerünk egy hetvenkét éves néni volt. A különböző csövek segítségével reumájára keresett gyógyírt. — Én azért járok szoláriumba, mert jobban bírom, mint az egész napos izzadást a napon. Ha a strandon számba veszem a költségeimet, még kiderül, hogy olcsóbb is egy bérletet váltani — mondja Linda a fényárban úszva. — Érdemes szoláriumot nyitni? — szól a költőinek nem, anyagiasnak viszont annál inkább tekinthető kérdés Csutka Józsefnének, aki a Bethlen Gábor utcán másfél éve üzemelteti az újdonsült találmányt. — Ma már semmiképpen nem kezdenék bele, főleg akkor, ha sem kozmetikust, sem egy külön helyiséget nem tudnék biztosítani a vendégnek. A mi gépünket Hollandiából rendeltük négyszáznyolcvanezer forintért. Ehhez külön vezetéket kellett behozatni, s a villanyszámla is jelentősen megugrott. Két hónaponként a csöveket cserélni kell — amit persze nem mindenütt vesznek komolyan —, s ez rendszeresen hetvenezer forinton felül van. Az árát még nem hozta vissza a befektetés, így haszonra, vagy arra, hogy valaki ebből megél, nem szabad számítani. Nyíregyházán már közel száz helyen bámulhat a vendég, de nem árt odafigyelni, hogy milyen körülmények között. A poros vagy régi csövek üzemeltetésével káros hatásoknak van kitéve, nem beszélve a megfelelő fertőtlenítésről, melynek hiánya bőrbetetséget okozhat. — Olyan híreket is hallani, ho$ a szolárium rákkeltő. ■— Ez nem igaz, hiszen hozzánk bőrgyógyászok is járnak, akiknek igazán tudomásuk lehetne róla. Az viszont helyénvaló, hogy nem szabad túlzásba vinni, akár a napozást.-— Érdekes lehet a vendégköre. — Színészek, üzletemberek, idősek, fiatalok egyaránt megfordulnak itt. Van, akinek bezártságérzete van, így mellette kell ülnünk, beszélgetni vele. A férfiakat is körültekintően kell beosztani, hiszen a nők valahogy elítélik őket. Kellemetlen, ha kinevetnek egy férfit, aki ugyanúgy ad magára, mint ők, pedig szerintünk ez természetes. ht Nyíregyháza 60 éves rádiósugárzási emlékeinek kutatása során jutott tudomásomra, hogy a televíziózás terén is — Bíró László úr révén (aki ma mint a Gelka szerviz nyugdíjas vezetője még mindig kísérletező és alkotó szakember) — az élenjárók közé tartozik a város. A 20-as években Mihály Dénes mechanikus képfelbontással történő kísérleteit az Egyesült Izzóban 1940-ben Nemes Tihamér által végzett sikeres kísérletek követték, melynek a II. világháború vetett véget. Ezt 1953 szeptemberében a Posta Kísérleti Állomás újabb sikeres tévéadás-kísérlete követte. Bíró László nagy érdeklődést tanúsított a rádiózás, televíziózás iránt. Amikor a posta részeként működő nyíregyházi RÁVEL szerviz vezetője lett, komolyabb kísérletekbe kezdett. Elkészítette saját tervezésű szuper rendszerű tévévevőkészülékét, mellyel 1954-ben Budapesten a „Szabadságharcos Szövetség” kiállításán az első díjat nyerte el. Sikerén felbuzdulva képfelbontó berendezést épített, és elkészítette tévéadó-berendezését is 1956-ban, mely elmondása szerint a világon a huszonnegyedik, Európában pedig az első amatőr tévéadó-berendezés volt! Adóját nyíregyházi lakásán szerelte össze, és ott végezte kísérleteit is. 1957. november 27-én a városunkban rendezett „Légoltalmi” kiállításon, a látogatók nagy ámulatára napi 1-2 órás időtartamban állóképet sugárzott, melyet körülbelül 1 kilométeres körzetben jól lehetett venni. Berendezését folyamtosan tökéletesítve 1958 májusában egy Bethlen utcai bérház tetejére telepített vevőantennájával jó vételt ért el, így sikeresen tudta relézni a budapesti televízió műsorát. Az akkor hagyományos „Őszi vásár” egyik szenzációja lett az akkor 5 W körüli teljesítménnyel sugárzott tévéműsor, melyet a városban szobaantennával, Kisvárdán, Nyírkárászon tetőantennával jól lehetett venni, 1958. október 25-től a 193 MHz-es frekvencián. A sikeres tévéadásnak nagy sajtóvisszhangja lett, többek között az Esti Hírlap 1958. december 3-i száma is beszámolt róla. Ezek ellenére, vagy pont emiatt a sok idegenkedő és „jóakaró”, valamint a kor szelleme akadályokat gördített a berendezés továbbfejlesztése elé. (Folytatjuk.) Mottó: A természet vegykonyhája évmilliók óta rendelkezésére áll az állatvilágnak, de az ember csak akkor vegye igénybe, ha jól ismeri a növény természetét. Zöld Patika A mogyoróbokor és a nyírfa ennek a tájéknak jellegzetes két növénye. A nyírfa őshonos volt, ligeterdőkben vagy díszfaként találkozhatunk most már vele. A közönséges vagy bibircses nyírfának a leveleit használja a népgyó- gyászat. A viaszfényű, kellemes illatú leveleket májusban, júniusban gyűjtik és szétterítve a szabadban száríthatják félámyékos helyen. A szárítás legyen alapos, men a levél felülete viaszos. Akkor lesz kész a szárítmány. ha a Mogyoróbokor és nyírfa levelek ujjaink között szétmorzsolhatók. A népgyógyászatban a nyírfalevél for- rázatát vizelethajtóként használják vese- és hólyagbántalmak ellen önállóan vagy teakeverékekben. Hajdan a fák rügyeinek duzzadása, a nedvkeringés megindulásakor nyírvizet csapoltak a fa törzséből. A kesernyés-édeskés nyírvíz szomjoltó és egyben gyógyital is lehetett. A közönséges vagy erdei mogyorót aligha szükséges bővebben bemutatni. Erdeink „második emeleteként” a legtöbb helyen megtalálható a 2—4 méter magasra megnövő mogyoróbokor, és kertjeink sarkában is mindennapos. A mogyorónak a barkáit, a vesszők kérgét és leveleit egyaránt felhasználja a népi gyógyászat. Igaz, idén mogyoróbarkát nemigen gyűjthetünk, mert az enyhe január előcsalta a barkavirágzatot, vagyis a virágportokok kinyíltak, és a februári hideg időben elfagytak. A mogyoróbarkát egyébként izzasztószerül és hasmenés ellen használják. A mogyorónak leginkább a leveleit gyűjtik. A szárítmány teáját izzasztó, vizelethajtó, bélhurutot megszüntető szerként isszák. Külsőleg toroköblítőként és bőrkiütések ellen borogatóul alkalmazzák. Bolti tea helyettesítő- jeként is használják a mogyorólevelet. Samu András EGY MIUDEURE' ELSZÁUT b\UUKAU£LKÜLI VISZOUTAGSÁGAI
