Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-08 / 91. szám
UJ KELET 11 1 Ail A /"N A TI KI MAGAZIN s 1994. július 8., péntek Bőregérlyuk bunkerek A hidegháború vége sok orosz tisztet megfosztott ugyan külföldi lakásától, ám rengeteg amerikai denevért juttatott belföldi otthonhoz. New Hampshire államban az egyik légi támaszpont betonbunkereiben remek tanyára leltek a bőregerek, miután a hadsereg és az állatvédők képviselői megnyitották előttük a vaskapukat. Nemzeti színű szalagot ugyan egyet sem vágtak át az új „bőregérlyuk bunkerek” átadásakor, ám annál több kapaszkodót szereltek fel a betonfalakra a denevérek számára. Az ötezer dollárnyi befektetés biztosan megtérül, ugyanis a denevérek rengeteg szúnyogot és más rovart képesek elpusztítani, testsúlyuk többszörösét falják fel naponta, pontosabban éjjelente. Egyetlen parányi barna denevér 600 szúnyogot tüntet el magában egy óra alatt. Texasban egy 20 milliós denevérrajt követtek nyomon kutatók, s kiderült, egyetlen éjszaka csaknem negyedmillió tonna rovart ettek meg. A bunkerek, amelyekben 1991-ig egyebek közt atombombák voltak, segítenek a denevérek „lakásproblémáinak” biztonságos megoldásában. Az állatokat ugyanis az emberek a hozzájuk kapcsolódó vámpírlegendák miatt oktalanul gyilkolják, olyannyira, hogy az Egyesült Államokban élő 44 faj közül tizenhatot a kihalás fenyeget. A légierő átadott bunkeréi azonban megfelelő védelmet nyújthatnak nekik, ahonnan sikeresen repülhetnek éjszakai bevetésre a szúnyogok ellen. Vizet szüntess! A víz drága kincs, különösen ott, ahol nincs, és a népes Kínában sincs fölös mennyiségben. Mégis óceánnyi csordogál belőle teljesen feleslegesen a kínai kanálisokba nap mint nap a rosszul záródó vécétartályokból. Esténként, ha valaki elsétál egy pekingi kormányépület vagy irodaház előtt, kisebb koncertnek is beillő „vízizenét” élvezhet, igaz, nem Händel, hanem csupán a toalettek jóvoltából. Kínának nagy gondja, hogy igen kevés az egy főre jutó vízöblítéses vécé, de amiatt is egyre jobban fő a vezetés feje, hogy a meglévők kiszivárogtatják tartályuk tartalmát. - „Ha egy ország képes műholdakat a világűrbe juttatni, akkor képesnek kell lennie szárazon tartani vécéit” - fakadt ki nemrégiben a Kínai Kommunista Párt főtitkára. Az építőipari minisztérium becslése szerint 200 millió köbméter vizet pocsékolnak el a vécék rossz tömítései miatt, s ennek az egész ország issza meg a levét. Az 570 kínai város több mint felében vízhiány van. Ami a vállalatokat illeti, a kínai kormány előírta, hogy a következő hét évben épülő gyárak fele „használt” - recirkulált - vízre kell, hogy berendezkedjék. A lakossággal szemben azonban tehetetlenebb Peking. Egyelőre kampányokkal üzen hadat a kínai vezetés a lakossági vécéknek, s paradox módon a toalett-tartályok elleni háborúban csak akkor lesz majd tűzszünet, ha létrejön a vízszünet. Ezt látta a fotóriporter egy nyári délután Budapesten, a belvárosban. A képen: alkalmi grafikus munka közben a Vörösmarty téren MTI-fotó: Mónos (iábor Fe hér házi csíki i-csuki » i Ki kapja Kádár János szobáját? Egyszerűen Fehér Háznak nevezik a pesti Margit-híd déli oldalán, a Parlament közelében látható épületkolosszust. A negyvenes évek második felében épült, eredetileg az Államvédelmi Hatóság központja számára. Később az MSZMP Központi Bizottságának székháza lett, egészen a rendszer- váltásig. Azóta a parlamenti képviselők irodaházaként „foglalkoztatják”. Az előbb említett időszakaiban sokak számára karrierjük csúcsát jelentette, ha bekerülhettek. Az elmúlt négy évben is akadtak hasonló „vállalkozók”, akik számára ugródeszkát jelentett a Fehér Ház, minthogy itt vannak a parlamenti képviselők irodái. Napjainkban zajos a ház, fúrnak-farag- nak benne, mert általános költöztetés van napirenden. A választások után világos lett: új erőviszonyok alakultak ki, az új arányoknak megfelelően ismét el kell osztani a szobákat. Az már eldöntött tény, hogy az MSZP a ház első, második, harmadik emeletét kapta meg, ahol eddig az MDF-frakció „lakott”. A tulipános képviselők most „feljebb” kerültek a negyedik és az ötödik emeletre. így esett meg, hogy az előző „lakó”, amikor a szobájába akart menni, azt tapasztalta, hogy az már foglalt. Őr is áll előtte, mivel a friss „honfoglaló” éppen Szabad György, az ország- gyűlés volt elnöke. A régi lakó, Szili Sándor, az MSZP képviselője így sok kollégáját megelőzve, nyomban leköltözhetett a harmadikra. Az épület déli részének első emeletén, a 131 -es szám alatt nem egyetlen szobát találunk, hanem azokat a munkaszobákat, amelyek Kádár Jánosnak és négy közvetlen munkatársának a rendelkezésére álltak. Sok világhíresség, nevezetes politikus, tudós, művész megfordult ezekben a helyiségekben, köztük a világ minden komoly lapjának, tévéjének, rádiójának vezető munkatársa is. Amikor Nyers Rezsőt a párt elnökévé választották, átmenetileg ismét lakott volt a 131-es, de utána már senki sem foglalta el. A rendszerváltást követően az Interpar- lamentális Unió képviselete tevékenykedett e szobákban. Az elkövetkezendő időben pedig az új parlament Szociális és Egészségügyi Bizottságának lesz az állandó „székhelye”. Az első emelet északi szárnyában a Grósz Károlynak kiépített főtitkári rész nagy átalakuláson ment keresztül. Valamikor ezen a részen Havasi Ferenc és Óvári Miklós KB-titkár dolgozott, de az átépítés után, a 117-es számú rész a főtitkár „rezidenciája” lett. Ezt az épületszárnyat és az elnök munkahelyét a Politikai Bizottság állandó ülésterme - jelenleg a Kulturális Bizottság tanácskozásainak a színhelye - kötötte össze. A volt főtitkár helyére először Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője költözött, majd az utódja, Kulin Ferenc is ezt a helyet választotta magának. Napokon belül új névtábla jelzi, hogy itt található Szekeres Imre, az MSZP alelnöke, frakcióvezetője. Csak a FIDESZ és a Kereszténydemokrata Néppárt marad az eredeti helyén, ők ússzák meg a költözést.- Ennyit, mint az utóbbi öt évben, nem költöztettünk ebben a házban - jegyezte meg a harmadik emeleti liftnél éppen „akcióban” lévő, nagy költöztetőbrigád egyik tagja, amint egy több mázsás lemezszekrénnyel birkóztak, azt vitték a negyedikre. - A demokrácia már csak ilyen, sok benne a költöztetés - jegyezte meg búcsúzóul a közel két évtizede a Fehér Házba került „súlyemelők” képviselője. Megemlékezést rendezett Kádár János halálának 5. évfordulója alkalmából július 6-án a Kerepes úti temetőben a Munkáspárt MTI-fotó: Bruzák Noémi A világ legfiatalabb gyémántja Megtalálták a világ legfiatalabb gyémántját, amelyen tanulmányozni lehet, hogyan keletkeznek ezek a drágakövek a föld burkolatában évmilliárdok során. A folyamat most is tart. A gyémántot az indianai Egyetem geológiaprofesszora, Henry Meyer találta meg és az edinburghi egyetemprofeszszorával, Peter Kinneyvel együtt vizsgálta meg. Megállapították, hogy a drágakő 628 millió éves, sokkal fiatalabb, mint a 2,4 milliárd éves gyémántok, amelyeket korábban találtak.- Nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk e fiatal gyémánt megtalálásának. Segítségével bebizonyosodott, hogy a gyémántok hosszú geológiai időszakokban keletkeznek, nem pedig egyetlen geológiai esemény során - írták a tudósok a The Journal of Geology című szakfolyóirat júliusi számában. - A föld burkolatában most is keletkeznek gyémántok - állapították meg. Meyer kialakított egy módszert, amely- lyel meg lehet állapítani a gyémánt korát. Ennek a módszernek az alapja a gyémántban található anyagok korának meghatározása. A most megtalált gyémántban cirkon található, amely részben urániumból keletkezik. Az uránium ólomra bomlik le. Az ólom izotópjainak mérésével Meyer és Kinny meghatározhatták a cirkon és ezáltal a gyémánt korát is. Mint a tudósok a UPI amerikai hírügynökség munkatársának elmondták, a gyémántok mintegy 200 kilométerrel a föld felszíne alatt formálódnak. Ott a magas hőmérséklet és a nyomás a szénatomokat kristályosítja. Ezeket a kristályokat vulkanikus tevékenység hozza a Föld felszínére. A drágaköveket főleg egy kimberlit nevű sziklában találják.- Ezek a vulkanikus kitörések nagyon gyorsan mentek végbe - mondta Meyer. - Ha lassan történtek volna, a magas hőmérséklet és a nyomás megsemmisítette volna a gyémántokat. A szüzesség ára Öt esztendeig tartó pereskedésre tett pontot a napokban egy brazil bíróság, amikor 6400 dollárnak megfelelő kártérítést ítélt meg egy 29 éves hajadon- nak, aki azért perelte nőgyógyászát, mert vizsgálat közben átszakította a szűzhártyáját. Cacilda Pereira Barbosa még 1989-ben nyújtotta be az első keresetet Heloisa Aló Filgueiras nőgyógyász ellen, aki - mint keresetében leszögezte - nem volt hajlandó elhinni neki. hogy még szűz, és ezért, tiltakozása ellenére, olyan műszeres vizsgálatot végzett, amellyel átszakította a szűzhártyát. Miután a hölgyet, munkahelyére visszatérve, elöntötte a vér, a sürgősen kihívott mentőorvos állapította meg a diagnózist. Barbosa kisasszony keresetében leszögezte, hogy eltökélt szándéka volt szűzen férjhez menni. Utolsó hajmosás: húsz évvel ezelőtt A montenegrói Kolesin egyik idős lakosa az elmúlt négy évtizedben csak két alkalommal mosott hajat - legutóbb kereken húsz évvei ezelőtt. Mint a 67 éves Blagoje Vlahovic a montenegrói fővárosban, Podgoricában megjelenő Pobjeda című lapnak elmondta, haját kizárólag természetes olajokkal gondozza, és ennek köszönheti, hogy sikerült megakadályoznia a hajhullást, amelyet - szerinte - a mosás okoz. 282-szer vették őrizetbe 15 évesen Véget ért immár a brit igazságszolgáltatás türelme: nem számíthat többé a vajszívű bírákra az a 15 éves visszaeső, akit az elmúlt öt évben összesen 282-szer vettek őrizetbe, s engedtek el. Az Independent jelentése szerint a fiút most nyolc hónapra ítélték, mert csavarhúzóval fejbevert egy férfit. A tomboló tinédzsert tízéves kora óta átlagosan hetente egyszer vitték be a rendőrségre. Kontóján rablás, lopás, testi sértés szerepel.
