Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-07 / 90. szám

UJ KELET 1994. július 7., csütörtök 9 Hetet lőtt — egyet talált A tisztes kisvárosi polgárasszony hírében álló Elzbieta B. ahogy kinézett háza ablakán, olyasmit látott, amitől tüstént férje fegyvere, a kétlövetű vadászpuska után kapott. Cézott és lőtt, célzott és lőtt, töltött, célzott és lőtt... tette ezt hétszer, míg az egyik lövedék halálos sebet ejtett. A látvány, ami a hölgyet-a saját megí­télése és az ügyön vitázók egy része sze­rint - önvédelemre késztette, nem volt egyéb, mint az, hogy a kertje végében álló transzformátoron, a magasban, három em­beri alakot fedezett fel. És miután korábbi betörések élményei (kutyáját megmérgez­ték, lakását kifosztották) érzékennyé tették őt minden gyanús körülményre, most úgy látta helyesnek, ha puskát ragad és azon­nal lő. A vizsgálat azonban kiderítette a dolgok lényegét: a transzformátorra felmászott fiatalembereknek (villanyszerelők voltak) eszük ágában sem volt betömi, banditatá­madást intézni Elzbieta asszony és háza ellen, mindössze egy kis rézdrótot akar­tak lopni. A tragédia lényege, hogy az e- gyik kisstílű dróttolvaj az életével fizetett a rézért. A tisztes polgárasszony a jogos ön­védelem határának alapos túllépése, gyil­kosság alapos gyanújával letartóztatták, majd szabadon bocsátották, és így várja ügye bírósági fináléját. Helyzete nem ró­zsás, hiszen a lengyel törvénykezés értel­mében legkevesebb 8 évet kaphat, ám ezt a bűncselekményt akár halálos ítélettel is lehet sújtani. Most, a tárgyalást megelőző hetekben összecsapnak a vélemények. A kisváros társadalma is megosztott. Egyesek a ter­jedő banditizmustól való rettegés okán tel­jes mellhosszal kiállnak a lövöldöző asz- szony mellett, mi több, néhány jogász, köztük Lech Kaczynski, a Nemzeti El­lenőrzési Kamara elnöke is. Kaczynski, aki a veszélyes bűnözési hullámmal poli­tikai fórumokon is szembeszálló egyik jobboldali tömörülés vezére, úgy véle­kedik, hogy az ilyen esetekben a rizikó 100 százalékosan a bűnözőket (esetünk­ben a dróttolvajokat) terheli, ezért Elzbi­eta asszonyt legfeljebb a jogos önvédelem fokának eltúlzása miatt lehet felelőssé ten­ni. (A vád tanúi illetve az áldozat tolvaj­társai azt vallják, hogy az asszony úgy lövöldözött rájuk, mint a vadkacsára...) Megint mások, a lakosság másik fele és a legtöbb jogász attól tart, hogy a bűnözés párhuzamában egészen újfajta törvényte­lenség üti fel a fejét - az önvédelemnek álcázott önbíráskodás. InfoNet ItJiqíJfim Két hóhér van... Harminc-egynéhány év szolgálat van mögöttük a büntetésvégrehajtási intézetnél. A „halálosítélet-végre- hajtó”...beosztásban 1972 óta dol­goznak. Jelenleg szerény nyugdíjat kapnak, mindketten Varsóban laknak. A megbízást telefonon kapják. A kivégzés helyszínére általában saját autójukon érkeznek. A fogházakban arcról csak néhányan ismerik őket. Szolgálati igazolványukban csak a fénykép valódi. Igazi nevüket, személyi adataikat szigo­rú titok övezi. Mindketten jó testi felépítésű emberek. Egyikük 58, másikuk 63 éves. Az ítélet végrehajtásáért 1985-ben 10-10 ezer zlo­tyt kaptak, az utolsó megbízatásért 1988- ban 25 ezret. Maga a kivégzés nem tart sokáig. Az egyik végrehajtó ráhelyezi az elítélt nya­kára a hurkot. A „jobb csúszás” érdekében a kötelet beszappanozzák. A másik, amennyiben van kötélmegfeszítő mechanizmus, meghúzza a hurkot, és az emelővel ki­oldja a csapóajtót. Ha nem volt szükség kísérőkre, min­den zárt ajtók mögött történik. Egy 1959-es titkos rendelkezés a halálos ítéletek végrehajtásáról, mely érvényben van, arról intézkedik, hogy „az elítélt testének legkevesebb húsz percen át függő pozícióban kell marad­nia, ...” Húsz perc eltelte után először az orvos lép be a halálcellába. Új, virágillatú parfüm került a piacra, a híres teniszcsillag, Gabriella Sabatini nevén. Képünkön a termék és névadója (MTI-FOTÓ) Kutyakaja, macskajaj Mindenkinek van kutyája, vagy macs­kája, madara vagy aranyhala, esetleg ege­re, hörcsöge, kígyója, vagy az összes együttvéve. A család kedvenceinek ellátá­sára, kell-e mondanunk, hatalmas iparág alakult ki. A különféle állatok eledelét nem csak a specializált üzletekben, hanem a szupermarketekben is árulják, óriási vá­lasztékban. A legegyszerűbb dolog meg­venni egy gigantikus zsák kutyaropogóst, vagy ugyanazt a macskának. És ha azt hiszik, hogy a kettő között nincs semmi különbség, kérdezzék meg a kutyákat. Kivétel nélkül minden esetben, a macs­kaeledelt választják. Pedig azt, a szakértők szerint, kimondottan a macskák emész­tőszerveire találták ki. Nyilvánvaló, hogy a szakértők között egy kutya se volt. Ha a száraz ropogós nem felel meg, le­het venni ál-darálthúst, ami úgy néz ki, mint a valódi. Ezt már jobban szeretik a kutyák, pedig ugyanúgy szójababból és kukoricából van, mint a szárazkaja. Amit azonban igazán kedvelnek, az a konzerv, ami úgy néz ki, olyan szaga van, és állí­tólag olyan íze is, mint módjuk a gulyás­nak. A macskák is a konzervet kedvelik jobban, de nagyon szeresse az a macs­káját, aki konzervet nyit neki, nem is az ára miatt, hanem mert macskagyönyörítő halszaga van, amitől az egész házban, de még az utca túloldalán is tudni, hogy vacsorázik a kiskandúr. No de a kutyát meg a macskát nem csak etetni kell, hanem védelmezni is, erre való a bolhaölő nyakörv, és a sokféle védőoltás. Ha elegünk van az ajtónyitogatásból, vala­hányszor a kutya ki akar menni, szerel­hetünk csapóajtót az ajtóra, éppen akko­rát, hogy a kutyánk kiférjen rajta. A macs­kával kevesebb a gond, mert az kimegy az ablakon is, amikor pedig nem megy ki, ott a homokja. Macskának való illatosí­tott homokot, pontosabban száraz agyag- rögöcskéket, ugyancsak nagy választék­ban árulnak. Az állatorvosok nem taná­csolják, hogy az ebnek vagy a cicának ételmaradékot adjunk, az állateledel- gyártó cégek is esküsznek arra, hogy az eledel tökéletesen kielégíti a kis ked­vencek minden igényét. InfoNet A júliusi kánikula meghozta az igazi fürdőidényt a Balaton-parton. Almádiban a Wesselényi-strandon naponta 9—10 ezer ember keres felfrissülést a 26 fokos vízben (MTI FOTÓ: Petrovácz) A legrégibb Biblia­kéziratok a Vatikánban Vatikán és Izrael múlt év decemberi kölcsönös elismerése tette lehetővé annak az Európában első, egyedülálló kiállításnak a megnyitását, amely a világ legrégebbi Biblia-kéziratait mutatja be a Vatikáni Könyvtárban. A Biblia ősi kéziratának tizenkét részletét 1947-ben a Holt Tenger mentén, Kumranban találták meg Ezeket az i sz első évszázadból származó kéziratokat szeptember végéig tekinthetik meg a kiállítás látogatói InfoNet Vállalkozások ábétéje V!/2. rész A partnerség lélektana ■ INFONET: Ön szerint tehát ez a mi, i; közép-kelet-európai legnagyobb hibánk... P. J.: Nem nevezném ezt semmiféle 1 térségi bajnak, regionális lélektani el- I maradottságnak. Ez az üzleti élet gyer- I mekbetegsége. Előfordul a világ min- I den táján, bár abban azért mégiscsak I van valami, hogy az állami, a közpon- I ti, a nagyvállalati gondoskodáshoz szo- I kott ember, aki most a privát vállalkozás ■ útjára lép, nem mindjárt találja fel ma­il gát az üzleti életben. Ha pénzre, tőkére fi tesz szert, kikéri a jogász és a gazdász I tanácsát, uram bocsá' még egy business- I plant (üzleti tervet) is összetákol, ám I amikor az üzleti finomságokra, az § együttműködési gépezet olajozására I kerül sor, megáll a tudománya. INFONET: Marad junk továbbra is az | üzleti lélektan gyakorlatra átültethető' s elveinél. Hol lát megjavítani valót nálunk, | a bontakozó privát szférában? P. J.: Nem bontakozásnak, inkább i burjánzásnak nevezném ezt, a legjobb I értelemben’ véve... Sőt az úgynevezett kisprivatizáció, a small business előre­haladott állapota okán én már inkább 1 attól kezdek tartani, hogy tömegesen I rögzülnek a rossz szokások, nehéz | lesz őket kigyomlálni... kevesen fog­lalkozunk business-pszichológiával... INFONET: Kérem, említsen néhány rossz szokást! P. J.: Itt van mindjárt a cégalapítás pillanata. A társak összedugják fejü­ket, és azon tanakodnak, mi is legyen vállalkozásuk elnevezése. Természe­tesen előkerül az angol szótár és olyan elegáns hangzású szavak után kutat­nak, amelyekben lehetőleg van „x” és „oo” meg „sh”. Ahogy itt, Varsóban szétnézek, tele van shopokkal ez a város, de sajnos a történelmi Krakkó és a népi kultúra értékeit őrző Sejny városka is megkapta már ezeket a feli­ratokat, reklámtáblákat. Legfeljebb a nagy hagyományú Polski Len céget tudom dicsérni, amiért még nem ke- resztelkedett át „Polish Textil”-re. Önöknél, magyaroknál is jobban hang­zik a „csárda” és a „korcsma", mint a „pub” és a „restaurant”. (folytatjuk) ■■1^WKKKKKBKKKKKKKKKRKKi

Next

/
Oldalképek
Tartalom