Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-07 / 90. szám

UJ KELET INI MAGAZIN 1994. július 7„ csütörtök Németország a toplista élén Az elmúlt két évben Németország fogadta a legtöbb bevándorlót a világon - áll egy kedden Genfben közzétett ENSZ- jelentésben. Miközben Észak-Amerika évente mintegy egymillió bevándorlóval gyarapszik, addig tavaly és tavalyelőtt évente átlagosan 1,4 millió ember ván­dorolt be Németországba, többségük a Kelet-Közép-Európában élő német ajkúak és a volt Jugoszlávia területén élő népek köréből került ki. A legnagyobb méretű vándorlás Orosz­országban zajlott le: 1992-ben és 1993-ban 920 ezren - elsősorban a volt szovjet köz­társaságokban történő zavargások elől menekülő oroszok - léptek be az ország­ba, de félmillióan el is hagyták a köztár­saságot. Az ENSZ európai gazdasági bi­zottsága által készített jelentés szerint az elmúlt pár évben valószínűleg mintegy félmillió kínai jutott be illegálisan Európá­ba, Oroszországba és Eszak-Amerikába. A kínaiak millióiban felmerülő elván­dorlási igényből hasznot húzó bűnszövet­kezetek az embercsempészést komoly nemzetközi biztonsági problémává emel­ték - áll a tanulmányban, mely hozzáteszi, hogy az embercsempész-hálózatban Közép-Európa gyakran szolgál ugródesz­kaként. Golyóálló mellényt próbállak a halottak A huszadik századi háborúk, kimu­tathatóan, a haditechnika éles helyzetű kipróbálását is jelentették. Vagyis a tit­kos laboratóriumok, gondosan őrzött gyárak után élő embereken ellenőriz­ték az elméletileg számított hatást. Mi történjen akkor, ha erre nincs mód, vagy költséges lenne a pillanatnyilag is zajló helyi háborúk valamelyik ha­durával egyezkedni? A választ a szent­pétervári katonaorvosi akadémián meg adták: a halott is megteszi... Mint a Moszkovszkij Komszomoiec megírta, a derék kutatók új, az eddiginél hatékonyabb védelmet nyújtó go­lyóálló mellénnyel kísérleteztek és a modellek kipróbálásához - halottakat használtak. A város egyik nagy temetőjéből vit­ték az alanyokat, rájuk adták a mel­lényt, majd a fedett lőtér meny- nyezetére, kampóra függesztett „céltáblákra” különböző kaliberű fegy­verekből, különböző távolságokból lövéseket adtak le. A próbalövések után levették a mellényt, aztán titok­ban eltemették a „próbababákat”. De mivel tökéletes titok nincs, ez is kiszivárgott, bár - lévén szó szegény és ismeretlen halottakról - a hozzátar­tozók nem tiltakoztak. A közvéleményt azonban le kellett csillapítani, s ekkor derült ki, hogy nem a katonai lobby áll a háttérben. A biz­tonságos mellényeket az Acélipari Ku­tatóintézet rendelte meg, ők fizették a kísérleteket is, nagyon is reális üzleti megfontolásból: Oroszországban egyre több merényletet kísérelnek meg bankárok, kereskedők, egyáltalán az újgazdagok ellen, s megelőzésként hatékonyabb mellényeket kellene pi­acra dobni, igény és ár szerinti válasz­tékkal. És természetesen vevőként jön­nének számításba maguk a geng­szterek is. A XX. század vege: Coca Cola és számítógép FBI és a kelet-európai bűnözés Ausztria kelet-európai ismeretei és földrajzi helyzete miatt fontos partnere az FBl-nak a szervezett bűnözés elleni harcban - mondotta bécsi látogatásán Luis J. Freeh, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója. Kedd este tartott sajtóértekezletén beszámolt arról is, hogy ausztriai partnerével, Michael Sikával, az osztrák közbizton­sági hivatal igazgatójával az együtt­működés fokozásában állapodott meg. Ennek az együttműködésnek immár hagyományai vannak: osztrák nyo­mozók rendszeresen vesznek részt amerikai továbbképzésen. Az utóbbi időben a legismertebb közös siker a tizenegyszeres gyilkos­sággal vádolt - és azóta, ítélete után öngyilkosságot elkövetett — Jack Un­tenveger egyesült államokbeli letartóz­tatása volt. Az FBI igazgatója külön kitért sajtóértekezletén a kelet-európai országok­ból, illetve a Szovjetunió utódállamaiból kiinduló, és az egész világot fenyegető bűnözésre. Mint mondotta, a kelet-euró­pai országokban folytatott tárgyalásain arra a következtetésre jutott, hogy az érin­tett országoknak rendelkezésre kell bo­csátani a megfelelő eszközöket a harchoz. Hozzátette még: nem tud jobb módszert a lehallgatásnál, az elektronikus megfi­gyelésnél és a titkos rendőrnyomozók beállításánál. Véleménye szerint a közbiztonság és az emberi jogok közötti különbségtétel nem okozhat problémát. Michael Sika osztrák közbiztonsági igazgató elmondta, hogy a közös védekezésről még nincs pontos elképzelés, de dolgoznak a feladaton. Addig is nagy elővigyázatosságra intett, mondván, hogy „nem mindegyik kelet­európai országban lehet megbízni”. En­nek egyik oka, hogy a rendőrség meg­lehetősen rosszul fizetett, és a kor­rupciónak hagyománya van a keleti országok egy részében. Ausztriában nem rossz a helyzet, de intézkedésekre szükség van: egyes keleti szomszé­doknál jól látszik, mi várható, ha az in­tézkedések elmaradnak. Szóba került a sajtóértekezleten az atomcsempészés is. Ezzel kapcsolatban egy jelenlévő vezető rendőrtiszt elmondta: Ausztria nem tekinthető tranzitországnak. Eddig elenyésző mennyiségben foglaltak le fegyvergyártásra alkalmas nukleáris anyagot. Nevezzük nevén a gyereket? Ha elhangzik a „Nevezzük nevén a gyereket!” felszólítás egy beszélgetés során, egyre több gyermek rezdülhet össze Nagy-Britanniában. A szigetországban a lehető legliberáli- sabbak az előírások arra vonatkozóan, hogy milyen nevet adhatnak a szülők csemetéiknek: nincsenek előírások. Van­nak viszont tréfás kedvű szülők. Amikor a Beer (magyarul Sör) nevű házaspárnak fia született, Sör úr nem habozott a névadással, és Bottled Beer (Palackozott Sör, avagy magya­rosabban: Sörös Palack) lett a lurkó. (Bizonyára könnyen találnak majd neki való jelet az óvodában.) A Jordan család sem tudta kihagyni, hogy lányuknak ne a River (folyó) keresztnevet adják, így ő a Jordán Folyó névre hallgat a Temze partján. (Hogy rá is szolgál-e, a pelenka tudja.) Jor- danéknek nem rokona a Waters família, ám hasonló észjárású, s így az ő kislányuk a Mineral nevet kapta (jelentése: Ás­vány Vizek), de magyarul akár Szódácskának is becézhet­nénk a csöppséget. A furcsa neveket egy brit hölgy gyűjtögeti hobbiból immár 14 éve. Listájának legelőkelőbb darabja min­den bizonnyal a Castle család fia, aki természetesen a Wind­sor keresztnevet kapta. Nagy-Britannia gyerekei közül a híradásokban ő kerül a legtöbbször szóba. Különösen gyak­ran kapkodhatta a fejét a hírek hallatán, mikor leégett a wind- sori kastély, s meglehet, gyorsan ellenőrizte bőrét, hogy tényleg túlzásba vitte-e a napozást. Remélhetőleg a nevüknek is így örülnek ezek a vajai óvodások... Fotó: Pénzes Nőbél lett Jackson! A szuperrajongó kategóriába tartozik az a 38 éves Wisconsin állambeli nő, aki im­már szinte mindenétől megvált Michael Jackson iránti vonzalmában. Joan Marie Schauhlin először otthagyta munkahelyét, mert nem engedélyezték, hogy egész nap Michael Jacksont hallgasson, s mert leszedették vele a sztár posztereit. Az állás után a barátjától is megvált, jóllehet, a férfinak sem volt ellenére a jacksoni muzsika - egy darabig. A minap Joan Marie Schaublin újabb áldozatot hozott Michaelért, hogy bi­zonyítsa szolidaritását a kiskorúak megrontásával megvádolt sztár iránt: hivatalosan megváltoztatta nevét, a maga nemében igencsak sajátos módon. A hivatalhoz természe­tesen Jackson „szerkóban” fáradt el, s fél pár kesztyűs kézzel bánt el régi nevével. A végeredmény: pár napja eggyel több Michael Jacksonja van az Egyesült Államoknak, és eggyel kevesebb Joan Marie Schaublinje. Jó(sok)szívű kákái Igencsak elkerekedett a szakácsnő szeme, amikor a középiskola kony­hájában felbontotta az ebédre szánt kakast. A tarajosnak kilenc szíve és három mája volt! A többi belső és külső szervét illetően a szokásos volt a „létszám”, a szakácsnő már-már keve­sellte, hogy zúzából csak egy jutott. A bontott kakast azon melegében átadta az iskola a tudománynak, és a szakértők még jobban csodálkoztak, mint az ukraj­nai konyhásnéni, a belsőség-bőség za­vara lett úrrá rajtuk is. Korábban is találkoztak már a tudósok olyan ese­tekkel és feljegyzésekkel, melyek sze­rint egy embernek, vagy állatnak két szíve volt, ám azoknak csupán egyike működött normálisan, a másik mindig elsorvadt. A szóban forgó kakasnak azonban mind a kilenc szíve és három mája tökéletes egészségnek örvendett és ak­tívan működött - a konyháig. Egyelőre nem tudni, hogy az ukrajnai tarajos Cser- nobilnak „köszönheti-e,, szív és máj „tartalékszerveit”, ám ezt a tudósok még megfejthetik. Azt viszont már sohasem deríthetik ki, hogy ha egy kilencszívű kakast nyolcszor szíven lőnek, utána még mindig kukorékol-e. Vigyázz, harap! A sors talán legnagyobb igazságta­lansága történt meg James Herriottal, aki az állatok egyik legnagyobb barát­ja a világon. A 77 éves brit férfi egy­részt állatorvosként segített egész életében az állatokon, másrészt számos könyvet írt, mindig meleg szeretettel szólva róluk, ráadásul szép sikerrel, mivel műveiből még filmsorozat is született. Nos, ezt az állatbarátot mondhatni, hátba támadta egy birka. A hálátlan jószág „belegelt” Herriot kertjébe, a gazda azonban ennek nem örült, mert az állatok mellett a növényeinek is jut hely a szívében. Miután megpróbálta gyöngéden ki­tessékelni. a birka türelmét vesztette és - se szó, se bégetés - beleharapott. A birkák közül igen kevés harapós, az emberek közül pedig igen kevés a Her- riothoz hasonló állatbarát. A rendkívüli lények rendkívüli találkozása nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott Herriotnak, a dulakodásban ugyanis eltört a lába. Herriot egyébként arról is híres, hogy egészen egyedi, néha már- már meghökkentő gyógymódokat eszel ki azállatok kezelésére. Most azonban a saját lábán törheti a fejét. Meglehet, felötlik benne, hogy birka­harapást gy apjával...

Next

/
Oldalképek
Tartalom