Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-01 / 85. szám
UJ KELET MAGAZIN 1994. július 1., péntek 7 Fene késtől felforgatták Argentínát Fgymilliéan egy életre nyomorékok Splpä gjy km IMI EC „Isten éjszaka helyrehozza, amit az argentinok nappal elrontanak” — tartja egy mondás, talán ebben bízott Juan Perón is, amikor száműzetése után 1973-ban visszatért a hatalomba, s hozzákezdett a katasztrofális argentin gazdaság rendbehozatalához. De a sors kegyes volt hozzá, 1974. július 1-jén — éppen húsz éve —meghalt, így nem kellett megérnie saját örökségének kudarcát. Juan Domingo Perón 1895-ben született, ifjúsága Argentína fénykorára esett. Katona lett, és a feltörekvő ifjú gyorsan haladt előre a ranglétrán. A harmincas évek elején azonban a gazdasági világválság elérte Argentínát, s a hadsereg fiatal tisztjei páholyt alapítottak a hatalom átvétele céljával. Közéjük tartozott Perón ezredes is. Karrierje szépen alakult, hadügyminiszter és alelnök lett, de talán megmaradt volna tehetséges tábornoknak, ha nem találkozik élete asszonyával, Éva Maria Duartéval, a vonzó, de tehetségtelen színésznővel. 1945-ben jórészt Évának köszönhette, hogy a szakszervezetek Perón mellé álltak, aki hatalmas tömegdemonstrációk közepette hatalomra került. Négy nap múlva feleségül vette Evitát, s ketten együtt fenekestül felforgatták Argentínát. Perón pár év alatt saját ideológiát teremtett, a peronizmust, amelyet az argentinok szerint senki nem érthet meg, csak egy argentin. A peronizmus alapja Evita józan paraszti eszéhez igazodva nagyon egyszerű volt: a gazdagok gyűlölete, a szegények szeretete. Perón ennek megfelelően a munkásosztály szövetségét kereste, s elhitette velük, hogy kizárólag az ő érdekükben cselekszik. Az „ing nélküliek” persze istenítették, pedig Perón a szakszervezetek révén valójában kemény ellenőrzés alatt tartotta őket. A nép pedig igen fogékony volt a hatalom példátlan szociális demagógiájára. De mit számított mindez, amikor végre volt kiket bálványozni. Az argentinok tiszta szívükből imádták Evitát, s szeretetük- ből jutott Perónnak is. 1952-ben azonban Evita meghalt, s Perón egyedül maradt egyre súlyosbodó gondjaival. A törékeny argentin gazdaság nem viselte el sokáig a közérzetjavító intézkedéseket, az országban kitermelt nyersanyagok árai estek a világpiacon. S 1954-ben megtörtént a pár éve még elképzelhetetlen csoda: félmillió munkás lépett sztrájkba, s a történelemben az is ritkaságszámba ment, hogy melléjük álltak a nagytőkések és földbirtokosok is. Erre az egyház is előbátorkodott sérelmeivel, így egyszerre kiderült, hogy a társadalom minden rétege Perón ellen van. 1955 őszén puccsal döntötték meg hatalMoszkva, korrupció, KGB, FBI Titkok tudói találkoznak Az orosz hivatalnokok korruptsága mind jobban nyugtalanítja az orosz elhárító szolgálatot. Szergej Sztyepa- sin, a kémelhárítás főnöke a nahodkai halfeldolgozó üzem 300 millió rubelért történt eladása kapcsán kijelentette, hogy az orosz állam tulajdonának nevetséges összegért történő elkótyavetyélése az utolsó csepp volt a pohárban. A megfelelő törvény hiányában azonban nem tudják felelősségre vonni a szemmel láthatóan tisztességtelen körülmények között létrejött szerződés aláíróit. Sztyepasin elmondta, hogy információk szivárognak ki az elhárító szolgálat köreiből is. Az itt dolgozók többsége ugyan a politikai stabilitás és az erős hatalom, az alkotmány és Jelcin elnök hívei, de vannak olyanok is, akik a volt KGB által megtestesített ideológiai nézetek követői. Őket politikai megfontolások alapján nem lehet eltávolítani. Az információk titkosságának megőrzése, érdekében törvényt kellene elfogadni a munkatársak felelősségéről a szolgálati titok megőrzésében. Nyugtalanságra ad okot az is, hogy egyes országok felderítő szolgálata mind több kísérletet tesz az orosz atomfizikusok és atomtechnológiai szakértők beszervezésére.. Louis Freeh-nek, a Szövetségi Nyomozó Iroda vezetőjének közelgő látogatásával kapcsolatban Sztyepasin elmondta, hogy ez lesz az első személyes találkozójuk. Az FBI-t szintén aggasztja az a lehetőség, hogy az orosz alvilág hozzájuthat a nukleáris technológiákhoz, illetve az atomrobbanófejekhez és nukleáris anyagokhoz, s azt harmadik országnak — Iránnak, Iraknak, Líbiának vagy Eszak-Koreának — eladja. Sztyepasin kijelentette, hogy nincs olyan jellegű megbízható értesülésük, amely szerint ez már megtörtént volna. Freeh július elején érkezik az orosz fővárosba, ahol konkrét javaslatokkal áll elő. Felajánlja az együttműködést a szervezett bűnözés elleni harcban, a segítségnyújtást a technikai felkészülésben, így például a szakemberek kiképzésében, valamint a két szervezet közötti összeköttetés javítását. Július 4-én pedig megnyitja az FBI állandó moszkvai képviseletét, amely az amerikai nagykövetség keretén belül egyelőre 2-3 munkatárssal fog működni. Sztyepasin ezzel kapcsolatban nehezményezte, hogy az amerikai fél nem ajánlott fel hasonló lehetőséget az orosz félnek. Svédországból is jönnek ► Nagy érdeklődés mutatkozik a július 8-án kezdődő visegrádi Nemzetközi Palotajátékok iránt, ezért a rendezvény három napján Budapestről húszpercenként különbu- szokat indítanak az Erzsébet tér parkolójából reggel 7 órától 10 óra 40-ig; a buszok az utasokat vissza is hozzák a helyszínre. A játékok első napján lovagi tornák, imitált várostrom, nemzetközi íjászverseny és élő sakkbemutató szórakoztatja a publikumot. Belgiumból egy gólyalábas produkciót bemutató csoportot, Csehországból, Svédországból és Lengyelországból bajvívókat, Spanyolországból egy középkori hangulatot idéző kosztümös együttest várnak. Lesz a porondon táncszínház, koncert, „királyi” menet, fölelevenítik a középkori mesterségeket. mát, Perón pedig majd két évtizedes külföldi száműzetésbe vonult. De életműve, a peronizmus megmaradt, s mivel a Perón nélküli peronizmus sem vált be, 1973-ban sikerült visszatérnie. A valószínűsíthető újabb kudarctól a halál mentette meg. Halála után felesége, Isabel Perón — aki Evita nyomába sem léphetett — az elnöki palotában, a Casa Ro- sadában maradt, de két évvel később katonai államcsínnyel az ő hatalmát is megdöntötték. Ezzel Argentina ugyan Perónok nélkül maradt, a peronizmus azonban változatlanul meghatározó és népszerű ideológia az országban. Peronista programmal jutott az elnöki hatalomba a jelenlegi elnök, Carlos Saul Menem is, aki megválasztása után mondott első beszédében sietett leszögezni, hogy „Juan Domingo Perón tábornok és hitvese, Éva Perón elvei és politikai gyakorlata szerint akarja irányítani Argentínát”. Az eredeti peronizmus a gazdagság mítoszán alapult, a mai peronizmus azonban beleolvadt a szegénységbe, s Menem is kénytelen volt „munkára és még több munkára” felszólítani az argentinokat. Ennek ellenére a peronizmus él és virul, mert olyan ideológia, amely egyben „tiltakozás, hit, varázslat, bosszú és machismo, minden és semmi”, egyszóval olyan valami, amit csak az argentinok érthetnek. A forradalom csámcsogása Ismét „csámcsog a forradalom”. Bulgáriában, ahogy „gyermekei” közül újab- bal«it esznek meg, mivel újabb személyeket távolítottak el Bulgáriában az antikom- munista erőket vezénylő Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ) országos vezetőségéből. A mintegy másfél tucatnyi pártot és mozgalmat tömörítő koalíció országos koordinációs tanácsából újabb 4 személyt zártak ki „nem tiszta múlt" miatt. Az 1991 - es választásokon győztes koalíció, amely alig egy évi kormányzás után belső válsága miatt kibukott a hatalomból, és elveszítette parlamenti többségét, majd a rendszerváltás után fogott hozzá vezetőségének újabb „megtisztításához”. Ezentúl nem lehet tagja az országos koordinációs tanácsnak olyan személy, aki a zsivkovista érában „totalitarista” szervezet vezetőségének a tagja volt, vagy szülei „a fasizmus és a kapitalizmus elleni küzdelem aktív harcosa” kitüntető címet és kiváltságot élveztek. Az előbbi okból kizárták a DESZ vezetéséből Georgi Petrovot, a „Nikola Petkov” Földműves Népi Szövetség vezetőjét, mert Zsivkov idején az akkori parasztpárt egyik megyei vezetőségének a tagja volt. A szülők múltja miatt zárták ki az országos koordinációs tanácsból Julij Pavlovot, a Keresztény- demokrata Szövetség elnökét, Lenlco Rus- zanovot, a Republikánus Párt vezetőjét, s Hrisztofor Szabev püspököt, a „Megmentés” Keresztényi Szövetség elnökét, aki a bolgár politikai élet kissé különös figurája. Szabev „eredetileg” atomfizikus, aki még Dubnában, az egyesített atomkutató intézetben is dolgozott, majd „kiugrott” a tudományos életből, papi pályára lépett. A bolgár antikommunisták egyik szószólója volt az utóbbi években, legutóbb — szertartás keretében — még „ördögöt is űzött” a volt kommunista párt egykori székházában, ahová a parlament képviselői irodáinak egy részét költöztették. A Trud című szófiai napilap kommentárja szerint „hamarosan már csak Filip Dimitrov marad meg tisztán, tántorít- hatatlanul és egyetlenként” a DESZ vezetésében. A lap szerint a „tiszta múlt”-ra hivatkozó tisztogatási program alapján a DESZ elutasítja a bolgár értelmiség legalább 60 százalékával az együttműködést, 20 százaléknál pedig a szülők „foltos múltja” miatt emelhet kifogást a szorosabb együttműködéssel kapcsolatban. Aknák emberek ellen Olaszország beszünteti az emberek ellen használt aknák gyártását és exportját — ígérte meg Cesare Previti olasz védelmi miniszter. Ezeknek a — békeidőkben legveszélyesebbnek bizonyult — robbanószerkezeteknek a használatát tiltja ugyan az ENSZ 1981- ben elfogadott konvenciója, de Róma mindmáig nem ratifikálta a nemzetközi egyezményt, s Olaszország az ilyen aknák legnagyobb szállítója Kína és a volt Szovjetunió mellett. A rendkívül olcsó aknafajtát előszeretettel használja valamennyi háborús konfliktus minden résztvevője. Ám a milliószámra szétszórt aknák a békekötések után is halálos veszélyt jelentenek, s különösen sok gyermek esik áldozatukul. A világ különböző pontjain több mint 100 millió ilyen robbanószert kellene hatástalanítani, aminek becsült költsége 80-100 milliárd dollár lenne. A Földön csak Ausztráliára és Eszak-Amerikára lehet kitenni „az aknamentes övezet” feliratot; Európában 3-7 millió a szétszórt aknák száma. Olasz szakértők szerint havonta mintegy 800 embert ölnek meg, illetve 450-et sebesítenek meg ezek a robbanószerek. A súlyosan sebesült, egy életre megnyomorított emberek számát már 1 millióra becsülik. Az olasz televízió a közelmúltban interjút készített Luigi Strada sebésszel, aki évek óta operálja a legkülönbözőbb országokban ilyen aknáktól megsebesült embereket. A műsor felkavarta az olasz közvéleményt, mivel az olaszok döntő többsége most értesült először arról, hogy hazája ezeknek a robbanószereknek az egyik első számú szállítója. Az egyik legnagyobb gyártó, a felerészt Fiat tulajdonban lévő Valsel- la Meccanotecnica cég — melynek neve gyakorta elhangzott a beszélgetésben — azóta folyamatosan kapja a felháborodott és fenyegető telefonokat, leveleket. Az ellenzék parlamenti interpellációra készül az ügyben. Ezt megelőzendő írt szerdán levelet Previti védelmi miniszter Edo Ronchinak, a Baloldal Demokratikus Pártja szenátusi frakcióvezetőjének, s tett ígéretet a gyártás, illetve az export megszüntetésére. Ronchi szenátor csütörtöki, az olasz sajtóban megjelent nyilatkozatában nagyon biztatónak nevezte ezt, de, mint mondta, az ellenzék nem veszi le a napirendről az ügyet, amíg a kormány hivatalos kötelezettséget nem vállal az ígéret teljesítésére. A jóképű úriember kilencszeres gyilkosként állt a bíróság elé Ausztriában. A kilenc prostituált meggyilkolásával vádolt/ucA; Unterweger, miután a bíróság rábizonyította a vádat, és a szakértői vélemények alapján megállapította, hogy elmebeteg, újabb gyilkosságot követett el. Ezúttal azonban saját maga ellen fordította szabadidőruhájának kötőzsinórját. Erre akasztotta ugyanis fel magát a börtönben. Tettének oka vélhetően az volt, hogy a bíróság elmegyógyintézetbe akarta záratni.Lnterweger úr egyébként akár sikeres íróként is felemlíthető, hiszen börtönélményeiről kapós könyvet írt. Nem azokról elsősorban, amelyet április 21. óta szerzett Ausztriában, hanem arról az időről, amelyet egy másik gyilkosság miatt töltött rács mögött. A nevessé vált börtönlakó — mielőtt véget vetett életének — állítólag utolsó előtti élményét is papírra vetette. Az utolsó élmény utána azonban már nem volt olyan állapotban, hogy írni tudott volna.
