Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-29 / 109. szám

1994. július 29., péntek 4 A szlovák kormány szívesen tárgyal UJ KELET Az utóbbi időben helyes irányban fe­jlődik a magyar-szlovák viszony - állapí­totta meg MichaI Kovác szlovák köztár­sasági elnök, a Zemedelské Noviny című cseh napilap csütörtöki számában megje­lent .interjújában. - Konkrét jelei mutat­koznak annak, hogy az új magyar kormány haladéktalanul tárgyalóasztalhoz akar ülni a szlovák féllel. Nem csupán a már előkészített megállapodások aláírása végett, hanem elsősorban azért, hogy komoly tár­gyalás kezdődjék az államközi alapsz­erződésről. Emellett bizonyára olyan megállapodás is születik majd, hogy a Bős­sel kapcsolatos kérdéseket a jövőben nem politikai, hanem szakmai kérdésként kell kezelni - mondta az elnök. A terjedelmes interjú túlnyomó része Szlovákia belső problémáival foglalkozott, s az államfő egyebek közt kijelentette: az országot még mindig fenyegeti az a veszé­ly, hogy letér a gazdasági reformok megkez­dett útjáról. Az elnök szerint az ősszel esedékes parlamenti választások nyomán mindenképpen koalíciós kormányra lesz szükség. A közvéleménykutatások szerint jó esé­lyei vannak Vladimír Meciar volt minisz­terelnöknek, aki hónapok óta igen élesen támadja Michal Kovácot. Az államfő a cseh lapnak adott interjúban ennek ellenére azt sem zárta ki, hogy a Meciar vezette mozga­lom választási győzelme esetén is lehetsé­ges lesz koalíciós kormány létrehozása. Michal Kovác a szlovákiai magyar kisebb­ség helyzetét illetően elmondta: hiszi, hogy az ősszel megalakuló új szlovák kormány ki akarja majd használni a szlovák-magyar államközi viszonyban most megteremtődött kedvező feltételeket, és a magyar kisebb­ség irányában tovább folytatja majd a párbeszéd politikáját. így nyaralnak ők... Nyár, olasz tengerpart Déli kételyek, északi cáfolat Dél-Korea csütörtökön kételyeinek adott hangot a májusban érkezett két észak-ko­reai disszidens állításaival kapcsolatban, melyek szerint Phenjan már öt atombom­bával rendelkezik. A szöuli kormánynak semmiféle bizonyítéka sincs, hogy ez igaz lenne - nyilatkozta újságíróknak a dél-ko­reai elnökség egy magasrangú tisztségviselője, akit a Yonhap dél-koreai hírügynökség idézett. Mint azt Kim Jung Szám elnök többször is hangsúlyozta, a szöuli kormányzat úgy véli, hogy Phenjan nukleáris fegyvert szándékozik előállítani, de egyelőre sem­mi bizonyíték arra, hogy ezt már elérte vol­na - mutatott rá. Kang Mjond Do, aki az észak-koreai kormányfő vejeként bemutat­kozva tartott sajtóértekezletet szerdán Szöulban azzal a szenzációs bejelentéssel élt, hogy az észak-koreai biztonsági szolgálat egy magasrangú képviselőjének szájából hallotta: Phenjan már öt atombom­bát készített. Észak-Korea csütörtökön cáfolta, hogy öt atomtöltettel rendelkezne. Phenjan egy a KCNA hírügynökség által kiadott kö­zleményben visszautasította Kang állításait, akit erkölcsileg züllött embernek nevezett és tagadta azt is, hogy Kang Szong Szán kormányfő veje lenne. (Kang Mjong Do egyébként családi fotókat is bemutatott a rokonság igazolására.) A KCNA azzal vá­dolta Dél-Koreát, hogy akadályozza a két Korea megbékélését, és az állította, Kangot „agymosásnak” vetették alá. A dél-koreai biztonsági szolgálat vezetője, aki maga tár­gyalt Kanggal májusban, elutasította azt a phenjani állítást, hogy Kang Mjon Do nem is a észak-koreai miniszterelnök veje. Mint mondotta Észak-Korea mindig is cáfolta, amit a disszidensek állítottak. Az AFP sze­rint forgalomban van egy más verzió is. A szöuli elnöki palota egy másik képviselője úgy véli, Észak-Korea saját la­kosságának megnyugtatására terjesztette el, hogy már nukleáris fegyver birtokába ju­tott és Kangot hagyták, hogy kihasználja ezt. William Perry amerikai védelmi miniszter az üggyel kapcsolatban kijelen­tette, az Egyesült Államok egyelőre a ko­rábbi feltételezésekhez tartja magát. Esze­rint sokkal valószínűbb, hogy Észak-Ko- reának egy, maximum két atomfegyvere van. A nukleáris fegyverek előállításához ugyanis nem rendelkezik a szükséges fejlett technológiával - idézte a miniszter véleményét az AFP. A „megtelt” táblát az olasz tenger­parton rendszerint csak augusztusban teszik ki, de már július vége felé alig lehet egy gombostűt leejteni a stran­don. Vannak családok, amelyek a családfőt hátrahagyva akár egész nyár­ra leköltöznek a tengerpartra gye­rekestől, papagájostól, muskátlistól. A jobbmódúak - ha nincs sajátjuk - kibérelnek egy lakást egy-két hónapra, vagy kényelmes utánfutó-bungalow- ban rendezkednek be a campingekben. A fiatalok beérik szerényebb panzió­beli szobákkal, a szegényebbek azt sem bánják, ha a bérbeadó családdal kell megosztani a szállást, csak a tenger közelében lehessenek. Az élet a strandokon kilenc körül indul. A szabadstrandra az élelmesek korán kimennek, hogy napernyőikkel, törülközőikkel elfoglalják a tengerhez közeli, jó helyeket a homokban. Aki­nek telik bérelt napernyőre és nyugágy­ra, az ráér később kimenni, hisz a bag- nino, a fürdőmester, vigyáz arra, hogy senki ne foglalja el fenntartott helyét. A színes napernyők alatt, az olaszok között gyorsan kialakulnak az alkalmi beszélgető társaságok, de a legkellemesebb dolog, s valóságos népszokás, a sékély tengerben térdik vízben állva traccsolni. A be­szélgetésekbe, a meleg és az anyós gya­kori emlegetésén túl, az idei nyáron sok­szor vegyült az új kormány szidalmazása, és az olasz futballcsapat esélyeinek latol­gatása is. Az élénk vitát időnként megzavarják a boltjukat hátukon hordó néger mozgóáru­sok. Az olaszok tudják már, hogyan lehet felére-negyftdére lealkudni az árat, csak bírni kell cérnával a keleti stílusú alku­dozást. Fél egykor mintegy gombnyomásra kiürül a strand. Az olaszok hazamennek ebédelni, csak néhány külföldi lézeng a parton. Fél négy körül újra indul az élet, a hölgyek lehetőleg nem ugyanabban a fürdőruhában jelennek meg, mint amiben délelőtt voltak. Ami az ételt-italokat illeti, az eredeti olasz pizzákban, pastákban és tengeri herkentyűkben természetesen idén sincs hiány. A nagy melegben azonban leg­jobban esik az Olaszországban is ter­jedő jeges tea, vagy sonka sárgadiny- nyével. netán egy fagylalt tetszőleges­en választható gyümölcsdarabkákkal és krémöntetetekkel nyakon öntve. Amikor kilenc tájban lemegy a nap, s végre kellemessé válik a levegő, az utcákat elönti a tömeg. Fiatalok és öregek korzóznak le s fel, a butikosok és bodegások ilyenkor nyitnak ki. Csak július elején volt néhány különleges este az olasz tengerparti városokban, amikor az utcák kiürültek: amikor a foci vb-n az olaszok játszottak. Az ét­termek, presszók teraszaira kitették a nemzeti színű zászlóval betakart televíziót, s az egész tengerpart merő áhítattal nézte-ordította végig a meccseket. A mérkőzések utáni hangu­lat elképzelhető, a bolgárok elleni győ­zelem után nemzeti mámor, a brazilok elleni döntő elvesztése után nemzeti gyász borult az olasz tengerpartra. (Atlantic) APEH-ellenőrzések a Balaton-parlon Júliusban fokozottan ellenőrzi az adóhatóság a nyugtaadási kötelezettség teljesítését az idegenforgalmi szempont­ból fontos területeken. A balatoni ellenőrzések követ­kezményeként mintegy 6 millió forint mu­lasztási bírság kiszabására számíthatnak a Balaton-parti kereskedők. A különleges el­lenőrzések miatt nem szünetelnek a prog­ramszerű rendszeres vizsgálatok sem. Az egyik leglesújtóbb eredményt a Bükön végzett ellenőrzés hozta. Hat revizorpár 24 ellenőrzést végzett egy nap, és a 24 eset­ből 19-ben nem, illetve nem szabályos nyugtát nyújtottak át a kereskedők a revi­zoroknak. Csak ezen a napon, ezen az egy településen 8-900 ezer forintnyi bírságot szabtak ki az APEH ellenőrei. Horvát blokád Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerint ide­je, hogy a Biztonsági Tanács intéz­kedéseket fogantosítson Horvátország ellen, mert a horvát kormány többszöri felszólítás ellenére sem teljesíti kötelezettségeit az UNPROFOR-ral szem­ben. Azok a horvát menekültek, akik szeretnének visszaköltözni otthonaikba, eltorlaszolják az ENSZ-erők útját a szerb kézen lévő horvátországi Krajinában - írja a Reuter. A főtitkár szerint a világ- szervezetnek egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésére arról, hogy a blokád fenntartásában a horvátországi rendőrségnek is szerepe van. A szerbek 1991-ben elfoglalták Horvátország területének egyharmadát, és csaknem 250 ezer horvát nemzetiségű lakost kénysz­erítettek lakóhelyük elhagyására. Az elűzött emberek most vissza szeretnének térni otthonaikba, és azt követelik az ENSZ-től, hogy mindenféle humanitárius segélyt vonjanak meg a krajinai szerbek­től - emlékeztet a Reuter. A ruandai polgárháborúnak van egy közvetlen előzménye (lelőtték április hatodikén rakétával az elnöki reülőgé- pet) és egy nagyon régi ok: két nem­zetség a tutszi és a hutu törzs kibékít- hetetlennek tűnő ellentéte. Ahhoz, hogy a ruandai fejleményeket értsük — ha megérteni nem is tudjuk — érdemes megismerni ennek a 6,5 milliós ország­nak közeli és távoli múltját. A mai Ruanda fővárosa, Kigali, alig több mint 300 ezer lakosú. Az ország minden polgára a kinyavara nyelvet be­széli. A franciát, a hivatali nyelvet, az elemi iskolákban tanítják. A lakosságot három etnikai csoport alkotja: nyolcü- vankilenc százalék hutu, tíz százalék tutszi, egy százalék a tua törzsbeliek aránya. A tuák szorosan zárt közösség­ben élnek, nem kapcsolódnak bele az ország közéletébe. A ruandaiak fele még nem érte el a 18. életévet, az átlagélet­kor igen alacsony. Az ősi tua törzs már időszámításunk kezdetekor itt élt, ám egy északról érkezett nemzetség, a ban­tu, a mai Zaire felé űzte őket. Nos a ban­tuk tekinthetőek a mai, főleg földművelő hutuk elődeinek. Történészek rendkívül szelíd népcsoportnak, jól szervezett tár­sadalomnak írják le őket, olyanoknak, akik egyistenhitet vallanak. Valamikor a XVI. században érkez­tek Ruanda területére a nilotok, a későb­bi tutszi törzs elődei. Pásztoréletmódot folytattak, a nyáj volt a legfontosabb. A törzsfőnök harcosok csapatával vette magát körül, akik őrizték biztonságát. A tutszik úgy döntöttek, hogy a hutuk szelíd éghajlatú, jó legelőjű területeit el­foglalják. Az idők folyamán rájuk erőltették kultúrájukat, vallásukat, élet­módjukat és szokásaikat. Királyságot teremtettek, látszólag esrységes nemzet A ruandai dráma alakult ki, de a valóságban máig megma­radt a törzsi elkülönülés. A múlt század utolsó évétől 17 éven át német gyarmat volt Ruanda és Burundi, majd 1916-ban belga protektorátus lett. Mind a németek, mind a belgák a tutszikat támogatták, mint uralkodó arisztokráciát. A hutuk teljesen alárendeltek voltak, ők alkot­ták a munkaerőt. A hutuk egyenjogúsítása 1950-ben kezdődött. Az első testvérháború 1959-ben tört ki a két törzs között. 100 ezer tutszi pusztult el akkor és tízezrek szöktek át a szomszédos államokba. Az 1961-es választásokon a hutuk abszolút győzelmet arattak a tutszik fölött. 1991. július 1-jén Ruandát és Burundit két önálló független államnak kiáltották ki. Az ősi nemzetiségi, törzsi ellentét azonban csak a felszínen simult el. Az 1959-ben Ruandából elűzött tutszik mindvégig kitartottak vissza­térési szándékuk mellett. A vissza­telepítés békés eszközei a 80-as évek­ben kudarcot vallottak. Ezért 1990 ok­tóber elsején fegyverrel tértek vissza, a Ruandai Hazafias Front egységeibe szerveződve. Ruandában kitört a háború. Április 6-án pedig megtörtént a tragédia, a gép lelövése. Elpusztult Ruanda és Burundi elnö­ke, mindketten a hutu nemzetség tag­jai. A gép lelövése adta meg a jelet a hatalomért indított véres polgár- háborúhoz. Áldozatok százezreivel a dráma még tart. InfoNet Sorozatos diplomáciai áttörésekről érkeznek a hírek a Közel-Keletről. E lépések —köztük a közeli jordániai-izrae- li békekötés — valóban egyre közelebb hozhatják a térség békéjét. Persze csak akkor, ha az ott élő emberek is felismerik a vérontás értelmetlenségét. Amíg azon­ban terrorakciók, lövöldözések zavarák meg a nyugalmat, addig az emberek csupán a béke árnyékában lesznek kény­telenek elviselni a mindennapokat. A béke éppúgy múlik az izraeli telepeseken, mint a megszállt övezetekben élő paleszti­nokon, akikre most az a feladat is vár, hogy megteremtsék saját rendfenntartó erőiket, amelyek képesek lehetnek hatékonyan megóvni a polgárok biztonságát. Egy nemrég történt eset azonban megkérdőjelezi e biztonságot. A Dzsar- bua-ügy megrázta Gázát és Jerikót. Farid Dzsarhuát, egy 28 éves taxisofőrt a kö­zelmúltban a gázai börtönben palesztin börtönőrök kihallgatás közben halálra vertek. A palesztin férfit azzal gyanúsítot­ták, hogy Izrael számára kémkedett. Fur­csa módon a palesztin hatóságok most ugyanazt a retorikát használják, amit an­nak idején az izraeliek is. Kaled Kidrah főügyész szerint, habár Dzsarbua gyilko­sait letartóztatták, „senki semmit nem fog kideríteni”. „Más az, ha valakit erőszakkal megölnek, és megint más, ha csak val­lomást akarnak kicsikarni belőle” — mondja Kidrah. 1989-ben, amikor a gázai börtönben izraeli katonák követtek el hasonló gaz­tettet, a bűnösök szintén azért menekültek meg a komolyabb büntetéstől, mert — az indoklás szerint — „nem gyilkosság szándékával öltek”. Dzsarbuát ráadásul letartóztatási parancs nélkül fogták el, s a börtönben nem kapott védőügyvédet, de még csak családtagjait sem engedték a kö­zelébe. (Atlantic) Húsárak itt és oH Nyíregyháza néhány boltját jártuk körbe - az új húsárak felől érdeklődve., íme az eredmény: Hosszúkaraj Rövidkaraj Oldalas Comb Csülök Pacal R-Ko kft. I. sz. bolt Eperjes út 338 378 293 368­­R-KO kft. 3.SZ. bolt Ferenc körút 338 378 293 368 199 370 Alfi-ker kft. Húsnagyker Északi körút 368 347 322 405­247 Kelet Áruház ABC-je 350 380 320 370 220­Szentmiklóssy Húsdiszkont ( Piaccsarnok ) 310 350 290 340­370

Next

/
Oldalképek
Tartalom