Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-27 / 107. szám
4 1994. július 27., szerda BELFOLD-KULFOLD UJ KELET Horn Gyula EU-nagyköveteket fogadott KÜLKAPCSOLATOK Magyarország stratégiai célja, hogy teljes jogú tagságot kapjon az Európai Unióban, legkésőbb az évezred végéig. Jó lenne, ha a tárgyalások erről már 1996- ban, de legkésőbb 1997 elején megkezdődnének. Egyebek mellett erről beszélt Horn Gyula kormányfő, amikor kedden hivatalában fogadta az EU-tagországok budapesti misszióvezetőit. A találkozón elhangzottakat az újonnan hivatalba lépett kormányszóvivő, Forró Evelyn foglalta össze. Horn Gyula ismételten leszögezte az EU-nagykövetek előtt, hogy Magyar- országon szóba sem került az Európai Unióval kötött társulási szerződés újratárgyalása. Ugyanakkor a kormány élni kíván a társulási szerződés továbbfejlesztésének lehetőségével, amire egyébként maga a szerződés ad módot. A miniszterelnök szorgalmazta az úgynevezett PHARE segélyprogram elveinek és tartalmának megújítását. Egyben javasolta: az Európai Unió nyújtson Magyar- ország számára olyan pénzügyi támogatást, amely segítené, hogy az ország eleget tehessen a csatlakozásból fakadó követelményeknek. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország misszióvezetője — Heimchen nagykövet — leszögezte: mindkét fél részéről megvan a politikai akarat az együttműködésre, a kérdés most már csak az, hogy milyen tartalommal töltsék meg a kereteket. A hozzászólások sorában a nagykövetek örömmel nyugtázták, hogy a magyar kormány meg kívánja kötni az alapszerződést Szlovákiával és Romániával. Ezzel kapcsolatban Horn Gyula azt hangoztatta: az alapszerződéseket Magyarország nem végcélnak, hanem eszköznek tekinti. A szerződésekben pedig a határok sérthetetlenségét szavatoló klauzula mellett helyet kell kapniuk a kisebbségek jogait garantáló passzusoknak is. A találkozón felvetődött az is, hogy a szocialisták átütő győzelme némi meglepetést, sőt riadalmat is keltett a nyugati sajtó egy részében. Ezzel kapcsolatban a nagykövetek hangoztatták: a budapesti diplomáciai testület tagjait egyáltalán nem érte meglepetésként ez a választási eredmény; teljes nyugalommal fogadták a szocialisták győzelmét. Észak-Korea újra harcra kész Első az USA Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatában érjenek-e el először is javulást. A KNDK külügyminisztériumának szóvivője azt közölte, hogy a KNDK elsősorban az Egyesült Államokkal szeretne „csomagmegállapodást” kötni, ebben rendezni az atomkérdéssel kapcsolatos vitát is. Nem tekinti viszont az amerikai—északkoreai viszony javítása feltételének a fordulatot a Korea-közi kapcsolatokban. A szóvivő az ilyen, Szöul által támasztott előfeltételt „abszurdnak és az atomvita megoldását akadályozó tényezőnek” tekinti. A KNDK úgy véli, hogy ha Észak- Korea megkapja a könnyűvizes atomerő- művi technikát, ha megszűnik az ellenséges viszonya az Egyesült Államokkal, az „kedvező szakasz kezdetét jelenti majd az észak—déli kapcsolatokban is”. Az elhunyt Kim ír Szén államfővel kapcsolatos hír, hogy Kim halála július 8-án olyan hirtelen következett be, hogy a nagy vezér nem hagyott maga után végakaratot, nem nyilvánította ki utolsó kívánságát. Ezt a dél-koreai hírügynökség írja észak-koreai illetékesek közlésére hivatkozva. Tűzgyújtási tilalom Tekintettel a rendkívül szára/ gabonabetakarítás során fokozott időjárásra, valamint az elmúlt idő- figyelmet fordítsanak a megelőző szakban bekövetkezett nagy kárér- tűzvédelemre, tarlót pedig csak in- tékű erdő- és mezőgazdasági tűz- dokolt esetben, a szükséges hatósági esetekre, a Földművelésügyi Minisz- engedélyek beszerzését követően térium felhívja a figyelmet, hogy az égessenek. 1994. június 30-án az erdőkre elren- A kirándulók, valamint az utazók delt általános tűzgyújtási tilalom figyelmét ismételten felhívják, hogy továbbra is érvényben van. égő cigarettacsikket, dohányneműt A minisztérium egyben kéri a ne dobjanak el, eloltásukról pedig mezőgazdasági termelőket, hogy a minden esetben gondoskodjanak. Észak-Korea felújította a rendszeres hadgyakorlatokat a Kim ír Szén államfő halálát követő 16 napos szünet után. A szöuli védelmi minisztérium szóvivőjének közlése szerint azonban provokatív katonai mozgások nem tapasztalhatók, az észak-koreai tüzérség, a haditengerészet és a légierő csak a szokásos gyakorlatokat végzi. Dél-Koreában már szombaton feloldották a katonai készültséget, amit Kim ír Szén halálának bejelentésekor, július 9-én rendeltek el. A KNDK rádióadója folytatja Kim Dzsong Ilnek, a hatalom hivatalosan még be nem iktatott örökösének méltatását, a Korea-közi, határ közelében felállított hangosbeszélők pedig változatlanul bírálják Dél-Koreát. Phenjan már Kim ír Szén Korea-közi, csúcstalálkozóra tett kezdeményezésekor beszüntette a határ menti hangos propagandát, lehetséges, hogy az új vezetés e témáról majd a felújítandó Korea-közi csúcstalálkozón kíván alkudozni. Alkutéma lesz az is, hogy a Korea-közi viszonyban, avagy Észak-Koreának az Az 1994. július 23-án hajnalban a Mátyás-templomban történt robbantással kapcsolatosan kérjük a lakosság segítségét. Aki a rajzon szereplő férfit felismeri, arról bármilyen információval rendelkezik, jelentkezzen a 07-es telefonszámon. A férfi személyleírása: körülbelül 180—185 centiméter magas, vékony testalkatú, hosszúkás arcú, vékony, hosszúkás orrú, vékony száj- szélű, hegyes állú, szőkésbarna, elöl rövidre vágott, kissé kopasz, válláig érő enyhén hullámos hajú, 30-37 év körüli. Legutolsó ismert ruházata: fehér rövid ujjú póló, mellrészen körülbelül négy centiméter széles világoskék csík, bal oldalán zseb, melyben egy napszemüveget hordott: fehér farmernadrág, fehér lyukacsos belebújós bőrcipő. Pillér ingatlanalap Eredményesnek tekinthető a Pillér II. ingatlanalap befektetési jegyeinek pénteken zárult kárpótlási jegyes jegyzése. Az ingatlanalapok vagyonszerzési illeték- fizetési kötelezettségének eltörlése érdekében az Alkotmánybírósághoz fordul a Pillér-alapok kezelője — mondta el a kedden tartott sajtótájékoztatónHangodi Éva, az Állami Vagyonügynökség szóvivője. A Pillér II. ingatlanbefektetési alap kétmilliárd forint össznévértékű befektetésij- egy-csomagjának jegyzése — a mérsékelt érdeklődés miatti egy hónapos meghosz- szabbítással — április 21-től július 22-ig tartott. Scheuer Gyula, a forgalmazást szervező K & H Brókerház Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: ez idő alatt 1,6- 1,7 millió forint értékű papírra érkezett jegyzés. Az igénylők legalább egyharmada volt az alanyi jogú kárpótolt, s a papírok legnagyobb része a kisbefektetők kezébe kerül. Mint Kovács Kálmán, az ÁVÜ igazgatóhelyettese elmondta, a befektetési jegyek tulajdonosánál, az ÁVÜ- nél maradó csomagot talán újabb jegyzésen kínálják fel, de az is lehet, hogy a társadalombiztosításnak átadandó vagyonba kerül. A Pillér II. ingatlanportfóliójának feltöltése folyamatban van, ennek befejeződéséig az alap számláján kamatozik az ÁVÜ-től a befektetési jegyekért kapott pénz. A jegyzés utolsó hetét kedvezőtlenül befolyásolta, hogy ekkor jelentek meg azok a hírek, amelyek tudatták: a Pillér I. alap augusztusra esedékes hozamfizetése elmarad, mert az alapnak teljesítenie kell illetékfizetési kötelezettségét. A jogszabályokba sajnos nem került be az ingatlan- alapok illetékmentessége, holott ugyanúgy ingatlanforgalmazók, mint az ezzel foglalkozó cégbíróságon bejegyzett cégek — hangsúlyozta Hangodi Éva. Az alapnak 16 hónap alatt havi 10 millió forintos illetéket kell befizetnie évi 12 százalékos késedelmi pótlékkal. Az alapkezelő ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, s ha eredményt ér el, februárban már 9-10 — ellenkező esetben 4-5 — százalékos hozamot fizet. A Prydent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. mindenesetre arra törekszik — mondta Nagy Elek vezérigazgató —, hogy a továbbiakban kedvezőbb illetékfizetési feltételek mellett forgalmazható kis alap- területű lakások is bekerüljenek az alapok portfoliójába. Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-Budapest érseke és Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a Mátyás-templom sekrestyéjében aláírta azt az okiratot, amelyben a mi- • nisztérium vállalja, hogy ötmillió forinttal segíti a Mátyás- templom helyreállítását MTI-fotó: Illyés Tibor MDF-elnökségi sajtótájékoztató Boross bírálta Sorost Boross Péter, az MDF elnökségének tagja kedden sajtótájékoztatón értékelte az elmúlt hetek és hónapok történéseit, valamint az új kormányzat eddigi tevékenységét. A volt miniszterelnök egyebek között élesen bírálta a médiavezetők kinevezését, a kormány külpolitikáját és Soros György terveit az OTP-vei. Boross Péter leszögezte: felháborítónak tartja azt a megoldást, ahogy az új kormányfő — „huszáros rohammal” — előterjesztette az új médiavezetőket a köz- társasági elnöknél, aki „az előszobában várta, hogy aláírja a kinevezéseket”. Göncz Árpád most nem fordított kellő figyelmet arra, hogy ésszerű határidőn belül mérlegelje a kinevezéseket. A koalíció hibát követett el azzal is, hogy — Boross Péter figyelmeztetése ellenére — olyan személyeket nevezett ki az MTV és az MR élére, akik az intézményben dolgoztak. A két média világa ugyanis „romlott”, különböző klikkek alakultak ki benne. A volt miniszterelnök hozzátette, hogy gondoskodik egy olyan szervezet felállításáról, amely kontrollálni fogja a két intézmény hírközlésének tárgyilagosságát. A volt kormányfő úgy vélekedett, hogy az SZDSZ-nek koalíciós értéket egyedül a médiahatalom jelent. Boross Péter ezután „túl mohónak” nevezte Soros György szándékát, amely szerint az Egyesült Államokban élő magyar származású bankár névértékén kívánja megvásárolni az OTP egy részét. Ez a szándék szakszerűtlen és megalázó, Magyarország számára hátrányos és megengedhetetlen. A volt miniszterelnök sajnálatosnak nevezte, hogy a koalíció éppen abban az évben bizonytalanítja él a külkereskedelmet, amikor megmozdult végre az ország exportja, és még azt a luxust is megengedi magának, hogy bizonytalanságban tartja az expó érdeklődőit és befektetőit. A személycserék kapcsán Boross Péter kifejtette azt a véleményét, hogy a koalíció „rongálja a közigazgatást”, a leváltott vezetőket gyengébb kvalitású személyekkel pótolja. Az egykori kormányfő ezért most azt várja, hogy mások is kimondják: az előző kabinet nagyobb felkészültségű volt, mint a jelenlegi. A miniszterelnök cáfolta, hogy a Külügyminisztériumnak két és fél milliárd forintnyi hiánya volna. A deficit ugyanis 700 millió forint, amely elsősorban a forint többszöri leértékelése miatt jött létre. Boross Péter végül óvatosságra intett a szomszédos országokkal kötendő alapszerződések ügyében.
