Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-27 / 107. szám
HOLNAP AZ ÚJ KELET KISVÁRDÁN SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 107. szám Ára: 12,50 Ft 1994. július 27., szerda HOSSZÚ NYOMOZÁS VÁRHATÓ VÉN ÜGY Az Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft. ügyvezető igazgatójának előzetes letartóztatását, az ügy további vizsgálata miatt a bíróság még két hónappal meghosszabbította. Mint ismeretes - korábban az újságok már beszámoltak róla - Vén István, a Kft. ügyvezető igazgatója nagy kárt okozó csalást követett el több ezer ember sérelmére, akiktől kárpótlási jegyeket vásárolt fel. Pillanatnyilag 1,2 milliárd forint értékű kárpótlási jegy az, amit bizonyíthatóan átvett, és csak nagyon kis részét fizette ki a tulajdonosoknak. A jóhiszemű emberek felé a tartozás közel 900 millió forint. A megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetője elmondta, hogy a vizsgálat során egy kárpótlási jegyet sem találtak, nem tudták lefoglalni és a vagyon is kevés, amit zárolni lehetett, alig éri el a 25 millió forintot, ez elenyésző a károsultak felé való tartozással szemben. Tisztázni kell a közreműködők körét és szerepét is, mivel olyan szervezetek, pártok fedezete alatt „dolgozott", akik iránt az emberek bizalma megvolt, és ezt használta ki. Az 1993-ban jött ötlet ezen a szinten is maradt, mivel semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott. A tanúvallomások alapján több párt és szervezet bonyolította a szervezést. Maga az ötlet is egyébként megvalósíthatatlan, nincs reális alapja. A rendőrség tisztában van vele, hogy a károsultak magas száma és a tetemes összeg miatt nagyon sürgős az ügy teljes feltárása és tisztázása. Emiatt az ügy teljes lezárásáig még hónapok telhetnek el. Az osztályvezető elmondta még, hogy a fejleményekről folyamatosan tájékoztatják a közvéleményt. Arra kérnek mindenkit, hogy saját érdekében ne írjon leveleket és ne telefonáljanak. A bűncselekmény elkövetése egyértelműen bizonyítottnak látszik. Viszont az említett szervezők, résztvevők köre és felelőssége, valós szerepük tisztázása még tart. A közelmúltban tért vissza Afrikából egészen pontosan Tunéziából, lapunk munkatársa, Varga Attila. Szerencséjére és - ez reményeink szerint az olvasó szerencséje is - nem afféle hivatalos túrista programban vett részt, hanem saját feje szerint barangolt az országban. így szerzett élményeit osztja meg lapunk kedvelőivel a 7. oldalon ma induló Afrikai Anziksz című sorozatával. A Bolyai János katonai főiskolán bemutattak a sajtó képviselőinek egy olyan 120 milliméteres aknavetőt, amilyen július 25-én Várpalotán, lógyakorlat közben felrobbant, es négy katona halálát okozta, valamint négyet megsebesített MTI-fotó: Bruzák Noémi HM-KÖZLEMÍNY A BALESETRŐL A hétfői, négy halálos áldozatot követelő honvédségi baleset három súlyos sérültjének állapota a körülményekhez képest kielégítő - közölte a Magyar Távirati Irodával Erdélyi Lajos, a HM sajtószóvivője kedden. Mint ismert, hétfőn, kora délután a bajai gépesített lövészdandár várpalotai lövészetén egy aknavető csövének felrobbanása következtében két hivatásos és két sorkatona meghalt, hárman súlyosan és hárman könnyebben sérültek. A győri Katonai Kórházban ápolt, súlyosan sérült honvéd bal lábát a sérülések miatt amputálni kellett. A budapesti katonai Kórházban fekvő két súlyos sérült sorkatona általános állapota rendezett. A köny- nyebben sérülteket ellátták, kielégítően érzik magukat. A baleset körülményeinek kivizsgálását a Győri Katonai Ügyészség szakértők bevonásával tovább folytatja. Ezzel párhuzamosan a Magyar Honvédség parancsnoka is vizsgálatot rendelt el az előzmények megállapítása, a szerencsétlenségben közreható emberi és technikai tényezők felderítése érdekében, hogy ezzel is elejét vegyék a hasonló baleseteknek. A szóvivő elmondta, hogy a honvédelmi miniszter egyenként 100, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig 50-50 ezer forint gyorssegélyt utalt át az elhunytak hozzátartozóinak. A Magyar Honvédség Szociálpolitikai Alapítványának kuratóriuma gondoskodik a baleset súlyos és könnyebb sérültjeiről is. A Magyar Honvédség a tragédia áldozatait - Kránitz Antal századost, Pleszkán Károly őrmestert, Tordai Tibor honvédet és Papp László honvédet - saját halottjának tekinti. A végtisztesség megadásáról - katonai tiszteletadás mellett - a hozzátartozókkal közösen döntenek. CSÖKKENTENI KELL A TISZA-TÓ VIZÉT ASZÁLY A TISZA MENTÉN Ha nem létezne a tiszalöki erőmű és a Keleti- valamint Nyugati-főcsatorna, akkor napjainkban a Kőrösökön bokáig érő vízben lehetne átgázolni. Az 1992-es után 1994 nyara a legaszályosabb időszaknak mutatkozik a Tisza völgyben—állapították meg hétfőn Kiskörén azon a megbeszélésen, ahol az érintett vízügyi igazgatóságok vezetői találkoztak. Jellemző példa a szárazságra, hogy amíg a múlt héten Záhonynál 143 köbméter víz folyt le aTiszán másodpercenként, addig Szolnoknál ettől 29 köbméterrel kevesebbet mértek. Ugyanis az említett csatornákon a Kőrösök völgyébe vezetik le a vizet, hogy öntözni tudjanak, Debrecennek legyen elég ivóvize. Az előrejelzések szerint lényeges változás nem várható, így a vízügyi szakemberek már a korlátozás lehetőségeit fontolgatják. A kiskörei vízlépcső feletti Tisza tó vizét augusztus közepétől kénytelenek lesznek 50-60 centiméterrel csökkenteni, különben veszélybe kerül a szolnoki ivóvízbázis is. Bár megyénkben nem jelentős az öntözés, azonban az a tény, hogy a vízjogi engedélyek harmadát sem használják fel, azt mutatja, hogy a mezőgazdaság talpraállása után maga a vízhiány okozhat gondokat. Jelentősen romlott a Tisza és mellékfolyóinak vízminősége az utóbbi napokban. A Szamoson több hullámban szennyvíztározókból leengedett víz okozott habo- sodást és algásodást, amely átterjedt a Tiszára is. A különböző csatornák elisza- polódtak, illletve magas bennük a növényzet, a Hortobágy és a Berettyó teljes egészében békalencsével fedett. Katasztofálisnak minősítették a víz minőségét a Lónyay-csatomán is. Az anyagiak hiánya miatt elmaradt a szükséges mederkotrás a Keleti- és a Nyugati-főcsatornán, ezért alacsonyabb szint esetén nem tudnakelég vizet fogadni. Az aszályos időszak különben a Dél-Alföldön már károsítja a kapás növényeket. A szárazság elleni védekezést viszont össze kell hangolni, a helyzetet ismertetni kell a lakossággal — emelte ki dr. Nagy István, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón.
