Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)

1994-07-26 / 106. szám

.1994. július 26., tedd BELFOLD-KULFOLD ... UJ KELET DÖNTÉS UTÁN Nyugdíjemelés szeptemberben... Döntött a Parlament. Nagy Sándor és Kovács László előterjesztése nyomán a nyugdíjak szeptembertől 8 %-kal emelkednek. Az öregségi és rokkantsá­gi nyugdíj emelése nem lehet kevesebb havi 800 forintnál, és nem haladhatja meg a havi 2400 forintot. Az öregségi és rokkantsági résznyugdíj ugyancsak 8 %-kal emelkedik, de felső határa nem haladhatja meg az 1500 forintot. 8 %- kai kell emelni az árvaellátást, a mező- gazdasági szövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadékot, az öz­vegyi járadékot is, de ennek felső határa nem haladhatja meg az 1000 forintot. A fentiekkel egyetértett minden par­lamenti frakció. Azzal is, hogy a 8 %- os emelést 1994. szeptember 1-jétől kell életbeléptetni. Igazán nagy különb­ség abban sem volt, hogy ezt 1994. ja­nuár 1-jétől visszamenőleg kell érvényesíteni. A konfliktus ott húzódott meg, hogy szeptemberben kapják-e meg a nyugdíjasok visszamenőleg egyösszegben az emelést, avagy majd a parlament egy októberi határozata nyo­mán novemberben. Az ellentmondás lényege itt van. Egy újabb parlamenti döntés szólhat arról is, hogy nincs visszamenőleges emelés. Köz- gazdasági érv lesz bőven ennek megma­gyarázására. Pénzügyi szakemberek — ha nem a maguk jövedelméről van szó — magyarázatot, akár elfogadhatót is, min­denre találnak, ha nem akarnak fizetni. Békési László nagyon meggyőző érvekkel támasztotta alá 5 %-os emelési szándékát. A politika győzedelmeskedett a szakér­telem felett. így akalult ki a 8 %. Politika húzódik meg a novemberi egyösszegű kifizetés mögött is. Ha kifizeti az új ko­alíció és kormány novemberben egy ösz- szegben visszamenőlegesen a nyugdíje­melést, azt azért teszi majd, hogy rokon- szenvet kovácsoljon maga mellett az ön- kormányzati választások „frontharcai” során. Jó előre kigondolták már ezt az il­letékesek. Hárommillió ember szavazatát remélik ezzel megvásárolni. Ha pedig nem fizetik?! Ezt azért mégsem tehetik meg. Az egyösszegű, visszamenőleges juttatásra máris nagy szüksége lenne a nyugdíjasok leg­alább 80 %-ának. Most emelték a külföldi életmentő gyógyszerek árát. Most „gyűrűzik át” az üzemanyag-áre­melés az élelmiszerek, közszolgáltatá­sok árába. Július 1-jétől döntenek az önkormányzatok a lakbéremelésről. Mostanában kell dönteni a nyugdíja­soknak: az önkormányzatok felkínál­ta bérlakásokat meg akarják-e vásá­rolni... Várható az egykulcsos, 20 %- os áfa bevezetése, amikor megint csak a kisnyugdíjasok, az alacsony keresetű emberek, a munkanélküliek viselik majd a legnagyobb terhet, és természe­tesen a bérből és fizetésből élők. Mind­ezekért novemberben meg fogja adni a kormány visszamenőleg a nyugdí­jakat, még akkor is, ha éppen ezt szánja majd kompenzációként a várhatóan nagy teheráthárításokért. Takács Péter Esküvő a Mátyás-templomban a robbantás után A NYOMOZÁS FOLYIK (munkatársunk helyszíni beszámolójaJ — Gyónni szeretnék! — hívta egy is­meretlen telefonáló július 23-án hajnalban a budai Mátyás templomot. Az őr álmo­san vette fel a kagylót. Csak nevelése til­totta — meg talán a hely szelleme —, hogy ne küldje melegebb éghajlatra a névtelent. Pár perc múlva társával együtt már aludt is tovább. Fél órával később, hajnali negyed ötkor hatalmas robbanás rázta meg az épület Halászbástya felőli oldalát. Betört az ablak, odabenn megsérült az oltár. Az őrök is fel­riadtak. de azt hitték, csak álmodták az egészet. Egyikük újra elaludt, másikuknak nem jött álom a szemére. Rövidesen rendőrautók fékeztek. Csak hosszas dörömbölésre jutották be a temp­lomba. Az őrök most értették csak meg. mi történt. Rögvest intézkedtek, s nem­sokára Fábián János kanonok, a templom gazdája és Paskai László bíboros herceg- prímás, a magyar katolikus hívők legfőbb pásztora is a helyszínen termett. Számba vették a pusztítást. A kár mintegy 30-35 millió forint. Ezt egy építész szakértő állapította meg első ránézésre. Kitörtek az ablakok, melyek a múlt századi restauráláskorLotz Károly és Székely Bertalan tervei szerint készültek. Érdekességük, hogy a II. világháború ide­jén a pincében őrizték őket. A bombázá­sokat kibírták, a demokráciát nem. A temp­lom mögötti térre több tízkilós faldarabok repültek. A tűzszerészek megkezdték a munkát. Nyugalmuk érdekében a rendőrök lezárták a környéket. Robbanószerkereső kutya szi­matolta végig a helyszínt, nincs-e benn újabb időzített pokolgép. A külföldi ter- rorista-elhárító szakemberek ugyanis úgy tanítják a tömeggyilkosságokat, hogy az első — viszonylag kis teljesítményű — pokolgépnek csak a rendőröket, meg a bámészkodókat kell odacsődíteni, hogy aztán a második, az igazi nagy durranás hazavágjon mindenkit. Itt erről szó sem A rendőrség keresi a közekék apró- mintás inget, élénkszinü nyakkendőt viselő, körüliéiül 185-190 cmnegas, 35 év körüli, sovány, nyakbalógó, barna hajú, sűrű bajuszú férfit. Szatélye összefüggésbe hozható a robbantással volt, csak egy ajtó fölé kívülről erősített, 30 dekás TNT volt a robbanószer. A tűz­szerészek megállapítása szerint időzítő szerkezet okozta a detonációt. Ez is, meg a szegedi és parlamenti robbantás is azo­nos elkövetőre utal. A parlamenti és mostani esetben van még egy közös. Mindkettőt szombat reg­gelre virradóra követték el. Lehet, hogy a külföldi elkövető hétköznap otthon becsü­letesen dolgozik, csak hétvégén ér rá átjön­ni robbantgatni? Mivel a szegedi robbanás hétköznapra esett, felmerült a délvidéki elkövető személye. A határ közelsége mi­att a tettes reggelre még beérhetett külföldön munkahelyére. Aznap délután a Déli pályaudvaron is bombariadó volt. A fél hármas nagykani­zsai gyorsról szállították le az utasokat, de ez a bejelentés vaklármának bizonyult. A két eset között nem állapítottak meg össze­függést. A rendőrség hárommillió forintot tűzött ki a nyomravezetőnek. Közben megindul­tak a találgatások. Ez is a kommunisták műve! — mondta a magát megnevezni nem akaró népnemzeti. — Amíg a keresz­tény kurzus volt hatalmon, az ország házát támadták, most viszont mióta a baloldaliak győztek, Isten háza a célpont! — Olyan meggyőzően adta elő a dolgot, hogy ő talán még hitit is benne. A hajnali robbantás ellenére a délelőtti keresztelések és a délutáni esküvők nem maradtak el. A vőlegény tehát nem úszta meg a irigyelj. Igaz, őt senki sem gyanúsí­totta, hogy így akart volna kibújni a nász alól. Z. TA­A robbantásról írják A tótyás-tatplcmnál történt rob­bantással kajxsolatfcen a Frankfur­ter AUgeneine Zeitung rövid kcm- nentárjában a következőket irta: Kormányát meg tud ja _változtatni a nép, helyét nem. A magyarokat robajok emlékeztetik arra, hogy Eu­rópa legnyugtalanabb térségének pereién élnek. A leghíresebb buda­pesti tenplan, az egykori koronázó tarplcm egyik oldalbe járatánál elhe- lyezett legújabb pokolgépnek sok ,,feladója" Miét, a legvalcszírűtle­nekb mindanesetre, hogy ez a valaki az országból volt. Man mintha a magyarok védve latrának az őrültekkel szentel, az elmúlt hetek sorozata azonban nem ebbe az irányba mutat: két merénylet Budapesten, a kettő között egyet azon­ban a távoli vidéken. Szegeden követté? el. A város Szériáéval határos, s ott, Szerbiában, a magyar kisebbség által lakott városban, Szabadkán szintén törtért már egy robbantás, amely ebbe a sárba illeszthető. A budapesti merényletek Magyar­) ország legfontosabb nemzeti ®nlék- rrüvei ellen irányultak, a parLarstt épülete ellen, s most a ftetyás-berrp- lom ellen. Amennyiben banképület ellen elkövetett merénylet ^anti­kapitalista" motívumra utal, a mos­tani oélpontok „magyarellenes" mozgatórúugókra. Ilyen mozgató­rugókat pedig nemcsak a határbkcn túl is tónytédó szerb tenoristákrak tula jdcnítbafcunk, hárem például egy fégyarországcn letartóztatott (szer­biai) gyilkos kükkjérek. Összeurópai politikai jelentősége van Szlovák-magyar viszony Az új magyar kormány lépései azt jel­zik, hogy Budapest még az őszi szlováki­ai rendkívüli választások előtt igyekszik aláírni a Pozsonnyal kötendő alapsz­erződést — vélekedik a Mladá Fronta Dnes hétfői számában Karol Wolf, a nagy példányszámú prágai lap pozsonyi tudó­sítója. Annak alapján, hogy értesülései szerint a magyar fél gyorsan meg akarja tárgyalni a pénteken átadott szlovák szerző­déstervezetet, Wolf elképzelhetőnek tart­ja: Horn Gyula már előre ismerhette an­nak tartalmát, s csak arra várt, hogy beül­hessen a miniszterelnöki székbe. — A szerződés, amelynek egyebek közt a szlovák-magyar határ megváltoztathatat­lan voltát is garantálnia kell, összeurópai politikai jelentőséggel bír. Éppen erre tekintettel azonban az is megállapítható: Hornnak voltaképpen nem olyan fontos, hogy mindenáron aláírják a szerződést még a szlovákiai választások előtt. A mos­tani szlovák koalíciós kormányon ugyan­akkor sokat segítene az aláírás. Szlová­kia déli határainak írásba foglalt garan­tálása kiütné a szlovák nacionalisták kezé­ből a nagy ütőkártyát, nevezetesen a ma­gyar terjeszkedésre hivatkozó félelem- keltést. — Ha ezt vesszük tekintetbe, akkor an­nál érdekesebbnek tarthatjuk az új magyar miniszterelnök ténykedését. Horn így adja egész világosan tudtul, hogy nem áll érde­kében a közép-európai térség destabi- lizálása, amit nem lehetne kizárni a Vladimír Meciar- és Jan Slota-szerű szlovák politikusok nagyarányú választá­si győzelme esetén — állapítja meg Karol Wolf, a Mladá Fronta Dnes hasábjain. Kárfelmérés a Mátyás-templomban A rátái katolikus egyház vagyonának biztosítója, az ÁB Generali és a nűatiékvédelmi hatóság hétfői közösen mérte fel, mekkora kárt okozott a múlt heti robbanás a budavári Mátyás-tenplarhan.. Antal József, a biztosító társaság szakértője az MTI munkatársának elmondta: a korábbi becslésekhez hasonlóan a bejárás után is 30-35 millió forintra tehető a kár értéke. Miután azonban elképzelhető, hogy olyan séíülések is keletkeztek — például a színes üveget tartó, bőélózó ólarpántdk elgörbülhettek —, atelyak most lentről nem 'láthatók, csak az állványozás befejezése után tudják majd pontosan felrtémi az állapotukat. Az állványozás keddsn készül el, és a biztosító szerdán nyilatkozik a megközelítőén régleges kárösszegről. Előleget nan fizettek, a biztosító illetékese azonban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az egyház kéri, nincs akadálya, hegy előleget adjanak a helyreállítási munkálatok költségairek egy részére. Lőszercsempészek Részkénéi Éleslőszeretefc és fegyvertisztító ló rejtekhely 58.774 darab különféle készleteket találtak egy szerb autó- éleslőszert és 26 chráo fegyrertisztítc buszban a röszkei vámosok — tájé- készletet tartalmaz, összesen 95 ezer kaztatta Laczó László, a Vám- és farirt értékben. Pénzügyőrség Országos Parancsnok- A vámhivatal nemzetközi jogi köte- ságárek szóvivője hétfőn az MH-t. lezettség megsértése bűncselekmény A ityolc utast szállító, sasrb autó- alapos gyanúja, valamint fegyver­busz utas- és rakteräxl a tételes vám- csempészét bűncselekmény élkö- vizsgálat során összesei 1 millió 200 vetése miatt eljárást indított. Az ezer forint értékű különféle áru elkövetőket a szegedi rendőrkapi- karült elő a vasárnapi vámvizsgálat táraságul jelentették fel. során. A további kutatás eredné- Az el járás során talált árukat, éles- nyeként kiderült, a busz alváza, az lőszsMet, fegyvertisztító készleteket, első kerekek előtt lévő, gyárilag zárt valamint az 500 ezer forint értékű üreg és a hátsó ülés előtt létő, lasen- autóbuszt a vámhivatal lefoglalta. BUZAKILATASOK Szakmai körökben nem számítottak re­kordtermésre még megfelelő időjárási körülmények esetén sem. A szakértők számára ugyanis nyilvánvaló volt, hogy a kívánatosnál alacsonyabb műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás, á nem meg­felelő vetőmag alkalmazása a búzatermés mennyiségét és minőségét jelentősen le­rontja. Ezt Makay György, a Magyar Ga­bonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára mondta el az MTI-nek. A szakember közölte: a szövetség — a tények ismeretében — eredetileg is mint­egy 4 millió tonnás búzaterméssel számolt. A jelenlegi ismeretek szerint a mennyi­séget az 1994-es búzatermés alig haladja majd meg. A minőséget illetően a szakértő nem vállalkozott általános érvényű véle­ményalkotására, mivel a minőség nemcsak gazdaságonként, hanem esetenként táblá­kon belül is eltérő. A jó minőségű búza ára az utóbbi napokban nemcsak azért emelkedett, mert valóban kevesebb termett az átlagosnál, hanem azért is, mivel az éles versenyben álló malmok igyekeznek olyan búzát vá­sárolni, amelyből a szokásosnál is jobb liszt őrölhető. A jó minőségű áruval rendelkező ter­melők egy része pedig a még kedvezőbb ár reményében vár az értékesítéssel. Az árak emelkedéséhez vezettek azok a nyu­gati exporthoz fűzött remények is, ame­lyek azonban a szállítási kvóta brüsszeli elosztását követően visszestek a realitás szintjére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom