Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-26 / 106. szám
2 1994. július 26., kedd I BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Beadvány az Alkotmánybírósághoz A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának elnöksége beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. A frakcióelnökség az 1994. LVII. törvény alkotmányellenességének vizsgálatát indítványozza. A törvényt - amelyben a polgármesterek országgyűlési képviselői minőségének összeférhetetlenségét eltörölték - hétfőn hirdették ki a Magyar Közlönyben. A képviselőcsoport szerint - korábban kifejtett állásfoglalásával megegyezően - a törvény két szempontból is ellentétes az alkotmánnyal: egyrészt a választások idején fennálló törvényes feltétel- rendszert utólag módosítja, másrészt az államhatalmi ágak szétválasztásából fakadó alkotmányos követelmények megsértése miatt - olvasható az MTl-hez hétfőn eljuttatott közleményben. Horn Gyula találkozik Solt Pállal Horn Gyula miniszterelnök kedden felkeresi hivatalában dr. Solt Pált, a Legfelsőbb Bíróság elnökét. A magyar igazságszolgáltatás történetében példa nélküli, hogy a kormányfő meglátogatja az ország legfőbb bíráját. Az MTI értesülése szerint a találkozó célja, hogy a miniszterelnök - a végrehajtó hatalom első embere - egyrészt kifejezésre juttassa a kormány megbecsülését az önálló bírói hatalmi ág iránt, másrészt eszmecserét folytasson a Legfelsőbb Bíróság elnökével az igazságszolgáltatás korszerűsítését érintő stratégiai feladatok megoldásáról. A mintegy kétórásra tervezett megbeszélés témái között alapvetően a kormányprogramnak az igazságszolgáltatással kapcsolatos legfontosabb kérdései szerepelnek. Mezőgazdaság és élelmiszeripar A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő kormányzati célkitűzések, törekvések összességükben vállalhatók az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) számára. A fogyasztói kereslet tudatos szűkítéséről azonban az ő véleményük szerint le kellene mondani. Ezt Farkas Imre, az ÉFOSZ elnöke jelentette ki az érdekvédelmi szervezet hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az ÉFOSZ képviselői úgy látják: a kormányprogram helyesen törekszik a gazdasági egyensúly megteremtésére, ám a választott módszer az agrárgazdaság számára nem lehet teljes mértékben kielégítő. Népjóléti tárca Jelenleg 137 pontot tartalmaz az a lista, amelyet a Népjóléti Minisztérium új vezetése készített el, immár konkrétan megjelölve az ágazattal kapcsolatos halaszthatatlan és kevésbé sürgős tennivalókat. Az összeállítást a tárca vezetősége a hét végén újra áttekinti, igyekszik mihamarabb kijelölni az egyes feladatok felelőseit és megszabni a megoldáshoz szükséges határidőket - nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Kökény Mihály politikai államtitkár. A feladatlista alapjául a koalíciós megállapodás, a kormányprogram, az eddigi minisztériumi tervezetek szolgáltak. Helyet kaptak benne olyan témák is, amelyeket az elmúlt hetek-hónapok hoztak felszínre. Ki lesz a kormányszóvivő? A kormányzat kedden jelenti be hivatalosan, hogy ki lesz a szóvivője - közölte az MTI érdeklődésére Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. A illető kilétét nem kívánta felfedni, annyit azonban elmondott, hogy még hétfőn aláírják kinevezését, s az új szóvivő várhatóan szerda reggel áll munkába. Az MSZP vezető köreiből származó értesülések szerint bizonyosra vehető, hogy Forró Evelyn, a Magyar Rádió munkatársa kapja a megbízatást. Megszűnt a torlódás a határállomáson A hétvégi nagy zsúfoltság után hétfőn reggelre megszűnt a torlódás a határállomásokon -tájékoztatta az MTI munkatársát Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője. Elmondotta, hogy jelenleg csupán a magyar-szerb határnál kell várakozni Hercegszántónál kettő, Tompánál és Röszkénél pedig mindössze egy-egy órát a személyforgalomban. Ágyutűz Dubrovnyik környékén A szerb erők vasárnap este tüzérségi támadást hajtottak végre néhány kilométerre délre Dubrovnik kikötőjétől - jelentette a helyi rendőrség és a HINA horvát hírügynökség. A Zupa Dubrovackánál észlelt két támadás nyomán a környéken általános riadót rendeltek el - tették hozzá. A lövedékeket a horvát hírügynökség szerint Bosznia-Hercegovina területéről lőtték át a horvát tengerpartra. Áldozatokról, károkról egyelőre nem szólnak a jelentések, amelyeket a Reutemak nem sikerült ENSZ-szemtanúkkal megerősíttetnie. Moszkvai tanácskozás Hétfőn reggel az orosz fővárosban zárt ajtók mögött összeült a boszniai válság rendezésére létrehozott nemzetközi összekötő csoport tanácskozása. A megbeszélésen Oroszország, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia magas rangú diplomatái, valamint az Európai Unió és az ENSZ képviselői vesznek részt. Moszkvát Vitalij Csurkin külügyminiszter-helyettes képviseli. A tanácskozáson elsősorban a boszniai szerbeknek a nemzetközi összekötő csoport új béketervére adott kitérő válaszát vitatják meg, illetve meghatározzák a genfi külügyminiszteri találkozó pontos időpontját. Argentínai merénylet Az argentin kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának soron kívüli összehívását fogja javasolni a Buenos Aires-i zsidó központ elleni merénylet ügyében - közölték hivatalos források. A dél-amerikai vezetés azt is bejelentette, hogy a washingtoni nagykövet az amerikai kongresszus egyik albizottságának augusztus elsején részletesen beszámol a történtekről. A múlt hétfőn elkövetett robbantásnak a legfrissebb adatok szerint már 64 halálos áldozata és 200 sebesültje van, de 57 embert még most is keresnek. Eddig mindössze 37 holttestet sikerült azonosítani. Több program is van előkészítés alatt Világbank Budapesten A Pénzügyminisztériumban július 25- én, hétfőn megkezdődtek a megbeszélések a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a pénzügyi kormányzat között - tájékoztatta Ponicsánné Kálmán Katalin, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-t. Egyelőre hírzárlat övezi a tárgyalásokat. Az MTI értesülései szerint a nemzetközi pénzügyi szervezet európai osztályának tanácsosa, Desmond Lachman által vezetett delegációjának megbeszélésein a Pénzügyminisztériumban jelen voltak a Magyar Nemzeti Bank vezető tisztségviselői is. Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között 1994 végéig van érvényben lévő megállapodás, igaz Magyarország nem hívta le a megállapodás alapján az esedékes hitelrészleteket. Az előző pénzügyi kormányzat indoklása szerint erre nem volt szükség, miután az ország egyéb forrásokból képes volt ellátni hitelszükségleteit. Egyes vélemények szerint a magyar kormányzat azért nem próbálta meg lehívni az esedékes részleteket, mert nem sikerült tartani a megállapodásban rögzített mutatókat, s így a lehíváshoz az IFM nem járult volna hozzá. Az új magyar kormánnyal és annak gazdaságpolitikájával való ismerkedés a mostani IMF látogatás fő célja. A kormányprogram szerint tárgyalások várhatók Magyarország és az IMF között az 1994. év végéig hatályos megállapodás érvényben tartásáról. Ugyanakkor a magyar kormány szeretné elérni egy újabb hároméves megállapodás megkötését a nemzetközi périzügyi szervezettel. A világbanki delegációnak is számos kérdést kell tisztáznia a magyar pénzügyi vezetéssel, hiszen több közös program is van előkészítés alatt. Ügynöktörvény: végrehajtási akadály Több szempontból is aggályos az ügynöktörvény végrehajtása a hivatásos bírák vonatkozásában -állítják jogi szakértők. Az MTI-nek nyilatkozó szakemberek szerint a leglényegesebb akadálynak a bíróságokról szóló törvény tűnik, amely úgy rendelkezik, hogy ,;A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró neve és a beosztására vonatkozó adat kivételével - nem igazságügyi szerv, illetve magán- személy részére nem lehet tájékoztatást adni.,, A szükséges személyi adatok hiányában pedig az ügynök- törvény - a bírák tekintetében - végre - hajthatatlannak látszik. Mint ismeretes, az úgynevezett ügynöktörvény, azaz az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezése szerint - a 19. kategóriaként - ellenőrizni kell, át kell világítani a hivatásos bírákat is. A sajtó közölte azt is, hogy az átvilágítóbizottság soros elnöke a közelmúltban kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Bíróság elnökéhez: jelöljék ki azokat a bírákat, akik az esetleg kezdeményezett perorvoslati eljárásokban részt vesznek majd. Őket az átvilágítóbizottság soron kívül kívánja ellenőrizni. Az MTI érdeklődésekor a jogi szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy az ügynöktörvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely jogi alapot teremt a kérelem teljesítésére, illetve nincs törvényi lehetőség az esetleg kijelölt bírák soron kívüli átvilágítására. Az nyilvánvaló, hogy az átvilágítóbizottság nem tekinthető igazságügyi szervnek, és így elvileg nem kaphat tájékoztatást a bírák személyi adatairól. Az ügynöktörvény előírása szerint az ellenőrzést meghatározott sorrendben, az azonos pontban szereplő személyeknél pedig alfabetikus rend alapján kell végrehajtani. Tehát a törvényben előírt sorrendtől sem lehet eltérni - állítják egyes jogi szakértők. Sértés helyett rágalmazás Eörsi-bűnügy Az ügyészség nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségére módosította azt a vádindítványt, amelyet 1992 októberében nyújtottak be Eörsi Mátyás ellen hivatalos személy nagy nyilvánosság előtt történt megsértésének vétsége miatt. A Budapesti V., VIII. és XIII. Kerületi Ügyészség döntését az Alkotmánybíróság azon határozatára figyelemmel hozta, amely alkotmányellenesség miatt megszüntette „a hatóság vagy hivatalos személy megsértése,, bűncselekményt. Az MTI értesülése szerint a vádmódosításról az ügyészség az elmúlt napokban értesítette a Pesti Központi Kerületi Bíróságot és Horváth Balázs volt belügyminisztert, a bűnügy sértettjét. Őt arról is tájékoztatta az ügyészség, hogy a vád képviseletétől elállt. Mint emlékezetes, Eörsi Mátyás (SZDSZ) országgyűlési képviselő ellen 1992. június 10-én a miniszterelnök tett feljelentést a kormány nevében hivatalos személy megsértésének vétsége miatt. A feljelentés szerint Eörsi Mátyás 1992. június 6-án a „Hőmérő” című tévéműsorban a taxisblokáddal kapcsolatban a becsület csorbítására alkalmas kijelentést tett Horváth Balázs volt belügyminiszterre. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1992. december 1-jén első fokon kihirdetett ítéletében bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat. A Fővárosi Bíróság fellebbezési tárgyaláson megrovásban részesítette Eörsi Mátyást a vétség elkövetése miatt. A Legfelsőbb Bíróság 1993. szeptember 28-án felülvizsgálati eljárásban hozott végzésében hatályon kívül helyezte a korábban hozott határozatokat, és a Pesti Központi Kerületi Bíróságot új eljárásra utasította. Tekintettel arra, hogy a Büntető Törvénykönyv szerint a rágalmazás csak magánindítványra büntethető, így a megismételt első fokú bírósági eljárás sorsa Horváth Balázs nyilatkozatától függ. Amennyiben kéri az eljárás lefolytatását, úgy a bíróság várhatóan az ősz elején tárgyalja Eörsi Mátyás ügyét, ellenkező esetben pedig a büntetőeljárást megszünteti. Szakértői szinten előrehaladott tárgyalások folytak világbanki hitelcsomagok folyósításáról vállalati reorganizációs célokra, és sokat lehetett hallani egy olyan világbanki hitel előkészületeiről, amely a bankkonszolidációt segítette volna. Szintén folytak tárgyalások a bankszektor technikai és általános fejlődését szolgáló hitelkeretről, amely megközelítheti a 60 millió dollárt. A hétfői pénzügyminisztériumi megbeszéléseket követően kedden az IMF és a Világbank szakértői ellátogatnak az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba, ahol többek között Pál Lászlóval találkoznak. Az összevont ipari és kereskedelmi tárca vezetője előreláthatólag tájékoztatja a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselőit azokról az elképzelésekről, amelyek az ipar reorganizációjára, az export ösztönzésére és a külföldi tőke fokozott bevonására vonatkoznak. Dráguló sertéshús Ismét jó exportcikk a sertéshús, a fokozott kivitel egyik kísérőjelensége a most felemelt hazai húsár. A hajdani tízmilliós sertésállomány mára négymillióra olvadt, s - így-a piaci kereslet-kínálat szabályai szerint - a kevesebb sertéshúsért magasabb árat kérnek az állattartók, forgalmazók. Az elmúlt napokban 103-ról 120 forintra emelkedett az élősúly kilójáért kifizetett összeg. Illés Lajos a herceghalmi Hun- gapig Kft. igazgatója az MTI tudósítójának elmondta: a tenyészállatok iránt is megélénkült a kereslet, ami azt jelenti, hogy ismét növekszik az állomány, visszatér a sertéstartási kedv, vagyis hosszú távon sem kell húshiánytól tartani. A Hungapignél kitenyésztett korszerű fajtájú sertés már megfelel a tavaly bevezetett eurominősítési rendszer előírásainak, így ennek az állatnak a húsa kevés zsírt tartalmaz, vörös színű, ízletes, állja az összehasonlítást a legkiválóbb külföldi termékkel. Jelenleg a Hungapig rendszerében hozzávetőleg százezer tenyészkocát nevelnek, s valamennyire már jóelőre jelentkezett hazai vevő, elsősorban nagyüzemek, de mellettük a háztáji kisgazdaságok is újra feltöltik az eddig üresen álló ólakat. Ez a sertésfajta külföldön is kelendő, főként Horvátország, Szlovénia, a nyugat-európai országok és újabban Ukrajna rendel a húsból. Kamatemelés A Magyar Nemzeti Bank hétfőn 14 órától azonnali hatállyal megváltoztatta a visszavásárlási kötelezettséggel kötött értékpapír adásvételi megállapodásoknál alkalmazott úgynevezett repo-kamatlábakat. A változásról az MNB közleményben tájékoztatta az MTI-t. A hétfőtől hatályos változás szerint megszűnnek a különbségek az 1 napos, 1 hetes, 1 hónapos és 3 hónapos kamatlábak között, amelyeket az állampapír visszavásárlási megállapodásoknál alkalmaz az MNB a belföldi pénzintézetek számára. Az aktív oldalon az érvényes kamatláb 31, a passzív oldalon pedig 24 százalék. Az aktív oldalt érinti csak a módosulás, ahol az előző kamatláb 28,5, illetve a 3 hónapos lejáratnál 29 százalék volt. A változás nem érinti az aktív és passzív repo limitrendszerét. A repo-kamatok változásával egyidőben és azokkal összhangban, a repo-kamat feltételeinek megfelelően változnak az MNB devizapiaci főosztálya által az azonnali devizavételre és egyidejűleg kötött határidős devizaeladásra jegyzett swap-áraknál alkalmazott forintkamatok is.
