Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-25 / 105. szám
ÚJ KELET 1994. július 25.. hétfő 9 Fejezetek egy rendőrség életéből (1.) A múlt nélkül nincs jelen, és kétessé válhat a jövő. Változó társadalmi viszonyaink között nagy szükség van arra, hogy megértsük, rendszerezzük szervezetünk, a rendőrség történetét, hogy tanuljunk azokból a sikerekből, amit eleink elértek, és ne kövessük el újra ugyanazon hibákat! Szükségünk van továbbá arra is, hogy a rendőrség múltját — beleértve a közelmúltat is — valós információk alapján láthassuk. Rendőr írt a rendőrségről, szakemberi elkötelezettséggel és megfelelő ismeretekkel, ebből a szempontból hézagpótló a mű, mert ilyen még eddig nem túl gyakran fordult elő. E könyv jelentőségét még nem lehet méltatni, a jövő dönti majd el, mennyiben segített hozzá ahhoz, hogy a rendőrség történetéről több hiteles, és forrásokra támaszkodó információval rendelkezzünk. Nemcsak a rendőrök forgathatják majd érdeklődéssel dr. Ernyes Mihály művét, hanem a történészek, társadalomtudománnyal foglalkozók és a téma iránt érdeklődők is. A kötet, amely tanulmány alaposságával dolgozza fel a Magyar Rendőrség történetét 1919-ig, élvezetes stílusban ismerteti meg az olvasót e korok gazdasági, társadalmi körülményeivel, a bűnüldözés sajátosságaival, lehetőségeivel és eredményeivel. A könyv 1994-ben a Pandúr könyvek sorozatban jelent meg. A londoni rendőrség története 1739-től számítható, amikor létrehozták a rendőrbírói hivatalokat. A leghíresebb rendőrbíró Thomas de Veil—mivel pénzt e célra senki sem áldozott — nem tudta megvalósítani tervét, hogy nyomozóosztályt hozzon létre. Sikerült viszont egyik utódjának, aki komoly eredményeket ért el constabler csoportjával. 1798-ban a belügyminiszter alá rendelték azt a magánrendőrséget, amelyet a kikötői bandák ellen a hajótulajdonosok és a kereskedők hoztak létre. E folyami rendfenntartó egység lett a híres Temze rendőrség. Az angol főváros rendőrsége, a Metropoliten Police 1829-ben alakult meg azt követően, hogy a parlament erre törvényi felhatalmazást adott. A kezdeményezés Róbert Peel belügyminisztertől indult el. Elmélete szerint a bűnözés helyi probléma, ezért ennek megelőzése és az elkövetők kinyomozása a helyi hatóságok feladata, amelyek a létrehozás, a kiképzés és irányítás szempontjából is teljesen önállóak. Ennek következménye, hogy az ilyen rendszerben működő rendőrségnek egymástól független egységei vannak, mint például a városi és grófsági autonóm rendőrségek. Megemlíthető, hogy Londonban, a történelmi belváros terülerén még egy rendőrség működik, a City Police, azaz a fővárosnak két rendőri szervezete van. A Metropoliten Police a Whitehall Place 4. szám alatti épületet foglalta le, melynek hátsó bejárata a Scotland Yardról, vagyis a skót udvarról nyílott. Hamar megszületett hát a név a nagy- közönség számára. A másik fejlődési irány a francia rend- fenntartó szervek kialakulása. Itt szólni kell a zsandárság (csendőrség) kialakulásáról. Több országban ma is együtt létezik a rendőrséggel, és szerves része a belső biztonság fenntartásának. A zsandár szó a „gendarme” magyar megfelelője, hangzás utáni átírása. A XV. század első felében uralkodó VII. Károly hozta létre a főleg katonai rendőrségi szolgálatot teljesítő egységet. Több átszervezésen ment keresztül, sőt 1789. július 14-től 1791. januárjáig, újbóli felállításáig nem is létezett. A mai francia csendőrség a hadügyminiszter közvetlen fennhatósága alatt áll, de több minisztériumnak is van rendelkezési joga, valamint együttműködési kötelezettsége a helyi hatóságokkal. Az állami rendőrség mindenütt a fővárosban jelenik meg először. így történt ez Németországban, Berlinben is, ahol 1741-ben került sor az állami rendőrség létrehozására. A porosz rendőrség feladatát az 1794-ből származó „Landrecht” állapította meg országos érvényességgel, a rendőri igazgatás szervezetét pedig az 1850. március 11-én kelt törvény szabályozza. A rendkívüli, vagy kizárólagos hatalom kapcsán, ha közelében felmerül a rendőrség, többnyire nem marad el a rendőrállamra való gondolás sem. A rendőrállam bölcseleti kategória, mint gyakorlati filozófia, az abszolút monarchia dicsérete és igazolása, az állam mindenhatóságának, a rendőrállam jogosságának bizonygatása. E tanokat Christian Wolff porosz filozófus képviselte. Olyan államot tartott szükségesnek, amely az ember tökéletesedése érdekében a polgárok — ez a rendőrállam leglényegesebb vonása — minden viszonyát szabályozza, minden viszonyába belenyúl. E beavatkozással nyújt az állam polgárainak biztonságot, amihez a rendőrigazgatási szervek mindenhatósága tényleges jellemzője volt az abszolút monarchia államának. InfoNet Fehér tigriskölykök születtek nemrégiben Franciaország egyik állatkertjében. Az apróságok fejenként 1,1 kg-ot nyomnak AMIKOR A PÉKLAPÁT HATÉKONYABB _ A pékszakma történetében nem, a kriminológia híres esetei között bizonyára számon tartják, hogy miképpen buktatták meg a New York-i kenyérmaffiát az FBI, a Szövetségi Nyomozóiroda péklegényei. A rendőrség meggyőződött róla. hogy a kenyérpiacot egyre jobban kézben tartja a szépnevű „Független olasz pékek és elosztók szövetsége”. Morgenthau ügyész egy módot látott a szervezet lebuktatá- sára, a kártyák kiterítésére: nyissanak sütödét az FBI nyomozói, és árusítsák a saját kenyerüket. Természetesen fogalmuk sem volt, hogyan kell kenyeret sütni. Nem is sütöttek, az ő „árujukat” New Jersey-ben szedték ki a kemencéből, és különleges csomagolásban érkezett a boltjukba. És persze olcsóbban adták, mint a nagyhatalmú konkurencia. Néhány hónap múltán megérkezett az ajánlat, melyet vártak. A „független pékek” képviselője közölte: vagy belépnek a szervezetbe és elfogadják annak szabályait, vagy más fog történni... Az FBI- pékek beléptek, és most már belülről tanulmányozták a módszert, a fenyegetést, a zsarolást azokkal szemben, akik máshol szerzik be a pékárut. Azt is megtudhatták, hogy 1988, az alakulás óta dollármilliókat zsaroltak ki a kereskedőktől, akik p — hogy „ne történjen semmi” — I fizettek. A főügyész szerint 100 ezer dollárjába került az államnak az FBI pékvállalkozása, de megérte! És nemcsak azért, mert lefogták a négy maffiafőnököt — legalább 4 év vár rájuk, és fejenként 100 ezer dollárt is fizetniük kell — , hanem mert módszereket gyűjtöttek az építőiparba, az élelmiszerkereskedelembe és a szemétszállításba beszivárgott maffia felgöngyölítéséhez is. (MTI-Press) A Rolling Stones két tagja, Mick Jagger és Keith Richards Torontó egyik éjszakai klubjában nem mindennapi sajtóbemutatót tart FOSZTOGATÓ FANTOMHAJÓK Hamis papírokkal közlekedő fantomhajók fosztogatják Kelet-Ázsia vizein a te- herhajókat. A reneszánszát élő kalózkodás egyre elterjedtebb - állítják a szakértők. Egy, a témáról most befejeződött Kuala Lumpur-i tanácskozáson kiderült, hogy évente 200 millió dollár értékű rakomány kerül kalózkézre. A Nemzetközi Hajózási Iroda (IMB) a múlt évben húsz fantomhajó esetében kezdett vizsgálatot. A hajók többségét Hon- durasban és Panamában jegyzik be, és olyan rakománnyal tüntetik fel, amelyet könnyű eladni. A fantomhajókat általában tajvani és hongkongi kínai bandák, illetve szingapúri, bangkoki gengsztercsoportok üzemeltetik. A bandáknak „földalatti” bankrendszere van a pénzmosásra, és a kínai embercsempészetben is aktívan részt vesznek. A legforróbb területek tavaly a Kína környéki vizek voltak, idén a kalózkodás központjává Malajzia vált. Szakértők szerint ez a kínai kormány erőteljes fellépésének volt köszönhető - írja a Reuter. Vietnami ínyencvendéglő A Ho Si Minh-város szélén fekvő Tri Ky kertvendéglő bejáratánál ember- nagyságú medve sétál fel-alá egy ketrecben. - Nem, ő nem ehető - mosolyog a vendégekre a pincér- de szolgálhatok fiatal majmocskákkal, mungóval és természetesen királykobrával. A vendéglő leginkább állatkertre hasonlít: csak a különböző mérgeskígyók tíz ketrecet töltenek meg. A szomszéd kalitkában alig pár hetes majompárocska bújik szorosan egymáshoz. A pincér a származásukat firtató kérdésre lesüti a szemét: a majomvadászat természetesen tilos. A két házimacska nagyságú mungó olyan hangosan fújtat az egyik ketrecben, hogy még az étterem teraszán is hallani lehet. Egy kilogramm mungóhús 20 dollárba kerül. Ezvegy vietnaminak egyhavi keresete. A Tri Ky vendégei persze Ho Si Minh-város, a korábbi Saigon jobb módú rétegeiből és kínai, koreai vagy tajvani üzletemberekből tevődnek össze. A kígyót a vendég szeme láttára kapják el, hogy aztán feldarabolva, chilivel, fokhagymával és zöldségekkel ízesítve kerüljön ismét a vendég asztalára. A fenséges lakoma - ami a helybelieknek csak egy hétköznapi kígyóétel - mintegy 30 dollárba kerül. A kígyó a kínaiak szerint erőt ad, és fokozza a szervezet ellenállóképességét. Párolva, sütve vagy levesnek elkészítve az egész Távol-Keleten fogyasztják. Noha vadászatuk sok országban tilos, az élvezetet ez nem csökkentii A hatóságok szerint a jólétnek köszönhető keresletnövekedés már a biológiai egyensúlyt veszélyezteti. Nem így a kutyahús esetében, hiszen a kutyákat tenyészteni lehet. Korábban az ebhús a szegények eledele volt a Távol-Keleten. Ho Si Minh-városban ma sok olyan vendéglő van, ahol kizárólag kutyahúsból készült ételeket kínálnak a vendégeknek. Az orrától a farkáig az állat minden részét felhasználják. A sötét hússzeleteket jól megsütik, majd vékony palacsintákba csavarják, és édes-savanyú mártásba mártogatva fogyasztják. Igazi ínyencségnek a hímkutya párolt, kínai fűszerekkel ízesített pénisze számít. A pirított kutyabőr pedig állítólag fiatalítja a nők bőrét. A gumiandok számára a fénypont az, amikor egy kifejlett királykobrával az asztalnál végeznek. A mulatság 70 dollárba kerül, de ebben már benne foglaltatik a hűs kigyóvér és a hazai pálinka keverékéből készült erősítő ital is.
