Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-25 / 105. szám
9 UJ “eLíT MEGYÉNK ELETEBOL 1994. július 25., hétfő 3 A lakbérhátralékot behajtják Ezt nem lehet nyolc órában csinálni A Guszev tartozik Az adósok összefogtak, és Csak azért se fizettek lakbért. Az önkormányzat meg csinálhatott, amit akart. Az eset persze nem a mi jó öreg Szabolcsunkban zajlott, hanem Szegeden, ahol talán a legmagasabb mértékű lakbéremelést szavazta még az ottani városháza. — Mi a teendő a be nem fizetett lakbérekkel nálunk? — kérdezem Vinginder Tibort, aki a Házkezelő Kft. ügyvezető igazgatója. — Az elmúlt másfél-két évben sajnos az a tapasztalat, hogy ezzel nem nagyon foglalkoztak. Mi az utóbbi két hónapban vettük kézbe az adósságok behajtását. Ha sikerülne, húszmillióval lennénk gazdagabbak, ugyanis ekkora összegű halmozott hátralékot könyvelhetünk el, öt évre visszamenőleg. — Épp tegnap láttam a televízióban, hogy a pénzösszeggel tartozókat felfogadott, úgymond jó testfelépítésű fiatalembereken keresztül próbálják jobb belátásra és fizetésre bírni, törvényen kívüli eszközökkel. — Ilyesmiről szó sem lehet, hiszen mi levélben értesítjük ügyfeleinket a tartozás összegéről, egyenleget is küldünk mellé. Amennyiben nem rendezi számláját az illető, bírósági úton vonjuk a fizetéséből a kívánt összeget, vagy felmondjuk a bérleti jogot. Ha letiltás nem valósulhat meg, végrehajtókkal személyes értéktárgyakat értékesítenek, s ezt a pénzt kapjuk meg. mit behajtani, vagyis az adott családban se fizetés, se értéktárgy, se semmi. — Ebben az esetben a bérleti szerződés még megmarad, amit fel lehet bontani. Általában azért sokan az első felszólítás után igyekeznek rendezni adósságukat, vagy azonnali fizetéssel, vagy részlet- fizetési kedvezménnyel, melyre egyéni kérelmet kell juttatni hozzánk.-— Esetleg valamilyen támogatásról is beszélhetnek? — Az önkörmányzat biztosít ilyen támogatást, melyet most már inkább lakhatási támogatásnak neveznek. Ezen belül is választhat a kérelmező a lakbér vagy a szolgáltatás csökkentése közül. A korábbi lakbérek az adott épület üzemben tartásának körülbelül harmincöt százalékát fedezték. A többi az önkormányzat zsebére ment. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a fizetnivalót, már egyfajta szociális támogatásról beszélhetünk, hiszen ha belegondolunk, hogy egy üresen álló lakás albérleti díja mennyi, akkor az ötven négyzetméteres összkomfortos lakás bérleti díja ezerkilencszázötven forint, az egyéb szolgáltatásokat nem számolva. —■ Mit tartalmaz ez a szolgáltatás? — Ide tartozik a takarítás, a lift karbantartásra, a közös helyiségek fűtése, rágcsálóirtás és ami még felmerül az ott tartózkodás során. A társasházi albérletben ezért mindért külön fizetni kell a 12- 18 ezer forintos bérleti összegen kívül. — Van-e listavezető adósuk? — A legnagyobb tartozás meghaladja a száznegyvenezer forintot, de egyébként az egész Guszev tartozik nekünk. Ennek az állapotnak a fullánkja az, hogy ott ráadásul csökkentve is van a lakahtási díj éppen az ott élők által előidézett körülmények miatt. — Talán egyre gondolunk, de erre is dívik az úgynevezett parketta tüzelés? — Elég heterogén a lakóösszetétel, s így mindennaposak a lakásfeltörések. Szerintem nem lenne szabad pénzt befektetni az ottani lakások karbantartásába, hiszen tehetetlenül kell tudomásul vennünk, hogy a jó állapotban lévő lakásokból mindent elvisznek a konnektortól a vízcsapokig. hogy azért magas a vízdíj, mert nem jelentett műszaki hiba van a rendszerben. Ha nem szereltek vízórát, ez bizony jelentős anyagi vonzattal jár, annál inkább, minél tovább halogatják. — Mit csipognak még a verebek? — Nem támaszkodunk teljesen az ilyen hírekre, hiszen bérleményellenőrzési jogunk van, s bármikor szétnézhetünk a lakásokban. Emellett például az önkormányzati rendelet szerint albérlőket sem lehet fogadni ezekben a lakásokban. Erről az ott lakók szólni is szoktak, ha észreveszik a hívatlan lakót. Herczku Tünde — Az persze előfordulhat, hogy nii/cs Máskor pedig jönnek az információk, A lakbéreket is támogatni kell (Fotó: Harascsák) A pacifista humorista Ahogy beléptem Sulyok József, tisza- vasvári polgármester tágas irodájába, azonnal feltűnt, hogy nem szokványos helyen járok. Rákóczi nézett velem farkasszemet a szemközti falról, a szekrényben ősi írógép, kalamáris és rengeteg régiség, sőt egy kisbíródobot is láttam. Különleges hely - különleges ember - gondoltam, az egész élete érdekes lehet.- Egyesek csak kitalálják, jelöltetik magukat és hipp-hopp, megválasztják őket. Hogyan lett polgármester, mit csinált előtte?- 24 évesen lettem Ibrány tanácstitkára, akkor én voltam a megyében a legfiatalabb ilyen pozíciójú beosztott. Csaknem tíz év után tanácselnökké, majd 1994-ben polgármesterré választottak itt, Tiszavas- váriban. Mindig is volt bennem egy közéleti véna, soha nem saját célokért, hanem a közösségért hajtottam.-Mit tudott tenni ezért a közösségért?- Tiszavasvári úgy lett város, hogy nem volt járási székhely, nem volt nagyobb épülete, mindent most kellett megépítenünk. Nekem megadatott az a szerencse, hogy folytathattam a tanácselnökként elkezdett dolgokat. Bevezettük a gázt, utakat, lefolyókat, járdákat építtettünk és egy hatalmas szennyvíztelepet. Telefonközpontunk van, a hálózat fej- leszésére és további nyilvános fülkékre lenne szükség. Óriásit léptünk az intézmények körében: van városunkban gimnázium és szakközépiskola, sportcsarnok, komoly kórus, a zeneiskolának is találtunk helyet. Sport terén is igen sikeresek vagyunk, kisvárosi sporthatalomként emlegetik Tiszavasvárit. Felújítottuk a strandot és kiadtunk 700 üdülőtelket, így jelentősen megnőtt az idegenforgalmunk.- Mindenhol gondot okoz a fiatalok szabadidős programjainak szervezése. Milyen lehetőségeik vannak, hogyan tudják támogatni őket?- Szerencsére az itteni ifjúság nagyon lelkes, most építenek egy Ifi Centrumot és van már Fitness klubjuk is. Ahol tudjuk, segítjük őket, nagyon fontos, hogy szeressék a várost és hasznosan, egyben kellemesen töltsék el az időt.- Mi a legsúlyosabb probléma?- A munkanélküliség. Soknak tartom a 20—30 százalékot, ötöt még eltudnék fogadni. Leginkább a fiatalok aggasztanak. Vegetálnak, lesüllyed az igényszintjük, beszürkülnek vagy (és) alkoholhoz folyamodnak, a mindenkori társadalom ellen fognak fordulni. Szociális támogatásra 30—40 milliót költünk, lassan már a fejlesztésre sem fordítunk többet.- Érte-e valami keserűség az elmúlt években?- Igen, a rendszerváltásban volt néhány csalódásom. Abban bíztam, hogy a többpártrendszer erkölcsi tisztulást hoz, egymást fogják ellenőrizni, aztán rájöttem, hogy naív voltam.. Nem hittem volna, hogy ennyire elszegényedik a nép és nem hiszem, hogy törvényszerű volt a rendszerváltás ilyen következménye.- Úgy tudom, a város vezetése mellett más tisztségeket is ellát. Valamilyen vállalkozásba nem kezdett még?- A megyegyűlés tagja, ezenkívül a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségi Gazdasági Bizottságának elnöke vagyok. Óriási megtiszteltetésnek érzem, hogy engem jelöltek.- Vállalkozni nem vállalkoztam, és nem is fogok. Egyik alapelvem, hogy a polgármester ne vállalkozzon, ezáltal is próbálom megőrizni autonómiámat.- A lakók gyakran idegenkedve,sőt ellenségesen fogadják a más településről jött, magas pozíciót betöltő embereket.- Engem viszonylag hamar befogadtak, úgy érzem, bizalommal fordulnak hozzám. Sosem szabad a hatalmi pozíciót érezni és éreztetni, nincs bennem hatalomtudat. Gyakran együtt focizok a srácokkal, elmegyek a sportrendezvényekre.- Ahogy körülnézek, rögtön kitalálom, a focin kívül más szenvedélye is van.-Igen, gyűjtöm a régiségeket a városból, lebontott házakból. Sokszor lakosok is becsengetnek, hoznak egy-egy darab vasat. A pincémben van kasza, tűzhelykarika, hajsütővas, 5 régi motor és mindenféle régiség, amiről nem is tudják, hogy micsoda. Tervem, hogy egyszer felajánlom az egészet a múzeum melletti tájháznak.- A következő választásokon jelölteti magát? Mint szeretne polgármesterként illetve magánemberként?- Indulni akarok, egy feltétellel: egy, legalább a mostanihoz hasonló testületet szeretnék. Egy testületet, mely a városért dolgozik, gondokkal foglalkozik, kritikus és demokratikus legyen, tiszteletben tudja tartani a másságot és integrálni az érdekeket.- Ha újra megválasztanak, jobb gazdasági és társadalmi viszonyokat szeretnék, a város fejlődését és több megelégedett polgári arcot magam körül. Mint magánember? Picivel több időt a családomra. Lelkiismeretfurdalásom van, hogy a családdal nem tudok eleget törődni, de a polgármesterséget nem lehet nyolc órában megcsinálni.- Óriási önfeláldozás lehet ilyen fontos szerepet betölteni.- Szeretem amit csinálok, másképp nem is bírnám, de nem érzem magam pótolhatatlannak. Ez egy mókuskerék, melyet állandóan hajtani kell. Persze nem vagyok hős, nem panaszkodom, én vállaltam mindezt. Alapvetően vidám a természetem, pacifistának és humoristának tartom magam, csak így lehet ezt a pályát folytatni. Szeretni kell, amit csinálunk és tisztában lenni vele, hogy ezt más is csinálhatja... Koroknai Edit Hazátlannak, senkifiának neveztek Esküszöm... Örömünnep számomra ez a nap — mondja széles mosollyal Nagy Zsigmond. 1970-től élek Magyarországon, s most végre megkaptam a magyar állam- polgárságot. Beregszászból érkeztem, idehozott a szívem. Tulajdonképpen minden Nyíregyházához köt. A feleségem, a gyerekeim, a munkám. Üzletkötő vagyok a konzervgyárban, idestova tizenöt éve. —Említette, hogy már huszonnégy éve él hazánkban, miért csak most lett magyar állampolgár? — A válasz nagyon egyszerű. Korábban a szovjet hatalom nem adta meg kibocsátásomat. Itt ugyan megkaphattam a letelepedési engedélyt, de az állam- polgárságot nem. — Ne írja meg a nevemet — kéri egy fiatalember, aki erdélyből települt át a feleségével és két gyermekével —. — Hivatalosan jöttek át Magyar- országra? — Igen — mondja zavartan. — Maga nem tudja, hogy mi történik odaát, az nem elég, hogy eljönnek és néhány napot ott töltenek. Engem tizenhét napig vertek egyfolytában, kiütötték a fogaimat, hazátlannak, senkifiának neveztek. — Magyarnak érezzük és annak tartottuk magunkat — mondja röviden egy fiatalember, aki menekültként érkezett hat évvel ezelőtt. Itt sem fényes a helyzet, mármint az anyagiakat illetően. Régebben tanár voltán, de nagy baklövést követtem el, nem honosíttattam a diplomámat. Talán a közeljövőben nyílik rá lehetőség, - s miközben beszél, a kislányára mosolyog... A feleségemet is itt ismertem meg, sokkal nyugodtabb az életem, bár vannak problémáink, albérletből-albérletbe vándorolunk, a feleségem gyermekgondozási segélyéből élünk, tolmácsolok, fordítok, ami jön... Örülök, hogy végre magyar ál- lamlpolgámak nevezhetem magam. A honosítási eskütétel után pezsgőbontásra került sor, meghatott arcok, néhány könnytől csillogó szempár... Endreffy Ildikó alpolgármestert arról kérdezem, hogy tapasztalatai szerint, hogyan élik meg az emberek azt, hogy magyar állampolgárrá válnak? — Főként Erdélyből és Kárpátaljáról érkező magyarok fordulnak hozzánk. Ők természetesen magyar anyanyelvűek. Számunkra óriási érzelmi hullámmal jár mindez. Több honosítási eljárást végeztem már, de még mindig nem tudom meg- hatódás nélkül átélni. Általában két évet kell várni az állampolgárság megszerzésére. Ma, július 21-én 8 felnőtt és két gyermek válhatott magyar állampolgárrá. Olyan ember, aki nem vállalhatta nyíltan magyarságát, úgy tudja mondani az eskü szövegét, hogy a szíve remeg. „Esküszöm, hogy megvédem a Magyar Köztársaságot”— egy átlag magyar számára talán nem is bírnak olyan nagy jelentőséggel ezek a szavak. Kozma Ibolya Uborkós bemutató A támrendszeres, csepegtetéses öntözőrendszerű uborkatermesztésről tartottak — előadásokkal egybekötött — bemutatót Mátészalkán, a Papp Kér KFT tulajdonosának, Papp Lászlónak kertjében. Igen nagy érdeklődés kísérte a bemutatót, melyen részt vett három neves vetőmag-nemesítő cég — a Rijk Zwaan, a Nunheims, valamint a Sluis and Groot — képviselője is. E három cég vetőmagvait használta Papp László a bemutatókertben, mely minden szerdán és szombaton nyitva áll az érdeklődő uborkatermsztők előtt, hogy tapasztalatokat szerezhessenek a befektetéssel járó, de ugyanakkor biztonságos és jól jövedelmező termesztésről. Az érdeklődők a KEMIRA műtrágyaforgalmazó cég képviselőjének hasznos tanácsait is meghallgathatták, valamint megismerkedtek a KITE által forgalmazott — a támrendszeres uborkatermesztéshez kapcsolódó — csepegtető öntözőrendszerben rejlő rendkívüli lehetőségekkel is. Kép és szöveg: Szamosi István