Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-15 / 97. szám
A kapitány a Tiszav irág fedélzetén (a szerző felv.) A tíszatelki üdülőterületen vannak kevésbé gondozott telkek is. Ezek nagyrészt a szomszédos telek tulajdonosainak okoznak gondot, hiszen a gaztenger átnő saját földjükre is Bozsó VÉLEMÉNY-— Zavarban vagyok... — mondja ismerősöm, akiről bizton tudom, hogy egyetlen pártnak, mozgalomnak sem elkötelezettje. — Amolyan tudathasadásos időket élünk, amikor sok ember nem találja a helyét, mások pedig, ugyancsak sokan, nagyon is keresgélik, s meg is találják. Szóval: zavarban vagyok, mert pártatlan vagyok. Kerülgeti a szavakat, de aztán mégiscsak elmondja, mi nyomja a szívét. Nem meri szidni a kormányt. — Egyáltalán nem voltam az MDF-kormány híve, rengeteg marhaságot csináltak, nem volt rokonszenves a modoruk sem, meg ahogyan a sajtóról vélekedtek. Mint amikor a tükröt szidja valaki, mert nagy az orra. Szóval: nem szerettem őket, meg is mondtam a véleményemet, ahol csak lehetett. De hát ez már-már bevett szokás volt, nem? Elfogadott dolog. Mindenki szidta a kormányt, mert elégedetlen volt ezzel vagy azzal. Aztán jött a választás, a szocik elsöpörték az MDF-et, melléjük csapódott az SZDSZ, közös kormányt alakítanak, hatalmas többséggel, mert hogy a választók így vélekedtek. Helyes. Hogy miért vagyok mégis zavarban? Mert már ezek is elkezdték... Itt van ugye. mindjárt az elején, a polgármesteri és a képviselői állás kettőssége. Villámgyorsan eldöntötték, hogy meg kell változtatni a törvényt — mert nekik így jó, és méginkább jónak ígérkezik a helyi választásokon. Aztán itt van Bőd Péter Ákos ügye. A szocialisták törvénymódosítás árán is meg akarnak szabadulni tőle. pedig nem valami okos dolog az ilyesmi. Ellenszenves, legalábbis nekem. Szóval: van véleményem az új kurzusról is. Csakhogy: némelyek ferde szemmel néznek rám, ha rosszat merek mondani a szocialistákról — mert ugye, ha a kormányzatot szidom, vagy akár a parlamentet, akkor őket is, hiszen akkora a többségük az SZDSZ nélkül is. A puszta vélemény is gyanús, mert egyesek azt gondolják, hogy visszasírom a régieket. Pedig sírja a fene. Sajnos, még messze vagyunk attól, hogy a vélemény vélemény legyen, nem pedig politikai állásfoglalás... Pedig megint itt bujkál ám bennem valami, aminek nem örülnek azok a bizonyos ferde szemmel nézők. A nyugdíjemelés körüli hercehurcára gondolok. Tudod, felmerült bennem, hogy itt egy okos kis színjáték folyik. Békési, a kemény fiú köti az ebet a karóhoz, hogy nem lehet nyolc százalék, ha igen. nem januártól visszamenőleg stb. Mások ellenkező véleményen vannak, igenis meg kell adni szegény nyugdíjasoknak azt a nyolc százalékot, visszamenőleg, pláne, ha a választási ígéretek között ez szerepelt is. Nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz a vége. Szerintem az, hogy a jóságos kormánypárti honatyák megszavazzák a nyolc százalékot kompletten, Békési sír majd, a választók pedig elismerően bólogatnak: lám-lám, milyen emberségesek ezek a szocialista képviselők (mert lehet, az SZDSZ nem szavazza meg, bár ki tudja...). És ősszel, amikor a képviselő netán polgármesternek is jelentkezik, meg az MSZP-listára lehet szavazni, ez nagyon hasznos lesz, nem? Nézd: ne legyen igazam, amikor az efféle „ördög ügyvédje” szerepet felvállalom. De én azt hiszem, nem árt az óvatosság a kormányokkal, a politikával szemben, legyen a színe bármilyen... (t) Nem repül a helikopter ÚJ KELET Az Új Kelet pár hónappal ezelőtt már foglalkozott azzal, hogy lesz-e újra mentőhelikoptere megyénknek. Akkor tényekkel lett alátámasztva, hogy továbbra is lenne rá igény. A megyei önkormányzat is azzal értett egyet, hogy újra szolgálatba kell állítani egy légi járművet, de csak akkor, ha azt a társadalombiztosítás belátható időn belül befogadja. —Történt-e előrelépés az ügyben tavasz óta, — Pataki Józsefet, a megyei önkormányzat intézményfenntartási osztályvezetőjét kérdeztük. — Már volt arról szó, hogy az Országos Mentőszolgálat üzemeltessen mentő- helikoptert a megyékben. Jelenleg azonban a társadaombiztosítás nem tud foglalkozni érdemben az üggyel, amíg nincs egészségügyi törvény .aminek része lesz. a mentőtörvény is. Ha ez megvan, akkor kerülhet belátható közelségbe a mentőhelikopter munkába állítása. A megye és a települések önkormányzatai egyedül nem tudják felvállalni az üzemeltetést, és előreláthatólag ebben az évben nem is várható, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni tudunk. — Mennyi lenne évente a költsége egy újabb mentőhelikopternek?----A fenntartása két részből tevődne ös sze, van egy bérleti díj és az üzemeltetési költség. A mostani költségeket figyelembe véve ez az összeg több mint 15 millió forint lenne, ez alatt nem lehet működtetni mentőhelikoptert. Dr. Vraukó Tamás mentőfőorvös véleménye az, hogy ez egy szerencsétlen állapot, mert jelenleg a kormányváltás miatt nincs olyan fórum, ahol érdemben tudnának foglalkozni az üggyel. Neki is meggyőződése, hogy az országos egészségügyi szerveknek kellene lépni a dologban. Abban az esetben a megye és a települések önkormányzatai a korábban vállalt — rájuk eső — üzemeltetési költségeket fizetnék. F. A. MEGYÉNK ELETEBOL V ' 1 1994. július 15., péntek Megszűnik a totális határőrizet Jönnek a halárvadászok Határőrizeti és határforgalmi kirendeltségek körzetéhez tartozó települések polgármestereinek tartott tájékoztatót, a napokban velük konzultált Seres József ezredes, a Nyírbátori Határőrigazgatóság igazgatója. — Mi indokolta ezt a mostani megbeszélést? — Folyamatos átalakuláson megy keresztül határvédelmi, határforgalmi feladatunk, ami egyre inkább igazodik az európai normákhoz. Ennek keretében négy évvel ezelőtt volt hasonló összejövetelünk. Ez a mostani adott tájékoztatást az elmúlt évek tevékenységéről, a változásokról, és válaszoltunk a polgármestereket foglalkoztató kérdésekre. Ezenkívül aktualitást adott a mostani tanácskozásnak az is. hogy a nyári turistaforgalom most érkezik csúcspontjához. — Említette az átalakulást a határőrségnél. Ez alatt mit kell érteni? — A rendszerváltással egyidőben, az európai hatalmi struktúrák átrendeződése igen jelentős változásokat hozott a határőrizettel kapcsolatos kormányzati felfogásban, ami jogi és szervezeti alapok megváltoztatásával járt. A totális határőrizetet, amit koráb- ■ ban gyakoroltunk, egyre inkább felváltja a rendészeti úton történő eljárás. — A kettő közptti különbség lényege? — A totális őrizet tulajdonképpen azt jelentette, hogy keleti határainkon „lélek az ajtón, se be, se ki”. Most viszont a szomszédaink részéről történt utazási könnyítések, a határok nyitottsága félé tett első lépések következtében igazgatóságunk területén naponta százezernél is több a legális átutazó, és megnövekedett az illegálisan belépést kísérlők száma, valamint tiltott áruk behozatalára, kivitelére tett kísérlet. Ezek megakadályozására rendészeti jogosultságokat kaptunk az őrizeti feladatok mellett. A jogba ütköző cselekményeket elkövetőkkel szemben eljárhatunk a határsávon kívüli területeken is. — A személyi feltételek megvannak ehhez? — A jelenlegi tervek szerint 1995. december 31 -ig kell áttérnünk az igazgatóság területén a hivatásos állományt foglalkoztató határőrizetre. Ez nem jelent létszám- növekedést, mért ezzel egyidőben csökken a sorállományúak létszáma. A Berettyótól az ukrán-szlovák határig terjed a mi igazgatóságunk működése, háromszázkét kilométeren. Ebből megyénkben van hat határforgalmi, és kilenc határőrizeti ki- rendeltség. A hivatásos állomány kialakításához még felveszünk katonaidejét letöltött, harmincöt év alatti, büntetlen előéletű, egészségügyileg alkalmas fiatalokat. Ezzel egyidőben a jelenleg csak alkalmanként itt dolgozó mobil erők helyett gyors reagálású határvadász századokat képezünk ki és állomásozta. tunk Nyírbátorban, Csengerben és Záhonyban a váratlanul adódó nehéz feladatok megoldására. Ne gondoljon tehát semmi rendkívülire a lakosság, ha kommandósokat lát az utakon, mert ez most már része lesz megyénk életének. — Tud említeni valami speciális nyári külön feladatot, amit önöknek kell megoldani?-— Tisztában vagyunk azzal, hogy az idegenforgalom szempontjából nagyon értékes terület megyénk, amelynek kellő kihasználása gazdaságilag is előnyös az itt élők számára. Ezt igyekszünk azzal is segíteni, hogy előre bejelentett esetekben a Tisza partján a homokon kezeljük az útleveleket, közösen az ukrán kollégákkal. Azért van erre szükség, mert egyre többen mennek fel Bus- tyaházáig, az ősi magyar településig, amelyik most ukrán terület lett, hogy onnan csónakkal leevezzenek a Tiszán. — Ebben kérték az itt lévő polgár- mesterek a segítségüket? — A segítségkérés kettős volt. Mi azt szorgalmaztuk, hogy segítsenek a hivatásos állomány feltöltéséhez a reális kiválasztással, mert ők ismerik az arra alkalmas személyeket, akik településükön élnek. Másrészt megköszönve a polgári lakosság eddigi közreműködését, kértük, hogy továbbra is jelezzék, ha gyanús dolgokat tapasztalnak körzetükben. Abban viszont mi keressük a jogi megoldást, hogy az öt méter széles hatámyiladék (határsáv) tulajdonjoga rendeződjön, mert a mezőgazdaság privatizációjával ezek sok helyen magántulajdonba kerültek, de a határőrség használja, s az önkormányzat felelős a karbantartásáért. A B. A. Sétahajó a Tiszáin ESKÜVŐ A VÍZEN Gyakran Indul utasokkal telten egy hajó a vásárosnaményi kikötőből a Tisza sodrásának Irányában, vagy azzal szemben, folyami kirándulásra. A mentőcsónakhoz csobbanó hullámok, fic- kándozó halak társaságában mutatta be sikló birodalmát Toldi Antal hajóparancsnok. —Tulajdonképpen ez egy tanyahajó, ami kirándulásra is alkalmas. Csak nappali sétahajózásra használható, mert eredetileg szállodaként üzemelt, üzemel. Kiépítése a szobákkal, konyhával erre történt, de az igényekhez igazodva két kitüzőhajó segítségével bármilyen út megtételére alkalmas a Tiszán. Hatvanban maximálták az utazók számát, de ha megfizetik a díjat, természetesen kevesebbel is elindulunk. Volt már hangulatos esküvő is folyami járművünkön, de ilyenkor besegítettek a vendégek is a főzésbe, mert erre négytagú személyez- tünk kevésnek bizonyult. Ahol most haladunk, hét méter körüli a Tisza mélysége, és elég nagy a sodrása. Mégis a legtöbben erre a részre, a folyó sodrásával ellentétes irányba kérik a kirándulást, mert a Szamos betorkollása felett még tiszta a folyó vize, és szinte érintetlen az élővilága. Felfelé a legmesszebbre a. tiszakóródi Bukóig, lefelé Tokajig voltunk. Az alacsony vízállás nem zavarja munkánkat, mert hetven centi a merülőmélységünk, inkább az áradás az, ami ellenünk dolgozik. Tiszavirág névre keresztelt hajónk márciustól augusztus végéig, esetleg igény szerint később is úszik a folyón, ha az időjárás is úgy akarja. Sokan kíváncsiságból is lejönnek megnézni a „tengerészeket”, ha meglátják a Tisza- hídról csendesen pihenő hajónkat. Aradi Balogh Attila
