Új Kelet, 1994. július (1. évfolyam, 85-110. szám)
1994-07-02 / 86. szám
2 9 nri rÁi n |/|'|| rÁi n ■ i 1994. július 2., szombat ‘ BELFOLD-KULFOLD Pénteken a berlini Reichstag épületében, a Bundestag és a Bundesrat együttes ülésén, letette hivatali esküjét Németország új elnöke, Roman Herzog, aki beiktatási beszédében egyebek között kijelentette: Kelet-Európábán, az ott élő népeknek felajánlott német segítség nyomán nem szabad olyan gyanúnak felmerülnie, a gyanú leghalványabb árnyékának sem, hogy a németek a térségben politikai hegemóniára törekednek. Zsirinovszkij balesete Az orosz rendőrség pénteken cáfolta a Vlagyimir Zsirinovszkij elleni merénylet hírét. Vlagyimir Fjodorov, a rendőrség parancsnoka az ITAR-TASZSZ hivatalos hírügynökséggel azt közölte, hogy szerdán, helyi idő szerint este negyed nyolckor órakor, a Moszkva—Brjanszk országút 97-es kilométerszelvényénél „szokásos közlekedési baleset” történt, amelyet az egyik résztvevő mulasztása okozott. Az esetenél semmi sem utalt merényletre — hangúlyozta Fjodorov vezérőrnagy. A Liberális Demokrata Párt sajtószolgálata jelentette hajnalban, hogy merényletet követtek el Vlagyimir Zsirinovszkij ellen. A közlemény szerint Zsirinovszkij a kalugai körzetben tett látogatásáról hazafelé tartott, mikor a kijevi országút 96. kilométerénél fegyveresek támadtak rá. A politikus testőrségének több tagja súlyos sérüléseket szenvedett. Zsirinovszkij esetleges sérüléseiről nem érkezett jelentés. Magyarország a NATO foglya lehet Zbigniew Brzezinski, aki Jimmy Carter elnöksége idején az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadói tisztet látta el, úgy véli, hogy három közép-európai országgal, nevezetesen Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal kellene kibővíteni a NATO-t. Brzezinski pénteken beszélt erről Prágában, ahol nemzetközi konferencián vett részt, három gazdasági lap (az amerikai The Wall Street Journal, a német Handelsblatt és a cseh Hospodárské Noviny) szervezésében. Feltűnő, hogy a nemzetközi politika tekintélyes lengyel származású amerikai szakértője kihagyta — kifelejtette? — Szlovákiát a szoros nyugati kapcsolatokra törekvő visegrádi államok felsorolásakor. Felbocsátották a Szojuz TM-19 űrhajót Moszkvai idő szerint 16 óra 25 perckor a bajkonuri űrrepülőtérről felbocsátották a Szojuz TM-19-es jelzésű űrhajót, fedélzetén az orosz légierő két alezredesével, Jurij Malencsenkóval és Talgat Muszabajevvel. Az űrhajó két nap múlva éri el a világűrben keringő Mir űrállomást. Malencsenko és Muszabajev 130 napot tölt a Miren. Ez alatt az idő alatt tudományos programok sorozatát hajtják végre. Román régészek felhívása 18 vezető bukaresti régész — a Román Akadémia „Vasile Parvan” Archeológiái Intézetének kollektívája — nyilatkozatban emelte fel szavát a Kolozsvárott Gheorghe Funar polgármester ösztönzésére tervezett ásatások és általában az ellen, hogy az archeológiát bevonják a politikai és nacionalista harcba a Szamos-parti városban. Az Evenimentul Zilei pénteki számában közölt felhívás nemet mond arra, hogy a régészetet politikai fegyverként használják fel, s rámutat: aggodalmat kelt az a lehetőség, hogy ezt a tudományt nem tudományos jellegű összetűzésekbe vonják be, és esetleg politikai fegyverré alakítják át. EXPÓ-kételyek Nagyon is indokolt az MSZP és az SZDSZ között létrejött koalíciós megállapodásnak az a tétele, hogy elemezni kell az expó-előkészületek állását — mondta Tardos Márton, az új Országgyűlés gazdasági bizottságának szabaddemokrata vezetője az MTI munkatársának a Kormányszóvivői Iroda expó-ügyben kiadott közleményére reagálva. Szerinte megalapozatlan az expóval kapcsolatban megnyilvánuló optimista hangvétel, mert a világkiállítási költségek fedezésére olyan eszközöket vettek igénybe, amelyekre nem volt törvényes felhatalmazás. Tisztázatlan az is, hogy ezekkel a finanszírozási forrásokkal együtt megvalósítha- tóak-e a világkiállítás sikeréhez elengedhetetlen infrastrukturális beruházások. Márt ha Tibor ismét utazik Újabb magyar síremlékek a doni (emelőkben Újabb öt Don-menti második világ- háborús katonai temetőben helyez el magyar síremléket július 3-ától a Fé- nyeslitkei Alapítvány, amelyet az áldozatok sírjainak gondozására hoztak létre 1991-ben. Mártha Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke az MTI tudósítójának elmondta: ezúttal Ilovszkoje, Rosszoski, Kolomejcevo, Masztjugyi- no és Kamenka magyar katonai temetőjébe kerül címeres fejfa. A megszentelt kereszteket mindenütt ökumenikus gyászszertertás keretében a Himnusz hangjai mellett állítják fel. Az alapítvány megbízottjai a Don-kanyar- ban másutt is folytatnak majd kutatást, hogy megtalálják az egykori temetkezési helyeket. A pripjatyi mocsaraknál és a brjanszki erdőnél is megpróbálják kideríteni, hol található a II. világháború idején elpusztult honvédek és munkaszolgálatosok végső nyughelye. Az ottani sírokra — a tervek szerint — jövőre kerül fakereszt. Tavaly és tavalyelőtt egyébként tizenegy Don-menti magyar katonai temetőben — Repjevka, Boldirevka, Jablocsnoje, Kolbino, Marki, Sztoro- zsevoje, Oszkino, Puhovo, Jekatye- rinovka, Veretje és Uzmány települések mellett — állítottak síremléket, így a mostanival együtt már tizenhat helyen lesz címeres fejfa az áldozatok sírján. =UJ KELET Jönnek a törökök Több magyar határállomáson is csúcs- forgalom lesz a hét végén, miután június 30-ától Németországban négy tartományban is egyidőben kezdődtek meg a szabadságolások. Az MTI érdeklődésére Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője elmondta, hogy már péntek délelőtt Hegyeshalomnál óránként 400-500, Rajkánál pedig 200 személygépkocsi lépett be török vendég- munkásokkal. Jelentősebb várakozás azonban egyik határállomáson sem alakult ki, mert 3-4 sávon is fogadják az átutazókat, akiknek nagy többsége már előre kiváltotta tranzitvízumát. A kilépésnél azonban már péntek délelőtt egy-két órás volt a várakozás Nagylaknál, Gyulánál és Artándnál. Arra kell számítani, hogy péntek délutánra, illetve szombatra ennél jóval hosszabb várakozási idők is kialakulhatnak. Ezért a polgári védelem, a Vöröskereszt képviselői máris kitelepültek, hogy megkönnyítsék a várakozást, a nagy hőségben gondoskodjanak többek között ivóvízről, illetve szükség esetén orvosi ellátásról. A szerb határszakaszon Tompánál, Röszkénél és Hercegszántónál péntek délelőtt 2-3 órás várakozás volt a kilépésnél, amit viszont a szokásos „benzinturizmus” okozott. Elhunyt Csapiáros professzor Hosszú betegség után, 84 esztendős korában, június 29-én reggel Varsóban eIhunyt Csapiáros István professzor, a Varsói Egyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára. Egy éve még köny vének terveiről hallgatták a lengyel fővárosban élő magyarok. A kötet hamarosan megjelenik Magyarországon. Ezen a műhelybeszélgetésen sem felejtette el megemlíteni kedvenc városát, Nyíregyházát, ahol még nem is oly rég, lengyel feleségével együtt nyaranként üdült. Mindig élményekkel telve tért meg a Nyírségből Varsóba, ahol 1948 óta élt... Alelnöki vélemény Pélfy 6. felmentéséről — Úgy láttam, hogy Pálfy G. István olyan fizikai állapotban van, amikor egészségkárosodás nélkül már nem végezheti tovább munkáját — indokolta a TV Híradó és A Hét főszerkesztőjének felmentését az MTI-nek adott pénteki nyilatkozatában Nahlik Gábor, a Magyar Televízió alelnöke. Nahlik Gábor elmondta, hogy a fáradtság jeleit egykét hete vette észre Pálfy G. Istvánon. Az alelnök szerint ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a most felmentett főszerkesztő négy éven keresztül kemény és jó munkát végzett: sikerült létrehoznia egy középen álló, pártatlan hírműsort. Az alelnök tájékoztatása szerint Pálfy G. István belenyugvással fogadta, hogy július 28-i hatállyal, hét hónapos felmondási idővel felmentik közalkalmazotti munkaviszonya alól, és helyére az eddigi főszerkesztő-helyettest, Stefia Istvánt nevezik ki. Pálfy G. István a TV Híradó és A Hét szerkesztésében értelemszerűen már nem vesz részt, regenerálódik — mondta Nahlik Gábor, aki hozzátette: a felmentett főszerkesztő további jövőjéről nem a Magyar Televízió gondoskodik. A tiszakécs- kei vízkivételi telepen 600 liter vizet szivaty- tyúznak ki másodpercenként az élő Tisza medréből. A víz földalatti csőrendszeren jut el a környékbeli öntözéses gazdaságokhoz Németország az EU-Tanács elnöke Pénteken nulla órától Németország vette át fél évre Görgországtól az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét, s ebben a minőségében első teendője, hogy közös nevezőre juttassa a Tizenketteket Jacques Delors utódjának, a brüsszeli bizottság új elnökének személyében. Németország szerette volna, hogy a személyben Korfun, a görög elnöki periódust lezáró csúcsértekezleten megegyezzenek. de a brit vétó megakadályozta, hogy Jean-Luc Dehaene belga miniszter- elnököt „pajzsra emeljék.” A német elnökség kezdete előtt pár órával a bonni külügyminiszter, Klaus Kinkel Londonban tárgyalt, ahol mind kollégája, Douglas Hurd, mind a miniszterelnök, John Major megerősítette a brit elutasítást, ám bizonyosak voltak abban, hogy előbb-utóbb megtalálják a mindenkinek tetsző személyt. Az egységes Németország először látja el az elnöki teendőket, Németországot Franciaország, Spanyolország és Olaszország követi. Bonn Párizzsal és Madriddal már megállapodott abban, hogy elnöki periódusaik lehetőleg egységes egészet képezzenek. A görög elnökség pozitívumokat és negatívumokat egyaránt felsorakoztatott: az elmúlt fél évben zárták le a bővítési tárgyalásokat Svédországgal, Finnországgal, Norvégiával és Ausztriával, hozták tető alá a partnerszerződéseket Ukrajnával és Oroszországgal, s ugyancsak a görög elnöknek nyújtotta be csatlakozási kérelmét Magyarország és Lengyelország. Athén Macedónia elleni embargópolitikája azonban, mégha nem is sértett közvetlenül EU-érdekeket, mérgezte az elmúlt hat hónap légkörét. Görögország szerint Németország erőszakolta ki Macedónia széles körű diplomáciai elismerését, s közvetlenül a görög elnökség átvétele előtt az Európa-ügyek athéni minisztere, Theodo- rosz Pangalosz olyan kijelentésre ragadtatta magát, hogy „Németprszág egy szörny erejével, s egy gyerek agyával rendelkezik.” A német elnökség témakatalógusában első helyen szerepelnek a gazdasági ügyek, „a maastrichti vonat sínen tartása”. Ugyancsak napirenden kívánja tartani az Európai Unióhoz különböző fokozatú szerződésekkel kötődő vagy kötendő közép- és délkelet-európai, valamint keleteurópai országokkal fenntartott kapcsolatok kiépítését, mint az európai béke és stabilitás egyik zálogát, s mindenekelőtt a társulási szerződésekkel rendelkező országok felzárkóztatását az Európai Unióhoz.
