Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-25 / 80. szám
ÚJ KELET MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 1994. június 25., szombat Folyamatos vízügyi együttműködés RIASZTÓRENDSZER Tegnap Nyíregyházán a MTESZ székházában értékelték román, ukrán és magyar vízügyi szakemberek a tavaly decemberi árvíz idején végzett közös munkájukat. V. D. Csipák, Kárpátalja Vízügyi, Igazgatóságának főmérnöke elmondta: a polgári védelem URH-rádió rendszerén az információáramlás és az adatcsere jól vizsgázott. Jelenleg a legnagyobb feladatuk az Ung megrongálódott töltéseinek helyreállítása. Erre a magyar kormánytól kapott segélyből is fordítanak pénzt. Nagyszabású tervet dolgoztak ki — Ukrajna gazdasági helyzetétől függően —, amely új árvízvédelmi töltések, víztárolók és zsiliprendszerek építését célozza meg. Sőt távmérőadatszolgáltató rendszert, és a három szomszédos országgal közös árvízi riasztórendszert is szeretnének kiépíteni. A következő hetek feladata a rádió- rendszer kiépítése Szabolcs és Kárpátalja megyék vízügyesei között. — Csak két éve folyamatos a kapcsolatunk a szabolcsi vízügyesekkel — tudtuk meg Farkas Radutól, a Kolozsvári Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettesétől. Tavaly már jól vizsgázott a kölcsönös információcsere árvíz idején. Mi elsősorban meteorológiai adatokat kértünk — és kaptunk —, a magyar felet pedig tájékoztattuk a vízállásról és a tett intézkedéseinkről. Sajnos nálunk sincs elég pénz az árvízvédelmi beruházásokra. — Gátolja-e valami az együttműködést? — kérdeztük dr. Hajós Bélát, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárát. — Noha még hivatalosan a Szovjet- Magyar Vízügyi Egyezmény van érvényben, az ukrán kollégákkal szakmailag zavartalan a kapcsolat. Két éve folyamatosan megismerhetik a magyar kollégáink Kárpátalja vízgyűjtő területeit, a hidrológiai viszonyokat és az árvízvédelmi objektumokat. Most már tudunk tőlük kérdezni, hogy hol, milyen a helyzet. Kapcsolatunk Romániával és Szlovákiával még előrébb tart. KvZ Közös folyó — közös gondok Nem változik a tarifahatár A Nyíregyháza környéki tanyabokrok - lapunk is írt már erről - örök és visz- szatérő gondja a buszközlekedés, a helyi járatú viteldíj tarifahatára.- A határ kitolása egyszerűen anyagi probléma - tudtuk meg Danku Andortól a Volán Rt. személyforgalmi üzémegy- ségvezetőjétől. - A helyi és távolsági járatok tarifa- és kedvezményrendszere eléggé összetett. Nyíregyházán, ha csak egy megállót utazunk 24, 32 vagy 40 forintot kell fizetni. Távolsági járaton 38 forintért már tíz kilométert is megtehet az utas. A városi járatokon az állam dotálja a nyugdíjas- és tanulóbérleteket, a jegyeket viszont nem. A helyközi buszokon a kicsik és az idősebbek válthatnak kedvezményes jegyet, de olcsóbb bérletet csak a tanulók válthatnak. Végül, de nem utolsó sorban a munkába járók távolsági bérletének 80 százalékát a munkáltató a dolgozónak kifizeti. Ellentmondás, hogy a helyi jeggyel távolsági buszon lehet utazni, fordítva viszont nem. Ezeket mind jogszabályok határozzák meg. Amennyiben a tarifahatárokat kitolnánk, olyan bevételektől esnénk el, ami járatcsökkenéshez vezetne.-Az önkormányzattól nem kapnak támogatást?- Erre az évre tizenötmillió forintot szavaztak meg vállalatunknak a képviselők. Ez csak valamivel több mint egyetlen busznak az ára. Nyíregyházán hetven busz közlekedik, és évente a tíz százalékát ki kellene cserélni. A mi bevételeink csak a fenntartásra, üzemeltetésre elégségesek.- Hogyan vált be, hogy a buszvezetőnél váltható menetjegy? —Ezt január elsején vezettük be. Januárban az eladott jegyek három százalékát váltották a sofőrnél, most már a tizenöt százalékát. Úgy gondoljuk, ez az arány még tovább fog nőni. KvZ Vámosorosziban Varga Jánosné tejgyűjtő naponta 1300 liter tejet vesz át 73 jószágtartótól Pénzes László felvétele Mit súg a főtitkár? A jövő hét legnagyobb belpolitikai eseménye, hogy kedden 10.00 órakor megtartja alakuló ülését a Magyar Országgyűlés. Újra beindul a parlamenti munka. A Magyar Országgyűlés Hivatalának a feladata, hogy ennek a munkának a feltételeit biztosítsa. Dr. Soltész Istvánt, az országgyűlés főtitkárát, egyben a hivatal vezetőjét kerestük meg ez alkalomból. A főtitkár úr, aki gyermekkorát, iskolás éveit Nyíregyházán töltötte, mielőtt kérdéseinket feltehettük volna, új lapunkról és megyeszékhelyünkről érdeklődött — Főtitkár úr, mik az Ón által vezetett hivatal legfontosabb feladatai? — Meg kell teremtenünk a törvényhozás feltételeit. Ide tartoznak az anyagi,tárgyi feltételek, de a közvetlen törvényelőkészítő, törvényhozó munka segítése. A plenáris és bizottsági ülések előkészítése is. Nekünk kell biztosítanunk azt is , hogy egy-egy javaslat a már hatályos törvényekkel ne ütközzön, s a változtatások után is egységes maradjon. Ez például a költségvetési törvénynél különösen bonyolult feladat. — Tudná ezt néhány adattal, számmal érzékeltetni? — Az elmúlt négy évben 379 ülést tartott az országgyűlés. Ezen 796 döntést hozott, ebből 432 törvény, a többi határozat. Ehhez a honatyáknak 16.034 előterjesztést kellett elolvasniuk, ezeket mi készítettük elő. Ha mind egymásra raknánk, egy tizenkét méter magas torony készülhetne belőle. Ezt a „tornyot” minden képviselő megkapta. A ház éves papírfogyasztása 60 millió forintba kerül. — Tudjuk, hogy az országgyűlés apparátusa ezelőtt négy évvel tíz-húsz fős volt. Ma már a megnövekedett feladatoknak biztos nem lehet ekkora létszámmal eleget tenni. Hányán dolgoznak itt? — Az érdemi előkészítő munkával százötvenen foglalkozunk. — Mit gondol, az új képviselők megtartják a régi apparátust? — Természetesnek tartom, hogy megtartják. Már négy éve úgy dolgozunk, hogy a többpárti demokrácia követelményeinek megfeleljünk, pártsemlegesek vagyunk. Minden parlamenti pártot jól kell szolgálnunk. — Soltész úr, beszélne egy kicsit saját szerepéről? Mi azt látjuk a tévé képernyőjéről, hogy ül az elnök mellett, aztán néha odamegy hozzá, és valamit a fülébe súg. Mit súg ilyenkor? — Az nagyon változó. — Mégis, részletezné egy kicsit? Biztosan sokan lennének rá kíváncsiak. — Ez a feladatomból adódik. Vezetem az országgyűlés hivatalát, s mindenről tudnom kell, olyanról is, amiről az elnök nem tudhat. Ha egy képviselő kifogásolja, hogy módosító indítványát nem találja az előterjesztések között, nekem kell kisegíteni az elnököT. Aztán van egy házszabályból adódó feladatom, a vitás ügyrendi kérdések eldöntésében a házelnök segítségére kell sietnem. A házszabály szűkszavú és hézagos, ezért is kell elég gyakran „súgnom”. —Néha ilyenkor Szabad György elnök úr arckifejezéséből arra következtethettünk, hogy igencsak megharagudott Önre.-— Dehogyis! — nevet jót a főtitkár.— Ellenkezőleg, nagyon jó, harmonikus munkakapcsolatban voltunk. Szabad György többször is elmondta, hogy ő im- pulzív alkat. O ilyenkor is a probléma minél gyorsabb megoldását kereste. —Ki lesz az új házelnök, s vele is együtt dolgozhat-e? — Arról, hogy ki lesz az elnök, az országgyűlés dönt. Biztos vagyok benne, hogy a leendő elnököt és helyetteseit is jól tudjuk majd szolgálni apparátusunkkal. — Tudtommal a leghosszabb szünetet most tartották 1990. óta, mire használták ezt? — Rendszereztük az elmúlt négy év iratanyagait. írásban is összefoglaltuk az elmúlt évek munkáját. Ezeket a tájékoztatókat a most megválasztott képviselőknek is elküldjük. Munkatársaink egy része hosszú, intenzív munkavégzés után most megérdemelten mehetett szabadságra. —Mit kapnak kézhez a megbízásuk kezdete előtt a képviselők? — Az első ülésnek két kötelező napirendje van. A belügyminiszter és az OVB elnökének beszámolója az országgyűlési képviselő választásokról. Ezeket az előterjesztéseket pénteken már postáztuk. A további napirendekről már ők döntenek az ülésen. — Főtitkár Úr, mikor jön legközelebb Nyíregyházára ? — Nemsokára lesz az érettségi találkozónk, azon feltétlenül szeretnék ott lenni. Sajnos öt évvel ezelőtt hivatali elfoglaltságom miatt hiányoztam. Külön örülök, hogy volt osztálytársaim szabadidős programokat is szerveznek. Rí: vay Zoltán ígéretes a termés Szerződés-stop Megyénkben 71 ezer hektár kalászos vár betarkaruásra. A termés ígéretesnek tűnik, 20-25 százalékos átlagtermésnövekedésre számíthatunk. Ez viszont értékesítési gondokat is jelenthet, elsősorban pénzügyit, de éppen ez ok miatt az egész megyében leállították a szerződéskötéseket. Az őszi árpa aratásával kezdődött a munka, amelyből 3400 hektár vár betakarításra. A 37 ezer hektárnyi búza aratása várhatóan július elején kezdődhet. A betakarított termés elhelyezésével nem lehet gond, hiszen a magtárak szinte teljesen üresek, viszont nem tudni, hogy a bizonytalan pénzügyi helyzetben a magtárak tulajdonosai bérbead- ják-e majd épületeiket. Megyénkben mintegy 450 kombájn áll rajtra készen, amelyek nagy része még szövetkezeti használatban van. kisebbik hányada pedig magángazdálkodók tulajdona. A kalászosok minősége jónak ígérkezik, de több éves tapasztalatból tudhatjuk, hogy a későre hagyott aratás ronthatja a minőséget. Külön gondot kell fordítani a vetőmagnak szánt termés betakarítására—mondta Szendrei Kálmán, a Földművelésügyi Hivatal főmunkatársa, — vagyis a legoptimálisabb időben, lehetőleg szárítás nélküli vágást válasszanak a termesztők. autópályáról egyelőre ne beszéljünk,!" Záhonyi esélyek „A legnagyobb szárazföldi kikörő Európában.” A divatos szóval „átkos”-ként emlegetett rendszerben így titulálták Záhonyt. Vajon a keleti piacok összeomlásával, a Nyugat felé nyitással hogyan változott Záhony szerepe? A választ a legilletékesebb, Bajor Tibor, Záhony polgármestere adja meg. — „A legnagyobb szárazföldi kikötő” jelző még ma is ráillik Záhonyra. Lényegesen nem változotta jelentősége. Még mindig fontos vasúti és közúti közlekedési centrum, és belátható ideig biztosan az is marad. A megváltozott viszonyok mellett már beállt a tranzitforgalma. Változás any- nyiban van, hogy a korábban igen sok dolgozót foglalkoztató vasút helyett illetve mellett, megszaporodtak a kereskedelmi, szolgáltató és egyéb kisvállalkozások. — Ón polgármester, de ugyanakkor megválasztották országgyűlési képviselőnek. Ha nem törlik el az összeférhetetlenségi törvényt, akkor melyik státuszt választja? — Ezzel a törvénnyel természetesen már akkor is tisztában voltam, mikor elindultam a választáson, tehát egyértelmű, hogy melyiket fogom választani. — Országgyűlési képveselőként mit tart a legfontosabb feladatának? — Mostanában mindenki arról beszél, hogy Záhony kiemelt gazdasági övezet. Nos, ez nem igaz. Csak szeretnénk, hogy az legyen, én ezért fogok küzdeni. Gyorsan meg lehetne indítani a fejlesztést, ha gazdasági alapon, térségfejlesztésre is lehetne koncessziós pályázatot kiírni, nem csak szociális alapon. Nem kellene egyedi szabályozást bevezetni, minten régióbn lehetőséget kellene adni erre. Persze mint mindenhová, ide is kellene pénz. Az elterjedt hiedelemmel ellentétben az sem igaz, hogy infrastruktúra nélkül nem lehet vállalkozni. Ha megfelelően ösztönözzük, akkor a vállalkozó meg fogja teremteni a számádra szükséges infrastruktúrát, biztosítani fogja magának a vállalkozásához szükséges körülményeket. — Mi a véleménye a határon túli gazdasági programról? — A fejlesztésre vonatkozóan benyújtott javaslatot az ukrán parlament elutasította. Mindenesetre, ha elfogadnák, az nem lenne hátrányos Záhonynak. Jó elképzelésnek tartom, hogy a két parlament közösen, egymással együttműködve oldja meg a problémát. Ez viszont csak akkor lenne lehetséges, ha a két parlament azonos törvényi szabályozást vezetne be. — Az autópálya tervezett vonala Záhonynál fogja elhagyni 'az országot. Milyen hatással lesz ez a városra? — Az autópályáról egyelőre még értelmetlen beszélni. A pályázók többsége visszalépett, csak egy maradt, akinek az elképzelése szerint az autópálya 2000-re érné el Polgárt, 2020-ra az ukrán határt. A kivezetést a Magyar Nemzeti Bank elnöke is Záhonynál javasolja. 2020-ban viszont én már rég nyugdíjban leszek. Vasas László
