Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-20 / 75. szám
UJ KELET III 11 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL R 1994. június 20., hétfő 3 Mi lesz a nyíregyházi ingatlanokkal? REKORDCSŐD (Folytatás az 1. oldalról.) Kínál János Szerint a Rekord Rt. külföldi tulajdonosai nem ismerték kellően a magyar piaci viszonyokat, az új vezetésnek nem volt megfelelő szakmai ismerete. Mivel neki az rt. 185 millió forinttal tartozik, és az áruház folyamatosan veszteséget termel, augusztus 31-ével felmondta a bérleti szerződést. A hétfői csődegyezséggel kapcsolatosan Kínál űr elmondta, hogy mindenképpen ragaszkodik a felmondás betartásához, követeléseit fenntartja, de nem zárkózik el egy számára ésszerű kompromisszumtól sem. „Beperelték az áruház volt tulajdonosát” — hirdette a felcím a Magyar Hírlapjúnius 9-i számában. Már itt szó esik a Rekord Rt. csődeljárásáról és Kínál János követeléseiről. A jelenlegi tulajdonos, az amerikai RSK Acquisition Corp. véleménye szerint viszont a veszteség nagy része a Rekord Rt. és a Kínál János vezetése alatt álló cégek közötti kereskedelmi kapcsolatok, valamint a korábbi menedzsment megkérdőjelezhető üzleti politikájának következménye. A folyamatban lévő vizsgálat a társaság veszteségét növelő hiányosságokat tárt fel, ezért a Rekord részvényeseinek és a felügyelőbizottság kérése alapján az RSK Acquisition Corp. peres eljárást kezdeményezett Kínál János és az ügyben érintett társaságai ellen, amely keresetet várhatóan kiterjeszti, és a Rekord Rt. és részvényesei valószínűleg perbe fogják a társaság korábbi menedzsmentjét is. Bizonyára sokan tudják, hogy Kínál Jánosnak Nyíregyházán is szép számmal vannak ingatlanai, övé a Gösser söröző is. Néhány hónapja az Új Kelet három számában is foglalkoztunk a „Kínál-birodalommal”, főképp a sóstói ingatlanokkal. Törzsolvasóink emlékezhetnek, hogy a nyomozás utolsó mozzanata Felbermann Endre alpolgármester interjúja volt, melyben elmondta, hogy Kínál János még előprivatizációban, az AVÜ-től vásárolta meg a Svájci-lakot, Krúdy Szállót, a víztornyot, kádfürdőt és a Szindbád sörözőt. Azt, hogy hogyan és mennyiért, nem sikerült bizonyossággal megtudnunk. Információink szerint a Krúdy Szállót két sikertelen meghirdetés után a harmadik árverezésen, a Szabolcs szállót az elsőn vásárolta meg Kínál úr. A vásárláshoz — információink szerint — a Postabank debreceni igazgatósága nyújtott nagy összegű kölcsönt. A bankigazgató ezt az információt nem erősítette meg. Hogy a parlagon, kihasználatlanul álló, nagy múltú ingatlanoknak mi lesz a sorsa? Azt talán még Kínál Tános sem tudja. (Vasas László) Kivitelezés közhasznunkkal Malomból idősek klubja Ütött-kopott régi emeletes épület új tetővel. Szokatlan látvány. Az okára Lónya polgármestere, Sebestyén Bertalan adott magyarázatot. — Malom volt ez az épület 1958-ig, amely felett a kezelői jogot közigazgatási elődünk, a községi tanács gyakorolta. Az önkormányzati törvény adta lehetőséget kihasználva megszereztük a falunak a tulajdonjogot. Tavaly felújíttattuk a tető- szerkezetet, hogy ne romoljon tovább az állapota, és most értünk oda, hogy hasznosítani is tudjuk. —Mi kellett, kell ehhez? —Természetesen pénz, és jó szervezés. — Van mindkettőből? — A Népjóléti Minisztérium Válságkezelő Irodája kétmillió forintot adott, ami kevés egy ekkora épület korszerűsítéséhez, de segítünk magunkon, és ebben az évben befejezzük a tatarozást. Ehhez kell a jó együttműködés. — Kikre számítanak? — Kérjük majd a lakosság társadalmi munkáját is, de elsősorban közhasznú munkásokkal oldjuk meg, akik között van kőműves, festő is. —Milyen célra használják majd a helyreállított egykori malmot? — Településünkön öt éve működik egy szállást adó idősek klubja, amit szeretnénk idősek otthonává alakítani, s a férőhelyek számát is bővíteni. Ugyanakkor tavaly vezettük be településünkre a gázt, de a mostani otthonban még folytonégő kályhák vannak, amit korszerű fűtésre cserélünk. Előnyt jelent, hogy a már működő idősek klubja egybeépült a felújítandó malomépülettel, tehát költözni nem kell. —Számokkal kifejezhető ez a változás? — Jelenleg negyvenkilencen járnak az idősek klubjába, akik közül tizenegyen bentlakók. Az átalakítással lényegesen többen vehetik igénybe az állandó, teljeskörű ellátást. Erre van igény, mert olyan élete alkonyán járó lakója is van az otthonnak, aki Budapestről jött haza szülőfalujára bízva ellátását. (ABA) Fényes gömb fikázott a tejem felett A nagyvarsányi durranás Az utcára szaladtak az emberek ijedtükben június 4-én Nagyvarsányban. A döbbenetes nap eseményire így emlékeznek a rémület és a természeti jelenség kárvallottjai, a szemtanúk. — Tíz méterre voltam a nagy trafótól, amikor egy vakító fényes suhanás süvített át a feszültségszabályozó szekrényén, és azt követően a levegőben több forgó villanás sodródott — mondta még ma is riadt szemmel Mércse Károly. — Ez a jelenség csak két utcát érintett a faluban, de annál félelmetesebb volt — kapcsolódott a beszélgetésbe Vince Attila. — Apámmal egy lakásban lakunk, de külön szobában néztük a tévét, közben feleségem, Zsuzsa, készült, hogy megyünk Vásárosnaményba. Tizenegy óra után nem sokkal egy éles villanás szaladt át a szobán fülsiketítő sistergéssel és olyan csattanás- sal, hogy azt hittem leszakadt az ég. Mindkét tévé azonnal elhallgatott. Az utcára mentünk, de nem láttunk semmit, csak riadt, tanakodó embereket. Amikor leszereltem a tévé hátsó fedőlapját, akkor láttam, hogy a kondenzátorok szétnyíltak, mint a rózsa. Máig sem értem, hogy mi történt, mert szép napsütéses idő volt. — Aki nézi a Nulladik típusú találkozásokat, az tudja, hogy ez csak gömbvillám lehetett, mert sem felhő, sem dörgés nem volt, sem előtte, sem utána — folytatta a így égett szét a berendezés beszélgetést Nagy Ferencné. — A Titász már ki is adta az igazolást a káreset megállapításáról. — A boltba küldött anyu vásárolni — szepegte Sebestyén Zita. — Nagy fényesség szaladt át az üzleten, de a bennlévők- nek megijedni sem volt idejük. Utána kiszaladtak az utcára, hogy mi volt ez, de már nem láttak semmit. — Ami azt illeti, én sem jártam még így — ingatta a fejét komolyan Szűcs Zoltán. — A konyhában voltam, amikor eszméletlen csattanássai egy fényes gömb cikázott át a fejem felett. Ami izzó akkor égett, mind kiment, a telefonomon a villámvédő biztosító úgy felpuffadt, mint egy pufajka. — A konnektorok kiugráltak a falból, a tévém tönkrement — kesergett Herczeg Bertalan. — A fiam az utcán látta az egészet, és azt mondta, apa, úgy képzeld el. mintha csillagszóró hullott volna az égből! — A legnagyobb kárt a Takarékszövetkezet szenvedte — folytatta a pusztítás történetét Kiss Béláné alkalmazott. — Szombaton történt ez az egész, de csak hétfőn szereztem róla tudomást, amikor mentem dolgozni. Ahogy nyitottam az ajtót, azt vettem észre, az elektromos kapcsolószekrényünk ajtaja nyitva, a berendezés elégve, a riasztóberendezés nem működött. Pályka István bácsi jött a villanyszámlát befizetni, megkértem, álljon meg az ajtóban, mert itt betörés történt, és ne tüntessük el a nyomokat. Amikor láttam az elégett vezetékeket, a megper- zselődött függönyöket és széket, már gondoltam, hogy itt valami más történt. — Az igazi baj csak ezután jött — morfondírozott Vince Béla. — Az egyik biztosító fizet, a másik nem. A szomszédom már megkapta a kártérítését, de vagy tíz család még nem. Azon gondolkodunk, hogy egységesen kilépünk a Hungáriából, mert nem csak a gömbvillám viselt meg bennünket, de a kárunkat sem akarják megtéríteni. Aradi Balogh Attila KOLI TI U -TOLI Kétségtelenül vannak problémák a Bessenyei György Tanárképző Főiskola kollégiumában. Ez nem titok, hiszen az egyéb okok miatt keletkezett főigazgatói levélből az is kiderül, hogy előfordultak alkoholos állapotban ekövetett botrányok is. A gondolatsorban dr. Székely Gábor főigazgató megjegyzi, hogy a főiskola feladata a művelt, magas szinten képzett értelmiségiek oktatása, a kollégiumé pedig a zavartalan tanulás és pihenés feltételeinek biztosítása. Ezért 1994. június 15-től tilos a szeszes ital árusítása, az intézmény területén, a kollégiumban zenés rendezvény szervezésére a jövőben csak pénteken és szombaton van lehetőség. Az első ízben, június 6-án keltezett levél fő mondanivalója nem ez volt, de szándékosan kezdtem ezt az írást a diákságot elmarasztaló részletekkel, ugyanis, ha már magas szintű a képzés, legyen az a közös ügyekbe való beleszólás is. A kollégiummal kapcsolatos döntéseket illetően nem így történt. Dr. Székely Gábor a levelet megelőzően egy főigazgatói tanácsülésen tájékoztatta a vezetőket, így a diákönkormányzat vezetőit is a kollégium életét érintő gyökeres átalakításokról. A levélben tényszerűen közli: megemelt térítési díj ellenében egyágyas kollégiumi szobákat, amolyan „elit kollégiumot” kívánnak kialakítani. Az eddig jól működő szakmai közösségeket felbontva, az elsőéveseket külön kollégiumi épületben kívánják elhelyezni, mondván: ők még nem romlottak, ne vegyüljenek hát az erkölcseikből kivetkő- zöttekkel. Mindazok pedig, akik 1994 szeptemberétől felvételt nyernek a kollégiumba, a műszaki átalakítások részbeni fedezésére kötelesek tíz hónapon át havi 1000 forintot a kollégium fejlesztési alapjába befizetni. Nem csodálható hát a hallgatói ellenállás, hiszen a több mint 1100 férőhelyes, „mindig szűknek bizonyuló” kollégiumban az elit szárny kialakítása miatt 30 fővel kevesebb helyezhető el. A kollégiumi önkormányzat nyomására felmérik a 4,5es átlag feletti tanulmányi eredményt elértek igényét hiszen csak ők kaphatnak elit kvártélyt. Kétségtelen, hogy szükség van változtatásokra, már csak az erkölcsi helyzet miatt is, ám a velejéig romlottá válás elsősorban nem a közösség, hanem a befogadó személyiségének a kérdése. Az új élethelyzetbe került gólyákat pedig így „ki viszi át a túlsó partra”, ha elszeparálják őket a felsőbbévesektől? Az első levél vitatott póntjait finomítva, az újabb, június 10-én kelt levélben a főigazgató már nem tette kötelezővé a tízezer forintos támogatást sem, a jövőben, önkéntes alapon történő befizetések pedig külön számlára érkeznek és a fel- használásukhoz a kollégiumi önkormányzat hozzájárulása is szükséges. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola kollégiumának gyökeres átalakítása tehát úgy tűnik, nem csak felülről irányított lesz. Igaz is: az értelmiségképzésen túllépve, a magunk dolgában történő döntés a felnőtté válás része is. Varga Attila Mindenki a magáénak tekintheti Patyolat-titok Manapság nehéz időket él át a szolgáltatás —kezdi a beszélgetést Mészáros Lász- lóné, a Nyírség Patyolat Kft. igazgatója. — A textiltisztítás főleg a lakosság kiszolgálására épült, ám ezt az utóbbi években sajnos egyre kevesebben vették igénybe. Ez abból is adódik, hogy megnövekedett a munkanélküliség, több idejük van az embereknek ezt a munkát otthon elvégezni. Persze a pénztelenség éppúgy közrejátszik. Emiatt az alaptevékenységünk pillanatnyilag veszteséges, még akkor is ha drágának tűnnek a szolgáltatásaink. — Tehát, hogyan áll most a Patyolat? — A magánosítás során próbáltunk olyan szakmai befektetőt találni a céghez, aki a termelés műszaki feltételeit javította volna, de ez nem sikerült. Végül is a dolgozókból és öt vezetőből létrejött konzorcium pályázta meg és nyerte el a Patyolat Kft. vásárlási jogát. Ezzel 65 millió forintos vagyon került a dolgozók tulajdonába. — Most, hogy már mindenki igazán magáénak tekintheti a vállalatot, hogyan képzelik el a jövőt? — Az alaptevékenységünket megtartjuk. Már tapasztaljuk, hogy lassan növekszik az a fogyasztói réteg, amely meg tudja fizetni a szolgáltatásainkat. Több közületi munkára a megyében már nem számíthatunk, viszont munkánk jó híre megyén kívülre is eljut, és egyre több megrendelést kapunk. Ahhoz, hogy a textiltisztítás nyereséges legyen, hosszabb időre van szükség, de addig sem várhatunk tétlenül. Termelőtevékenységet indítunk be, hogy mit, az egyelőre üzleti titok, meglévő üzlethálózatunkat pedig célirányosabban használjuk ki. A vegyes kereskedés helyett szakosodunk. Éppen a hétvégén a sátoraljaújhelyi Ábránd ágyneműgyárral közösen szakboltot nyitunk Mátészalkán és Nyíregyházán. A harmadik negyedévre megvalósítjuk azt a beruházást, ami a termelő- tevékenységünket segíti elő. így biztos, hogy nem bocsátunk el dolgozókat, csak az alkalmatlanoktól válunk meg, sőt kismértékben létszámot tervezünk növelni. — A megyében hány üzletük van? Milyen szolgáltatásokkal próbálják a lakosságot visszacsalogatni? —Tíz boltunk van. Minden egységünkben újabb szolgáltatás a bőrtisztítás és festés, a szőrmetisztítás vagy a szőnyegtisztítás szegéssel, és textilfestéssel is foglalkozunk. Továbbra is áruljuk az ömlesztett mosóporokat, különféle tisztítószereket, ami a jó minőség mellett jóval olcsóbb, mint amit más üzletek kínálnak. — Említette, hogy drágának tartják a szolgáltatásaikat. Valóban magasak az áraik? — Nézőpont kérdése. Ha azt nézzük, hogy egy jobb öltöny ára tízezer forint felett kezdődik, akkor a 400 forintos tisztítási költség nem sok. Egy 50-60 ezer forintos bundát mindössze nyolcszáz forintért varázsolunk újjá. Említhetem a szőnyeget is, ami szintén drága manapság, 's mi négyzetméterenként száz forintért újítjuk fel. Fullajtár András
