Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-09 / 66. szám
UJ KELET írni HAZAI KITEKINTŐ 1994. június 9., csütörtök 7 KRIMINALEXPO '94 A globális biztonság megteremtésé- *5 hez társadalmi-hatósági és nemzetközi együttműködésre, valamint határokon túllépő összefogásra van szükség - hang- ; súlyozta Göncz Árpád köztársasági el- : nők, a Kriminálexpo '94 szerdai meg- ; nyitóján a Budapesti Kongresszusi Központban. A háromnapos rendezvényen j hazai és külföldi cégek mutatják be az informatikai, környezetvédelmi, személyi és rendezvénybiztonsággal kapcsolatos termékeiket, megoldásaikat. Kiállítanak az elmúlt évi tenderek győztesei és látható lesz az idei választásokat támogató informatikai rendszer is. „ Az államfő megnyitó beszédében ^ rámutatott: amíg Magyarország el volt I» zárva a világtól, nem létezett szervezett bűnözés, de a határok megnyitásával és a szabadság elérkeztével „begyűrűzött” ez a jelenség. A kiállítás mellett konferenciák egészítik ki a Kriminálexpo ’94 programját: a nemzetközi környezetvédelemről, a modern bűnüldözéshez szükséges együttműködésről és kommunikációról, a sértettek szerepéről és jogi helyzetéről, valamint a világkiállítás biztonsági rendszeréről tartanak tanácskozást, magyar és külföldi szakemberek részvételével. A Kriminálexpo kísérőrendezvényeként kerül sor a HISEC '94 elnevezésű adatvédelmi és adatbiztonsági rendezvényre, illetve konferenciára. EGÉSZSÉGÜGYI NAPOK SIÓFOKON Az 1. Magyar Egészségügyi Napok háromnapos rendezvénysorozata kezdődött szerdán Siófokon. A mintegy 160 hazai egészségügyi intézmény közül 120 képviselteti magát a tanácskozáson. Ez az első alkalom, hogy az orvosok, az ápolók, az egészségügyi, gazdasági vezetők, az egészségügyi menedzserek, illetve a Magyar Kórházszövetség tagjai közösen vitatják meg az egészségügy aktuális kérdéseit. A tanácskozáson szó lesz egyebek között az egészségügy finanszírozásának egyenlőtlenségeiről. a társadalombiztosítás aktuális kérdéseiről, valamint a járóbeteg-ellátás privatizációjáról. Az Uni-Cron Kft., mint a rendezvény házigazdája, mintegy 80 kiállító részvételével nemzetközi szakkiállítást és vásárt is szervezett erre az időre. Búza Kiszomboron A Makó melletti Kiszombor községben szerdán kezdődött az a kétnapos búzafajta-bemutató, amely már évek óta a szakma egyik legjelentősebb találkozójának számít. Az érdeklődőknek a Szegedi Gabonatermesztési Kutató- intézet szakemberei adnak tájékoztatást a búzanemesítési és termesztési kutatások eredményeiről, amit szántóföldi fajtabemutató követ - mindkét napon. A GKI 22 új búzafajtát kínál a termelőknek és a forgalmazóknak. Közöttük szerepel az a hat durumbúza is, amelyeket az olasz tésztákhoz (spagetti, makaróni) használnak alapanyagként. Az új nemesítésű búzák mellett 8 árpa- és két zabfajtát is bemutatnak a kétnapos rendezvény alatt Kiszomboron. Törvény a betegek jogairól LEGYEN „TETTESTÁRS" A PACIENS! Mindannyian lehetünk betegek, és sajnos, ilyenkor sem az az egyetlen gondunk: hogyan gyógyulhatunk meg mihamarabb. Nem is csak az, hogy kizökkenve megszokott életritmusunkból, hogyan tegyünk eleget kötelezettségeinknek, hanem az is: megtudhatjuk-e egyáltalán - és kellő mélységben -, hogy mi a betegségünk? És hogy milyen terápiás lehetőségek között választ az orvos - helyettünk? Ha pedig már biztosnak látszik a szerencsés gyógyulás, még mindig ott a nálunk még megkerülhetetlen kérdés: hogyan adjuk át a hálapénzt és mennyit? Más lehetne a helyzet, - emberibb és tisztázottabb, ha megszületne végre a betegek jogairól rendelkező törvény. Erről beszélgettünk dr. Szolnoki Andreával, a fővárosi László Kórház osztályvezető főorvosával, aki - szabaddemokrata képviselőként - a főváros egészségügyi és sportbizottságának elnöke is.- Tény, hogy nálunk a beteg kiszolgáltatottságát még nem sikerült megszüntetni - állítja a főorvos-asszony. - Sőt, a hálapénzt sem. Az ok több annál, minthogy csupán beidegződésekkel, honi szokással magyarázzuk, habár - amint azt az egyéb szolgáltató szakmákból is látjuk - ez a hatás is él. Sajnos, teszem hozzá, mert hálapénz csak ott divat, ahol a viszonyok és a fogalmak tisztázatlanok. Visszatérve az egészségügyhöz: az állampolgár ugyan hall valamit arról, hogy mennyi pénz kerül az ágazatba, de hogy annak részletesen mi a további sorsa, arról már csak édeskeveset tud. Arra sem gyakran gondol, hogy aki járulékot fizet, annak joga van tudni mindezeket. Én el tudnám képzelni, akár a félévenkénti részletes elszámolást is. De mert ez hiányzik, ha megbetegszünk, nem természetes jogainkat kívánjuk érvényesíteni a rendelőben, kórházban, hanem hálapénzzel szeretnénk elősegíteni, hogy hiánytalanul megkapjuk, ami a pénzünkért jár, vagy esetleg egy kicsit többet is. - A terjedő magánpraxisban azonban nyilvánosak a kezelési, ápolási díjak...- Valóban, s bár az árak borsosak, ott a hálapénz már nem divat. Benne van az árban, s a beteg egyértelműen tudja: mit kell fizetnie, s azért mire tarthat igényt.- Ám ez csak egy kérdés a sokból. Igen, - ismeri el dr. Szolnoki Andrea. A magyar betegek nagyon keveset tudnak a jogaikról, s amiről nem tudnak, az gyakorlatilag nincs is. A betegjogi törvény mielőbbi életbe léptetése ezért is volna égetően fontos! Hogy tisztán lásson a társadalom: van-e joga a járulékfizetőnek tudni, hogy mire fordítják a pénzét? Van- e joga tudni a betegnek, hogy nemcsak kérheti: mondják meg kezelése előtt a diagnózist és a lehetséges gyógymódokat, azok összes kockázatával, s azt is, milyen eszközökkel kívánják gyógyítani, hanem ellenezheti is a neki nem tetsző orvosi elgondolásokat. És nemcsak úgy, mint a jelen gyakorlatában, hogy a műtétre váró - sajátos lelkiállapotban lévő - beteggel aláíratják a műtéthez a beleegyező nyilatkozatot, formanyomtatványon, hanem idejében és részletesen felvilágosítják az őt érintő kérdésekről, lehetőségekről. Hogy ne kiszolgáltatott páciens, hanem mintegy „tettestárs” legyen a beteg!- Hogyan képzeli a betegjogi törvény mielőbbi megszületését? Korábban azt akarta a kormányzat, s ezzel a többség egyet is értett, hogy majd az egészségügyi törvény részeként léptessék életbe a betegjogi törvény passzusait. Ez azonban újabb időhúzás volna. Annál is inkább, mert a betegek jogait összefoglaló pontokat -melyeket a pártokkal egyeztettek - máris magasabb fórumon lehetne tárgyalni. És nem is nagyon vitatni, mert e téren szerencsésen találkoznak a különböző politikai erők nézetei. Mindenki egyetért abban, hogy szerencsétlen dolog volna az egészségügy helyzetét négy évenként alaposan megváltoztatni. Mivel hasonló gondolatokat vallanak a szakemberek, megköthető volna akár egy egészségügyi paktum is, amely az erők szét- forgácsolása helyett összefogásra serkentene, s a törvénykezésben is előre rangsorolná e fontos, s az alkatunktól függetlenül bármely pillanatban személyes sorsunkká válható kérdés megnyugtató megoldását. Szállt a nóta a Tisza partján Az ungvári járási Eszeny községben tartották meg vasárnap délelőtt a VI. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált. Több mint tíz magyar együttes és egyéni előadó- művész mutatkozott be a szemerkélő eső ellenére is sikeresnek mondható seregszemlén. A résztvevőket többek között üdvözölte Czurkó János a megyei tanács megbízott elnöke, Szerghij Usztics a megyei állami közigazgatás elnökének első helyettese, Monori István, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja. Monori úr többek között hangsúlyozta: reméli, hogy a kárpátaljai magyarok megőrzik élet- és munkakedvüket. identitástudatukat. Ehhez pedig sokban hozzásegítheti őket a népművészet ápolása és művelése is. Az egymást követő számokban megfigyelhettük a múlt és jelen érintkezését, a régi, apáról fiúra szálló dalok, táncok szépségét. Többek között igen magas színvonalú műsorral jelentkezett a fesztiválon a magyarországi vendégegyüttes» — a tiszakerecseni vegyeskórus, mely dr. Győrffy Pál vezetésével lépett fel. A tisza- kerecsenyiek már évek óta barátságot ápolnak az eszenyiekkel, többször is jártak itt, koncerteket adtak. Sok tapsot kapott a pallói magyar cite- razenekar. melyet Kerek Ferenc érdemes művelődési dolgozó vezet, s éppen most méltatja fennállásának negyed évszázados évfordulóját. A beregi folklórkincseket szólaltatták meg a nagyberegi folklóregyüttes tehetséges tagjai, Munkácsról a II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelődési Kör énekkara szerepelt a fesztiválon. Most is remekeltek a tiszapéterfalvi, a derceni táncosok, valamint a házigazda eszenyiek. Amit hiányoltunk: szívesen hallottunk volna több autentikus népdalt és népi rigmusokat; jó lett volna, ha a műsorban nagyobb teret kap a helyi népszokások bemutatója. A szokottnál valamivel szegényesebb volt — részben az eső miatt — a népművészek kiállítása is. -radványiA pallói citerazenekar Fotó: Markovics Mátyás
