Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-09 / 66. szám
UJ KELET 1994. június 9., csütörtök 3 AZ ELSŐ NEGYEDÉV SZABOLCS MEGYÉBEN Az év első negyedében a megyében a mezőgazdaságban ötödével, az iparban tizedével csökkent a foglalkoztatottak száma. Bővülés csak a villamosenergia gáz-, hő- és vízellátás területén, valamint az építőiparban figyelhető meg. A helyi költségvetési szerveknél - elsősorban az ott foglalkoztatott fizikai létszám hatására - némi bővülés tapasztalható. A Megyei Munkaügyi Központban az év első negyedében 51 ezer 700 munkanélkülit tartottak nyilván, ami tízezerrel kevesebb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában volt. A munka- nélküliség mértéke 20,6 százalékos volt, szemben az egy évvel ezelőtti 22,3 százalékkal. A ráta értéke továbbra is számottevően magasabb az országos átlagnál, Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett változatlanul itt a legnagyobb. Szociális jellegű támogatásban egy évvel korábban még csak hétezer- négyszázán részesültek, ez évben számuk 22 ezerre nőtt - ezen belül 19 900 jövedelempótló támogatást kaptak, kétszázharmincnyolcan pedig szociális támogatásban részesültek. A tartósan, hat hónappal régebben ellátottak aránya az első negyedévben lassan mérséklődött, de még '94. márciusában is 47,5 százalékát adták az ellátottaknak. Egy évvel korábban ez az arány 56 százalékos volt. A felajánlható álláslehetőségek száma továbbra is csekély a munkanélküliek számához képest: 100 regisztrált munkanélkülire négy álláshely jutott az első negyedévben. Bár az érték valamelyest nőtt, az országos átlagnak csak fele. Figyelmet érdemel, hogy fokozódott a tartós munkanélküliek foglalkoztatása, összefüggésben a bértámogatási kedvezményekkel. Az újonnan munkanélkülivé válók létszáma a korábbiakhoz képest mérséklődött, s lassult a várható leépítések üteme is. Az első negyedévben 4.600 regisztrált pályakezdő munkanélküli volt a megyében. Számuk az utóbbi néhány hóhapban egyre inkább beáll az előző év azonos hónapjainak szintjére, míg a korábbi hónapokban meghaladta azt. A munkankélküliség mértéke a Munkaügyi Központ kirendeltségei és ezek körzetei szerint nagymértékű eltéréseket mutat. A legmagasabb munkanélküliségi rátájú térségek száma mérséklődött, Ibrányban, Vásárosna- ményban az átlagosnál jóval nagyobb mértékben csökkent a munkanélküliek száma, s kedvező változás volt a bak- talórántházi régióban is. Nagyecsed körzetében viszont a rendkívül nagyarányú számok az első negyedévben alig változtak. Malakvcziné (KSH) Iskolaszék Mátészalkán A mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban az elmúlt héten tartotta alakuló ülésést a néhány hónapja megválasztott kilenctagú iskolaszék. Az iskolaszék, mint az iskola életét, belső működését befolyásoló, segítő, felügyelő szervezet, nem először jelenik meg a magyar közoktatásban. Ennek bizonyítására idézzük fel a Révai Nagy Lexikon 1915. évi kiadásának iskolaszékre vonatkozó meghatározását: „(Az) iskolaszék az a hatóság, amely által úgy a polgári, mint a felekezeti község is gyakororlja törvényesen biztosított befolyását az általa fenntartott népoktatási tanintézetre. Az iskolaszék szervezetét, hatás- és jogkörét a népiskolai hatóságokról szóló 1876. évi XXVili. t. c. szabályozza. Budapest székesfőváros iskolaszékeinek szervezetéről külön intézkedik. Az iskolaszék ügyrendjét és hatáskörét részletesen és pontosan szabályozza a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1902. okt. 21-én 44,246 dz. a. kiadott utasítása a polgári községi iskolaszék számára az 1868. évi XXXVIII. és az 1876. évi XXVIII. t. - cikkek végrehajtása tárgyában.” Napjainkra az iskolaszék meghatározása a következő: Az iskolaszék a nevelő és oktatómunka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézmény- fentartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására létrehozandó testület. Összetételével, jogosítványaival egyensúlyt teremt, nyilvánosságot és nagyobb hatókört biztosít az iskolák számára. Rugalmassága, az átadható jog- és tevékenységi körök nagy száma miatt a közoktatásban mind a stabilitás, mind a megfontolt, de dinamikus fejlődés meghatározó eleme lehet. (ZEFI) „Nem a melegtől szenvedünk!" A KÉPVISELŐK UNJÁK A BANÁNT? Pontban hatórakor kezdődött a vásáros- naményi lakossági közmeghallgatás. Az önkormányzati előadóterem zsúfolásig megtelt, csupán a képvisleő-testületi tagoknak fenntartott helyek árválkodtak üresen, pedig nem akármiről volt szó. Kettő- százötven, többségében többgyermekes munkáscsalád sorsát érintő rendelettervezettől kellett volna dönteni. Dr. Bara- csi Ferenc a Nyírinköz szakembere a törvényi háttért magyarázü dokumentumot készített .Hegedűs Antal polgármester bevezetőjében elmondta, minden lakónak jogában áll az általa bérelt önkormányzati tulajdont megvenni, ha a jogi feltételeknek megfelel. — Hogy közöljük, milyen részletben fizetünk, ha nem ismerjük a vételi árat — kezdte a hozzászólást Hamis József. — Az is elfogadhatatlan, hogy rólunk mások döntenek, ezért indokolt egy bizottság összeállítása, amely a bérlőket képviseli. — Megint azt segítik akinek van pénze — folytatta a hozzászólást Fábián Istvánná. — Akinek lenne pénze egy összegben fizetni, az nem itt lakna. A bérlők nagy része kispénzű, vagy munkanélküli. Olyanok döntenek a sorsunkról akik nincsenek itt. Miért nem jöttek el az önkormányzati képviselők? Engem nem nyugtatott meg a polgármester, amikor közölte, hogy tizenhárom képviselő van, mert rajta kívül csak Felhősnét és Turóczi Zoltánt látom itt. Mondják meg a többiek nevét is, majd én megállítom az utcán és megkérdezem tőlük, így képviselki a lakosságot? — Miért jöttünk mi ide? — tette fel a kérdést Fejes Frigyes. — Hiába mondta LEVEGŐT! Elengedhetetlen és sürgős feladat a levegő tisztaságának megóvása, illetve javítása. Ez indokolja hogy a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség immár harmadik alkalommal rendezi meg június 9- l()-én Nyíregyházán. a Sóstói Oktatási Központban a környezetvédelem területi szerveinek e témakörrel foglalkozó munkaértekezletét A szakmai fórum idei újdonsága, hogy ugyanakkor és ugyanott a zaj- és rezgésvédelmi szakemberek is tanácskoznak. Ez a szervezőknek azt a szándékát fejezi ki, hogy a környezetet és az embert érő kedvezőtlen hatások értékelése még komplexebbé váljék. olyan szépen Baracsi úr, minket nem érdekel mennyibe kerül egy lakás Nyíregyházán, mi azt szeretnénk tudni, hogy itt megközelítőlen mennyi lesz egy, mert akkor úgy kapálunk, vagy valamit csinálunk, hogy kifizessük. — Ne az országos piaci árat, hanem a vásárosnaményi körülményeket, lakásállapotokat vizsgálják — érvelt Kópis József. Mi nem attól a melegtől szenvedünk ami most a teremben van, hanem a lakásáraktól, meg a részeletekből amit majd törleszteni kell a semmiből. — Hiába lakunk mi a Tisza-parján, mert a lakások beáznak, a villanyvezetékek kilógnak, a Vitka Kft meg nem csinálja a karbantartást, akkor miért fizessünk majd üdülőkörzeti árat? — kérdezte körbejáró tekintettel FeigI Béla. — Aki nem tudja megvenni azzal mi lesz, kilakoltatják — háborgott Balogh Istvánná. — Nem lesz itt semmi, mert ma sem tudunk dönteni — hangoskodott felállva Liba Béla. — Köszönjük meg a képviselő- testületnek, hogy úgy érdekli őket az emberek sorsa, hogy el sem jöttek. Ezekre nem bízhatjuk magunkat. Egy csoport képviselje a lakókat, én azt mondom. Több mint két órás megbeszélés után a bérlők háromtagú bizottságot választottak, amely majd képviseli őket az önkormányzati gyűlésen. Aradi Balogh Attila Nyírmada- Január elsejével kiestünk a halmozottan hátrányos települések sorából - kezdte Kosa Barnabás nyírmadai polgármester.- Ez hatmillió forint településfejlesztési hozzájárulás elvesztését jelenti négyezerhatszáz lakosú nagyközségünknek. Úgy látszik, nem szerencsés dolog, ha egy falu infrastruktúrája fejlődik, mert csak azokat a paramétereket veszik figyelembe, hogy van-e telefon, gáz, úthálózat. A másik oldalt, a munkanélküliséget, a gazdálkodó egységek ellehetetlenülését nem értékelik. Hogy ellensúlyozzuk ezt az anyagi kiesést, a Népjóléti Minisztériumhoz fordultunk pályázatunkkal a fogorvosi rendelő műszerellátottságának javítását, és az oktatási ellátó egységek korszerűsítését kérve. Sajnos, a négymillió-ötszázezer forintot nem adták meg. Nagy szükség lett volna erre, mert a főzőüstöket nem győzzük foldozni. A gyermekélelmezés pedig nem ismeri a lehetetlent, ezért a pénzügyminisztériumhoz is beadtuk pályázatunkat, aminek a beadási határideje március harmincadika volt. Az szerepelt a kiírásban, hogy június harmincadikáig döntenek. Lehet, hogy ebben is vesztesek leszünk, mert ez már az új kormány kezébe kerül, annak meg nem az lesz az első dolga, hogy az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatokkal foglalkozzon. A. B. A A MÉZET PERGETIK, AZ ÁRÁT CSEPEGTETIK A múlt héten fejezték be az akácméz pergetését a megyében. Ebben az évben nemcsak az időjárás, hanem a piaci visz- szaesés is a termelők ellen fordult. Erről beszélgettem nyírbogáti méhesgazdákkal és öt megye felvásárlójával. — Harminc éve, amióta postahivatalvezető vagyok, méhészkedem, de olyan rossz szezonunk, mint az idén. ritkán van — kezdte Pajkos György. — Pedig az akácvirág ugyanúgy illatozott, mint máskor. — Ez magának lehet, hogy elég, de az én hatvan kaptáramban nyüzsgő száz családnak lényegtelen. Itt a Nyírségben szinte végig szeles időjárás volt a virágzás idején, ami a méhek részéről a gyűjtést szinte lehetetlenné tette. Esővel, köddel tarkított május közepe volt, ami miatt pár nap alatt bebarnult az akácvirág, és ez megölte a reményeinket. — Miben bíztak? — Abban, hogy kaptáronként legalább ötven kilót pergetünk, de ennek csak a fele lett. Aztán a kitűnő akácmézünk árát is csak csepegtetik. Tavaly még száznyolcvan forintot kaptunk kilójáért, most százhúsznak is örülününk kell. A harminc százalék állami támogatást a külkereskedők kapják, mi meg semmit. A Nyírségben akácvirágzás után csak a homok marad, aztán napraforgóhoz szállítani kész ráfizetés, mert útiköltség térítést sem kapunk. — Koroknai úr, ön mit szól ehhez? — fordultam a minőséget ellenőrző felvásárlóhoz. — Öt megyében vásárolom fel a termést, de én sem látok tisztán a dolgokban, mert piaci anarchia van. A termelők jelentős része visszatartja az árut, így nem tudunk előzetes üzletet kötni, ami azt eredményezte tavaly is, hogy a rejtett tartalékok megjelenésével másfél márkás kiajánlásunk volt, ami, átszámítva forintra, nagyon nevetséges összeg. — Annak idején szidtuk a Hungaronektárt, hogy monopolhelyzetben van — kapcsolódott a beszélgetésbe Vadon Miklós- de akkor legalább tudtunk előre kalkulálni, most meg egyszer kell a méz, egyszer nem, egyszer ennyiért, egyszer annyiért. — Ez a piaci törvény? — Csakhogy nálunk más törvények is vannak, amit figyelembe kellene venni. A lányommal százhúsz családot gondozunk, amiket tavasszal fűzvirágzásra Kisarba szállítottunk. Akácpergetés után nem sokkal Karcagnak vesszük az irányt, hogy a napraforgóra odaérjünk. Akkor még nem is beszéltem az atkafertőzésről, a költésme- szesedésről, a költésrothadásrlól, ami pusztítja a méheseket, és kétszázötven forint egy családhoz a gyógyszer, amit kiszámíthat, hogy a mi esetünkben mennyi. Ilyen körülmények között elvárják, hogy ősszel a vegyes mézet nyolcvan forintért adjam, pedig még ebbe az akácmézárba sem nyugodtam bele.
