Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-06 / 63. szám

MEGYEI MAGAZIN ÚJ KELET 1994. június 6., hétfő NAPKÖZI A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN A szülők legnagyobb nyári gondjára, a gyerekek elhelyezésére próbált meg­oldást találni Nyíregyházán a jósavá- rosi művelődési ház. Több mint két hó­napon át, június 13-tól augusztus 19-ig minden munkanapon megpróbálják kitölteni az iskolapadból kiszabadult csemeték idejét. A szervező pedagógu­sok elsősorban általános iskolás korú gyerekeket várnak. A programok heti turnusokra szólnak, melyek csak akkor indulnak be, ha legalább tíz jelentkező van. A napi foglalkozások között gyöngyfűzés, strandolás, bábkészítés, kirándulás, videovetítés egyaránt szere­pel. A részvételi díj napi háromszáz forint, amit egy összegben, az ott töltött napok számának arányában kell be­fizetni. Ez a pénz a megőrzésen kívül a napi háromszori étkezés díját is magában foglalja. Válaszol a megyei fővadász VADKACSÁK VÍZ NÉLKÜL A vadásztársaságok érdekképviseleti sz­erve a Vadásztársaságok Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Szövetsége. Plavecz János Megyei fővadászt többek között a szövet­ség legfontosabb feladatairól kérdeztük. — Elsősorban jogi védelmet és jogor­voslást nyújtunk a társaságoknak. Segítünk a gazdálkodóknak eligazodni a több mint kétszáz külkereskedelmi szerv között. Módunkban áll ezek fizetőképességét el­lenőrizni, és az információkat továbbítjuk. Természetesen nem javasoljuk a pénz nélküli külkerszervekkel való üzletkötést, mert ebből soha nem származik igazi part­nerkapcsolat. További segítség a megye vadásztársaságainak, hogy valutaelszámoló helyiséggel rendelkezünk. Ez lehetővé teszi a külföldi vendégek valutafizetését, melyet rövid időn belül átváltunk forintra. —Melyek a vadásztársaságok fő bevéte­liforrásai? — A legfontosabb bevétel a bérvadászat­ból származik. Ezért igyekszünk minél nagyobb vadászati lehetőséget biztosítani a külföldiek számára. Ezentúl élővadat is fogunk a MAVAD-nak, amiért szintén tekintélyes összeget kapunk. A megyei sportvadászok által lelőtt vadakat is átvesz- szük, gyűjtjük, és továbbítjuk a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Rész­vénytársaságnak. —Az Önök munkája igen sokrétű, hisz nemcsak vadásznak, hanem tenyésztés­sel is foglalkoznak. — Igen, mert nagyon fontos a vadál­lomány egyensúlyának fenntartása. Több évtizede tenyésztünk fácánt. Évente 40- 50 ezer közé tehető ezek száma, de volt olyan év, amikor ez 100 ezer fölé emelkedett. Tenyésztettünk vadkacsákat is. Gyakorlatilag ez most nem áll mó­dunkban, mert minden víz kiszáradt. Tóth Katalin „Szeretem az életet, a bálokat!" PÉCSI ILDIKÓ BÁLANYA VOLT ÍR 'ntt-VUG. A Kelet-Nyugat Expo egyik zárórendezvénye volt a vállal­kozók bálja, amelyet a Tiszti Klubban rendeztek. Akik ezen az estén kikapcsolódni akartak egy kicsit a mindennapok gond­jaiból, nem csalódtak. A kitűnő szervezés mellett a jó hangu­latot Pécsi Ildikó, Jászai-díjas kiváló művészünk biztosította, illetve a Bergendy Szalonzenekar. A művésznővel fellépése előtt beszélgettünk — rendhagyó mó­don, ezúttal egy szót sem színházról, politikáról... — Milyen érzés bálanyának lenni, kedves Művésznő? — Nyíregyházán először vagyok ilyen minőségben. A főváros­ban már többször szerepeltem ilyen jellegű rendezvényen: divat- bemutató, jótékonysági bál, egyszer még a Philips háziasszonya is voltam. Legutóbb ősszel léptem fel a Móricz Zsigmond Színház évadnyitó gálaműsorában. Amikor megkerestek, örömmel mond­tam igent, alig vártam, hogy ismét találkozhassam nyíregyházi barátaimmal, lássam a vásárt és a szabadidő csarnokot. — Szereti az ilyen rendezvényeket? — Mindig szerettem — persze szolid keretek között a bálokat, a vigasságot! Férjemmel kapunk meghívást általában, és Lajos ebben is partner, soha nem mondta, hogy ő most nem jön, mert fáradt, nem ér rá, pedig — különösen az utóbbi időben — igencsak „zűrös” életet élünk Csaba fiunkkal, aki ma már 23. éves, és lényegében önálló életet él. Szóval Lajos még a sofőri teendőket is ellátja - én ilyenkor jókat alszom az autóban — mondták is, könnyű annak, akinek élsportoló sofőrje van... — Volt-e közös műsorszámuk? — Igen, például együtt énekelünk, vagy a legutóbb szilveszterkor nagyon jól szórakoztunk a családi vetélkedő keretében. A férjem imád táncolni, ami nekem is könnyebb, amióta lefogytam 30 kilót, igaz, ettől még nem vennének fel az Operaház balettkarába, de nekem megérte, ha másért nem, hát legalább Lajosnak nem kell többé a lépcsőn felcipelni, ha nem bírok menni... — Tervezett-e valamilyen meglepetést a közönségnek? — Éjfél utáni meglepetés: egy vállalkozó kedvű úriemberrel el­játszottam Heltai Jenő A néma levente című darabjából Zilia sze­repét, akinek szóra kell bírnia lovagját. Hajdú Gabriella AZ IGAZGATÓ IRÓNIÁJA Nincsenek parkolási gondok a városban, amióta a parkolókat üze­meltető kft. kezébe vette a dolgokat - nyilatkozza rendre-másra a cég vezetője. Ha már a posta oldalából kiirtottak néhány vékonyka fát, hogy többet kasszírozhassanak, akkor azoknak a csonkjait is illenék kivagdalni, ne­hogy veszélyeztessék az aranytojást (pénzt) tojó autók épségét. Történt a minap is: az egyik autós nem bizonyult eléggé ügyesnek a par­kolási feltételeket jelző tábla, egy facsonk és egy kőszegély, no meg két szomszédosán parkoló kocsi közül való kinavigálásban, s bizony a sárvédőgumija bánta. Mutatja autó­sunk a parkoló KFT. első emberének, mi történt. Válaszol is készségesen az igazgató: ,,A sors iróniája, hogy éppen a jövő héten temetjük be a gödröket.” A gödrök és a facsonkok pedig a jövő hét utáni héten is betemetetle- nek. A pénzünkért. (ya) Gálaműsor Kulturális gálaműsor lesz június hatodikán hétfőn este fél hattól Nyíregyházán a városi művelődési központban. A műsorban a Hunyadi Mátyás Általános Isko­la tehetséges tanulóinak produkcióját láthatják, sőt a tantestület néhány tagja profi néptáncbemutatóval készül. Ezenkűvül cimbalomzene, zongöraszóló, próza, sza­valat. humoros jelenetek, népdal, néptánc, modem táncok kínálnak színes szóra­kozási lehetőséget. A szülőkön kívül bárki megtekintheti az előadást. Pecás-türelem Tiszatelek hatarában Bozso Katalin felvétele Megkéselt levél Mottó: „Itt az utolsó lehetőség hogy KEDVES (?) BARÁTAIM! megnyerjen egy..” „Olvassa gyor­san!” Ugyg megengedik, hogy én is barátaimnak szólítsam Önöket, hiszen mint számtalan levelükben megírták, rövidesen találkozunk Elhihetik hogy mennyire várom ezt a találkozást! Most az késztetett írásra, hogy szűkebb családunk csak ezen a héten négy darab olyan levelet kapott, amelyben közük: itt az utolsó lehetőségünk arra, hogy milliomosok legyünk És ma még csak szerda van! Ne gondolják hogy a leveleik enyhén fenyegető hangneme, vagy a megnyerhető ingó és ingatlan vagyon minősége ellen van kifogásom! Nem. Mindössze arról a tényről szeretném tájékoztatni Önöket miszerint az utóbbi években olyan mennyiségű pénzt autót hűtőszekrényt HIFI- tomyot sth nyertünk az Önök jóvoltából hogy a további tárgyak elhelyezése gondot jelentene számukra. Ezért a családi tanács úgy határozott hogy ezentúl sem rendelünk Önöktől semmit hűen hagyományainkhoz. Még nem tudom, hogy fogjuk kibírni ennyi szuperolcsó, szuperpraktikus, szuperesztétikus tárgy nélkül életünk hátralevő részébea de majd igyekezni fogunk Tudom, ezzel kizárjuk magunkat a szuper nyereményjátékból, de a fentiek ismeretében ez talán érthető. Végezetül csak arra kérem Önöket Ne válaszoljanak! Papírínséges időket élünk ezért ne is küldjenek több „Ön nyert..” kezdetű levelet Ha mégis írásra adják a fejüket a jövőben legalább azzal tiszteljék meg a kiszemelt vásárlójelölteket hogy a nevüket helyesen írják ld Maradok továbbra is rossz vásárlójuk Ifj. Mesiige Hiimér tamáskodó kisiparos Szombaton este a vállalkozók bálján a jó hangulatot Bergendy István tánc- és sza­lonzenekara teremtette meg. Bármilyen hi­hetetlen, a zenekarvezető 36 éve van a pá­lyán, 15 éve járja ezt az utat együttesével, csak szórakoztatni akarja a közönséget... —A mai zenei világban nem kifejezetten népszerű a „szalonzene". — Tény, hogy az ilyen rendezvény kö­zönsége olyan jellegű zenét vár tőlünk, amire táncolni lehet, de figyelembe kell vennünk a különböző korosztályok igényeit is. Itt Nyíregyházán sem számítottunk arra, hogy tizenévesek is lesznek a vendégek között. így meg kell találnunk az „arany” középutat. Olyan számokat játszunk, amire a fiatalok is tudnak táncolni, ne unatkozza­nak a szülők mellett. — A báli fellépéseken kivid kapnak-e máshová meghívást? — Nemrég jöttünk haza Ausztriából, Budapesten önálló koncertestünk volt, csaknem telt házzal. Nagy sikerrel játszot­ta a televízió az „Én táncolnék Veled!” című sorozatot, amelyet a közeljövőben folyta- tunk. Úgy érzem — legalábbis —, egyelőre van és lesz múltunk, jövőnk... — Hová „tűnt" az együttesből a nép­szerű énekes, Balogh Ferenc? — Három évig remekül dolgoztunk együtt, aztán egyik napról a másikra kivált, szólóénekes lett. Ma tagja egy gyülekezetnek, a vallással foglalkozik. — Sikerült-e betölteni a helyét? — Azt hiszem, igen. Aradszky Miklós személyben egy olyan szólóénekest talál­tam, akivel jó együtt dolgozni, és a közönségnek is tetszik. — A közeljövő tervei? — Minél több fellépés itthon és külföldön, közben önálló nagylemez. Terveztünk egy nosztalgiakoncertet a régi Bergendy-tagokkal, de sajnos a sors közbeszólt, Latzin Norbert időközben meghalt. Régi slágereinkből szeretnénk kiadni egy gyűjteményt. Egyéni tervem: visszaállítani a Stúdió 11 nevű csapatot, létrehozni a Rádió Big Bandet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom